Gál Csaba Manuálterápia, Mizsei út 2, Cegléd (2025)

31/07/2025

HETI TÉMA - Vállízület és vállöv - MOZGÁSOK

A vállízület és a vállöv mozgásai az emberi test legnagyobb mozgástartományát biztosítják. A vállízület maga egy gömbízület, ahol a felkarcsont feje illeszkedik a lapocka sekély ízületi árkába. Ez az ízület lehetővé teszi a kart emelni (flexio), hátrahúzni (extensio), oldalra emelni (abductio), közelíteni (adductio), valamint befelé (medialis rotatio) és kifelé (lateralis rotatio) forgatni. Ezek a mozgások kombinálva körzést (circumductio) is lehetővé tesznek.

A vállöv mozgásait elsősorban a lapocka és a kulcscsont végzi. A lapocka csúszhat felfelé-lefelé (elevatio és depressio), előre-hátra (protractio és retractio). A sternoclavicularis ízület a szegycsont (sternum) és a kulcscsont között helyezkedik el, és ez az egyik legfontosabb ízület, amely lehetővé teszi, hogy a vállöv (lapocka és kulcscsont együtt) szabadon mozogjon a törzshöz képest. Ez tulajdonképpen az egyetlen valódi ízületi kapcsolat a felső végtag és a törzs között.

A SC ízület három fő irányban enged mozgást:

Elevatio és depressio – amikor a kulcscsont felfelé vagy lefelé mozdul (pl. kar emelésekor vagy leengedésekor),

Protractio és retractio – amikor a kulcscsont előre vagy hátra csúszik (pl. a vállak előre- vagy hátrahúzásakor),

Rotatio – amikor a kulcscsont a hosszanti tengelye körül elfordul (ez főleg akkor történik, amikor a kart a fej fölé emeljük – a kulcscsont ilyenkor hátrafele csavarodik).

Amikor például a karunkat a fej fölé emeljük, a clavicula felfelé mozdul, hátrafelé csavarodik, és előrefelé elmozdul – mindezt a SC ízület teszi lehetővé. Ha ez az ízület mozgásában akadályozott (pl. merevség, ficam, arthrosis miatt), akkor a váll teljes mozgása is jelentősen beszűkül, és a lapocka sem tud megfelelően mozogni.

A fennt leírt mozgások teszik lehetővé azt, hogy a karunkat a fej fölé emeljük , amelyhez a vállízület és a lapocka együttműködése szükséges (ún. scapulohumeralis ritmus).

A scapulohumerális ritmus azt a mozgás-összhangot jelenti, ami a vállízület (glenuhumeralis ízület) és a lapocka (scapula) között jön létre, amikor a kart emeljük. Ez egy biomechanikai együttműködés, amely biztosítja a kar nagy mozgásterjedelmét és a váll stabilitását.

Amikor például a karunkat 180°-ig emeljük , ebből körülbelül 120°-ot a vállízület, míg 60°-ot a lapocka mozgása tesz lehetővé, vagyis 2:1 arányban működnek együtt. Ez azt jelenti, hogy minden 3 foknyi karfelemelésből 2 fok a vállízületből, 1 fok pedig a lapocka mozgásából származik.

Ez a ritmus elengedhetetlen a vállízület tehermentesítéséhez és a vállcsúcs (acromion) alatti tér megőrzéséhez. Ha a lapocka nem mozog megfelelően – például gyenge izomzat vagy mozgásbeszűkülés miatt –, az impingement-szindrómához, fájdalomhoz vagy mozgáskorlátozottsághoz vezethet. Ezért a vállövi izmok (pl. m. trapezius, m. serratus anterior) megfelelő működése kulcsfontosságú a ritmus fenntartásához.

Fontos lánti, hogy a vállízület instabil ízület. Stabilitását az szlagok és izmok adják. Kiemelt szerepe van a rotátor köpenyt alkotót 4 izom egyenesúlyának.

A vállöv mozgásainak megértése kulcsfontosságú nemcsak sportolóknál, hanem a hétköznapi mozgások – például egy magas polcról történő leemelés – során is. Ha ezek a mozgások nem összehangoltak, hosszú távon fájdalomhoz, gyulladáshoz, ütközéses vagy befagyott váll szindrómához és kopáshoz vezethetnek. Ezért is különösen fontos a helyes testtartás, a mozgásminőség és az izomegyensúly fenntartása.

Mindezeknek a helyreállításban segíthet a manuálterápia, illetve megőrzésben a rendszeres, több síkban történő testmozgás.

www.galcsmanual.com

́ll

30/07/2025

HETI TÉMA - A váll és vállöv 2.rész

Tegnap a vállízületet alkotó csontok, szalagok és egyéb képletek kerültek bemutatásra. Ma pedig a vállöv és váll ízület kapcsolatát nézzük át.
Amikor a kar mozgásait és azok diszfunkcióit elemezzük akkor a nagy egészet kell vizsgálnunk, nem lehet csak magára a vállízületre koncentrálni.

A vállöv olyan anatómiai egység, amely a felső végtagot kapcsolja a törzshöz, és lehetővé teszi annak széles mozgástartományát. Két fő csontja a scapula (lapocka) és a clavicula (kulcscsont), amelyek több ízületen keresztül kapcsolódnak egymáshoz és a törzshöz. Ezek közül a legfontosabbak:
– Articulatio sternoclavicularis (SC ízület), a szegycsont és kulcscsont által alkotott ízület
– Articulatio acromioclavicularis (AC ízület), a lapocka nyúlványa és a kulcscsont által alkotott ízület
– valamint a scapulothoracalis „álízület”, amely a lapocka és a bordakosár között jön létre izmos-kötőszövetes kapcsolattal.

A vállízület és vállöv ízületeinek együttes, összehangolt mozgása teszi lehetővé karunk összetett mozgatását.

A szegycsont-kulcsonti ízület típusát tekintve nyeregízület, de funkcionálisan gömbízületként viselkedik, mivel háromirányú mozgást tesz lehetővé: elevatio–depressio, protractio–retractio, valamint rotatio. A stabilitását egy erős tok, valamint szalagok biztosítják. Manuál terápiás szempontból lényeges ízület kar mozgások diszfunkciói esetén mindig érdemes megvizsgálni és ha kell mobilizálni.

A kulcscsont másik vége az acromioclavicularis (AC) ízület révén kapcsolódik a scapulához. Ez kis mozgástartományú síkízület, de fontos szerepe van a vállöv mozgásainak finomhangolásában. Itt a ligamentum acromioclaviculare és a ligamentum coracoclaviculare segítik a stabilitást. Kisebb mozgások jelen vannak ebben az ízületben is melyeket szintén tudunk vizsgálni és kezelni is, valamint kinesio tape használattal támogatni is tudjunk az ízület működését.

Tehát a vállízület és vállöv ízületeinek vizsgálata és kezelése mindig egyben történik, egymástól nem lehet szétválasztani őket.

Következő bejegyzésben az izmokat tekintjük át részletesen, ezután rátérünk a mozgásokra, azok vizsgálatára és megfelelő kezelésére is.

29/07/2025

HETI TÉMA - A váll és vállöv

A csípő után, ezen a héten a váll ízület és a vállöv felépítése, mozgási és diszfunkciói lesz a témánk.

Kezdjük az ízületet alkotó csontok és egyéb passzív képletek áttekintésével. Kitartás, nem lesz minden bejegyzés ennyire szakmai, fogllakozunk majd az izmokkal és mozgásokkal is, amik sokkal érthetőbbek lesznek mindenkinek, illetve gyakorlati videóval is érkezem majd!

A vállízület (articulatio humeri) az emberi test legnagyobb mozgásterjedelmű ízülete, amely a felkarcsont feje (caput humeri) és a lapocka (scapula) cavitas glenoidalis-a között jön létre. Az ízület típusát tekintve szabad ízület, pontosabban gömbízület, így három fő tengely körüli mozgásra képes: flexió–extensió, abductio–adductio, valamint ki- és berotatio.

A cavitas glenoidalis viszonylag sekély, ezt kompenzálja a labrum glenoidale, egy rostporcos gyűrű, amely mélyíti az ízületi árkot, stabilizálva a humerus fejét. Az ízületi tok (capsula articularis) tág és laza, hogy biztosítsa a nagy mozgásterjedelmet, ugyanakkor ez a lazaság hajlamosíthat instabilitásra is. A vállízület stabilitását passzív képletek ( pl.szalagok) és aktív képletek ( izmok, pl.: rotátor köpeny) biztosítják.

A stabilitásért felelős passzív képletek közé tartoznak a vállízületet körülvevő szalagok (ligamentumok) is. Ilyen például a ligamentum glenohumerale superior, medius és inferius, amelyek az ízületi tok elülső részét erősítik. Fontos stabilizáló szerepet tölt be a ligamentum coracohumerale, amely a lapocka hollócsőr nyúlványáról a felkarcsontra húzódik, illetve a ligamentum coracoacromiale, amely a lapocka két nyúlványa – a holócsőr nyúlvány és az acromion – között feszül ki, alkotva a coracoacromialis ívet.

Ez az ív részben védelmet nyújt az ízület felső részén, és szerepet játszik az ún. subacromialis tér határolásában is. A vállízület és környező képletei között több nyálkatömlő (bursa) is található, például a bursa subacromialis, mely segíti az ízület súrlódásmentes mozgását. Rossz vállízületi mozgások esetén ez tömlő be is gyulladhat, amely nagy fájdalommal és további mozásterjedelem vesztéssel jár.

Ha eddig kitartottál akkor a következőkben már könnyű dolgod lesz! A következő bejegyzés az izmokról szól majd!

17/07/2025

CSÍPŐ - ÖSSZEGZÉS

Mint azt az előző posztokból láthattuk, csípő ízületünk is nagyon komplex. Több síkon képes mozgásokat létre hozni, sok izommal van kapcsolatban és fontos szerepe van a mindennapi mozgásaink során.

Éppen ezért sok diszfunkció jöhet létre amik háttérben számos ok húzódhat meg.

Mikor érdemes a manuálterapiát választani és az hogyan tud segíteni ?

Csípő fájdalom esetén először orvosi vizsgálattal és képalkotó vizsgálattal célszerű kizárni, hogy eltört, elszakadt vagy egyéb strukturális változás van az ízületben. Ezután jöhetnek a manuális vizsgálatok és kezelések.

Én minden kezelést állapotfelméréssel kezdek, ezután ha van diszfunkció az ágyéki gerinc - keresztcsont - medence komplexben akkor először ezeket kezelem. A csípő és a hozza tartozó izomzat ebből a régióból kapja az idegzését így minden diszfunkció ezen a területen hatással lesz a csípőre is.

Ezután megvizsgálom a következő mozgásokat a csípőben:
- neutrális ki- és berotáció
- 90 fokos hajlításban ki- és berotáció
- flexió és extenzio
- adductio és abductio

Ahol asszimetrikus a két csípő ott mobilizáljuk az ízületet. Általában ez a komplex eljárás már jelentősen csökkenti vagy meg is szünteti a fájdalmat és feszültséget a területen, de ha szükséges akkor még az izmok kölcsönhatását ellenőrzöm, hogy megkiszűrjük a rossz mintázatot.

Általánosságban így épül fel egy csípő kezelés, de minden eset más. A kór történet, műtétek és abból eredő hegek mind olyan változók amiket figyelembe kell venni!

Bízom benne, hogy hasznos információkkal szolgáltam és érdekes találtad ezt a bejegyzés sorozatot! Lassan a videó is elkészül egy általános mobilizálás és erősítésről a csípővel kapcsolatban.

13/07/2025

CSÍPŐ - IZMOK UTOLSÓ RÉSZ!

Szándékosan záró résznek hagytam a psoas és iliacus izmok áttekintését. A mindenféle rehab-prehab kezelések központi szereplője a psoas. Mivel a gerincet, csípőt és rekesz izmot is érinti így, ha diszfunkcionális akkor valóban egészen sok féle fájdalom mögött bújik meg. De elég-e csak masszírozni vagy nyújtani?

PSOAS MAJOR - T12-L5 csigolya testek elülső részéről ered és a combcsont kis dudorára tapad . Funkciói a csípő hajlítása, tehát a comb közelítése a törzshöz, csípő közelítése és a kifelé rotalasa. Ugyanakkor ülésben stabilizálja a gerincet, egyoldalú összehúzódásakor pedig a törzs oldalra hajlításában is részt vesz.

ILIACUS- az ilium belső feléről ered és szintén a combcsont kis dudorán tapad. A csípő izuletben hasonló mozgásokat hoz létre mint a psoas és mivel egymással szorosan kapcsolódnak ezért szokás őket együtt is emlegetni, mint ILIOPSOAS.

A törzs stabilitása mellett a járás és futás során, tehát a hely változtató mozgáskor aktív igazán. Az iliopsoas lendíti előre a lábat vagy erősebb futásnál emeli fel a térdet.

Miért is van vele annyi baj?
Egyrészt a sok ülés miatt folyamatosan egy megrövidült helyzetben van és inaktív is. Így egy feszes és gyenge helyzetben hajlamos rögzülni , ami egyrészt a csípő nyitást is korlátozza, de fontosabb, hogy amikor felállunk előre húzza a csigolya testeket ezzel fokozva az ágyéki lordosist.

Tehát kezelése nem csupán a nyújtásból és lazításból áll. Megfelelő kötőszöveti technikákkal oldani kell a feszültséget és ezután erősíteni is érdemes. Ehhez találtok videót az első kommentnél!

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy szinte minden stresszt és traumát is hajlamos a szervezet itt tárolni. Ez főleg azért lehet mert mint említettem a legfőbb szerepe a hely változtatásban van. Amikor stressz ér minket az “ üss vagy fuss “ állapot aktíválódik az idegrendszerben. Mivel viszonylag ritkán verjük agyon a főnököt vagy szaladunk el egy-egy megterhelőbb helyzetben a psoas és természetesen más izmok is tárolni fogjak a feszültséget.

Mit tehetünk ?
A napi 20-30 perc séta tökéletes arra, hogy csökkentsük az idegrendszeri feszültséget , jó alaposan átmozgassuk a psoast és kidolgozzuk magunkból a nap során felhalmozott stressz hormonokat. Ha ezt ingerszegény környezetben, távol a zajtól, emberektől, a természetben teszed akkor extra pozitív hatásokat is nyerhetsz.
Illetve, ha ismered a kettlebell swing-et akkor, ahogy Pavel is mondta, minden ülve töltött órát kompenzálj ki 20 db swinggel!

A csípő téma zárásaként lesz még egy írás, ahol az általam használt technikákba és rendszerbe tekintünk bele.

Ha hasznosnak találtad, ne felejtsd el megosztani másokkal!

12/07/2025

CSÍPŐ - IZMOK 3. rész

A KÖZELÍTŐK (adductorok)

Közeledünk a csípőről szóló sorozat végéhez. A közelítők után már csak a hajlítókat helyezzük nagyító alá, amiket szándékosan hagytam a végére, mert több izgalmat is tartogat az az izomcsoport, minthogy egyszerűen csak hajlítják csípőt.

Please Baby Love My Groin - tehát Pectineus, adductor Brevis , Longus és Magnus, illetve a Gracilis tartoznak ebbe a csoportba. Az elnevezés sem véletlen, fő feladata az izomcsoportnak a combcsont közelítése a test középvonalához.

Sok esetben feszeségükkel gátolják a gluteus minimus és medius (távolítók) működését, ezzel instabillá téve a csípőt. Ez minden olyan mozgás során problémát okoz majd ahol egy lábon állva kellene stabilnak maradnunk. Járás, futás és kitörés. Ebben az esetben a test kénytelen máshonnan kölcsönözni extra stabilitást, amit az ágyéki gerincet is stabilizáló négyszögű ágyéki izom (quadratus lumborum) fog biztosítani, ezzel előidézve egy kellemetlen derékfájást.

A fenti példából is látszik, hogy egy-egy tünet. fájdalom mögött számos ok bújhat el. A terápia lényege ennek a megtalálása és helyes kezelése. Ezért is van az, hogy bár a masszázst javaslom mindenkinek, mert nagyon sok pozitív hatása van, de végleges megoldást nem feltétlen fog adni fájdalmak esetén.

A pectineus, adductor brevis és longus valamint a gracilis izmok a szeméremcsontról (p***s) erednek. Emiatt a két csont által alkotott ízületre is hatással vannak. A medence protokolomban nem csak a keresztcsonti és medence diszfunkciók kezelése szerepel, hanem a az előbb említett ízületé is.
Egyébként erre a területre tapad az egyenes hasizom (re**us abdominis) is, így együtt vesznek részt mozgás sorána a medence stabilitásában és az erő átvitelben.

09/07/2025

CSÍPŐ ÍZÜLET - IZMOK 2.rész

A combizmaink nagy része nem csak térdet, hanem a csípőt is mozgatja. Ezeket a két ízületet is átívelő izmokat nézzük most meg előlről (anterior) és hátulról (posterior)

1. A négyfejű combizom része az egyenes combizom (re**us femoris) ami az elülső alsó csípőtövisről ered és a patella ínba olvadba tapad majd a sípcsonton. A térd feszítése mellett, fotnos szerepe van a csípő hajlításában.

2. Az elülső felső csípőtövisről indulva, a négyfejű combizom mellett a comb belső felén fut a szabóizom (sartorius) és a sípcsont belső felén tapad. Funkcióját tekintve nagyon sokrétű izom, közelíti, hajlítja és kifelé rotálja a csípőízületet.

3. A kedvenc kávém a latte, így a következő izom nevét viszonylag könnyen megjegyeztem . Ő pedig nem más mint a Tensor Fascia Latae. Viszonylag rövid izom ami a csípőcsont eléről eredve az iliotibialis szalagba csatlakozva a sípcsont külső oldalán ér véget. Ugye ez az a szalag amibe a nagy farizmunk is csatlakozik. Ezért ennek a két izomnak az egyensúlya roppant fontos azoknak akik sokat sétálnak vagy futnak, ugyanis a térd stabilitását az IT szalag biztosítja.

4. Hamstring csoport: Ez a háromizomból álló csoport a comb hátsó felén található, a térd hajlítása melett a csípő ízületet extendálja, azaz a comb csontot mozgatja hátra felé. Emeléseknél vagy előrehajlításokból való visszatérésnél használjuk sokat a mindennapi életben. Az ülőgumóról eredve a térd belső illetve külső oldalán tapadnak.

A bemutatott izmoknak helyes vizsgálata és kezelése térd és csípő fájdalmak esetén is fontos, gyakran a csípő ízület valamely funkciójának hibás működése okoz térd panaszokat. Ilyenkor célszerű a mindkét ízületre hatást gyakorló izmokat tesztelni.

07/07/2025

CSÍPŐ ÍZÜLET - IZMOK 1.rész

A csípőnket mozgató és stabilizáló izmokat több részben mutatom be, mivel nagyon sok izomról beszélünk.

Lássuk előszőr a farizmokat:
1. A felszínen helyeszkedik el GLUTEUS MAXIMUS (nagy farizom), mely testünk egyik legerősebb izma. A medence csontról ered és a combcsonton tapad, rostjai több funkciót is ellátnak: kirotáció, extenzió és abductio. Járásnál és futásnál ez az izom segít eltolni magunkat a talajtól vagy éppen guggolásból és ülésből felállásnál is a legtöbb munkát végzi. Gyakran nem elég erős az ülő életmód következtében, ezért más izmoknak kell kompenzálnia.

2. Alatta helyezkednek el a GLUTEUS MEDIUS és MINIMUS ( kis és középső farizom) A medencéről a combcsont nagytomporára tapadnak, befelé rotálják a csípőt és a legerősebb abductorok. Tehát a test középvonalától távolítják a combcsontot. Viszont ettől sokkal fontosabb, hogy egy lábon álláskor a comb és a medence helyzetét stabilizálják. Megfelelő erejük és aktivizálásuk elengedhetetlen a jó minőségű sétához és futáshoz. Gyakran inaktívak és az alattuk lévő mély kirotátorok veszik át a stabilizáló szerepet, ezzel előidézve a kifelé forduló lábfejet.

3. A mély kirotátorok. Ebbe a csoportba 6 izom tartozik és amint a nevük is mutaja a legmélyebben elhelyezkedő farizmok, amik a csípő kirotációját végzik, illetve stabilizálják az ízületet. Közülük a PIRIFORMIS-t egészen sokan ismerik, mert egészen sok derék fájdalom mögött ennek az izmnak a túl feszülése áll. Az obturator internus és piriformis között fut át az ülőideg, amit a körteképű feszessége képes nyomás alá helyezni, ezzel lábba sugárzó panaszokat okozhat.

A kezelés során ezeket az izmokat is vizsgálom és ha szükséges a megfelelő módszerrel nyújtjuk, lazítjuk is őket.
Ha járás során jelentkezik derékfájdalom vagy csípőfájdalom érdemes a farizmokat tesztelni, gyakran állnak a fájdalom hátterében!

06/07/2025

CSÍPŐ

Szeretnék minden héten egy-egy ízületet körül járni. Röviden megnézni az anatómiáját, milyen szerepe van a hétköznapokban, milyen sérülések és diszfunkciók jöhetnek létre az adott területen.

Ezena héten a csípő ízületet vizsgáljuk meg alaposabban.

A csípőízület testünk egyik legfontosabb és legnagyobb teherhordó ízülete.
Két fő csont alkotja:
1. A medencecsont (os coxae) vápa része, pontosabban a vápa (acetabulum).
2. A combcsont (femur) gömbölyű feje (caput femoris).

A vállhoz hasonlóan, a csípő is gömbízület. Emiatt sok irányaban képes mozogni:
-flexio és extenzió
-ki- és berotáció
-abductio és adductio
- ezek kombinációja a circumductio, tehát körzés.
A kezelések során ezeknek a mozgásoknak a vizsgálata és kezelése az egyik legfontossabb fájdalmas csípő esetén.

Nagy teherbírású ízület, így lehetővé teszi a testömeg hordását.
A hétköznapokban járás és futás során, valamint guggoláskor, felállásnál és leülésnél használjuk a legtöbbet.

A fájdalom mögött számos ok állhat. Pl.:
- kopás
- ízületi gyulladás
- nyáktömlő gyulladás
- törések
Ezek orvosi komptencia körbe tartoznak, bár az ízületi gyulladás mögött állhat diszfunkció is, melyen akár a kezelésemmel is tudunk segíteni.

Amivel viszont a manuálterápia soárn is dolgozhatunk:
- mozgások beszükülése
- izmok túlterheltsége
- ütközéses szindróma ( hip impingement )

A következő bejegyzéseben az ízületet mozgató izmokat tekintjük át.

29/06/2025

LAPOCKA-FELKARCSONTI RITMUS

A vállízületi és a vállöv mozgásainak vizsgáltata kiemelten fontos a váll és könyök fájdalmak esetén.

A karunk fejfölé emelésehez több csont, több ízület mentén történő összehangolt mozgása szükséges, a megfelelő izomaktivitás mellett. Járjuk most együtt körbe ezt a témát.

A felkarcsont oldalra emelést először a supraspinatus izom (mely a rotátorköpeny része) indítja, kb 15 fok után kapcsol be a mozgásba a deltoid középső rostja is.
A humerus 30 fokig önállóan mozog (minimális 5 fokos kulcsont mozgás mellett), ezután "ütközik bele" a lapocka csontba (scapula) és a kulcscsontba (clavicula), innen együtt mozognak. Körülbelül minden 2 fokos felkracsont mozgáshoz 1 fokos lapocka mozgás tartozik.

A lapcoka a bordákon előre csúszik melyet az elülső fűrészizom (serratus anterior) fog biztosítani. Eközben felfelé rotálódik melyet a trapézius izom felső, középső és alsó rostjai idéznek elő.

Ebben mozgásban fotnos még a kulcscsont emelkedése is, amit a sternoclavicularis ízület tesz lehetővé.

Ezeknek az ízületeknek és izmoknak az optimális működése elengedhetetlen a vállövünk egészségét tekintve. Tesztelni és vizsgálni kell őket, majd a megfelelő módszerekkel kezelni is a diszfunkciókat vagy aszimmetriákat.

Ebben is segithet az álatalam is használt Integrált Manuális Terápia, valamint az izmok megfelelő aktivitását vizsgáló NeuroKinetikus Terápia együttes alkalmazása.

Ha nem csak a tüneteket szeretnéd kezelni, hanem a fájdalom valódi okát is akkor keress bizalommal! Együtt megtaláljuk a megoldást!

27/06/2025

Hosszan elhúzódó derékfájással kezdtünk el dolgozni! Ma jött a visszajelzés a kezelésről!

Gyere el Te is és tapasztald meg a fájdalom mentes mozgás örömét!

www.galcsmanual.com

09/03/2025

STRESSZ

A héten, az egyik kezelésen, feltettem a szokásos kérdést: " Van-e rendszeres puffadás vagy reflux?" Jött vissza a válasz: "Igen! De miért, az is számít?"

Igen számít. Egyrészt derékfájás, hátfájás esetén a folyamatos kötőszöveti feszültséget fontos csökkenteni, másrészt ezek a tünetek stresszt jelentenek a szervezet számára.

Mit is nevezünk stressznek?
Nem a csak a minket ért érzelmi és mentális negatív töltéseket nevezhetjük stressznek. Gyakorlatilag mindenféle a szervezetünket érő hatás, melyre valamilyen módon reagálnia kell a szerveztünknek stressznek nevezzük.

Vannak jó stresszek (eustressz), melyek csak olyan mértékben és ideig állnak fennt, hogy képesek vagyunk hozzájuk alkalmazkodni és egy magasabb minőségre fejlődni. Ilyen pl.: az edzés, az étkezési szokásink pozitív változtatása, a jeges fürdő, a különböző lélegzet visszatartások, ízületi blokkok oldása stb.

És vannak a negatív stresszek (distressz), amik olyan mértékűek vagy olyan sokáig vannak hatással az életünkre, hogy sor káros változást indítanak el bennünk. A rosszul tervezett edzés is lehet ilyen stressz vagy a tartós szonrogás, rendszeres puffadás, ízületi diszfunkciók stb.

Az Integrált Manuális Terápiai szemlélet nem csak az ízületekben, izmokban , kötőszövetekben megjelenő stresszekkel foglalkozik. Meg kell vizsgálnunk más területeket is: alvás, étkezés, mentális egészség stb, hogy teljes képet kapjunk a tőlünk segítséget kérőktől.

Bármelyik területen történő apró, egyszerű, minden nap gyakorolható változás pozitívan fog hatni az egész emberre, így mozgásszervi panaszaira is.

Ha változatni szeretnél, ne gondolkodj végletekben! Apró, napi szinten tartható változással kezdd! Ha már jobban érzed magad, akkor jöhet a következő apró rutin és így tovább!

Gál Csaba Manuálterápia

31/07/2025

30/07/2025

29/07/2025

17/07/2025

13/07/2025

12/07/2025

09/07/2025

07/07/2025

06/07/2025

29/06/2025

27/06/2025

09/03/2025

Cím

Telefonszám

Weboldal

Értesítések

A Rendelő Elérése

Parancsikonok

Megosztás

Kategória