HarmoMed Pszichologiai Maganrendeles

HarmoMed Pszichologiai Maganrendeles Pszichológiai maganrendeles, előzetes bejelentkezés szükséges.

20/08/2025

Tegyük tisztába: A trauma nem tesz erősebbé.

Ez az a mondat, amit sokan nem mernek kimondani – vagy épp túl gyakran hallanak annak, aki átélt valamit, amit nem lett volna szabad.

👀 És mégis, hányszor halljuk: „De hát ettől lettél ilyen erős…”
De mi az ára ennek az „erőnek”?

🔸 A trauma nem ajándék.
🔸 Nem nevel, nem edz, nem épít.
🔸 Hanem átállítja az idegrendszeredet, hogy túlélj.

Ez az a „hiperéberség”, amikor nem tudsz lazítani.
Amikor még biztonságban is feszült vagy.
Amikor az emésztésed, az alvásod, a kapcsolataid is megsínylik.
Mert a tested nem a jelenben él – hanem abban a múltban, ami még nem ért véget benned.

📌 A túlélés nem választás volt, hanem ösztön.
📌 És az „erő”, amit kívülről látnak, gyakran csak elrejtett fájdalom, alkalmazkodás, belső káosz.

❗️Amikor azt mondod valakinek, hogy „a trauma tett téged erősebbé”, lehet, hogy épp letagadod, mennyi mindent kellett elveszítenie ahhoz, hogy élni tudjon.

👉 Ezért beszélünk róla.
Hogy tudd: nem vagy gyenge, mert sérült vagy.
És nem kell hálásnak lenned azért, ami bántott.
A gyógyulás nem a trauma dicsérete – hanem annak felismerése, hogy megérdemelsz valami mást.

́ció

18/08/2025

🦋 Miért működik a Pillangóölelés?
Egy egyszerű, mégis hatékony önmegnyugtató technika 💛

A Pillangóölelés (Butterfly Hug) nemcsak kedves mozdulat, hanem egy idegtudományosan is megalapozott eszköz, ami segít biztonságot teremteni a testben és az elmében – különösen stressz, szorongás vagy trauma esetén.

✨ De miért hatásos ez a gyakorlat?

🔁 Bilateralitás (kétoldali stimuláció):
A váltott oldali kopogtatás aktiválja a bal és jobb agyféltekét felváltva, ami segít integrálni a nehéz érzéseket és gondolatokat, feldolgozni a feszültséget.

🧠 Az agy megnyugtatása:
Ez a mozdulat aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ami a “pihenj és eméssz” üzemmódért felelős. Így segít lelassítani a pulzust, csökkenteni a szorongást, és megnyugodni.

👶 Testi érzet = biztonság:
Amikor magunkat “öleljük”, az érintés emlékeztet a biztonságos kapcsolatokra. Ez különösen fontos gyerekeknek, akik még a testükön keresztül értik meg, hogy biztonságban vannak.

🌈 Képzelet + testi jelenlét:
A gyakorlatban sokszor használunk egy "belső biztonságos helyet", amit elképzelünk. Ez segíti az érzelmi önszabályozást: a test megnyugszik, az elme megpihen.

Nem bonyolult, nem kell hozzá semmi – csak te és a figyelmed. És pont ettől működik. 💫

́ció

02/07/2025

A nő, aki még nem anya, általában mindig tudja, mit nem fog majd csinálni.
Nem fog kiabálni.
Nem ad képernyőt.
Nem hagyja, hogy hisztizzen.
Nem ad cukrot.
Nem adja fel.
És biztosan nem fogja elveszíteni az önuralmát egy bevásárlókocsi mellett.

Aztán megszületik a gyerek.
És a tökéletesség becsúszik egy olyan zokniba, ami reggelre mindig eltűnik.
A gyerek üvölt.
Te késésben vagy.
És valahogy már nem vagy benne biztos, hogy a háborítatlan kötődő szülőség minden pillanatban kivitelezhető – főleg ha nincs se alvásod, se támogatásod, se csönded.

A társadalom viszont nem fárad el.
A plakátokon továbbra is békés csecsemők alszanak.
Az Instagramon anyák ölelnek babákat fehér pamuttakaróban.
A kommentek alatt pedig mindig ott van valaki, aki szerint te vagy a gond.
Nem vagy elég türelmes.
Nem vagy elég jelen.
Nem vagy elég anya.

De lehet, hogy nem az anyaság a nehéz.
Hanem az, hogy mindenki jobban tudja, hogyan kellene csinálnod.
És ők épp alszanak – míg te hajnali négykor kisautót keresel a vécékefetartó mögött.

Mi van, ha nem az a „jó anya”, aki mindent jól csinál,
hanem az, aki még akkor is marad, amikor már ő sincs egészen jól?

Mi van, ha a legnagyobb bátorság az, amikor nem futsz el a saját tökéletlenséged elől?
És mi van, ha nem is kell minden nap szeretni az anyaságot – elég, ha szereted a gyereked?

Minden nő tökéletes anya – addig.
Aztán megérkezik a valóság, és hoz magával egy kis embert.
És onnantól nem te vagy a szerep.
Te a válasz lettél.
És már nem lehet nem csinálni. És tudod mi a legszebb? Hogy már nem is akarsz. (Todorovits Rea)

01/07/2025

A szeretet nem fáj!

20/06/2025


Azt tapasztalom, hogy a mai fiatal szülők már sokkal tudatosabbak a nyári szünetet illetően, mint az előző generációk voltak. Bár nagyon könnyű a mai gyerekeket a televízió vagy a laptop elé rakni azért, hogy mesét nézhessenek, és egy kicsit felszabaduljon a szülő és elvégezhesse a házi munkát, mégis azt gondolom, hogy nagyon tudatosnak kell lenni, hogy a gyerekek értelmesen töltsék a nyarat. Ha a gyerekek vízparton töltik az időt kint a természetben, esetleg vidéki farmra látogatnak a szüleikkel, vagy közösen kézműveskednek, akkor ezek a pillanatok nagyon értékessé válnak a gyerekeknek, éppen ezért a szülői ilyenkor egy ajándékot ad nekik, amit nem fognak elfelejteni. Az emlékeink érzelmi alapon tárolódnak, éppen ezért a pozitív érzelmeket felszínre hozó helyzetek örök emlékként ragadnak meg a gyerekekben.

Ha egy olyan helyzetet teremtettek a szüleink gyerekkorban, amikor intenzív érzéseket éltünk át, akkor természetesen ezek az érzések lehetnek pozitív és negatív érzések is, tehat pozitív élményként vagy traumaként emlékezhetünk rájuk. Szülőként szeretnénk azt, hogy örömet szerezzünk a gyerekeknek, biztonságos környezetet biztosítsunk nekik, amiben a gyermek felszabadultan, magára fókuszálva tud létezni. Sajnos ezzel ellentétben hallok olyan gyereksorsokról is, amikor az érzelmi élmény leginkább egy trauma, ami az elhanyagoló szülői jelenlét következménye.

Sajnos ma már ritkán hallok olyat, hogy a gyerekek a patak parton töltik az idejüket, de azért erre is van példa. Közeleg a nyári szünet az óvodákban, iskolákban, éppen ezért érdemes eltervezni azt, hogy hogyan töltjük a gyerekekkel az időt. A szülő is jobban érzi magát, hogyha olyan elfoglaltságot, olyan élményekben gazdag nyaralást tervez, amiben a gyermek feloldódik és jól érzi magát. Ez sokszor nem pénz kérdése. Javaslom a természetközeli programokat, az egyszerű természetes játékokat. Ez lehet akár egy bot, lehet egy kisállat. Lehet bogarakat gyűjteni, madarakat megfigyelni, és én csak másodsorban ajánlom az óriási csúszdaparkokat, a tömeget, a zajt, a túlzott ingereket a gyerekek számára.

Ez a fotó egy sátras túrán készült az unokámról, ahol a lányom, Scheili Eszter a Vanilia Travels blog tulajdonosa több szülővel és kicsi gyerekekkel együtt sátraztak a természetben.
Itt találjatok a Vanilia Travels Facebook oldalat, nézelődjetek, sok természetközeli programot találtok.
https://www.facebook.com/share/1Aat5KeQ1d/

01/06/2025

‼️Köszönjük Szentesi Éva‼️
Szentesi Éva hat éve szólalt meg először a nyilvánosságban arról, hogy Gerle (Kulin) Éva módszeresen alázza, mocskolja őt. Már azzal is sokat tett azért, hogy az ilyen emberek ne tombolhassanak következmények nélkül. Ez a mostani megszólalása egy újabb fejezet. Bár ne kellett volna megírnia a cikkét, de hála érte.
Mondom ezt bullying túlélőként.
Gerle Éva tizenegy éve igyekszik engem is elhallgattatni, tönkretenni. Soha nem válogatott az eszközökben. Az ő szavaival élve szügyig gázolt a gyászomban, tapsikolt, amikor a fiam meghalt, majd őrjöngött, amikor felálltam a tragédiából és tovább írtam. Lassan nyolc éve beszállt mellé egy másik szörny is, a mai napig nem tudni, mi az oka a szisztematikus, ellenem irányuló lejáratási kampánynak, ugyanis az okok folyton változnak. Valaha állítólag azért kezdte, mert nem megfelelő tisztelettel beszéltem egy általa megszállottan imádott pszichológusról, majd egy éve, mióta az oldalon nyilvánosan megmutattam a rólam terjesztett hazugságait, azóta már én lettem a bully, az őrjöngésének oka pedig önvédelem.
A módszerek, a kommunikáció ugyanaz, amit Szentesi megírt. Mocskol, gyaláz, a szavaidat kiforgatja, félremagyarázza, liheg a nyomodban, les, mindenre reagál, igyekszik mentálisan kinyírni, a netes profilodat tönkretenni. Ha az ostoba tanácsokra hallgatsz és nem reagálsz, akkor emeli a tétet, egyre agresszívebb, hiszen éppen az a célja, hogy reagálj, és ő majd azt újra felhasználhassa ellened.
És ha szóvá teszed, megmutatod, miben élsz, akkor ezeknek van idejük, kedvük bíróságra rángatni, magukat áldozatként bemutatni. Teszik ezt akkor is, ha tudják, hogy nem nyerhetnek. Mit veszítenek, ha pert veszítenek? Amíg tart az ügy, addig is tudják, hogy gyengítenek, pusztítanak, rajtad élősködnek. És csak ez számít.
Ez egyfajta gyllkoss@gi kísérlet, bár a bullyk ez ellen a kifejezés ellen hevesen tiltakoznak. Azonban a netes arc, a brand a személyiség része, így annak a lejáratása, tönkretétele úgy hat a pszichére, mint amikor valakit megtámadnak, fojtogatnak, ütnek.
Évek óta van PTSD-m. Lassan egy éve, egy bécsi fellépésem után egy nő odajött hozzám a közönségből azzal, hogy elnézést szeretne kért tőlem azért, mert évekig elhitte mindazt, amit Gerle Éva összehordott rólam a neten, de most már látja, hogy ebből egy szó sem igaz. Számomra is meglepő volt a pánikroham és a zokogás, ami a bullym nevét hallva rám tört. Azóta is gyakran eszembe jut, milyen pusztítás áll emögött, amiről igyekszem nem tudomást venni.
Amin keresztül megyek, kihat arra, ahogyan másokkal kommunikálok, arra, ahogyan magamról, a sikeremről gondolkodom, arra, hogy elhiszem-e, hogy van hozzá jogom. Kihat arra, ahogyan a gyászomról gondolkodom. A fiam kilenc éve halt meg, és nem tudtam tisztességesen meggyászolni, mert Gerle Éva első pillanattól kezdve nyilvánosan mocskolt és taposott és taposta a fiam is, aki szerinte egy felelőtlen hülye volt, amiért megfulladt. Ott ütött, ahol legjobban fáj. Utána nem mertem a fiamért írt könyvemet jó szívvel ajánlani, mert ott volt a másik rém, aki telefújta az internetet azzal, hogy a fiam halálán nyerészkedem, és a kiadóim csupán szánalomból foglalkoztatnak, hiszen írni nem tudok.
Gerle Éva legaljasabb posztjai néhány éve jelszavassá lettek téve, amit szintén köszönök Szentesi Évának. Éva 2019-ben szólalt meg először az őt érő bántalmazásról. Akkor több száz gyalázkodó poszt eltűnt Gerle oldaláról, azóta lett viszont egy lejárató oldal a nevemre, ahol igaz, nagyon bénán, de rendszeresen jelennek meg tartalmak alázási szándékkal.
Végezetül kérlek téged, aki ezt olvassa, hogy sose mondd egy bullyingolt embernek, hogy ne törődjön ezzel. Egy embernek, akit naponta több órán át vernek, annak se mondanád, hogy ne törődjön a bántalmazással, ugye?
És ha meg tudná tenni az áldozat, hogy nem törődik vele, a google gondoskodik arról, hogy mégis látható legyen. A Google mint tudjuk, mindent lát, így amikor valaki a neveddel írkál hazugságokat, tovább megyek, betaggeli a neved, a kiadóid, a lapokat, akik egyébként veled dolgoznak, interjút jelentetnek meg rólad, szóval amikor teletolja a nyilvános tereket a mocsokkal, azzal a nevedet fals információkkal kapcsolja össze, amik a szavahihetőséged rombolják. Ezzel te is foglalkoznál, ugye? Vagy azzal is, amikor nem tudsz örülni, ha egy interjú jelenik meg veled, mert tudod, hogy majd menned kell magyarázkodni, kérni, hogy tüntessék el a mocskot a cikk alól. A mocskot arról, hogy a gyereked halálából élsz, hogy csaltad a férjed, hogy gyűlölöd a gyerekeid, hogy állítólag eltüntettél a netről olyan dolgokat, amelyek bizonyíthatnák, hogy egy aljadék vagy. És tudod előre, hogy ez lesz, mert ezek ott lihegnek a nyomodban, hogy levadásszanak.
Hogy miért? Az egyikről már írtam fentebb. Ott nincs értelmezhető ok, Gerle Éváról viszont pontosan tudom, mi a tizenegy éves hajsza oka. Most leírom, de nem fogjátok elhinni. A gyűlölet oka, hogy írok, és ti olvassátok.
Ennyi.
Ugye elhiszitek, hogy már az óriási teljesítmény, hogy az elmúlt tizenegy év alatt nem adtam fel, nem roppantam össze és hagytam abba az írást. Éva azóta üldöz, hogy a Gumiszoba blogot megnyitottam.
Nem beszélek a levegőbe, én magam két olyan bloggerről tudok, aki azért hagyta abba az írást, mert nem bírta elviselni az üldözést. Mindkettő százszor tehetségesebb, mint Gerle Éva.

Szentesi Éva olyan mértékű bántalmazásban él évek óta, ami az elviselhetetlen kategória. Ehhez képest még mindig egy csomó ember azt írja neki, hogy ne foglalkozzon a dologgal. Szerintem pedig nagyon is kell ezzel foglalkozni. Mindenkinek. Először is megmutatni, mi van a mosolyunk és a posztjaink mögött, aztán összefogni a felületek megtisztításának érdekében.

Az oldal tetején kitettem néhány infót a kitűzött posztokban, ha kíváncsi vagy a történetemre, ez csupán töredéke az engem érő napi szintű bullyingnak, amibe lassan tényleg belebetegszem. Továbbá van ott egy videó, amiben összefoglaltam, mit ne mondj, ha áldozattal találkozol.

Nagyon köszönöm Éva. Hat éve is mondtam neked, hogy fogalmad sincs, mennyit tettél az áldozatokért azzal, hogy megszólaltál. Csak ezt tudom most is megerősíteni. Fogalmunk sincs, hányan vagyunk, akik nap, mint nap azt hallják: maradj csendben, tűrjed, majd abbahagyja.
Ezek sose hagyják abba, hacsak nem teszünk ezért valamit.
Álomgyár Tea Kiadó Libri Könyvkiadó Marie Claire Magyarország Telex.hu Magyar Hang

❤️
25/05/2025

❤️

Az égiek úgy határoztak, hogy erre a nemes napra, leengednek egy kis napfényt reggel. A leghidegebb tavaszba, amire csak emlékszem.
És az egyik legszebb napra, amit a lelkem számon tart.

Tegnap Tamara balett fellépésén voltunk, az évzáró gálán, amit a balett iskola évente szervez. Az első sorban ültem feltankolva zsepivel. Alig vártam, hogy színpadra lépjen az ő haladó csopija.
Legelöl táncolt egy számban két karnyújtásnyira tőlem. Miközben mosolygott bele a sötétségbe burkolt néző térbe, ahol annyi rengeteg ember előtt táncolt a kis társaival, oktató nélkül, alig hét évesen… néha elkapta a tekintetemet. Finoman kacsintott, és a végén egy puszit is dobott.

Idén nem sírtam. Hanem vele rezegtem végig egyben. Minden kis csatornáján élveztem és ünnepeltem őt. A bátorságát, lelkességét, kitartását. Pedig nem egy született balerina, és sose legyen az. Élvezze a táncolást, a lányságát, és mozgás örömét. Ez volt a csendes, de vágyott cél a sport mögött, amit ő választhatott ki. Két éve, egy oviba bedobott szórólap után.

Ezen a végtelenül fontos napon, ebben a végtelenül kacifántos és fura (direkt ne írom le, hogy nehéz, mert nem akarom így felfogni) világba, kettő feladatunk van.
Az első, hogy felfogjuk, hogy minden, amit mi teremtünk, az ő kis csodabogárságuk jövője lesz. Az ő szerelmük, az ő családjuk, az ő hazájuk, az ő színterük. Az egyik leghatalmasabb kihívás a mostani néha néma, néha ordító pattanásig feszült jelenben biztonságot adni nekik. Teret, de nem végtelent. Szabályt, de nem börtönt, ahonnan majd húsz körömmel kaparják ki magukat, hogy lélegezzenek. Erényt, de nem sebezhetőségi felületet, becsületet, de kellő merész huncutságot. Mocskos nehéz ez.
Mégis hiszem, hogy bármennyiszer bukunk is bele, megéri.

És megéri ez azoknak is, akiknek nincs, vagy sosem lesz gyermeke. Mert valakiket itt fogunk hagyni. És bár megugorhatatlannak hat most példát mutatni nekik, amikor sokszor mi is csak legszívesebben világgá mennénk, valahol igenis kell. Mert nekik szükségük van példaképekre.

A másik feladatunk, pedig talán fontosabb az előzőnél is. Gondozni, gyógyítani, vagy legalább megpróbálni szeretni, azt a belső kislányt, vagy kisfiút,… ott a múltunkból. Magunkban. Ha nem megy vagy akarjuk terápiával, vagy temérdek könyvvel, akkor az utolsó maradék erőnkkel. Csak naponta átölelni Őt.
A gyermeket, akinek semmi más vágya nem volt, csak hogy stabilan szeressék. Feltétel nélkül. Biztosan.

Semmi más vágyuk nincs a mai gyerekeknek sem. Ezt teljesen biztosan hiszem.

Isten éltesse a Kisgyermeket Bennetek a mai napon, és mindig! Gyógyuljatok és merjetek nagyon szeretni! És Isten éltesse az összes jelen Gyermekét ma! Tiétek a színpad!
Mi pedig lélegzet visszafojtva biztatunk Benneteket mind a nézőtérről! És drukkolunk Értetek.
Mert tudjátok nekünk is kellenek Példaképek!

Szeretettel,
Szilvi

📌Oktatások, smink, infók, bejelentkezés: glam.wsinfo@gmail.com

📌Csatlakozás a Glam maker VIP klubba és a zárt facebook csoportba exkluzív tartalmakért:
https://sf.glammaker.hu/t/r/glam-maker-vip-klub

07/04/2025

Anyám, egy beszélgetésünk alkalmával, amikor elmondta, hogy romlik az állapota, arra kért, hogy írjak közönségnek, hogy mutassam meg, hogy hagyjam mások is olvassák a szavaim. Abszurd ötletnek tartottam, dühös voltam, hogy hogy jön neki most arról beszélni, hogy én firkálgatok, de hajthatatlan volt. Valójában leginkább miatta született meg az az eleinte teljesen anonim online felület 2013 áprilsában, ahol elkezdtem publikálni írásaimat. Anyám pedig kilenc hónapra rá örökre elaludt. Kilenc hónap. Életem minden fontos eseménye a kilencedik hónapban éri el sorsfordulatát. Azt mondta halála előtt pár hónappal, hogy ő elfáradt abban, hogy küzdjön, harcoljon, nem akarja tovább csinálni. Nem mondta ki, de feloldozást kért, azt kérte, engedjem el. Megígértette velem, hogy soha többé, semmi és senki miatt nem adom föl magamat vagy a szavaim. Arra kért ne helyezzek mindig mást magam elé, ahogy gyermekkorom óta tettem. Nem tudtam miről beszél, akkor nem értettem őt, még tíz évnek kellett eltelnie, hogy igazán tudjam.

Halála után teljesen összetörtem. Hirtelen azt éreztem, hogy senki kislánya nem vagyok már, és ez végérvényes. Előtört belőlem minden háttérbe szorított fájdalom, eltemetett trauma, amiről addig nem is tudtam. Anyukám halála volt a triggerem, a válaszutam, egy másik kezdet. De előtte a gyász és a nélküle mellett, legmélyebb félelmeimmel kellett megküzdenem. Hosszadalmas folyamat volt. Első blikkre szinte mindent feladtam. Magamat, a lelkemet, a szívemet az elveimet és egy évig a szavaimat is. Eldöntöttem, hogy soha többé nem írok és soha többé nem szeretek senkit sem.

De a természetét az ember nem döntheti el.

Mai napig nem tudom, hogy mi formált jobban életemben. A születésem körülményei tudatalatti szinten, hogy már ott is az egyedül volt a társam, a gyermekkorom, amiben felnőttnek kellett lennem, a bántalmazások, a felállásaim, a küzdelmek, anyám élete, esetleg halála, vagy mások szeretete, az emberekkel való kapcsolataim, kapcsolódásaim, esetleg azok az időszakok, amikor kerültem őket, hogy feldolgozzam, mindazt, amit adtak vagy elvettek. Mindenesetre, negyvenes éveim közepére már egy egész kiforrott személyiségű, éntudatú ember lett belőlem. Azt hiszem most már igazán ismerem magamat, tudom ki vagyok, nem a szépített, önhizelgő, javítgatott változatra gondolok, hanem a valódi nyers énemre, arra az emberre, aki a legszebb dolgok mellett, a leggyalázatosabbakra is képes, s megtanulta, hogy csupán döntés kérdése mindez. ~KIJ.

30/03/2025

"A rossz lelkiismeretű szülő egyik alapreakciója az, hogy vásárol, tárgyakkal halmozza el a gyereket, ha teheti. Leterhelt, elfoglalják a saját dolgai, fogalma sincs, hogy mit is kezdjen a gyerekkel, de szereti és bűntudata van, hát megvesz neki mindent. Nem képes elég érzelmet nyújtani – sokszor azért nem, mert nem tudja, hogy ennek mennyire egyszerű formái is vannak: az ember leül mesélni, vagy ütögeti a gyerekkel a labdát, és ezzel máris érzelmeket közvetít. Valójában nem a tárgyak felhalmozása jár negatív következményekkel – a csilingelő vödör és a nyolcadik matchbox önmagában még nem rongál. Az rongál, ami mögötte van, nevezetesen hogy a szülő nem tud megfelelő módon, vagyis játékban és mesében – mondókában, dögönyözésben, csiklandozásban, simogatásban és puszikban –, személyes érzelmet kommunikálni. Ha van dögönyözés, mondókázás, lovagoltatás, testi-lelki ölelés, akkor akár a csilingelő vödör is jöhet, és nem fog ártani. De ha helyette jön, az káros."
Dr. Vekerdy Tamás: Jól szeretni
Forrás: Nyitott Akadémia facebook

29/03/2025

A sebzett belső gyermek gyógyítása

Cím

Debrecen

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni HarmoMed Pszichologiai Maganrendeles új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése HarmoMed Pszichologiai Maganrendeles számára:

Megosztás

Kategória