15/11/2024
Mitől hatásos egy önismereti csoport?
Csoporthelyzetben életre kel a belső világunk összetettsége, sokszínűsége. Megelevenednek belső munkamodelljeink, kapcsolati mintáink. Kapcsolatok hálózata jön létre a csoporton belül, a tagok közt. Az érzelmi történések egymás közt játszódnak le, saját bőrünkön válnak tapasztalhatóvá, megfigyelhetővé és megérthetővé. Emberi problémáink többségében valamilyen módon kapcsolati természetűek. A csoport újrateremti ezek színterét, a társas közeget. Ezzel visszavisszük az érzelmi elakadást a személyközi térbe, oda, ahol létrejött és ahol a leginkább kezelhető.
Változás az egyénben
A csoportok terében a tagok gyakran élhetnek meg mély találkozásokat. Változik, alakul a mód, ahogyan élményeinket, érzelmeinket érzékeljük, magunkban felfedezzük és egy kapcsolatban másoknak megmutatjuk. Megélhetjük a képességet, hogy jelenlétünkkel valóban segítünk másoknak, egyúttal megtapasztalhatjuk az önfeltárást, vagy a csoport elfogadó támogatását, olyan helyzetekben, amikre talán sosem számítottunk.
Új szerepeket próbálhatunk ki, amiket korábban nem mertünk volna. Szembe helyezkedhetünk, provokálhatunk. Kiállhatunk a véleményünkért, megvédhetjük magunkat, vagy kérhetünk segítséget. Felvállalhatjuk a sebezhetőségünket. Megfigyelhetjük, hogy erre a csoport hogyan reagál. Vagy megfigyelhetjük, eltanulhatjuk, hogy mások miként teszik ezeket.
Eközben azonnali visszajelzést kaphatunk arról, hogyan látszunk, mások hogyan látnak bennünket, mit vált ki a viselkedésünk. Általában nincs frappáns summázat, átfogó értelmezés. Vannak megmozgató élmények. Csiszolódnak az implicit társas készségeink és az idővel egyre otthonosabbá válnak a társas helyzetek a csoporton kívül is. Újonnan megszerzett készségeinket átvihetjük más helyzetekbe, a hétköznapi csoportjainkba. Azt vehetjük észre magunkon, hogy valahogy könnyebben érvényesülünk, kevesebb szorongással járnak a társas helyzetek, egyre többet, egyre biztonságosabban tudunk megmutatni magunkból. Könnyebben tudunk őszinték lenni, mélyülnek a kapcsolataink.
(Imre Gábor írása)
