Egy kórházi ápoló vagy idősgondozó egy átlagos munkanap alatt körülbelül 3 tonnát mozgat meg saját izomereje segítségével...
Olyan ismétlődő mozdulatokat és mozdulatsorokat végez, melyek során a gerincére a szokásos, hétköznapi terhelés akár 12-szerese is nehezedhet. A helyzetet rontja, hogy sok mozdulat során olyan csavaró és nyíró terhelés éri a gerincoszlopot és az egész vázrendszert, mely re
ngeteg esetben okoz akut sérülést vagy krónikus mozgásszervi megbetegedést. A megfelelő emelő és pozicionáló technikák nagyon fontosak, de gyakran nem elégségesek. A betegmozgatás gyakorta kockázatos, mert:
- emelés közben a beteg nem tartható szorosan a testhez
- nem állnak rendelkezésre fogantyúk (hacsak nincs rajta TMT6512-es mozgató heveder :) )
- alapjában véve nem jelezhető előre, mi fog történni a mozgatás során (pl. a hirtelen pozícióváltozástól elájul)
- a beteg gyakran nem kooperatív, agresszív, enervált, nem együttműködő, a teljes anesztézia állapotában/kómában van stb.
- a test súlya aszimmetrikusan oszlik el
- egyre több a túlsúlyos beteg
Az úgynevezett MAPO index (Movement and Assistance of Hospital Patients) 0-5-ig határozza meg az ápoló személyzet sérülési kockázatát, az 5-ös a legmagasabb kockázat a sérülésre. Mik határozzák meg az index mértékét?
- a mozgásában korlátozott páciensek és ápolók aránya
- az emelési tényező (mennyit, milyen magasságból, hová)
- segédeszköz tényező (van-e, milyen van)
- kerekesszék tényező (van-e, milyen)
- környezeti tényező (szobák tágassága, folyosók kialakítása)
- képzési tényező
Milyen pozitív hatásai vannak annak, ha egy kórház beruház profi betegmozgató eszközökre?
- csökken a betegmozgatás okozta váz- és izomrendszeri megbetegedések száma és súlyossága
- csökken a munkahelyi sérülések száma – ezáltal csökkenek a költségek
- az ápolók fluktuációja csökken
- csökken a képzési és adminisztrációs költség
- mérséklődnek a munkahelytől való távolmaradások
- növekszik a hatékonyság
- javul az alkalmazotti morál
Alkalmazzon professzionális betegmozgató eszközöket!
