Kovács Tímea Erika klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus

05/10/2025

A Mentális Egészség Világnapján a Thalassa Ház zenével, képzőművészettel, történetekkel és beszélgetéssel hívja fel a figyelmet a mentális egészségünkről val...

04/10/2025

“Társállataink halála elkerülhetetlen és fájdalmas történése az életünknek. A gyász olykor ijesztő és addig ismeretlen érzéseket szabadít fel bennünk, amelyek kontrollálatlan váltják egymást, mintha a hullámzó tengeren sodródnánk. Dühösek, búskomorak vagyunk, elveszettnek és magányosnak érezzük magunkat. A szeretett kedvenc hiánya, a ház üressége hatalmas fájdalommal jár. A veszteséget követő élethez való alkalmazkodás nagyon nehéz, fizikálisan és mentálisan is embert próbáló. Annak ellenére, hogy a kedvtelésből tartott állatok elvesztése iránti fájdalom ugyanolyan intenzív és hosszan elnyúló lehet, mint amikor egy az életünkben jelentős személy meghal, a gyászfolyamatunk egészen más. Hiányzik a társadalmi, szociális érzelmi támogatás.
A megküzdést, a gyászfeldolgozást nagyban nehezíti a kisállatveszteség fájdalmának jogfosztottsága, melynek következtében elszigetelődünk. A kéretlen megjegyzések úton és útfélen arcul ütnek, amellyel majd minden kedvencét gyászoló találkozott már. A már már szállóigévé vált “Csak egy kutya volt!”, “Az idő minden sebet begyógyít.”, “Majd lesz másik!”, “Tedd túl magad rajta!”
Ám számtalan ember életében egyetlen egy igaz és hű társ a kutya, cica, nyúl, hörcsög, bárány, ló, madár, akiről rutinszerűen éveken át gondoskodik, mindennapjaikba beleolvad, és nyújt erőt a másnaphoz. Szövetséget kötve állataikkal osztoznak titkainkon, feltétel nélküli szeretettel viseltetnek egymás iránt. Ezért is olyan pusztító a kisállat veszteség.
Az egyik legfontosabb lépés, hogy érvényt adjunk a bánatunknak, merjünk róla beszélni, hiszen a kisállat veszteségünk igaz, valódi! A miénk, az életünk, a történetünk része. Tanúbizonyosság az örök szeretetről és szövetségről, amelyet állatunkkal kötöttünk találkozásunk első percében. Az érzelmeink kifejezése és azok más által való befogadása katartikus lehet. Áldás, ha van a környezetünkben valaki, aki átkarol és megtart, amikor erőnk fogytán, miközben az üresség érzése közepette keressük a múltunk pillanatait; társállatunk hangját, az illatát, az érintését.”

Meglehet, hogy sokan nem emlékeznek az első óvodai napjukra vagy legelső tanítójukra, de szinte mindenki emlékszik az első találkozásra kedvencével. A napra, amikor minden megváltozott, amikor megkezdődik a nagy kaland. […]

04/10/2025

A mai másik ajánlóm pedig Sinkovics Andrea 'A perverzió megértésének és kezelésének kihívásai' című előadása lesz.

Az 'izgalmas' témában várhatóan érdekfeszítő és őszinte hangúnak ígérkező előadás előzetes összefoglalója így szól:

"Nehéz árnyaltan gondolkodni a perverzióról.
Olyan jelenség ez, melyhez a hatalom, megszégyenítés és megbélyegzés társul, ami a kirekesztés és jogi szabályozás hosszú történetét is hordozza. Mindeközben borzongató kíváncsiságot és izgalmat kelt, szorongást vált ki, súlyos társadalmi kérdésekkel is terhelt.
A perverzió fogalma számos szempontból kritika tárgya, elsősorban morális és normatív felhangjai miatt idejétmúltnak tűnik, ezzel összefüggésben a DSM-V klinikailag releváns, kezelést igénylő állapotként a jelenséget parafíliás zavarként nevesíti.

A klasszikus, ösztönelméleti felfogástól kiindulva, mely a perverziókat a neurózisokkal szemben, a gyermekkori szexualitással kapcsolatos fixációként vagy regresszióként határozza meg, minden jelentősebb elméleti megközelítés megfogalmazza a maga perverzió értelmezését pl.: a gyűlölet szexualizált formájaként, menekülésként a tárgykapcsolattól, félelemként a belső élettelenségtől és szelf dezintegrációtól. Abban ugyanakkor egyetértés van, hogy a perverz patológia széles klinikai spektruma az analízis nehéz periódusaiban átmenetileg fellépő perverz védekezésektől a szigorúan vett sz*****is perverziókon át a sokszínű perverz karaktertípusokig terjed, melyeket nem feltétlenül kísér sz*****is perverzió is.
A perverz páciensek legtöbbször un. 'nehéz betegek'. Szexualitásuk problémás mélységei sokszor csak a terápia közben kerülnek napvilágra, kezelésük elakadásokban, meg- és sokszor túlterhelő áttételi-viszontáttételi jelenségekben bővelkedik, miközben a folyamatot meg-megkísértheti a reménytelenség érzése.
Az előadás röviden áttekinti a perverzióval kapcsolatos elméleti megfontolásokat, valamint ezek klinikai relevanciáit-korlátait. Felveti, hogy a perverz patológia analízise során a páciens intrapszichés működése mellett kiemelten fontos az analitikus mezőben életre kelő perverz interakciós tér aspektusaival is foglalkozni, többek között a narratíva sajátosságaival és a viszontáttételben megmutatkozó perverz izgalom felkavaró jelenségeivel."

/a képet Hans Kanters készítette/

02/10/2025

❤️

"Ha azt akarod, hogy az emberek megváltozzanak, nem szabad rájuk kiabálnod. Meg kell mutatnod a szívedet, hogy elérd az ő szívüket, és jó példával kell elöl járnod. Meg kell mutatnod, hogy nem hiábavaló megváltoztatni a viselkedésüket."

Jane Goodall 1934 - 2025. okt. 1.

02/10/2025

Fontos!

Az öngyilkosság nem gyengeség! Az öngyilkosságról a médiában beszélni nagy felelősség!

Erről a két témáról osztok itt meg néhány rövid gondolatot:

Az öngyilkosság nem gyengeség,
hanem oka van, amely gyakran krízis miatti beszűkült tudatállapot, amelyben a személy nem lát kiutat és a helyzetet elviselhetetlennek érzi.

Az öngyilkosság nem gyengeség,
hanem gyakran kezeletlen mentális problémák következménye, például depresszió, személyiségzavar vagy poszttraumás stressz szindróma. Ezek sem a gyengeség jelei, hanem nehéz és fájdalmas állapotok, amelyben a személynek támogatásra, segítségre van szüksége, nem pedig ítélkezésre.

Az öngyilkosság nem gyengeség,
hanem gyakran a szégyen, a kirekesztettség, a megbélyegzettség, a kilátástalanság következménye.

Az öngyilkosság nem gyengeség,
és a közhiedelemmel ellentétben gyakran nem látható előre, nem következik a személy korábbi viselkedéséből, mentális állapotából, van, amikor pillanatnyi hirtelen döntés eredménye.

Az öngyilkosság nem gyengeség,
annak a tervezése pedig nem üres fenyegetőzés. Minden utalást érdemes nagyon komolyan venni, amikor valaki öngyilkosság elkövetését tervezi, mert nem igaz az a közvélekedés, hogy aki beszél róla, az csak fenyegetőzik és nem teszi meg. Az öngyilkosság van, amikor pillanatnyi hirtelen döntés, de van, amikor megelőzi hosszú fontolgatás és akár számos előzetes segítségkérési kísérlet. Attól, hogy van, aki csak fenyegetőzik vele és nem teszi meg, attól még nagyon sokan az előzetes jelzések után megteszik.

Aki az öngyilkosságról a médiában megszólal, komoly felelőssége van,
mert ha gyengeségnek állítja be az öngyilkosságot, azzal csökkenti a segítségkérés esélyét, mert a személy szégyellheti a "gyengeségét", pláne, ha a státusza miatt szintén "nem engedhető meg, hogy gyenge legyen". A negatív minősítés erősíti az öngyilkossági kockázatot, a segítség és együttérzés ezzel szemben esélyt ad valódi megoldásra.
Ha egy férfinek, rendőrnek, bárkinek mindig erősnek kell látszania, akkor kevésbé fog nehéz helyzetben segítséget kérni, ez pedig növeli a rossz megoldások esélyét, így az öngyilkosság esélyét is.

Aki az öngyilkosságról a médiában megszólal, komoly felelőssége van,
mert ha gyengeségnek állítja be az öngyilkosságot, ha jellemhibának minősíti, akkor miért is költene az állam a megfelelő egészségügyi, orvosi, pszichológiai háttér megfelelő kialakítására.

Aki az öngyilkosságról a médiában megszólal, komoly felelőssége van,
mert az öngyilkosság nem elvi vagy elméleti kérdés, hanem emberek élete múlik azon, hogy mit mondunk erről nyilvánosan és hogy az emberek hogyan viszonyulnak ehhez.

Aki az öngyilkosságról a médiában megszólal, komoly felelőssége van,
mert minél nagyobb figyelmet kapnak az elkövetett öngyilkosságok, minél nagyobb terjedelemben, kiemeltebb helyen és minél több részletet megosztva jelennek meg, akkor a mintakövetés miatt ez annál nagyobb eséllyel növelheti az elkövetett öngyilkosságok számát. Természetesen nem csak a média tehet erről, de jelentős hatással van az öngyilkosságok számára az, hogy erről mit és hogyan kommunikálnak.

Aki az öngyilkosságról a médiában megszólal, komoly felelőssége van,
mert minél inkább egyetlen kiútnak tüntetik fel az öngyilkosságot, minél jobban leegyszerűsítik az élethelyzetet, minél hősiesebbnek állítják be, vagy romanticizálják, annál nagyobb eséllyel növeli ez az öngyilkosságok elkövetésének valószínűségét.

Aki az öngyilkosságról a médiában megszólal, komoly felelőssége van,
mert ha felhívják a figyelmet arra, hogy a háttérben mentális problémák állhatnak, amelyek kapcsán elérhető segítség, ha felkészült szakemberek nyilatkoznak erről, ha bemutatnak olyan nehéz helyzeteket amelyet sikerült megoldani és ha jelzik, hogy hol kaphatnak a krízisben lévők valódi segítséget, az jelentősen csökkentheti az öngyilkosságok számát.

Aki az öngyilkosságról a médiában megszólal, komoly felelőssége van,
mert ha gyengesének állítja be az öngyilkosságot, az nem veszi figyelembe az elhunyt hozzátartozóinak az érzéseit.

Az öngyilkosság nem gyengeség, az öngyilkosságról a médiában beszélni nagy felelősség.

Ha te vagy hozzátartozód esetén felmerül az öngyilkosság lehetősége, azonnal kérj segítséget:
112 – közvetlen életveszély esetén azonnali segítség
116-123 – Lelki Elsősegély Telefonszolgálat (ingyenes, 0–24)
116-111 – Kék Vonal (gyerekeknek és fiataloknak)

29/09/2025

Örömmel jelentjük be, hogy hazánkban először intézetünkben vehető igénybe közfinanszírozott formában az Intenzív Rövid Dinamikus Pszichoterápia (ISTDP).
Stoll Dániel Péter, pszichológiai ambulanciánk vezetője, Magyarország első képzőcsoportjának tagjaként végezte el a 3 éves nemzetközi ISTDP terapeuta képzést.

Az Intenzív Rövid Dinamikus Pszichoterápia tudományosan igazoltan segít a krónikus fájdalommal, megmagyarázatlan testi tünetekkel és szorongással küzdő betegeknek.

Nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy az ISTDP:
🔬 Már néhány hét alatt csökkentheti a szomatikus tüneteket
🧠 Javítja az érzelemszabályozást
💪 Hosszú távon tartós életminőség-javulást hozhat

A pszichoterápiás módszer mostantól ingyenesen, közfinanszírozott formában elérhető pszichológiai ambulanciánk lépcsőzetes ellátási modelljének részeként.
Tudjon meg többet az intenzív rövid dinamikus pszichoterápiáról cikkünkből:
🔗 https://ogk.hu/magunkrol/cikkek/2025-os-cikkek/20250925-intenziv-rovid-dinamikus-pszichoterapia-hazankban-eloszor

24/09/2025

„Az összehasonlítás ellenszere nem a még több teljesítmény, hanem az, ha megtanulunk önmagunk mellé állni.

Ha meglátjuk, hogy az értékünk nem attól függ, hol tartunk másokhoz képest, hanem attól, hogyan bánunk önmagunkkal, amikor nehéz. Mert végső soron jobban járunk, ha kedvesek vagyunk magunkhoz, és nem ostorozzuk magunkat”– fogalmazza meg a szakpszichológus.”

Hogyan hat ránk a gyerekkori „bezzeg”-nevelés, a közösségi média és a túlzott elvárások? Klinikai szakpszichológus válaszol.

12/09/2025

"A depresszió gyakori, de jól kezelhető pszichiátriai betegség. Nem akaratgyengeség, nem lustaság, hanem jelentős szenvedést okozó kórkép. Nemcsak a beteg, hanem közvetlen környezete is rosszul éli meg, ezért korai felismerése és kezelésbe vétele nagyon fontos” -

“A depresszió gyakori, de jól kezelhető pszichiátriai betegség. Nem akaratgyengeség, nem lustaság, hanem jelentős szenvedést okozó kórkép. Nemcsak a beteg, hanem közvetlen környezete is rosszul éli meg, ezért korai felismerése és kezelésbe vétele nagyon fontos” - hangsúlyozta dr. Németh Attila a Nyírő Gyula OPAI pszichiátere, amikor a depresszióról kérdeztük.

Ebből a beszélgetésből osztunk most meg néhány gondolatot - a teljesség igénye nélkül. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet: a depresszió nem szégyen, nem gyengeség, hanem egy betegség, amiről beszélni kell, és amiből van kiút.

🔹 A depresszió az egyik leggyakoribb pszichiátriai zavar. Ne keverjük össze a szerelmi csalódással vagy a szeretteink elvesztése után érzett gyászreakcióval.

🔹 A depresszió egy tartósan – legalább két héten keresztül – fennálló nyomott hangulat, amely nem magyarázható külső tényezőkkel, életeseményekkel.

🔹 A betegség alaptünete – a rossz hangulat mellett – az örömérzés elvesztése. Az illetőt már nem érdeklik a hobbijai, magába zárkózik, egyre kevésbé kommunikál a környezetével. Általában alvászavar, étvágytalanság, fáradékonyság kíséri. Gondolkodásában a pesszimizmus dominál, nemcsak a jövőre, hanem a múltra vonatkozóan is. Súlyosabb esetekben elönti a reménytelenség érzése, az életét értelmetlennek találja és öngyilkossági gondolatok foglalkoztatják. Ezt az állapotot már nem szabad megvárni, sürgősen szakemberhez kell fordulni.

🔹 A depresszió a magyar lakosság 13-15 %-át érinti élete során. Ez az arány nemcsak hazánkra, hanem Nyugat-Európára és Észak-Amerikára is vonatkozik. A betegség visszatérő jellegű lehet. A tavaszi-őszi hónapokban jelentkezik leggyakrabban a depresszió.

🔹 Több formája van. Az ún. bipoláris – kétfázisú – depresszióban a hangulat szélsőségesen változhat. Felhangolt, hiperaktív, mániás állapotok és mély depressziós fázisok váltogatják egymást hosszabb kiegyensúlyozott, pszichésen kompenzált időszakok mellett. Az ún. unipoláris, vagy egyfázisú depresszióban „csak” depressziós epizódok fordulnak elő. Egy-egy epizód között panasz- és tünetmentes állapotban évek telhetnek el, de soha nem lehetünk biztosak benne, hogy nem jön elő újból egy mélypont.

🔹A depresszió gyógyítható kórkép. A terápiás paletta széles, és a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben nap mint nap látjuk, találkozunk a küzdelemmel, látjuk a nehézségeket, de azt is, hogy a megfelelő támogatással újra visszatérhet az életkedv. Látjuk a szenvedést, de látjuk a reményt is. Mert mindig van kiút, mindig van remény!

🔹 Kihez fordulhatunk segítségért?

👉 Háziorvos
👉 Területileg illetékes pszichiátriai gondozó
👉 Krízisambulancia
👉 Területileg illetékes pszichiátriai osztály
👉 Sürgős esetben: 112

🖼A posztban megjelenített kép egy művészetterápián foglalkoztatott beteg alkotása

06/05/2025

❤️ Sok ilyen kiállásra lenne szükség, hátha jobban tudatosul …

Simon Kornél színész is azok közé a közszereplők közé tartozik, akik kóros viszonyt alakítottak ki az alkohollal. Erről így nyilatkozott: „Szíven ütött, amikor azt mondták, a szakmában az a hír járja, hogy alkoholista vagyok, drogos, megbízhatatlan. Lemerültem a személyes poklom legmélyére. Nem állítom, hogy nem lett volna lejjebb. Ha elválunk, majd elköltözöm otthonról, biztos, hogy lett volna lejjebb… Nagyon egyedül éreztem magam, és nyilván ezt magamnak csináltam, az alkohol- és szerhasználattal. Azt gondoltam, ez a totális istennélküliség. A szeretetnélküliség. Én se tudok szeretni, engem sem tudtak szeretni…” Amikor a felesége, Gryllus Dorka, ultimátumot adott neki, elindult a szárazzá válás útján. Közben coming outolt: nyilvánosság előtt is felvállalta alkoholproblémáját, pontosabban hogy absztinens alkoholista. Kollégáitól támogató visszajelzéseket kapott. Erről így vallott: „Sokan megveregették a vállamat, hogy ez bátor kiállás volt, és ez jólesett, mert én is azt gondolom, hogy bátor kiállás volt. És még több ilyen bátor kiállásra lenne szükség ebben az országban, ahol kétmillió alkoholista van. A stikában ivás, az alkoholizmus sokkal szélesebb körben létező jelenség, mint amit gondolunk. Az alkohol globális probléma, sokszor falazunk, vagy nem tudunk mit kezdeni az alkoholista munkatárs jelenségével, vagyis inkább nem tudnak, hiszen én már kezdtem vele valamit. Preventíve és akut jelleggel is többet tehetne a társadalom azokért, akik erre az útra tévedtek, mert nem titok, hogy ennek mindig mélyebb oka van, és nem pusztán arról szól, hogy az ember elveszítette a kontrollt. Semmiképpen nem a retorzió, a megtorlás és a büntetés lenne a követendő út, pláne, hogy évi harmincezer haláleset köthető össze az alkoholfogyasztással, a drogfogyasztással pedig évi hetven. Oda kéne figyelni, és fölvenni az alkoholt is a különösen veszélyes kábítószerek listájára, mert az.” (több interjú – 24.hu, HVG – önvallomásaiból idéztem)

26/04/2025

Hogyan segít a katathym imaginativ pszichoterapia és társmódszerei a trauma feldolgozásában?

A Katatim Imaginatív Pszichoterápia (KIP) egy mélylélektani alapokon nyugvó, imaginációs technikákat alkalmazó pszichoterápiás módszer, amely Hanscarl Leuner nevéhez fűződik. A módszer lényege, hogy a páciens relaxált állapotban, a terapeuta vezetésével belső képeket idéz fel. Ezek a képek szimbolikus formában tükrözik a tudattalan tartalmakat – érzéseket, konfliktusokat, emlékeket –, lehetőséget nyújtva a belső élmények feldolgozására és átalakítására.

Traumatizált páciensek esetében a KIP különösen gyengéd és hatékony megközelítést kínál, mivel lehetővé teszi, hogy a múlt fájdalmas eseményei ne közvetlenül, hanem szimbolikus formában jelenjenek meg. Ez csökkenti az érzelmi túlterhelődést, és segíti a fokozatos feldolgozást és integrációt. A terápiás folyamat mindig a páciens aktuális állapotához igazodik, különösen a stabilizációs szakaszban, amikor az érzelmi biztonság megteremtése kulcsfontosságú.

A KIP hatékonyságát tovább fokozza, ha más módszerekkel kombinálva alkalmazzuk, például az NLP (Neuro-Lingvisztikus Programozás) és az ego-state terápiás technikák bevonásával.

Az NLP a nyelv, a gondolkodás és a viselkedés közötti kapcsolatot vizsgálja, és lehetővé teszi, hogy a páciens új nézőpontból tekintsen traumatikus élményeire. Az NLP technikái – mint például az idővonal-munka vagy az asszociációs-diszasszociációs gyakorlatok – segíthetnek az érzelmi reakciók újraszabályozásában és a múltbeli események jelentésének átírásában, ezáltal elősegítve a belső egyensúly visszaállítását.

Az ego-state terápia a személyiségrészekkel, ún. “énállapotokkal” dolgozik. A trauma hatására gyakran különböző énrészek alakulnak ki – például egy belső gyermek, egy túlélő vagy egy kritikus én –, amelyek egymással konfliktusban lehetnek. Az ego-state technikák lehetővé teszik e részek tudatosítását, a köztük lévő kommunikáció fejlesztését, valamint a belső rendszer harmonizálását. Ez különösen fontos lehet, ha a trauma következtében disszociatív tünetek vagy belső feszültségek alakultak ki.

E három módszer együttes alkalmazása – KIP, NLP és ego-state technikák – lehetőséget teremt egy mély, integrált és egyénre szabott terápiás folyamathoz. A kombinált megközelítés előnye, hogy több szinten dolgozik: a tudattalan képi világtól kezdve a nyelvi és kognitív átkeretezésen át egészen a belső részek közötti kapcsolatok rendezéséig. Így a páciens nem csupán feldolgozza a traumát, hanem megerősödve, nagyobb önismerettel és belső stabilitással kerülhet ki a terápiás folyamatból.