17/11/2025
💧 Fejfájás, koncentrációhiány – amikor a fejed túl hangos, a lelked pedig túl csendben van
Van egy pont, amikor már nem az a baj, hogy sokat gondolkodsz,
hanem az, hogy folyamatosan, megállás nélkül.
A fejed tele van:
„Mit kellett volna máshogy csinálnom?”
„Mit fognak gondolni?”
„Mi lesz holnap, jövő héten, jövőre?”
„Elég vagyok? Jól döntöttem? Biztos, hogy nem rontottam el?”
És egyszer csak elkezd hasogatni a fejed.
Nem bírsz fókuszálni.
Olvasol egy mondatot, de nem emlékszel rá.
Hallgatsz valakit, de közben már a következő három feladaton jár az agyad.
Ilyenkor sokan azt mondják:
„Biztos fáradt vagyok. Vagy front van. Vagy a monitor…”
Igen. Lehet ez is.
De közben van még valami.
Valami, amiről kevesebbet beszélünk:
Amikor a fej túlműködik, az érzések pedig ki vannak kapcsolva.
________________________________________
🧠 A túl sok gondolat – túl kevés érzés
A fejfájás, a koncentrációhiány sokszor nem csak fizikai fáradtság jele,
hanem annak, hogy az elméd vette át az irányítást az életed felett.
Amikor:
• mindent túlanalizálsz,
• minden mondatot, üzenetet, pillantást újrajátszol magadban,
• állandóan forgatókönyveket gyártasz („mi lesz, ha… és ha mégse… és ha rosszul döntök…”),
• önmagad felett bíróként ülsz, folyamatos teljesítmény-ellenőrzéssel,
akkor az idegrendszered nem tud pihenni.
Éjszaka is dolgozik.
Reggel úgy kelsz, mintha le sem feküdtél volna.
És közben… hol vannak az érzések?
Sokszor ilyenkor az érzések – félelem, szomorúság, csalódottság, bizonytalanság –
túl fájdalmasnak tűnnek.
Nem akarunk velük találkozni.
Nem akarjuk megengedni magunknak, hogy tényleg érezzünk.
Ezért inkább gondolkodunk róluk.
Elemezzük őket, magyarázzuk, racionalizáljuk:
„Értem én, hogy miért vagyok így…”
De közben nem éljük meg.
A fej átvált túlélő üzemmódba.
És amikor a lélek elcsendesedik, a gondolatok felerősödnek.
És a test – fejfájással, fáradtsággal, koncentrációhiánnyal – jelzi:
„Túl sok lett. Túl sokat vagy a fejedben, és túl keveset a szívedben.”
________________________________________
🎛 A mentális zaj: amikor nem áll le a „belső rádió”
Képzeld el, hogy egész nap megy egy rádió a fejedben.
Nem tudod lehalkítani.
Nem tudod kikapcsolni.
Nem választhatsz csatornát.
Ez a belső rádió:
• elemez,
• összehasonlít másokkal,
• kritizál,
• visszajátssza a múltat,
• szorong előre a jövőtől.
Ez a mentális zaj.
Nem látványos.
Nem tudod lefényképezni.
De a tested érzi.
Fejfájás.
Fizikai kimerültség.
Szemed ég, tarkód feszül.
Nem tudsz jelen lenni.
És ami a legfontosabb:
az öröm érzése egyre halkabb lesz.
Mert az öröm a jelenben él.
A gondolatok meg a múltban és a jövőben.
________________________________________
💬 Nem kell „nem gondolkodni” – elég, ha néha megállsz
Nem az a cél, hogy ne gondolkodj.
Az elméd nem ellenség.
Az a dolga, hogy gondolkodjon.
A kérdés inkább ez:
👉 Te irányítod a gondolataidat, vagy ők irányítanak téged?
Amikor a fejed fáj a gondolatoktól,
az egy finom, de nagyon őszinte üzenet:
„Állj meg. Lépj ki a fejedből, és gyere vissza a testedbe, az érzéseidbe, a pillanatba.”
________________________________________
🌿 Egy rövid gyakorlat, amit ma is megcsinálhatsz – „Kikapcsolom a zajt, visszakapcsolom magamhoz”
Keress egy csendes helyet.
Csukd be a szemed, és vegyél három lassú, mély levegőt.
1. Figyeld meg a fejedben lévő zajt.
Nem kell megállítani. Csak vedd észre:
„Most ez a hang beszél: aggódik… kontrollál… fél…”
2. Most tedd a kezed a mellkasodra.
És kérdezd meg magadtól:
„Mit érzek valójában most?”
Lehet, hogy a válasz: fáradtság.
Lehet, hogy magány.
Lehet, hogy félelem.
Nem baj, bármi jön, az rendben van.
3. Engedd meg az érzést.
Nem kell elemezni. Nem kell megmagyarázni.
Elég annyi:
„Most ezt érzem. És ettől még rendben vagyok.”
Maradj így néhány percig.
Lehet, hogy a gondolatok visszajönnek – vissza is fognak.
De ha csak néhány pillanatra sikerül kapcsolódnod az érzéseidhez,
már tettél egy lépést kifelé a mentális zajból.
________________________________________
🌷 Mi történik, ha hosszú távon így élsz?
Ha tartósan fejben élsz és az érzéseidet nem engeded be,
egy idő után:
• kiégsz,
• cinikussá válsz,
• nehezebben éled meg az örömöt,
• kapcsolataid felszínessé válhatnak,
• a tested pedig egyre erősebben próbál jelezni.
A fejfájás, a koncentrációhiány sokszor nem csak tünet,
hanem állapotjelző:
„Itt az idő, hogy visszatalálj önmagadhoz.”
Nem az a baj, hogy gondolkodsz.
Az a baj, ha csak gondolkodsz.
Az élet nem a fejedben történik,
hanem a testedben, a kapcsolataidban, a pillanatokban, ahol jelen vagy.
________________________________________
💗 Kérdések magadhoz mára
• Mikor szoktam „túlgondolni” dolgokat, ahelyett, hogy megérezném, mi esne jól?
• Hol érzem ezt a mentális feszültséget a testemben (tarkó, homlok, szem, váll)?
• Mi lenne az az egy apró dolog, amit ma megtehetnék, hogy a fejem helyett inkább a szívemhez kapcsolódjak?
Lehet ez egy séta telefon nélkül.
Egy dal, amit valóban meghallgatsz.
Egy forró tea, amit nem rohanva iszol meg.
Vagy csak az, hogy leülsz, és megkérdezed magadtól:
„Hogy vagy valójában?”
És akkor talán a fejed is lassan elcsendesedik.
Mert végre nem csak ő próbálja elmondani, hogy valami nincs rendben –
hanem meghallgatod a lelkedet is. 💧🌿
👉 Látogass el a magabiztosno.hu oldalra 🌿
