28/10/2025
Egy kliensünk terápiás folyamatát lezáró gondolatait osztom meg Veletek.
A függőségből való felépülés összetett, dinamikus folyamat, ahol a személyes elköteleződés és a strukturált környezet találkozik. Bár az út megszakadt, a megfogalmazott felismerések, a hitre jutás és a belső munka kezdete a remény sugarai.
Kívánjuk, hogy az itt kapott fényt és reményt vidd magaddal a jövőbe, és soha ne feledd, hogy az út nem ért véget, csak új szakaszba lépett.
Vers
Egyszer egy áprilisi szellő ide fújt engem, és én még akkor reszkettem. Teltek a napok és nálatok a szorongásokra Isten fénye ragyogott és hívott engem. És én igent mondtam, átadtam szívem, lelkem.
Mindannyian cipeljük a múltunk koszát, a mocskot, amit magunkban hoztunk. De a Hajnalcsillag az otthonunk – mindannyiunkat befogadott és ide terelt az Úrnak.
Közös a célunk, de más az utunk!
Mindannyian gyógyulni akarunk!
Megszabadulni a függőségtől, ami mindenünket elpusztított. Megszabadulni a szégyentől, a félelemtől, az általunk okozott sok – sok kártól és csalódástól, amit azoknak okoztunk kiket a legfontosabbnak tartunk, akiket a legjobban szeretünk.
Ami minket összeköt az is szakít majd el, hiszen egyszer mindenkinek mennie kell! Várnak odakint, kiket testvérek, kiket a szüleik vagy a gyönyörű gyermekeink!
Új életet ad ez a hely és senki sem véletlenül jött ide el.
Isten utat mutat, csak hidd el! Egy új élet reményében fogadd Őt el!
És nekem most jött el az idő, mennem kell….
Senkit nem felejtek el!
2025.10.28.