14/01/2026
Itt a farsang
A farsang Magyarország egyik legélénkebb és legszínesebb időszaka, amely vízkereszttől hamvazószerdáig tart. A hagyomány szerint ez az időszak a bőség, a vidámság és a felszabadultság ideje, amikor a falvak és városok lakói még egyszer utoljára nagyot mulattak a böjt csendesebb heteinek közeledte előtt. A farsangi időszakhoz számos népszokás kapcsolódik: a jelmezes alakoskodás, a maszkviselés, a zajkeltés, a télűző rítusok, valamint a gazdag, zsíros ételek fogyasztása. Ezek mind azt szolgálták, hogy a közösség együtt űzze el a hideget és hívja be a tavaszt.
A farsangi álarcok és jelmezek viselése nem csupán játékos hagyomány. Az álarc mögé bújás lehetőséget ad arra, hogy kilépjünk a hétköznapi szerepeinkből, és egy rövid időre mások legyünk: hősök, bohócok, szellemek vagy éppen félelmetes alakok. A farsang lélektani ereje éppen ebben rejlik: a tél végére felgyülemlett feszültség, a bezártság érzése és a sötét hónapok monotóniája mind oldódik az álarcok, a zene és a közös nevetés által.
Hazánkban a farsangi időszakhoz számos nagy esemény kapcsolódik. A legismertebb a Mohácsi Busójárás, amely a sokácok hagyományából ered, és 2009 óta az UNESCO szellemi kulturális örökség része. A busók hatalmas, faragott álarcokban, bundákban és kereplőkkel járják a várost, hogy elűzzék a telet és megidézzék a tavaszt. A mohácsi busók évről évre ellátogatnak hozzánk is. Bokroson immár hagyomány a télűzés busókkal, álarcokkal, fánkkal, tácházzal, mágja gyújtással.
A farsangi időszak elmaradhatatlan része a fánk. A hagyományos szalagos fánk a 19. század óta része a magyar konyhának. A modern táplálkozási igények azonban új változatokat is életre hívtak: ma már glutén-, tej- vagy cukormentes fánkok is készülnek, hogy mindenki részesülhessen a farsangi ízek örömében. És, hogy mitől lesz szalagos a fánk? Mi sem egyszerűbb ennél, gondolhatnánk, de aki már sütött fánkot tudja, hogy ez nem kis kihívás. A válasz a tészta összeállításának és a sütés körülményeinek tökéletes harmóniájában rejlik. Alapanyagok minősége, hőmérséklete, az átszitált liszt puhasága, a kelesztés technikája, sütőolaj hőmérséklete-ezeknek mind tökéletesnek kell lennie a készítés pillanatában. Amennyiben ez teljesül biztosan ott lesz a fánkunk közepén a szalag, ami egyfajta „minőségi jel”, a szalagos fánk nagy büszkesége a készítőnek. Néhány praktika, hogy a fánk tésztája tökéletes legyen: Az alapanyagokat érdemes időben előkészíteni- fontos, hogy minden hozzávaló szobahűmérsékletű legyen. A tésztát csak simogatni szabad- nem szabad túl erősen dagasztani. A tészta nagyon érzékeny a hidegre, huzatra- régen dunyha alá rejtették kelni. Mint minden ételt, a fánkot is csak jókedvűen szabad készíteni, hiszen szívünket-lelkünket beletesszük egy-egy ételbe – a jókedvű sütés szép szalagos fánkot eredményez.
A klasszikus szalagos farsangi fánk hozzávalói: 50 dkg liszt, 3 dkg élesztő, 5 dkg cukr, 5 dkg vaj, 3 tojássárgája, 3 dl langyos tej, egy csipet só és egy kevés rum. A tésztát alaposan kidagasztjuk, majd kelesztjük, szaggatjuk, és bő olajban sütjük. A tetejére porcukor kerül, a közepébe pedig baracklekvár – így lesz igazán ellenállhatatlan.
A „mentes” farsangi fánk ezzel szemben gluténmentes lisztből, növényi tejből, tojásból, eritritből és kókuszolajból készül. A tészta lágyabb, de jól formázható, és ugyanúgy olajban sül aranybarnára. Elkészítése nagyobb kihívás, mint a klasszikus fánké, de nem lehetetlen. Íze könnyedebb, de mégis megidézi a farsangi fánk hagyományos hangulatát, így azok is élvezhetik, akik valamilyen ételérzékenységgel élnek. Mindenkit arra buzdítok, hogy merjen fánkot sütni- kellő gyakorlattal mindenkié szalagos lesz, de ha nincs rajta szalag, bizton állítom, hogy akkor is el fog fogyni. A farsang lényege, hogy együtt legyünk, játsszunk, ne vesszünk el a tökéletesség hajszolásában, hanem örömmel ünnepeljük a tél búcsúját és a tavasz közeledtét.
Gácsi Péterné Farkas Rita dietetikus
Források:
www.nevezetesnapok.hu
www.hungarikum.hu
www.mek.oszk.hu
https://dietabc.hu/
www.mdosz.hu
Fotók: Pinterest
