
27/08/2023
Mert már ITT és MOST KINCS Vagy.
Jogos és ér a langyos pocsolyámban üldögélni, mert lehet, hogy ami neked langyos pocsolyának látszik, az számomra a kristálytiszta, éltető forrásvíz.
Ki a felelős értem?
Ki élheti az én életemet?
Ki dönthet helyettem bármiről?
Ki mondhatja meg azt, hogy az én életemben, mi jó vagy rossz, helyes vagy helyetelen?
Ki ítélheti meg azt, hogy én 'vakon vagyok', vagy 'tisztán látok'?
Vagy ki jelentheti ki teljes joggal, hogy tök O.K. velem, bennem, körülöttem minden éppen úgy, ahogy van, és semmit sem kell 'megjavítani'?
Egyes, egyedül ÉN MAGAM.
Senki sem tudja, és képes eldönteni, csakis én magam, hogy amiben és ahogyan vagyok, az langyos pocsolya, vagy kristály tiszta forrás, az számomra o.k., vagy sem.
Hogy eljött-e már számomra az idő, hogy tudom, akarom és képes vagyok meglátni magamat kívül - belül a magam valóságában?..és ha úgy látom, hogy valami az életemben lehetne jobb, akkor felállok, és teszek érte.
Hogy képes vagyok-e a gyermeki létből átlépni a felnőtt minőségű életbe?
Ha pedig igaznak, felnőttnek, és o.k.-nak élem, netán úgy döntök, maradok gyerek még, akkor szabadon jogom van dönteni arról, hogy maradok, ahol vagyok, és teszem a dolgomat továbbra is - szabadon, a saját belátásom szerint.
Mert SENKI SEM tudja az én életemet élni, tapasztalni.
Csakis ÉN MAGAM.
Ennek a szuverén 'én' - nek hagyjam meg a választás jogát és lehetőségét magamban és a másikban.
IS.
Bizalommal.