30/11/2025
Hiszek a szertartások és a rítusok erejében. Különösen ilyenkor, a tél küszöbén érdemes megállnunk, és tudatosítanunk: ezeknek a pillanatoknak hatalmas megtartó erejük van. A rítusok lehetőséget adnak arra, hogy ami bennünk sokszor megfogalmazhatatlan – a mélyen húzódó vágy, a csendes hála, a régi fájdalom vagy az éppen csak éledező remény –, végre kifejezést kapjon. A szertartás egy nyelv, amin a lelkünk beszél, amikor a szavak már kevesek. Lehetőséget teremt, hogy kapcsolatba lépjünk egy mélyebb dimenzióval, ahol az egyéni sorsunk összeér a létezés nagyobb, időtlen minőségével.
Ma, Advent első vasárnapján ebbe a "megkülönböztetett időbe" lépünk be.
A külső rítus valójában a belső átalakulás térképe. Ahogy közeledik a tél és nő a sötétség, ösztönösen keressük a fényt. Furcsa ellentmondás: miközben a békére és a meghittségre vágyunk, sokszor épp a készülődés teszi hajszolttá a mindennapokat. Ebben a belső káoszban a rituálé – a gyertyagyújtás, a fények elhelyezése, a díszítés – segít lecsendesedni. Egy ilyen apró mozdulattal néhány pillanatra megállítjuk az időt. Reflektálunk: Mire is várok? Mit jelent nekem a megújulás? Mit szeretnék, hogy megszülessen bennem?
Ilyenkor óhatatlanul megérint minket a melankólia is. A fényekben felsejlenek a gyerekkori telek, a régi adventek hangulatai, és eszünkbe jutnak azok is, akikkel egykor együtt ünnepeltünk. Ez az érzés az élet körforgásának, az emberi sors szépségének és tragikumának a része. Valami már nincs, de éppen a rítus segít abban, hogy a hiány helyén megszülessen egy új tapasztalat reménye.
A nyugati kultúrkör és a spirituális hagyományok itt találkoznak: az első gyertya a Hitet és a Reményt jelképezi. Bárkinek bármit is jelentsen ez a saját életfilozófiája szerint, az üzenet közös: a sötétségben is van lehetőség a lelki újjászületésre.
Szeretnélek bátorítani Titeket, hogy ebben az időszakban merjetek saját rítusokat teremteni. Nem a külsőségek tökéletessége számít, hanem a jelentés, amit Ti adtok neki.
Egy gondolat a hétre: Minden este, amikor felkapcsolod az ünnepi fényeket, állj meg egy percre, és tedd fel magadnak a kérdést: Miben remélek új kezdetet?
Áldott, elmélyült várakozást kívánok Nektek!🧡
