PszichowellnessDebrecen

07/05/2026

Szeretettel hívunk egy olyan workshopra, ahol történeteken keresztül kapcsolódhatunk önmagunkhoz.
A közös munka során a pszichodráma játékos, cselekvésen alapuló eszközeit ötvözzük mesékkel és irodalmi szövegekkel. Lesznek dramatikus gyakorlatok, közös gondolkodás és olyan pillanatok is, amikor egy-egy történet segít ránézni saját élményeinkre.
Nem szükséges semmilyen előzetes tapasztalat – a workshop nyitott, és úgy van felépítve, hogy biztonságban kipróbálhasd magad.
Ősztől indul egy rendszeres önismereti csoport ugyanezzel a szemlélettel, így ez az alkalom egyfajta betekintés is lehet: segít eldönteni, hogy szeretnél-e mélyebben is elindulni ebben a folyamatban.
Időpont: 2026. június 5. 17.30
Helyszín: Harmóniaház Debrecen (Arany J. u. 2.)
Regisztráció: https://forms.gle/UEgb7ZQz3eBYn63S9
Részvételi díj: 3000 Ft + adományi hozzájárulás, ha a költségvetésed engedi

28/04/2026

Játékos feladat, amit komolyan is vehetsz ☺️
Nézd meg a képet, és válassz ki két szót, ami valamiért megragadja a tekintetedet. Alkoss a két szó alapján haikut vagy négysoros verset. Ha a komoly rész is érdekel: tedd félre az alkotásodat egy-két órára, és amikor újra előveszed, gondold végig, hogyan szól ez egy aktuális helyzetedről, problémádról.
Ha van kedved, oszd meg kommentben az alkotásodat.
(A kép egy mese alapján készült, de ne keress rá, ne rontsd el ajátékot. Egy hét múlva leleplezem a "titkot".) 😊

11/04/2026

Így, a magyar költészet napján, meg ezen az előestén,
jó sorok, fontos szavak.

Kovács István:

A be nem telt idő

Vannak,
akik alkonyatkor
a szemétként
konténerbe dobott
századokon át
farkasvakon is
a kezdetekig látnak.
A halál guberáló angyalainak
mozdulatai nyomán
darabokra tört
áldások és áldozatok,
tettek és jócselekedetek,
gondolatok és mulasztások…
Az ébredés
egyszerre tesz
szabaddá,
rabbá.
Simítgasd ki a szárnyas kezekből
kihullott legendát,
ne csak a tenyértől szöghelyeset.
És felebarátaidat,
akik megrendülésedtől
életre kelnek,
ne engedd újra
szószékre – világmegváltónak,
máglyára – hitvitázónak,
virághantos vesztőhellyé
géppuskázható köztérre – tüntetőnek,
harctérre – hősnek,
árvaházba – megalázottnak,
s a ki tudja,
miért és hová,
de végül mégiscsak elindított
halálvonatra – kitaszítottnak.
Ne engedd őket
a jövő küszöbén túlra se,
ahol végső torra készülve
eszelős fényjelekkel perzselgetik
a koponya-kupolás mennyboltozatot.
Száműzött álmaikat
folytassák jelen időben,
sziklának vetett háttal,
a be nem telt idő
habprémes hullámaitól
újra és újra betakarva –
még itt a földön,
ha már–már odaát is.

02/04/2026

Húsvét - kicsit másképp
A húsvéti ünnep kapcsán a figyelmünk többnyire a nagypéntekre vagy a húsvétvasárnapra irányul. A drámai pillanatokra, a veszteségre és az újjászületésre. A Nagycsütörtök valahogy csendesebben húzódik meg közöttük, pedig talán az egyik legemberibb, legfeszültebb nap a történetben.
A levegőben érezhető a közelgő változás, a bizonytalanság, a tudás terhe, a várakozás feszültsége. Ez az a különös állapot, amikor még minden jelen van – a közösség, a beszélgetés, az asztal körüli együttlét –, de már érezni, hogy valami hamarosan végérvényesen átalakul.
Az emberi életben is ismerős ez a „nagycsütörtöki” állapot. Amikor már tudjuk, hogy valami véget ér vagy meg fog változni, de még benne vagyunk a jelenben. A várakozás, az előérzet és a belső készülődés ideje ez.
Ehhez a hangulathoz hozok, a húsvétig előttünk álló csütörtökökön, egy-egy verset. Úgy gondoltam, Nagycsütörtökre jöjjön a női nézőpont, ami egy kicsit még alakít az ismert képen.

30/03/2026

Minden élet elvesztése nehéz. De néha különösen...
Most Nádasdy Ádámtól búcsúzunk. Egyik személyes élményem vele a nyelvészetről és nyelvművelésről tartott előadása, amikor kifejtette: "a biológus sem mondja, hogy az aranyhörcsög helytelen", majd a szünetben megosztotta velünk azt is, hogy a "sízik" helyett használt "síel" szóalaktól személy szerint kirázza a hideg... ;)
Egyik - szívemnek kedves - versével hívlak, hogy emlékezzünk rá.

Nádasdy Ádám: Maradni, maradni

Az átzuhanás, az megterhelő.
Ilyenek: az elalvás, a fölébredés,
a megszeretés, a meggyűlölés;
amikor vendégek várhatók,
a boltban a tanácstalan álldogálás,
hogy házigazdává átalakuljak;
a vendégség után pedig a bútor,
mert vissza kell tolni megint privátba.

Ezek a nehezek. Amikor maradok,
az jó: az alvásnak mestere vagyok,
és ébren lenni nagyon szeretek.
Boldog vagyok, ha sok a vendég, és ha van
szerelmem, illetve ha nincs.
De átzuhanni egy beállításból
egy másikba, az összekuszál.

Maradni szeretnék, mindig maradni:
ha ébren vagyok, élesen figyelni,
ha alszom, mélyebb gödörbe leásni;
magányos levesporokat fölönteni,
vagy élettársi szennyest kotorászni.
Átzuhanni: az fáj. A változás
szűk száján átcsúszni, az horzsolás.

26/03/2026

Húsvét - kicsit másképp
A húsvéti ünnep kapcsán a figyelmünk többnyire a nagypéntekre vagy a húsvétvasárnapra irányul. A drámai pillanatokra, a veszteségre és az újjászületésre. A Nagycsütörtök valahogy csendesebben húzódik meg közöttük, pedig talán az egyik legemberibb, legfeszültebb nap a történetben.
A levegőben érezhető a közelgő változás, a bizonytalanság, a tudás terhe, a várakozás feszültsége. Ez az a különös állapot, amikor még minden jelen van – a közösség, a beszélgetés, az asztal körüli együttlét –, de már érezni, hogy valami hamarosan végérvényesen átalakul.
Az emberi életben is ismerős ez a „nagycsütörtöki” állapot. Amikor már tudjuk, hogy valami véget ér vagy meg fog változni, de még benne vagyunk a jelenben. A várakozás, az előérzet és a belső készülődés ideje ez.
Ehhez a hangulathoz hozok, a húsvétig előttünk álló csütörtökökön, egy-egy verset. Sőt, ma kettőt: Dsida Jenő kétszer is feldolgozta ezt a különleges témát - én meg nem tudtam választani.
Na jó, azért a "Nagycsütörtök" jobban megszólít. ☺️ Hozzád melyik áll közelebb? És miért?

19/03/2026

Húsvét - kicsit másképp
A húsvéti ünnep kapcsán a figyelmünk többnyire a nagypéntekre vagy a húsvétvasárnapra irányul. A drámai pillanatokra, a veszteségre és az újjászületésre. A Nagycsütörtök valahogy csendesebben húzódik meg közöttük, pedig talán az egyik legemberibb, legfeszültebb nap a történetben.

A levegőben érezhető a közelgő változás, a bizonytalanság, a tudás terhe, a várakozás feszültsége. Ez az a különös állapot, amikor még minden jelen van – a közösség, a beszélgetés, az asztal körüli együttlét –, de már érezni, hogy valami hamarosan végérvényesen átalakul.

Az emberi életben is ismerős ez a „nagycsütörtöki” állapot. Amikor már tudjuk, hogy valami véget ér vagy meg fog változni, de még benne vagyunk a jelenben. A várakozás, az előérzet és a belső készülődés ideje ez.
Ehhez a hangulathoz hozok, a húsvétig előttünk álló csütörtökökön, egy-egy verset.
(A mai vers a dokk.hu-ról való. Sok jó vers kikötője, ajánlom szeretettel.)

04/03/2026

Playback-színházi képzésünk 2019-ben volt utoljára. Most ismét lehet csatlakozni. A playback színház a kapcsolódás, az empátia és a színpad elképesztő ötvözete, amit közel három évtizede csodálok, két évtizede - kisebb-nagyobb szünetekkel - művelek. Ha szeretnéd kipróbálni, keresd a részleteket az egyesület honlapján.

30/01/2026

Ha kedvet kaptál, még csatlakozhatsz. :)

05/01/2026

Két helyünk van még, neked pedig négy napod arra, hogy jelentkezz! ;) Várunk, ha szívesen foglalkoznál az empatikus kapcsolódással, a kontroll-feszültség témájával, önmagad hiteles kifejezésével.

2004 óta indítunk rendszeresen pszichodráma csoportokat, tréningeket, workshopokat Debrecenben. Várunk, ha szeretnél elégedettebben élni.

21/12/2025

"Már annyi gyertya ég a csillagok helyett"

Advent utolsó vasárnapján ezzel az idézettel támogatlak abban, hogy magadra és a számodra fontos emberekre figyelj.
Legyen békés, szép karácsonyod. Ha most egyedül vagy is, tudd, hogy a következő napon jó dolgok is várhatnak rád, nem csupán nehézségek.

Ha jövőre önismereti csoportot keresel: https://perspectiva.hu
Ha egyéni irodalomterápiára jönnél: https://pszichowellness.eu