27/07/2025
Csoma Zsanett Renáta, Nagy Géza Róbert, Belső Nóra, Pósfai Éva kollégák által jegyeztt publikáció jelent meg a Gyermekorvos Továbbképzés 24. évfolyamának 2. számában „Allergia és bőrtünetek” címmel. Ebből másoltuk be az „Ételallergia és bőrtünetek” című fejezetet, melybe a könnyebb érthetőség kedvéért néhány kiegészítést tettünk.
Érdemes elolvasni, egyrészt azért, hogy láthassák, az ételallergiák többsége nem okoz bőrtüneteket, illetve, ha okoz bőrtünetet, az elsősorban csalánkiütés, mely rövid idővel az allergizáló étel elfogyasztása után jelenik meg. Ezek az allergiás reakciók és maguk a betegségek pedig nem gasztroenterológiai, hanem allergológiai ellátást igényelnek. Nagyon fontos a részletes anamnézis felvétel, akár diétás és tüneti napló kérése a betegtől. Ezek segítségével sok esetben egyértelműen látható, hogy nem szükséges sem vérből, sem bőrteszttel allergia vizsgálatot végezni, mert a bőrtünetek alapján valódi,IgE mediált ételallergia lehetősége nem merül fel.
„Az élelmiszerekkel kapcsolatos adverz reakciók gyermekkorban igen sokszínűek lehetnek, egyénenként eltérő intenzitással és bőrtünettel jelentkezhetnek. A klinikai tünetek alapján sokszor nehézséget okozhat egyértelműen különbséget tenni, hogy immunológiai reakciókkal, valódi, allergiás, IgE által közvetített vagy nem allergénspecifikus IgE által mediált biogén aminok indukálta reakciókkal, illetve nem immunológiai reakciókon alapuló ételintoleranciával állunk-e szemben. (Azaz nem minden bőrrekació allergiás jelenség!)
Általánosságban elmondható, hogy a valódi allergiás mechanizmuson alapuló, előzetes szenzibilizációt (érzékenyítődést) követően kialakuló, valódi IgE mediálta (vérből vagy bőrteszttel kimutatható), allergiás reakció klasszikus bőrtünete a csalánkiütés. Előfordulási csúcsa a gyermekkora tehető, azon belül is az első évtizedre. A csalángöbcsék étkezést követően, rövid idő alatt, átlagosan 60-120 percen belül jelentkeznek, klasszikusan néhány órán át állnak fenn (24 órát meg nem haladóan). Az esetek 40%-ában a csalánkiütéshez angioödéma társulhat. A bőrtünetek mellé emellett csatlakozhatnak emésztőszervi tünetek (hasi fájdalom, görcs, hasmenés, hányás) és légúti tünetek is (rhinitis, bronchospazmus, laringospazmus). A 24 órán át helyüket stabilan tartó, angioödémával nem társuló csalánkiütések esetén bőrbiopszia elvégzése indokolt urticaria vasculitis kizárása céljából, amelynek hátterében III. típusú hiperszenzitivitási reakció áll, immunkomplexlerakódással és komplementaktivációval. A kiváltó tényezők identifikálásakor ilyen esetekben ételallergia nem merül fel.
Kisgyermekkorban akut urtikáriát leggyakrabban okozó élelmiszerek a tojás, a tehéntej, a szója, a diófélék, a földimogyoró, a mogyoró- és a búzaliszt, míg serdülőkorban dominálóan a halak és a mogyoró fogyasztása válthat ki tüneteket. Tehéntej- és tojásallergia esetén fontos gondolnunk a Pediatric Allergy and Immunologyban publikált tanulmányra, amely szerint egyes probiotikumok rejtett élelmiszer-allergéneket tartalmazhatnak, így elsősorban a tehéntej- vagy tyúktojás-allergiások számára nem minden esetben minősülnek biztonságosnak, egyes esetekben akár anaphylaxiához is vezethetnek.
Az ekcémás gyermekeknél nagyobb a földimogyoró-, a tehéntej-, a búza-, a szója- és a tojásallergia kialakulásának kockázata (azaz nem azért ekcémás, mert allergiás tejre vagy tojásra, hanem az ekcémája miatt, amellett alakul ki étel allergiája is). Ennek oka dominálóan a bőrbetegség hátterében húzódó nyálkahártya- és bőrbarrierfunkció-zavar miatt létrejövő epikután (bőrön keresztüli) élelmiszer-allergén szenzibilizáció, illetve a sérült barrierfunkció következtében könnyebben kialakuló allergénpenetráció (allergén éthatolása a bőrön). Az életkor előrehaladtával az élelmiszerallergén-szenzibilizáció mellett nő a légúti allergénekkel (pl.: háziporatka, penészgombák, állatszőrök) szembeni túlérzékenység kialakulásának a valószínűsége, amely miatt idővel élelmiszer okozta keresztallergiák alakulhatnak ki. Fontos hangsúlyozni, hogy az atópiás dermatitis nem ételallergia vagy pollenallergia miatt kialakuló bőrbetegség, hanem a bőr barrierfunkciójának károsodásával és immunregulációs zavarával járó, krónikus, gyakorta relapszusokkal tarkított, hullámzó lefolyást mutató bőrbetegség, krónikus bőrszárazsággal, bőrgyulladással és intenzív viszketéssel, amely tüneteit ronthatják, akutan provokálhatják a társuló ételallergiák.
A gabonafélékhez köthető adverz reakciók esetén fontos különbséget tenni a gyermekkori búzaliszt-allergia és a cöliákia között. A búzaliszt-allergia többnyire valódi allergiás, IgE által közvetített urtikáriát provokál, de omega-5 gliadin allergénje provokálhatja az atópiás ekcémát, illetve a lisztdependens-testmozgás által indukált ana¬phylaxiát is (akkor alakul ki súlyos allergiás reakciója, ha például ugrál azután, hogy megevett egy fánkot). A cöliákia (gluténszenzitív entero¬pathia, lisztérzékenység) autoimmun kórkép, amely extraintesztinális megjelenési formája a bőrtüneteket okozó dermatitis herpetiformis. Ezen autoimmun bőrbetegségben csak elvétve észlelhetünk urtikáriaszerű, urtikariform bőrtüneteket. Klasszikusan a predilekciós helyeken, dominálóan a könyökök, a térdek és a gluteális régió felett észlelünk hevesen viszkető, exkoriált, többnyire csoportosan ülő vezikulákat, papulákat, papulovezikulákat.
Csalángöbcséket vagy angioödémát nemcsak valódi IgE-mediálta allergia okozhat, hanem pszeudoallergiás (nem valódi) reakciók lezajlása során is tapasztalhatunk. A pszeudoallergiás reakciók kapcsán fontos tudnunk, hogy esetükben nincs szükség előzetes szenzitizációra, tehát a gyermek már a kiváltó tényezővel való első találkozást követően rövid időn belül tüneteket provokálhat. A pszeudoallergiás reakciók elsősorban mennyiség- és dózisfüggőek, míg a valódi allergiás reakciók egyre kisebb mennyiségű allergéntől is kiváltódhatnak. A leggyakoribb élelmiszer eredetű pszeudoallergénnek tekinthetőek az ízfokozók, a tartósítószerek, az ételfestékek, az ételszínezékek. A magas hisztamintartalmú ételek (paradicsom, málna, eper, szeder, sajtok, tonhal, csokoládé) is hasonló tüneteket provokálhatnak. Differenciáldiagnosztikai szempontból fontos megjegyezni, hogy gyermekkorban pszeudoallergiás reakció talaján kialakuló akut urtikáriát okozhatnak a zajló infekciók is (kisgyermekek esetében ez a leggyakoribb oka a csalánkiütésnek), illetve a penicillin- és a cefalosporin antibiotikumok, a plazmaexpanderek, a kontrasztanyagok, a NSAID-k és az opioidok.
Visszatérő, krónikussá váló csalánok esetén, az élelmiszer eredet viszonylag ritkábban fordul elő, amelynek a háttérben gyakorta a pollenallergiákhoz társuló zöldség- és gyümölcsfélék keresztreaktivitása áll. Az akut és a krónikus urtikária teljes körű, átfogó differenciáldiagnózisát a nemrégiben megjelent, a Szakmai kollégium által kiadott, egészségügyi szakmai irányelv tartalmazza „Az urtikária betegség” címmel, amely kiváló alapot, áttekintést, valamint differenciáldiagnosztikai és kezelési útmutatót nyújt.
Az adverz ételreakciók egyik különleges szelete az egyre jobban elterjedőben lévő propolisz (gyermekvitaminok, testápolási készítmények), a perubalzsam (keresztreaktivitást mutató leggyakoribb ételallergénjei pl.: az aloe vera, a fahéj, a kóla, a citrusfélék) és az ehető illatok (pl.: a fahéjolaj, a vaníliaillat, a citrusíz, a dióíz, a virágíz, a levendulaíz) fogyasztásához is köthető lokalizált vagy generalizált bőrgyulladást okozó szisztémás kontakt dermatitis (IV-es típusú túlérzékenységi reakció). A latenciaperiódus ezen esetekben néhány óra, de akár néhány nap is lehet (azaz a tünet órák vagy napok után jelentkezik). Leggyakoribb bőrtünete az éles határú erythemás plakk, amely a korábban exponált (érintkezett az anyaggal) bőrfelületen alakul ki, vagy a farpofákat, a külső genitáliákat (nemi szervek) és a mellkas területét érinti, de megjelenhet hajlati ekcéma vagy kézekcéma formájában is.
Az említettekből jól látszik, hogy az ételallergiák bőrtüneteinek differenciálásához, a gyanús allergén pontos beazonosításához a részletes körültekintő anamnézis felvétele rendkívül fontos. Mindig ki kell térni a bőrtünet kapcsán az egyidejű gyógyszerszedés, táplálékkiegészítők (vitaminok, színezőanyagok), zajló vagy nemrégiben lezajlott fertőzések lehetőségére. Fontos tisztázni, hogy ismert-e pollenallergia (keresztreakció) vagy egyéb kontakt allergia, illetve ételallergia (rejtett allergénbevitel lehetősége), továbbá szerepel-e a gyermek anamnézisében atópiás dermatitis (ételektől romló dermatosis), rhinitis vagy asztma. Számos esetben, amikor ételnapló vezetését javasoljuk, érdemes hangsúlyozni a szülő számára, hogy annak tartalmaznia kell az összes ételt, valamennyi elfogyasztott folyadékot, a táplálékkiegészítőket, de még a rágógumit is. Fontos felhívni a szülő figyelmét a feldolgozott, ízesített, tartósított élelmiszerekben potenciálisan előforduló rejtett allergénekre (tartósítószerek, ételfestékek, ételszínezékek, ízfokozók, fűszerek, aromák), illetve hogy az elfogyasztott csomagolt élelmiszerek tartalmazhatnak tej-, tojás-, dió-, mogyoró-, hal- és a szójakomponenseket, amelyek akár már kisebb mennyiségben is képesek allergiás bőrtüneteket kiváltani.”
