15/01/2026
2026: a lehetőségek éve… ja nem, várj, előbb soroljuk fel, miért nem…
Amikor azt halljuk, hogy „huuu, 2026 rendkívüli év lesz, tele lehetőségekkel”, az ember nem lelkes lesz, hanem azonnal üzemmódot vált. Nem előre, hanem vissza. Mint egy rosszul bekötött sebességváltó. És már jön is a belső monológ:
„Jó, jó… de nekem nincs időm.”
„Nekem nincs pénzem.”
„Nekem nincs kapcsolatom.”
„Nekem eleve rossz a csillagjegyem.”
És mire kimondják, hogy „lehetőség”, mi már felsoroltunk nyolc akadályt, kettő gyerekkori traumát és egy gerincsérvet. A magyar ember nem úgy áll a lehetőséghez, hogy „na, nézzük meg”. Hanem úgy, hogy „na, miért nem fog működni”. Ez nem pesszimizmus, ez sport. Védekező reflex. Mentális airbag. Ha előre lebeszélem magam, akkor legalább nem csalódok. Okos, nem?
És ha valami rossz az életünkben, na ott jön a másik nemzeti bajnokság: a bűnbakkeresés. Mert az biztos nem lehet, hogy én. Az kizárt. Az maximum egy kicsit. Inkább az időjárás. A gazdaság. A főnök. Az ex. Az aktuális kormány. Az előző. A következő. A Merkúr. Mindig a Merkúr. Valahogy sosem úgy hangzik el, hogy:
„Hát igen, ezt most elrontottam.”
Nem. Úgy hangzik: „Ha nem így alakulnak a körülmények…” Mintha az élet egy összeesküvés lenne ellenünk, ami reggelente összeül, és azt mondja: „Na, Zoli ma se haladjon semerre.”
Ez a hárító, tagadó magatartás amúgy zseniális. Megvéd. Csak épp mindentől. A változástól, a fejlődéstől, a lehetőségtől is. Olyan ez, mint amikor esik az eső, és nem azért nem mész ki, mert nem akarsz elázni, hanem mert már eleve vizes vagy… belül. Pedig 2026 tényleg lehetne más. Csak ahhoz néha nem kifogásokat kellene gyűjteni, hanem bátorságot. Tudom, veszélyes. Még a végén kiderülne, hogy nem a világ akadályozott, hanem te magad álltál keresztbe.
Na és azt már nehéz lenne kire fogni.
Maximum a Merkúrra. Az mindig jó.
Mi lenne, ha most az egyszer nem magyaráznánk meg előre, miért nem fog sikerülni, hanem hagynánk, hogy egyáltalán esélye legyen? Mi lenne, ha nem azonnal bűnbakot keresnénk, hanem gyanút fognánk… saját magunkra, hogy talán több van bennünk, mint amit eddig bevallottunk? A legnagyobb pánik nem az lenne, hogy elbukunk, hanem hogy kiderül: működik…
Forrás: jegyzet,
