19/06/2019
Nagyon gyakran látom a munkám során, hogy emberek komolyan küszködnek azzal, hogy elfogadják és értékeljék a saját életüket, a "szürke" hétköznapokat, a "megfakuló" párkapcsolatokat, az "unalmassá váló" munkát, a "mérsékelt" anyagi lehetőségeket - olyannyira, hogy emiatt akár nem is akarnak elköteleződni egy kapcsolat mellett, gyermeket vállalni, vagy esetleg egy munkahelyen hosszabb távon megmaradni. Azt gondolom, sok esetben ez teljesen érthető (sőt, tulajdonképp külön-külön nézve az eseteket, mind érthető), de nagyon elgondolkodtató, ha társadalmi jelenségként nézünk rá. Ezeket a kérdéseket is érinti az alábbi, Dr. Purebl Györggyel készített interjú. https://24.hu/belfold/2019/03/14/depresszio-eletveszely-egeszsegugy-bioritmus/
A depresszió életveszélyes betegség, aminek sosem látott mértékben növekszik a gyakorisága. A magyar betegeknek csak nagyon kis hányada kap orvosi segítséget. A civilizációnk a fő rizikófaktor; elérhetetlen vágyakat hajszolunk, és nem törődünk a génjeinkben ketyegő órával.