Kenderművek

25/10/2021

31/08/2019

Babót
Immár két éve, hogy először használtuk kender kóró darálásra a Szanyi szalma darálót. Egyelőre még nincs birtokunkban ez a zseniális gépcsoda, de most elérhető közelségbe került a gép beszerzése.
Együttműködés keretében kívánjuk a virág termesztése után maradt kender kórót feldolgozni, két irányú további hasznosításra: pozdorja készítése kenderbetonhoz, illetve a rövid szálú kóc előkészítése merített papír gyártáshoz.
Mi az adottság? Kender kóró van, több is, mint amire szükségünk van.
Hozzáférhető a Szanyi daráló, a megrendeléstől számított mintegy 2 héten belül legyártható. Van ciklon, a por leválasztására, ez is elkészíthető 2 héten belül. A dobrosta is rendelkezésre áll az apró pozdorja, a pozdorja és a kóc szétválasztásához.
A cél az volt pénteken, hogy meglátogassuk a daráló gyártóját, és megtekintsük a tavaly bálázott kender kórót, mellyel a feldolgozást megkezdhetjük.
Tehát először az üzemet látogattuk meg. ott festői rendetlenséget találtunk, mintegy 8-10 ember a telep különböző szegletében szorgalmasan dolgozott. Mindenki tudta mit csinál, álló embert, ki nem dolgozik, nem találtunk. Végigjárva az üzemet eljutottunk az épp elkészült szanyihoz. Leszedtük a henger köpenyt, így ott állt a valóságban a vágó tárcsa a maga mi. 16-20 késével. A tárcsa felett a köpenyre erősíte volt a perforált rosta, melyen keresztül a darabolt anyag eljut a kalapácsos darálóhoz, a tárcsa alatt. A kalapács a kender rostjait elemire szedi, vattaszerű kóc keletkezik. A pozdorja, a fás rész aprítéka, a kóc együtt kerül a ventillátorba, mely kifújja darálékot egy csövön keresztül. A cső a ciklonba kerül, amely leválasztja a port. Tehát a ciklon alján kapjuk a pormentes pozdorját és a kócot.
A gép megtekintése után a tulaj elvitt minket egy telephelyre, ahol szalma feldolgozás történik. A folyamat nagyjából ugyanaz, mint amit a kendernél tapasztaltunk, persze kóc nélkül, viszont minden lépésnél a por leválasztása és külön tartályban történő tárolása megtörténik. A szalma feldolgozás célja: 15 kg-os műanyag zsákba töltött első osztályú, kockásított ló alom előállítása. Szóval a rendszer úgy működik, hogy a feldolgozó sor elején darálják a szalmát, osztályozzák, majd az értékes anyagot zsákba töltve kockásítják a kamionos szállításnak megfelelően. Az osztályozásnak meg nem felelő anyagot pellet készítésre használják. Ez az egész rendszer 1-2 ember irányításával működik, a végtermék a ló alom és a pellet. No most, ezt a komplett rendszert a tulajdonos eladja, mert nem tudja kontrollálni az alkalmazottak tevékenységét és így az előállított termék (ló alom) minőségét. Pedig a ló alomra nagy a kereslet, 1 kockásított zsák ára 5 euró!
Megköszöntük a bemutatót, majd megegyeztünk, hogy a továbbiakban olyan feldolgozó láncot szeretnénk készíttetni, mely kenderből pozdorja és kóc kockásított zsákot td előállítani. A tervezés ez év telén fog megtörténni!
Az üzemet napi 2 tonna kender kóró feldolgozására tervezzük.
Ezután megköszönve a bemutatót, irányt vettünk a kender aratás utáni feldolgozás helysínére. Itt hatalmas munka folyik: a learatott virágzat szárítása! Minket igazából a fészerben felhalmozott kender kóró bálák érdekeltek: darabja 300 kg, és egy kamionra belőlük 34 vagy 36 bála fér fel. Tehát innen kell elszállítani a bálákat a feldolgozás helyszínére.
Körvonalazódott tehát a feladat:
1. Kender feldolgozó üzem létrehozása
2. A feldolgozás megszervezése, a bálák szállítása
3. Feldolgozás
4. A termékek értékesítése (pozdorja, kóc, por)
Úgy látjuk, hogy a gyártó üzem a technológiai feldolgozás minden elemére (bála bontás, darálás, porleválasztás, adagolás, csomagolás) tud megoldást ajánlani. Feladatunk az, hogy bizonyítsuk: a feldolgozott termékekre van piaci igény és az előállítás gazdaságos!

30/12/2018

A kender orvosi célú alkalmazása az elmúlt évezredekben és manapság

Medical cannabis has been used for its therapeutic properties for thousands of years, by many different cultures around the world.

22/12/2018

H**p production and sales have historically been illegal.

09/08/2018

Gólyapart Szociális Farm 2018.08.09.
Kocsival érkeztünk Galgagutára, mert itt van egy ház, melyet le kell majd bontani. Kossuth utca 40. Ez az utca Galgaguta főutcája, így a streetview segítségével még otthon megszemlélhettem. Hosszúház, tipikus, szögletes tégla oszlopokkal, az udvar felől tégla mellvédfallal. Kérdeztem magamtól, hogy miért kell ezt lebontani?
MIkor menet közben a házhoz értünk, láttam, hogy a ház állapota a felmérés és google dokumentálás óta igencsak romlott. A ház hátsó részén az udvar felől a vályogfal teljesen leomlott, az ajtók, ablakok kiestek ezen a részen. A masszív ablakok deltoid formát öltöttek. Az ajtó bedőlt a "szobába". Szóval a ház tényleg megérett a bontásra! Szerencsére a gerendák épek, a folyosó oszlopaira helyezett gerenda a tetőt egészben tartotta.
A szemle után megérkeztünk Bercelre de már dél is elmúlt. Gondoltuk, első az ebéd, mert ugye a menü, az hamar elfogy! Még időben érkeztünk, sör is, és ebéd is volt még. Ide beszéltük meg a találkozót szakértőnkkel, aki tavak tisztításában, azok létrehozásában és felszámolásában is országos szakértő. Meg is érkezett hamarosan, megbeszéltük, mi lesz a mai program. Hogyan bútorozzuk be növényekkel a tavat, milyen áramoltatási rendszert fogunk alkalmazni, milyen halakat célszerű telepíteni, hogyan kell a tisztítást, karbantartás megtervezni és lebonyolítani, szóval a tó folyamatos odafigyelést és munkálkodást igényel. Az étterem melletti parkolóba befutott az egyik munkagép is, ugyan a gép meg volt tankolva, de a mester nem!
Az ebéd elfogyasztása után a rekkenő hőségben a tóhoz mentünk. A meder kimélyítve, a kitermelt föld a tó mellett felhalmozva. A markoló pakolta a billencset, az pedig a területről a magasabb részek felé vitte a földet, hogy az iszapos földből a víz ki tudjon szivárogni.
A tó kialakítás földmunka szintje majdnem kész. Ugyan van még egy földnyelv, amely a szigetet (Bercel sziget, ha a képviselők is jóváhagyják) egyelőre még félszigetté teszi. A mellékelt, topológiailag helyes ábrán a méretek megtekinthetők. A földnyelvet akkor tudjuk átvágni ha a híd elkészül. A híd a tervek szerint a Galgagután bontandó ház anyagából fog készülni. A "Field Centre" oktató épület szerkezetére vonatkozó ajánlatot megkaptuk, a Gólyapart Szociális Farm földterületét lecsapoltuk, vélhetően a következő évben a zöldség és kender termesztésre alkalmas lesz.
A következő lépés a terület rendezési terv elkészítése, melyben a kitermelt több száz köbméternyi föld elhelyezését fogjuk maghatározni. Ezután jön az építész tervezés: az oktató épület, a kávézó, a műhely és a raktár épületeinek megalkotása, a hely szelleme alapján és a tervezett funkció kiszolgálása érdekében.
Pénz, paripa, fegyver... Ezekre van szükség, mintha csak háborúra készülnénk!

06/08/2018

Gólyapart Szociális Farm
A szociális farm azért jön létre, hogy ipari kender termesztését, feldolgozását összekapcsoljuk a zöldség termesztéssel, a hal- és kisállat tenyésztéssel a berceli Gólya patak menti árterületen abból a célból, hogy foglalkoztatást biztosítsunk a Berceli Harmómia Intézet ápoltjainak, valamint munkalehetőséget teremtsünk azoknak a nyugdíjasoknak, akik a saját kertben ipari kender vetőmagot tudnak és akarnak termeszteni. A napi feladatok megoldásán túlmutató cél az intézeti gondozottak lehetséges mértékű integrálása a község életébe. A Szociális Farm időszakos foglalkoztatási lehetőséget teremt a kisgyermekes anyák és csökkent munkaképességű helyi és környékbeli lakosok részére. A kidolgozott megoldás mintaként működhet hasonló adottságú települések számára, így a terjesztésre oktatási anyagot dolgozunk ki és megszervezzük az oktatást a módszer bevezetésére.
Adottságok, tervek
Bercelen a Gólya patak menti telkeken a magas talajvíz, a kimondottan vízparti növények (nád, zsurló) dominanciája miatt a kertészkedés nem hozhat sikert. Ezért a mintegy 1 hektáron rendelkezésre álló terület felszíni adottságait úgy alakítjuk, hogy középen vízgyűjtő tavat hozunk létre, melynek közepén lévő, természetes lombsátor alatt közösségi eseményeket tudunk szervezni. A tóban halat kívánunk tenyészteni és esetlegesen horgászási lehetőséget is biztosítunk. A kitermelt földet a létesítendő kertészet területén terítjük. A tó mellett felépítjük az oktatási célokat szolgáló geodómot (kb. 80 m2 hasznos területő, kör alakú építmény), melynek építőanyagát a berceli bányából származó kő és a területen található agyagos föld biztosítja. Ugyancsak felhasználjuk az ipari kender termesztésből származó kórót az épület hőszigetelésére. Az épület energia ellátásátosítja. megújuló energia biztosítja. A terv szeint a ketészet és az ipari kender vetése azonos nagyságú területen történik, a művelést évente váltjuk a talaj regenerálása érdekében. A kertészethez fóliasátor is tartozik. A területen a fizikai munka, annak oktatása céljából műhelyt, raktárat is létesítünk. A geodóm (Field Centre) adja a gyakorlati oktatáshoz kapcsolható elméleti oktatás helyszínét.
Az utcafronton lévő egyik régi épület szolgál egy kávézó és üzlet kialakítására, egy másikból irodát alakítunk ki, a harmadik épületet pedig vendégek fogadására használjuk.
A Gólyapart Szociális Farm létrehozására és üzemeltetésére alapítványt hozunk létre.
Célcsoportok:
A berceli Harmónia Intézet gondozottai
Berceli nyugdíjasok
Kisgyermekes anyák
Csökkent munkaképességű lakosok

31/07/2018

18/07/2018

https://www.youtube.com/watch?v=mvfW1L-AC0A

16/07/2018

Tiszasas 2018.07.12.
Korábbi megbeszélésünk alapján szerdán vált aktuálissá a tiszasasi tanulmányút. Buszon érkeztem Tiszasasra reggel 9 órakor. Még a busz tovább sem indult a következő megállóhoz, már megérkezett a Polgármester úr, ezzel kezdetét vette ismerkedésünk a faluval, történetével és a mindennapi teendőkkel, gondokkal, eredményekkel. Dióhéjban: református falu, protestáns szorgalommal, visszafogottsággal és takarékossággal. Módos helyiségnek számított régebben, és az manapság is. 1200 körüli a lakosok száma, a házak, a kerítés, a porta takaros, sok a klinker burkolatú, dekoratív homlokzati megoldás. A falu címere a nevében szereplő "sas" és a Tisza motívumaira épül, alul Anjou liliomok utalnak a Nagy Lajos korabeli időszakra. A címer neobarokk keretében a felső sávban, égszínkék mezőben van a Nap és egy csillag szimbólum.
A program első lépéseként a bio kertészetet látogattuk meg. Bár hivatalos bio minősítést nem kértek - ez felesleges, hiszen saját konyhában dolgozzák fel a termést, így külső minősítés nem szükséges. A kertészet 3 részre tagolható: 1. szabadföldi termesztés - fűszer paprika, zöldségek, bogyós gyümölcsök, 2. fóliás termesztés - dinnye, cukkini, tök, 3. komposzt domb, trágya, szalma és zöldhulladék.
A kertészetben négyen dolgoznak, közmunkás státuszban. Régebben 10 felett volt a létszám, de a többiek sikeresen elhelyezkedtek a munkaerő piacon. Ez gondot okoz a kertészetben, hiányzik a kézi munkaerő, bizonyos termények vetésterületét ezért csökkenteni kellett. A kertészet mellett van az öregek otthona, részükre magaságyást alakítottak ki, de az otthon lakói nemigen élnek a kertészkedés lehetőségével.
Alkalmam volt a Tisza gátjáról áttekinteni a környéket. Itt őshonos a kihalófélben lévő fekete gólya. A falu épp a gát magasságában lévő dombon épült fel, az alacsonyabb terület a folyó árterének tekinthető. A szabályozás előtt a Tisza évente elöntötte a földeket, az ár levonulta után víztározó tóba vezették el a földekről a vizet, hogy vetni lehessen. Igen, a hely szelleme a gát tetejéről a hozzáértő, autentikus történelmi áttekintés után érezhető. Sokat szenvedett lakók megpróbáltatásai a török idők után sem szűnt meg: már a békekötés utáni évtizedekben is rablóbandák dúlták fel két alkalommal is a falut és rabolták el lakóit és adták el a konstantinápolyi rabszolga piacon.
Dolgos, szorgalmas kálomista nép lakik itt. Szívós munkával építették újjá és fejlesztették a falut. A II vlágháború előtt volt a fénykor, de az utódok biztosan erre az időszakra is büszkén fognak emlékezni. Az utóbbi évtizedben rendkívül sokat fejlődött a község. Energia nád ültetvényből származó brikettet gyártanak, ezzel váltják ki a földgázt több intézményben. A faluban a szegénységnek nyomát sem látni. A polgármesterhez személyesen fordulnak a kisebb-nagyobb gondok megoldására.
A falu intézményei - iskola, óvoda, öregek otthona - saját konyhából kapják az ételt. jelenleg egy felnőtt menü 600 forintba kerül. Valószínűleg az áremelkedések miatt ennek emelésére kényszerülnek. Ötven forint? Száz forint? meg kell fontolni, mi lesz az elviselhető? Az ebéd kitűnő: zöldségleves, kapros tökfőzelék, sajttal töltött hal, rántott halszelet, deszert piskóta tekercs. Nagyon ízletes!
A falu büszke az utóbbi években elkészült játszóterére, bár mikor építették, aggódtak, hogy a gyermekek nem fogják igénybe venni. Az aggodalom alaptalannak bizonyult.
Még egy létesítményt csodálhattam meg: ez pedig a halastó! Régen agyagbánya volt itt, ennek medrét rendezték, kútból táplálják a vizet, hogy a nyári szárazságban ki ne apadjon a víz. Szvattyúval keverik, tisztítják a vizet, hogy a halak jól fejlődhessenek. Hétvégén szabad a horgászat, 1000 forint a belépődíj, a hal kilójáért 800 forintot fizet a horgász. Szépen karbantartott környezet, fehérre festett palló korlát, lépcső a vízhez, gondosan nyírt gyep. A tó mellett bekerített területern disznók, tehenek, baromfi. Igen, a trágya innen megy a kertészetbe.
A bort szereti a férfi népesség, de a saját termést isszák otthon, a kocsmák nem nagyon élnek meg. Érezhető a közeli nagyváros, Kecskemét hatása. Igen, a Mercedes. Munkaerő toborzás, ingatlan árak emelkedése megváltoztatja a település arculatát is. Itt megszűnt a munkanélküliség.
Így zajlott a tiszasasi látogatás.

13/07/2018

Berceli kender 2018.07.13.
Bercelen, nem másutt, mint a Kenderváros utcában indult idén a kender vetése. Áprilisban vetettünk Secuieni Jubileu magot, melyet Romániából vásároltunk. Nos, néhányszor már említettük, hogy a vásárolt mag csíraképessége kritikán aluli volt. Magyarul egy szem nem sok, annyi sem kelt ki a területen. pedig a hely szelleme, mint az utca neve is jelképezi, a kender termesztést és feldolgozást tartja a környék jellemző tevékenységének. Már épp feladni szándékoztunk az idei vetést a kudarc láttán, amikor felkérést kaptunk a Gabonakutatótól, hogy vegyünk részt egy kísérletben, melynek célja az újvidéki nemesítésű Helena mag és a KC Dóra magyar mag eredményeinek összevetése.
A kenderváros utcában a 26-os és a 28-as számú házak mögötti, a Gólya patakkal határos terület szolgált a kísérletre. Valóban kísérlet, mert nem ismertük a föld tulajdonságait, a magokat és a kézi vetésben sem szakavatott munkások vettek részt, hanem akik vélhetően még sosem láttak kendert. Szóval a mag el van vetve, néhol kikelt, szép nagyra nőtt, néhol nyomokban sem lehet látni. A gyom viszont szépen fejlődik!
Július 16-án, hétfőn kísérletet teszünk a kender gyomokból történő megszabadítására. Mindenkit szívesen látunk, aki segíteni tud és kedve van hozzá! természetesen mindent dokumentálni fogunk, mert a kender vetés, feldolgozás a célunk, és ezt semmiképp nem adjuk fel! Ez a tapasztalat is fontos lehet a későbbiekben.
Ahol most a kender vetés van, ott tervezzük az "Édenkert" Szociális Farm kialakítását, melynek vázlatát itt mellékeljük. Aki részt tud venni a munkában, hálából előjegyezzük a Kenderváros utca 28. számú házban létesítendő kávézó nyitásának meghívott vendégei közé! Persze ez nem idén... Bár, ki tudja? Történnek még csodák! Van egy elvünk: Nem adjuk alább a sikernél!
Szükséges felszerelés: zárt cipő és kertész kesztyű (pamut is megfelel)
Dátum: 2018.07.16. 11:00- tól
Helyszín: Bercel (Nógrád megye), Kenderváros utca 28.

07/07/2018

Gluténmentes palacsinta, tortilla, sajtos tortilla zöld Helena kenderlevéllel. Jótvágy! :)

01/07/2018

Berceli Kender 20180629
Figyelmünk a Gólya patak árterében vetett kenderre irányul. Három féle vetőmagot vetettünk, a vizenyős területre, van, ahol szépen nő a kender, van, ahol elnyomták az őshonos növények, ugyanakkor van olyan terület (mely hosszabb ideig víz alatt állt) ahol egyáltalán nem kelt ki a kender. Ezt az évet a kísérletre szántuk. Terveink szerint itt fog megvalósulni a szociális farm, mely kender termesztésre, feldolgozásra és zöldség termesztésre alapul. Az ártérben dominálnak a nagy vízigényű növények. Meglátogattunk egy hasonló adottságú kertet a szomszédos Vanyarcon, ahol évek óta kertészkednek ilyen területen, és csodás eredményt értek el, gyönyörű zöldség és gyümölcs terem ott, persze a kender itt is a domináns növény a kis kertben. A terep adottságokat változtatta meg a kertész, hogy a felesleges víz részére egy mélyedést alakított ki, ahol a keletkező tóba szökőkutat épített, így a friss vízben halakat tenyészt. A módszer szerint fogjuk a berceli Gólya patak árterét is kialakítani, hasznosítva a vanyarci tapasztalatokat. Mint az eddigi kutatásaink bizonyítják, tó, vagy friss vízű patak nélkül nehéz szociális farmot tervezni. Láttunk Birminghamban tetőtéri "szociális" farmot, itt a környező épületek tetejéről gyűjtik össze a csapadékot az öntözéshez. Persze, az Anglia, bőséges csapadékkal. Bercelen a víztározó azért fontos, mert itt vannak nyáron aszályos időszakok, a víz tárolása nagyon fontos! Farm nincs állatok nélkül: a hal - mint láttuk Vanyarcon - kis tóban is vígan megél, ha oxigéndús a víz. A keletkező békalencse pedig a komposztra kerülhet.
Első terveink szerint a rendelkezésre álló területet patak folyása irányában 3 részre osztjuk: középen lesz a kis tó, halakkal. A tavat zsilippel csatorna köti össze a patakkal, hogy a felesleges vizet le tudjuk vezetni. Az alsó területen zöldség vetését tervezzük, a felső terület pedig kenderrel lesz bevetve. "Vetésforgót" szeretnénk alakalmazni, az alsó és felső területek műveléi ágát évenként cseréljük. Ez kísérleti terület, kitáblázott parcellákban többféle kendert eltérő vetési sűrűséggel vetünk. Az eredményeket rögzítjük, így kapcsolódunk be egy olyan országos kutatóintézezáltal szervezett programba, melynek célja a legjobb hazai megoldások megkeresése.
A szomszédos gondozói intézmény lakóinak kívánunk munkaalkalmat teremteni a szociális farmban, hiszen az az elsőrendű cél, hogy hátrányos helyzetű emberek életminőségén a kétkezi munka eszközeivel javítani tudjunk és egyúttal értket fogunk termelni, termeszteni. Ez egyelőre elképzelés, de azon dolgozunk, hogy a külföldi tapasztalatok és a már régen működő szociális farmok mintájára az első "kenderre fűzött" szociális farm megvalósulhasson. A terület adott. A mintavetések megtörténtek. Van követhető példa a "vizenyős" kertészetre. A szociális intézmény nyitott az együttműködésre. Van épület is a területen, melyben a tárolás, feldolgozás megoldható. Van szándék és akarat a megvalósításra. A többi rajtunk múlik!

16/06/2018

Berceli kender 20180616
Most már elmondható: olyan csapdába estünk a Jubileu (román) kender vetőmag rendelésével, melyből kikecmeregni nem egyszerű dolog! Mintegy 21 hektár vetéséről volt szó, melyben ilyen-olyan módon szerepet vállaltunk. Ceasare Tofani, olasz kender szakértő ezt a magot ajánlotta, hogy hazai viszonyok között a legjobb mag- és kóró hozamot tudja hozni. A hazai (AGROMAG) vetőmaggal tavaly történt keserű tapasztaltok után keresni-kutatni kezdtük a vetőmag beszerzési forrását. Kapóra jött, hogy olyan szakember ajánlotta fel segítségét a Jubileu mag beszerzésére, aki ismeri a romániai termesztőket és ő megszervezte a vetőmag beszerzését. Tudomásunk szerint 540 kg vetőmag volt a teljes, Magyarországról szóló rendelés. Ebből mi 150 kg megszervezésében vettünk részt, megállapodván, hogy a kóró feldolgozásában megoldást tudunk nyújtani partnereink részére.
A vetőmag megérkezett március 15-én. A papírok rá egy hétre jöttek, így hónap végére jutottak az érintettek a maghoz. Megbontottuk a fémzárolt zsákokat, mert ugye senki nem épp 5 hektárt akart vetni: ki többet, ki kevesebbet. Osztottunk-szoroztunk, így mindenki hozzájutott a megfelelő mennyiségű vetőmaghoz. Az ajánlott vetési sűrűség 6 kg/hektár volt. A bontáskor gyanússá vált, hogy a magok szemszerkezete (mérete) igen eltérő. Az eddigi tapasztalatok szerint az erezete márványos a kendermagnak, a színe barnás. Nos, a mi vetőmagunk többnyire apró, a színe pedig egységesen zöld volt! Ezért mintát vettünk, a magokat szétrostáltuk és az eredmény megdöbbentő volt: a mellékelt dokumentumban jelzettel szemben az 1000 mag tömege 21,5 helyett 15 volt! A rosatálás eredménye: durván 30% 11 g, 37 % 15 g, 33 % 18 g-os 1000 mag tömeget kaptunk. Elvégeztük a csíraképesség vizsgálatot is több ízben: 30 és 60% közötti eredményt kaptunk. Laborban is elvégeztettük a csíraképesség viszgálatát, 58%-ot kaptunk, a dokumentáció szerint 75%-os a csíraképesség. A szakemberek szerint a vetőmag selejt!
A vetést áprilisban az ajánlások szerint el kell végezni. Varsányban 4 hektár, Bercelen 4,5 hektár, Balatonbogláron 0,5 hektár vetése megtörtént. A mag nem kelt ki! Csak mutatóban találtunk néhány kikelt példányt. Ezen okulva Ág községben, Alsóőrsön, Mányban, Debercsényben nem vetették el a kendert, illetve máshonnan szereztek be megbízható vetőmagot. Panasszal éltünk a szállító felé, aki a visszaadott, illetve az elvetett, de ki nem kelt vetés után a vetőmag árát visszafizette. Az erkölcsi kár tetemes, ugyancsak az elmaradt bevétel is súlyosan érinti a gazdákat.
A kenderesekre nem jellemző, hogy feladják a küzdelmet! Mi is kerestük a megoldást. Szerencsére olyan partenereket találtunk, akik ebben a vesztesnek tűnő helyzetben is megoldást tudtak ajánlani. Segítségükkel hozzá tudtunk jutni - igaz, csak kísérleti céllal - kitűnő, frissen nemesített, még az Únióban bejegyzésre váró kender vetőmaghoz és annak kontroll magjához, így részesei lehetünk a fajta bevezetési procedúrájának, ezzel bevethetjük az előkészített területeket. Mintegy 10 helyen végeznek Magyarországon fajta kísérletet hasonló szerkezetben. A kísérlet célja 2 magfajta hozamának összevetése eltérő vetési szerkezettel. A vetés májusban megtörtént, az eddigiek szerint kitűnő fajtát találtunk. De persze az aratás még odébb van. Mivel Bercelen az eredetileg tervezett és bevetett terület 4 hektárról 2,5-re csökkent, ezt az évet kísérletre szánjuk. A gépi vetés mellett az üresen maradt területen kézi vetést is alkalmaztunk, melyhez egy kitűnő, egyszerű amerikai szerkezetet kaptunk kipróbálásra az egyik hazai egyetemtől (ezt afrikai felhasználásra fejlesztette ki egy amerikai egyetem). A szerkezet 4 x hatékonyabb megoldást kínál, mint az eddig ismert megoldások. A szerkezet nagyon egyszerű: egy maggal teli cső végén van egy kis ásó, ezt ferdén beleszúrjuk a talajba, előre hajtjuk, majd felenggedve a csövet egy elmés szerkezet egy magot a lyukba ejt, majd felmelve a kütyüt a föld elfedi a magot. A csőben 1 kg mag elfér, az kenderből min. 50 ezer tövet jelent!
A terv szerint az előkészített területen (2 hektár) mindkét fajtából vetettünk magra (10 kg/ha) és rostra (50 kg/ha) és a maradék területet 1 x 1 m-es hálóban vetjük be a kézi módszerrel.
Mint említettem, a Jubileu mag csíraképessége csapnivaló. Azonban ez nem a fajta, hanem a fémzárolt mag tárolásának, kezelésének a hibája. A 2 hektáros területen elvétve kikelt magokból csodás növények fejlődtek. Van olyan példány, mely már eléri az 1,8 m-es magasságot. A kézi vetés lehetőséget biztosít arra, hogy ezeket ne bántsuk, hanem hagyjuk fejlődni és az aratáskor külön kezeljük az ezekről a példányokról származó magot és kórót. Próbáltunk elindulni az "iparosodás" útján, de az élet másképp döntött, így a szemlélődés, a kutatás és a dokumentálás maradt nekünk az üzeleti haszonnal szemben (amire már évek óta készültünk). Az első vetés egyértelmű kudarc, a második vetés viszont megcsillantotta a kibontakozás lehetőségét! Sajnáljuk a kárt, köszönjük a segítséget! Van egy elvünk: nem adjuk alább a sikernél!

05/06/2018

Szociális farm, szociális szövetkezet, kender... Hogyan lehet összehozni? Egy tanulságos kirándulás! Kicsit hosszú szöveg, már elnézést!
20180527 Bristol
Indulás a Liszt Ferenc repülőtérről 17:40-kor, érkezés Bristolba - helyi idő szerint (GMT) 20:30-kor. Ricardo (portugál barát) várt a repülőtéren. Telefonos értesítés után jött be reptéri parkolóba, mert a parkolás díja igencsak húzós. Kék mikrobusza hat utas jól megfért benne, pedig igencsak méretes táskákkal jöttünk. A többiek már találkoztak Ricardoval, az együttműködés már több éves. Az út a szálláshelyünkig kb. 1 óra, keresztül Délkelet-Anglián. Balról naplemente. Tiszta idő. Ricardo hozott nekünk vegetáriánus szendvicset. Saját sütésű kenyér, vagyis inkább zsemle, barna lisztből. paradicsomot, sajtfélét és további zöldségeket tettek a félbevágott kis kenyérbe. Desszert is volt: Ricardo fiának születésnapjáról félretett édesség. Közben Ricardo kérdezte, mi a szándékunk? Irány a szálláshely, vagy inkább egy pub? Természetesen az utóbbit választottuk. Ez a szállás közelében lévő kisvárosban van: Nailsworth a város neve. Itt találkoztunk cseh kollegákkal, akik a tanfolyamra jöttek. Mindenki a TV-t figyelte, hiszen éppen a Liverpool-Real Madrid döntő zajlott. Nagy lelkesedés nem volt, hiszen a spanyolok 3:1-re nyertek. Minket ez nem keserített el, megkóstoltuk a helyben, a pincében főzött söröket. Nagyon jó ízesítésű sörök voltak. A pultnál meg kellett kis pohárban kóstolni a söröket, és így tudtunk választani, melyikből legyen az egy pint csaplva? A szénsav nem olyan erős, mint nálunk, így a csapos nemcsak a csapot kellett kinyissa, hanem fizikailag pumpálta fel a sört a pincéből, akárcsak egy régi kútból a vizet nálunk. Kb. 5-6 húzás egy pint sör. Persze közben söpört e habot a csapos. A pint komoly dolog!
A sörözés, beszélgetés után irány a szállás! Régi ház, kő burkolattal. Nagyon kedves, idős tulajdonos házaspár fogad. Lányuk is ott sündörög, mosolyognak, kérdik, mikor és mi legyen a reggeli? Persze tanácstalan vagyok. Rájuk bízom magam, végül is komplett angol reggelit jegyeznek be. A papa öttusázó volt, ha jól emlékszem, még a világbajnokságon is részt vett, az ötvenes-hatvanas évek körül. Mint említette, súlyos rákbeteg, morfiumot is kap, de az a kedélyén egyáltalán nem volt érzékelhető! Aztán megmutatta a szobát, mindent részletesen: hogy működik a tv, a zuhanyozó... Aztán végignéztem a tv kínálatot: több száz közül lehet választani. A szobában kávé, tea bekészítve, vízforraló... Mi kell még? Régi ház, szép kilátás, tiszta minden, vastag fa ajtók, fehér falak, kényelmes ágy. Így telt a megérkezés estéje.
Cow Lane, Stroud, GL5, Anglia
Reggel ébredés, mint otthon, szokás szerint 6 órakor. Reggeli 9-kor. Mit lehet addig tenni? TV-ben megnézni az időjárás jelentést, mert időjárás az itt van! Aztán kilépvén a házamból (egyedül vagyok egy régi kő épületben) csobogást hallok. Vagyis inkább zúgást. Megyek a hang felé, nem kell sokat keresni, az utat szegélyező, kőből rakott mellvédfal mögött gyorsfolyású patak volt a zaj forrása. Szépen kiépített mederben zúgott a patak. Kis vízesés adta a zúgú hangot. Ebből arra lehetett következtetni, hogy itt valaha vízimalom működött. Az út mentén elindultam a meredek dombon felfelé, ameddig lehetett. Az út mentén szép kőházak, gondos kertek. Bizony, itt látszik a jómód! Aztán az út tetején már magánút vezetett egy kőházhoz. Ide már azért nem lehetett betérni. Irány visszafelé, aztán a szállástól lefelé lehetett követni a patakot. Bal oldalon egy fakereszt, bekerítve. Az első világháborúban készült első hősi emlékmű van itt. A kerítés a domb tetején álló régi kőtemplom kertjéből hasította ki az emlékmű területét. A templomkertben tehenek legelésztek. Ez volt a fűnyírás. Pár száz méterre az emlékműtől az út tovább megy a másik parton, ott régi ipari épületekben most üzletek vannak, de vasárnap lévén zárva.
A reggeli kilencre volt megbeszélve, így irány a malom épület, mely most szállásként üzemel. Pár perccel kilenc előtt meg is érkezem. Az English breakfast: kolbász, 2 szelet sült szalonna, tükörtojás, pirítós, vaj, méz, lekvár. Tejeskávé. Maga a tulajdonos idős úr hozta az ételt. Megjöttek a cseh vendégek is a reggelihez. Persze közben a házigazda mesélt az életéről, a tabló apropóján, mely mutatta a neves látogatókkal készült képeket. Mindegyikhez kis történet fűződött. Hercegek, grófok, sportolók, filmcsillagok. A tabló alatt üzenetek az elégedett vendégektől szerte a világból.
Megérkezett Ricardo a kis busszal, hogy elvigyen minket a tengerhez, ahogy este megbeszéltük. Nem gondoltam volna, hogy ez több órás út lesz. Indulás után kezdett szemerkélni az eső, mely egyre erősödött, mikor a hídhoz érkeztünk, ahol 5 font díjért átkelve betérhettünk Wales területére, már úgy zuhogott, hogy semmit sem láttunk a tájból, sem a tengerből. De amikor megékeztünk a célállomáshoz, egy tenger közeli sörözőhöz, már elállt az eső és szárazon mehettünk be egy vasárnap délelőtti sörre. Itt is gondban voltunk, hogy melyiket válasszuk? Én a legvilágosabb sör mellett döntöttem. Elkezdtünk iszogatni, mire megszólal az egyik vendég: Who is Hungarian here? Ricardo ránk mutatott, hárman voltunk magyarok, három cseh utas volt még, és persze Ricardo a pubban. Aztán megszólalt a fickó magyarul. Elmondta, hogy ló és lovas oktató itten, egészen alulról, lóápolóból küzdette fel magát és most egy lovardát vezet. Már a szüleit is kihozta. Ricardo rendelt a sör mellé egy adag főtt kagylót. hagymás fehérboros lében hozták az ételt. Persze a héjastól. Ki kellett szedni a kicsike főtt kagylókat a héjából, a kenyereket falatonként belemártottuk a hagymás lébe és fogyasztottuk a kagylót. Közben a sörrel öblítettük le. Megbeszéltük újdonsült ismerősünkkel, hogy mi megyünk a tengerhez, visszafelé úgyis erre kell jönnünk, a lovász figyeli a kék kisbuszt, motorral előttünk megy, és megmutat egy pár érdekességet a környéken. Kis billiárd játék, aztán mentünk a tengerhez. Gyönyörű táj, zöld fű a meredek helyen, birkák nyírják a füvet, mely az eső miatt igencsak csúszós volt. Felmenvén a hegytetőre megláttuk a sziklás partot. épp apály volt, a homokban lapos kövek voltak, kis mélyedésekben még a dagályból visszamaradt tócsák fénylettek. Kb 60-70 méter magasan voltunk a tenger felett. Útközben Ricardoval politizáltunk kicsit. Ő portugál, érdekelte, mi a véleményünk Orbán Viktorról. Mit lehet erre mondani? Van amit szerintem jól csinál, van ami nekem sem tetszik. Szóba került a "diktátor" téma. Persze nem a régi típusú véres diktatúrára gondolt, hanem a média túlsúlyra, az ellenvélemények hiányára. Nem jósolt fényes jövőt emiatt Magyarországnak. Kérdem, mi a helyzet Portugáliában? Hová tűnt a hajdani nagyhatalom gazdagsága? A korrupcióra hivatkozott, no meg az afrikai háborúkra. Pedig nekik évtizedes előnyt nyújtott az EU tagság. Hát igen, a korrupció elvitte a fényes lehetőségeket. Ott másfajta (nem Orbán típusú) diktatúra van, amiről a politikai korrektség miatt nem beszélnek. És persze kifejtette, hogy Angliában is diktatúra van, kifinomult módszerekkel űzik. Tehát sehol nincs demokrácia, volt a következtetés. Jelezte, hogy lesz még alkalmunk beszélni a hét folyamán hasonló témákról. Ezt befejezni úgysem lehet, csak abbahagyni. Fociról nem tudtunk beszélgetni a hazai állapotok miatt. Stadionokról meg minek kezdjünk, ha a foci nem említhető? Lementünk a partra a hatalmas kavicsokon egyensúlyozva. Rolling stones! A parton sokan voltak, a gyerekek a vizes homokban tapicskoltak, a szülők kis csatornákat vájtak a homokban és vezették lefelé a vizet. Leterítettük a plédet és Voltak, akik a kis tavakban rekedt apró halakat próbálták hálóval kifogni. A szél erős volt. Sárkányok repkedtek a part fölött, szappanbuborékok röpködtek nagy sebességgel. Csak a szélbe kellett tartani a folyadékba mártott keretet, és szálltak a gömbök.
Ricardo megterített a pléden, melyet az erős szél miatt kövekkel kellett rögzíteni. Vegetáriánus ebéd volt. Saját sütésű kenyér, zöldségek, és dinnye. Az ebéd után többen megfürödtek, bár a víz igencsak hideg volt. Aztán indulás hazafelé, mert a többiek (olaszok és magyarok) érkezését várjuk. Több órás út visszafelé is. És még az újdonsült cimborával is találkozni kell. Megkerestük a várromot, ahol a lovarda van. Itt eltöltöttünk vagy egy órát, de barátunkat sehol sem találtuk. Tehát indulás vissza a szállásunkra, ahol még az ott maradt két cseh kollegát is el kell vinnünk Ruskin Millhez, az ismerkedős vacsorához.
Ruskin Mill törzshelyünket biztosító oktató épülete illik a környezethez: régi ház, stílusosan karbantartva. Az épülethez egy szélfogó van hozzáépítve, ahol egy polcon tucatnyi sáros gumicsizma sorakozik 2 sorban. A szélfogón átjutva találjuk az emeleti lépcsőt és itt vannak a fogasok elhelyezve. Balra van a konyha, ahol a legszükségesebb gépek mellett szelektív hulladék és komposzt tárolókat láttunk. Genius Loci. Természetesen itt minden az ÖKO és a BIO jegyében működik. A hűtőgép óriási, itt helyezheti el minden oktatott a saját ételét (is) felcímkézve. A konyha U alakban van bútorozva, rengeteg munkafelülettel. Hja kérem, a vegetáriánus ételek elkészítéséhez terület kell! Egy tálaló asztal választja el a konyhát az étkezőtől. A francia-carib születésű szakács már mindent elkészített a vacsorához: saláták, házi kenyér és vegetáriánus kis tálka 2 db, természetesen a tartó is tésztából van, ehető. De az étkezés még nem kezdődik, hiszen további érkezőket várunk. Hír jött, hogy a repülőgép késik, így az újak csak később tudnak vacsorázni: két magyar és két olasz vendég van a várólistánkon. Ricardo söröket bontott a beszélgetéshez. Persze állva, üvegből ivott mindenki. Csak semmi flanc! A sör is BIO volt, koriander ízesítésű, helyi termék. Minden összetevője a címkén feltüntetve és mindegyik bio minősítésű. A sör nem túl erős, 3,8 % alkohol tartalmú, a koriander ízét határozottan lehetett érezni, de mivel szűretlen sör, az élesztő íz is érződött. Kinn a kertben folytattuk a beszélgetést. Itt tucatnyi ágyásban növekedtek a bio növények a hagymától a salátákon át a retekig és a fűszer növényekig. Az almafák laposra igazítva, diófa, szőlő a napos falra futtatva... Majd lesz időnk mindent megfigyelni. A kertben van a nyitott, tetővel védett műhely ősi módszer szerint készített szerszámokkal. Mellette kemence, kémény nélkül, tetővel védve, mintha egy régi ház közepén állna, a tető felette kiképezve füstölésre. A kert másik részén kövek, pattintott pala lapokkal, bontott téglákkal.
Maga az épület kívülről hasonlít a környék házaihoz. Látszó mészkő fal, faragott sarok kövekkel, szépen fúgázva. Az épület mellett ritka dísznövények. Van egy kis tó is a telken, vízi liliomokkal.
Megérkezik az intézet kertésze is, ekkor bevonulunk vacsorázni. A menü ismert már, ízletes BIO zöldség étel, kis barna, saját sütésű zsemlével. Ital: tiszta hűtött víz. Közben jött a telefon, hogy érkeznek a vendégek: az olaszok és a magyarok, akiket az Intézet buszával szállít Berni, aki majd Ricardótól átveszi a mi szállításunkat is, hiszen a mi szállásunk és az ő lakhelye egy úton van.
Mi épp befejezzük a vacsorát, mire megérkeznek a jövevények. Bemutatkozás, ők bevonulnak vacsorázni, mi meg beszélgetünk a kertben. Mire az újak is befejezték az étkezést, indulhattunk vissza a hajdani vízi malomba, a szálláshelyre. Persze már a Ruskin Mill hivatalos buszával, berni vezetésével. A busz szép zöld, tele feliratokkal. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, egy jól megtervezett reklám tárgy a Ruskin Mill részére (ez az intézet neve).
Ruskin Mill, 20180528 Hétfő
A hivatalos program elkezdődik. Bevallom, tévedésben voltam. Eddig azt hittem, hogy a "törzshelyünk", ahol eddig összegyűltünk, a Ruskin Mill központja. Hát nem! Némi autózás után elérkeztünk az igazi Ruskin Mill központba. Ez egy gyönyörű, természetes környezetben lévő völgy, kis gyors folyású patakkal középen. Az épület régen vízi malom volt, a malomkerék megvan, bár víz már nem hajtja. Az egész terület magán tulajdonban van, az Intézet adományként kapta. Az épület romos állapotban volt, mikor a tulajdonos megvette azért, hogy ezt a közösséget itt létre tudja hozni a motivációs problémákkal küzdő fiatalok részére. A földszinten kezdődött a munka: firenzei templom mintájára kövekből mozaik kört alkottak a padlón, mely szinte az egész helyiséget betöltötte. Zodiac kör, 12 jelképpel. A társaság a kör kerületén állva hallgatta meg Berni előadását, aki természetesen a rómaiaknál kezdte a történelmi vonatkozásokat, megemlítve, hogy a történelem nélkül nem lehet megérezni a hely szellemét. A "Genius Loci" aztán végig vezette egész napunkat, melyet az intézmény területén és környezetében töltöttünk. Az épületek, a növények és állatok, az emberek, akik itt dolgoztak és dolgoznak és a látogatók, mint mi is, szerves egységet alkotnak, folytatva a történelmi hagyományokat. A történelem során több hatás érte a régiót, mindegyikből örökölt valamit, amit hasznosítani tudtak: rómaiaktól, hugenottáktól, firenzei gyapjú kereskedőktől...
A részletes és érdekes előadást mély átéléssel adta elő Berni, halkan, de minden szót átéléssel, gesztikulálva.
A terem a Ruskin Mill alfája: minden itt kezdődött az újkori történetében. A malomból kulturális és oktatási központ lett, napi gazdasági tevékenységgel, melyből a létesítményt fenn tudják tartani. Előadásokat tartanak itt, koncerteket, a falakon jelenleg is grafikai kiállítás képei adják a hiteles hátteret.
Az előadás után a belső lépcsőn felmentünk a kávézóba a kihagyhatatlan italra, a kávéra. Nyilvános vendéglátóhelyként működik. Mint az egész Ruskin Mill, nyitott, kerítést nem találunk, csak ott, ahol az állatok elkóborlását kell megakadályozni.
A kávézás után indult a gyalogtúra, melynek során megtekintettük a létesítményeket, ahol a foglalkozások zajlanak. A malomtól a patak mentén haladtunk a kövezett gyalogúton felfelé: előbb a kerámia műhely következett, majd a haltenyészet, a továbbiakban pedig a juhokat és a teheneket láthattuk. minden működik. Berni időnként összegyűjtötte a társaságot, kis feladatot adott: elmondani, mik az első benyomások, kis jellemző tárgyakat gyűjteni, megpróbálni a hely szellemét átérezni. Az utolsó szakasz a túrán egy térdig érő füves terepen vezetett a létesítmény koronájához: a természetes anyagokból épített közösségi házhoz a hegy tetején. Hatalmas fa oszlopok tartják a tetőt, a falak a Ruskin Mill különböző területein gyűjtött agyagos földből készültek. A színes rétegeket úgy alakították ki, hogy követik a terepviszonyokat. A belső tér kör alakú központjából nyílnak a terek, ajtó nélkül: tárgyaló, étkező, konyha, fürdő, iroda... Itt nem találunk műanyagot: fa, vályog és kő az építőanyag. Azért vannak acél elemek is a fa tartók és az oszlopok csatlakozásához. A vályog falak nem teherhordók. A tető, mint a többi létesítmény esetében is, természetes, fűvel benőtt föld.
Mint a terület többi részén, itt is organikus művészeti alkotások találhatók, fából, kőből...
A program itt folytatódik. A kör alakú térben székeken elhelyezkedtünk. Berni előadott, feltette a koronát az eddigiekre, összefoglalta mindazt, ami eddig történt: a "Genius Loci" jelentőségét hangsúlyozta. Amit itt tapasztalunk, azt kell a saját környezetünkben folytatni. Nem megerőszakolni a tájat, a történelmet, a szokásokat, hanem szervesen beépíteni a saját célok megvalósításához az elméletünkbe, gyakorlatunkba. A gyűjtött tárgyakkal a feladatot rajzosan kellett megoldani, majd körbeadva megtudtuk, mit tartottak fontosnak a résztvevők megtartani, mint jellemző tárgy. Aki tehette, szóban is elmondta tapasztalatait, benyomásait. Átéreztük a hely szellemét!
Ezután következett az étkezés, a szokásos sok zöldséggel, keleties fűszerekkel. Ez természetes, hiszen Thai ételt kaptunk. Étkezés után maradt még 2 óránk a következő étkezésig a törzshelyünkön: a többség úgy döntött, hogy a természet lágy ölén sörözéssel töltjük el azt az időt. A sör hideg és jóízű volt, egy szélmentes, kis dombokkal körülvett helyen táboroztunk le. Pihenés, beszélgetés, ismerkedés: hiszen voltak, akik korábbról ismerték egymást, de voltunk páran, akiknek az első alkalom volt a csatlakozáshoz. A két busz elvitt minket a törzshelyünkre, ahol a szokásos minőségű ételt tudtuk elfogyasztani. Persze utána beszélgetés, aztán irány a szálláshely! Így telt el az első igazi programnap!

Ruskin Mill 20180529 Kedd
Reggel 9-kor indulás. Már nincs előtte séta a környéken, nagyjából bejártam azt a területet, ahol az ember még nem tévedhet el. Már törzshelyünknek számít a Ruskin Mill területét megkoronázó ÖKO-BIO közösségi ház, kör alakú területével, növénnyel fedett tetejével. A kör alakú, világító tetős középső térből nyílik az a szekció, ahol a mai foglalkozás zajlik. Természetesen jól felkészült - több diplomával rendelkező szakértő - oktató történelmi alapról vezette le, hogy hogyan jutunk el a gyapjú nyírásától a tisztításig, a munkához szükséges alapanyagokhoz, hogyan jutnak el a diákok az anyag érintéstől tárgyak, jelen esetben a nemezből készült tárgyak elkészítéséhez tapasztalt szakember segítségével. Az anyagok érintése, simogatása, az alkotáshoz szükséges anyagok kiválasztása, a munkaterület előkészítése, a munkához szükséges felszerelések és eszközök előkészítése után leültünk a félkörben elhelyezett asztalokhoz. Vezetőnk, a halk szavú hölgy egyszerűen van öltözve: fekete trikó, nyakában csont, vagy kagylókból készült sűrűn fűzött, gombokból készült nyaklánccal. Természetesen haja fiúsan rövidre nyírva, nyilván azért, hogy ne zavarja a hosszú haj a munkában.
Az asztalokat buborékos fólia borítja. Minden munkahely előtt egy kb. fél literes flakon, meleg, szappanos vízzel telt, teteje perforált kupakkal zárt. A helyiségben hatalmas táskákban különböző állapotú, típusú és színű gyapjú anyagok vannak, az egyik táskában orsók, ollók, kések, sodrófák és speciális drótkefék a gyapjú fésüléséhez. Amitől tartottunk, elkezdődött. Dolgozni kell! Előbb választottunk többszínű (minimum 3, volt az utasítás) gyapjút. Volt ott halvány szürkétől a sötét vörösig, égszínkékig mindenféle gyapjú. A festés is organikus: vagy rovarokból, vagy a területen az év során gyűjtött, szárított virágokból készültek. Volt kifésült és göndör, finom szálú és merev.
Első feladathoz - egy tenyérben elférő golyó, helyesebben gömb készítéshez kiválasztottunk 3 színt és természetesen a fehéret. A flakonból szappanos vízzel nedvesítve tenyerünkben kis golyót formáltunk. Ez nem volt egyszerű, ha az ember nem a legjobb anyagot választotta és nem tépkedte leheletnyi rostokra az anyagot, az bizony nehezen formálható golyóvá! Ekkor már rájöttem, hogy a szálakat nem szabad sűrűn egymás mellett hagyni a nemezeléshez! De jött a következő színes réteg, majd a fehér külső. A kötőanyag a szappanos víz. Addig kellett locsolgatni, két tenyérre gömbbé formálni, míg a golyó nem pattogott az asztalon. A golyók elkészülte után balról körbeadtuk egymásnak a golyókat, míg mindenki megérintette a társai által készített golyót, és felismerte a sajátját, így a körbe adogatás megállt. Egy tárgy már kész, profi nemezelők vagyunk, gondoltam! Ám csalódnom kellett! Újabb színes kóc válogatás, kaptunk egy kerek, vastag, fekete fólia mintát, űgy 20 cm-es átmérőjűt. Ezt beborítottuk színes, lazára alakított kóc rétegekkel, párhuzamosan, ki-ki ízlése szerint. A szálak túlnyúltak a formán. Megfordítva a kerek lapot, a túlnyúlt szálakat a másik oldalra átfordítottuk és szappanos vízzel lesimítottuk. Utána ezt az oldalt fedtük be a színes szálakkal, hogy a fekete lap sehol ne látszódjon, és átfordítottuk a túlnyúlt rostokat a másik oldalra. Ezután az egész műveletsor előről kezdődött, de most keresztben fektettük a szálakat. A műveletet addig folytattuk, míg a három réteg ki nem alakult. A peremeket is el kellett dolgozni, a műanyag lap sehol sem látszódhatott. Ekkor a tanárunk elővette a sodrófákat. Mindenki elhelyezte a buborékos fólián az alkotását, a kerek színes gyapjú lapot, középütt a műanyag lappal. A szappanos palackokat összegyűjtöttük. A sodrófát rátettük a fóliára, majd nagy erővel tekertük rá a fóliát, mely pattogott rendesen, ahogy a nyomástól a buborékok kipukkantak. Elértük a tárgyainkat, a szappanos víz kispriccel a gyapjúból. Amikor az egész fólia a rúdra volt tekerve, akkor jó erős befőttes gumival 3 helyen rászorítottuk a fóliát a rúdra, és 50-szer óriási erővel előre-hátra sodortuk, hogy a víz préselődjön ki a tárgyakból. Amikor ezt befejeztük, akkor kitekertük a fóliát, megfordítottuk a lapjainkat, hogy a másik felével is ugyanezt megtegyük. Az eredmény a nedves gyapjú tárcsa lett. A következő feladat volt, hogy ollóval középen kereszt alakban bevágjuk a felső lapot, hogy a műanyag lapot ki tudjuk venni. Amint ez megtörtént, a kereszt alakú bevágáson átnyúlva kifordítottuk a tárgyunkat, a sarkokat felfelé hajtottuk, és a lyukon benyúlva öblösre formáltuk a tárgyat. Tehát a színes részek kerültek kívülre, belül lett fehér a tartályunk. A korábban készített golyót is felvágtuk kereszt alakban (ez nem volt egyszerű, ehhez éles kés kell) és a sarkokat kihajtva láthatóvá tettük a színes belsőt. Az öblös tartóba helyeztük a kinyitott golyót, ezzel az alkotás elkészült! Rituálisan a központi tér közepében, a felette függő üveggömb alá körben elhelyeztük a tárgyakat. Tradíció itt, hogy mindenki hagy valami alkotást a következő csoportnak. Orsóra fontunk 3 fonalat, úgy 2 métereset, majd a 3 szálat a környékről szedett virágokkal összefontuk, ez volt az ajándék az utódoknak. Ezzel a nemezelős tevékenységünk lezárult.
A következő program a farm megtekintése volt, amit részben már láttunk, de most a farm vezetője szakszerűen elmondta és megmutatta a működést, jócskán teletűzdelte mondandóját számadatokkal: 30 hektár, ha jól emlékszem , 15 000 font bevétel, 3 konyha ellátása tejjel, hússal, zöldségekkel... Egy kiadós séta a területen, ezzel vége a hivatalos napi programnak. A szokásos menet szerint mentünk vacsorázni majd a szállásra.
Ruskin Mill 20180530 Szerda
A mai program Birmingham, ahol a Ruskin Mill intézetének következő épületét látogattuk. Természetesen reggeltő zuhog az eső. Mire Birminghambe érünk, az eső elállt. Míg a busz parkolóhelyet keresett, betértünk (volna) a kávézóba, de természetesen eltévedtünk. Na nem nagyon, 10 percen belül megtalált bennünket Ricardo. Bebattyogtunk a kávézóba, ahol Matthew-val találkoztunk. Őt már Budapestről ismerhettük, mert évekig bio zöldségeket, krémeket árult a MOM biopiacon. Jól beszél magyarul, hiszen magyar felesége volt. Most itt, a Ruskin Mill tetőkertjét építi, üzemeli. A Ruskin Mill Birminghamben egy régi, 1870-es építésű ipari épületet vásárolt meg és alakítja át oktatási intézménnyé és éttermet, kávézót alakított ki a földszinten. Matthew bemutatta az épület Managerét, aki elmondta az épület eddigi történetét, a költségeket (2,5 millió GDP) és a folyamatban lévő munkákat. Ezután Matthew felkísért minket a tetőkertbe, ahol mindent részletesen elmondott: milyen rétegeket alakítottak ki a tetők, kik készítették az ágyásokat, a járdát, a védő kerítéseket, hogyan öntözik a kertet, hogyan hasznosítják a csapadékvizet és mi a keletkező szerves hulladék sorsa. A tetőn van egy komposztáló, ahol egy ferdén elhelyezett rugalmas tartályba öntik bele a keletkező szerves hulladékot, egy kar segítségével lehet forgatni az anyagot és átszellőzés biztosítja a komposztáláshoz szükséges oxigént. A komposztálás első fázisa történik itt: néhány hét alatt lezajlik ez a fázis. Ezután a komposztot műanyag tartályba töltik és leviszik az alagsorba a következő fázisra, ahol 3-4 hónap alatt giliszták készítik (védett helyen, letakarva) a kész komposztot. A láda lehet 3-4 m3-es, lábakra van állítva, felül sötét hőszigetelő takaróval védve, alul mozgatható ráccsal, a mozgatáskor a rács résein kihullik a kész komposzt.
Az épület teljesen átalakítják, felújítják. A pincében még láttunk egy hatalmas páncéltermet, biztonsági ajtóval zárva. Valószínűleg az ezüstművesek hajdanán itt tartották az értékes fémeket, kész ékszereket.
A felette lévő szinteken beléphettünk az épp befejezett bőrdíszműves műhelybe, ahol már kész tárgyakat láttunk. A területe tenyérnyi, nem lehet nagyobb, mint 5 m2. Ugyancsak megtekintettük az ékszerész műhelyt, ahol a szerszámok kinn voltak a munkaasztalon, kész ezüst tárgyakat is láttunk. Egy kisebb és egy nagyobb elektromos kemence valószínűleg a tűzzománc készítésére szolgál.
A tetőkertben ágyások sorakoztak a növekvő zöldségekkel, melyeket a konyhában szándékoznak felhasználni. Az ágyások és a beton elemes járda között fakéreg borítja a felületet. Matthew felemelte a geo textilt, ami alatt kavics feltöltés van. A tetőt 500 kg/m2 terhelésre méretezték. Ez az előírás.
Az épületlátogatás után ismét autóba ültünk és elhagytuk Birminghamet és a Ruskin Mill következő intézményét, a Sunfield-et látogattuk meg. Komoly regisztráció után jutottunk be az épületbe, biztonsági rendszeren keresztül visitor kártyával tudtunk közlekedni. Gyönyörű, gondozott parkban van az intézmény elhelyezve. Az intézmény vezetője a parkban elmondta a terület különleges geológiai adottságait, 3 féle geológiai képződmény találkozásánál állunk, ezért a kertésznek komoly lehetőségei vannak a változatos növényzet telepítésére. Előttünk egy nyúl futott át a nyírt füvön. Tovább haladva egy sor fekete bárány kötötte le a figyelmünket, majd a nyírt fűvel jelzett úton haladtunk végig a kertészeten. A terület többi részén - a diverzitást megőrzendő - nem nyírták a füvet, csakis a "járdán".
Meglátogattuk a zöldséges ágyásokat, a régi farm épületeket, az üvegházat, valamint a palántázó helyiséget a kerti szerszám tárolóval. Itt a falon van jelölve a szerszámok neve és a rajza, hogy tévedés ne legyen, mit hová kell tenni munka után. A kerti séta után az épületben a könyvtárban kaptunk kávét és süteményt, majd leadtuk a visitor kártyát és elbúcsúztunk Matthew-tól és vendéglátónktól. Elhagytuk a gyönyörű helyet és autóztunk vissza a törzshelyünkre, ahol a szakácsunk kitűnő halas menüvel látott el, és gyorsan, mint máskor is, elmondta, hogy mit kaptunk enni. Nem tudtam megjegyezni. A vacsorát egy kitűnő citromos szelettel zártuk, nem mondom, hogy édesség, mert cukor biztosan nem volt benne. A hír: az ijesztésnek a táskámba tett ernyő végig ott maradt. Még hogy Angliában nem lehet létezni esőkabát nélkül! Szombat este, vasárnap, hétfő, kedd, és most már szerda: megúsztam eső nélkül! Mit hoz a csütörtök? Meglátjuk!
Ruskin Mill 20180531 Csütörtök
A nap első részére az agyag megismerése volt ütemezve. Kívülről már első nap megtekintettük az agyagozó műhelyt, mely kör alakú, mintegy 60 m2-es épület, stílszerűen vályog falakkal, nagy üveg ablakokkal néz a völgy felé, teteje, mint minden hasonló épületé, fűvel van benőve. Mint megtudtuk, a környék döntéshozói még évekkel ezelőtt eldöntötték, hogy milyen felületeket ajánlanak az új épületek falainak és tetejének: felül zöldtető, a falak festetlen fa, vagy a tömör falak természetes (föld színű) agyag felületek. Ezt mindenki törvénynek tekinti és az ajánlást követi.
Sam, aki a Field Centre építését irányította és maga is részt vett az építkezésben, vezette a foglalkozást. Szokás szerint a Hely Szelleme (Genius Loci) és az agyag, mint anyag közti kapcsolat volt a bevezető. Ez a műhelyben történt, miközben a kis vaskályhában pattogott a tűz, a fát a műhelyhez tartozó fedett tárolóból vettük, persze aprítani kellett az ágakat, hogy beférjenek a henger alakú kályhába. Aztán Sam az agyag fellelhetőségét ismertette, mely növények jelzik, hogy alattuk komoly agyagréteg van. Fogtunk tehát egy ásót, meg három vödröt és elindultunk a patak mentén felfelé az agyagot keresni. A helyet persze a növények jelezték. Itt mintákat vettünk, hasonlítottuk a színeket, a sötétebb minta a szerves anyagok jelenlétét jelezték, mi a világosabból választottunk, mert ez alkalmas a kerámiához.
Az agyagot ezután iszapoltuk, vagyis meleg vízben tejföl sűrűségűre alakítottuk, szétnyomkodva az agyagot, folyamatosan keverve, hogy kődarabok az alján kitapinthatók legyenek. Ezután a 3 vödörhöz kaptunk még hármat. Az üres vödör tetejére két lécet helyeztünk, erre került a szabványos kerek alakú fakeretes rosta. 3 különböző sűrűségű rostát kaptunk a három mintához. Ennek jelentőségét csak később értettük meg. Volt 80-as, 100-as és 120-as sűrűségű rosta. Ennek jelentése, hogy 1 inch ( 2,4 cm) hány részre van osztva: 80, 100 vagy 120, azaz 0,3-0,2-0,3 mm a lyukbőség. A rostába töltöttük a megdolgozott agyagot és nagy ecsetekkel passzíroztuk át a sűrű agyagot. Bizony a rostában sok kő (mint megtudtuk, mészkő) gyűlt össze. A köveket a patak hídjához vittük, Sam gondosan egy fehér papírra terítette, és elmondta, hogy a kő mire használható. Ebből lehet festéket, vakolatot készíteni. A megszűrt agyagot (mely különböző finomságú rostán ment keresztül) a patakba töltötte, így megfigyelhettük, hogy hogyan festi meg a vizet a különböző finomságú agyag. Ebéd után kezdődött a tényleges "kerámia" munka. Nem a saját bányászású agyaggal dolgoztunk, hanem a már előkészített, vásárolt finom, gyúrható agyag volt az alapanyag. Sam nagy szeretettel fogta az agyagot, gyúrta, csapkodta, közben végig mosolygott, látszott rajta, hogy most érzi igazán elemében magát: alakítja az anyagot és kedvet csinál másoknak is erre. Aztán dróttal kivágott mindenkinek egy darab agyagot, és mindenki saját elképzelése szerint formálhatta. Előbb tálszerű formát javasolt, majd a második körben mindenki szabadjára engedhette a fantáziáját: volt, aki halat, gombát, egy egész élelmiszer láncot formált, volt, aki egy dobókockával megelégedett. Aztán a foglalkozás végén egy helyre raktuk az összes agyag alkotást, és ebből valaki egy komplett szobrot ragasztott össze a foglalkozás megkoronázásaképpen.
Az eső nagyon rákezdett, pedig a programban még komoly programok sorakoztak: Berni birtokának és házának megtekintése és a környék legrégebbi emlékének megtekintése (3,5 ezer éves temetkezési hely). Berni háza egy nagy birtok közepén helyezkedik el. Több hektáros terület, rajta egy pajtában ideiglenesen kialakított (az építkezés idejére) lakás, mely a lakóház befejezése után vendégházként fog üzemelni. A területen nincs közmű: Berni off-grid megoldást alkalmaz, saját maga állítja elő az áramot napelemmel és kis szélerőművel, az energiát meleg vízként és akkumulátorban tárolja, gyűjti az esővizet, padlófűtés és a kandalló biztosítja népes családja számára az otthon melegét. Mindez már látszik, de a befejezés még hátra van. A falak szalmából készülnek, a belső burkolat cementkötésű faforgács lemez, mely majd mész vakolattal lesz ellátva. A szennyvíz kezelést is helyben oldották meg, szikkasztóval, természetesen előtte a tisztítás is megtörténik. Mindezt saját készítésű almabor és alma lé fogyasztása közben tudjuk meg. A következő program a történelmi hely meglátogatása. Ehhez a hangulatot a zuhogó esőben a tengeri medve külsejű új útitársunk teremtette meg, akit a stílszerűen a kocsma előtt vett fel a buszba Berni. Nagy lelkesedéssel játszott a buszban a gitárján. A történelmi hely, amit meglátogattunk, nagy lapos kövekből volt építve. Nem értettük, mi szerepet játszottak itt a nagy kövek? Újdonsült útitársunk megmutatta, hogy mi volt a szerepe az "épületnek"? A kis fülkékbe egyenként befeküdt, és elmondta, hogy ez temetkezési hely, vagyis olyan lakás,melyet véglegesnek szánnak. Néhány méterre a kövektől egy grafikus ábrán le is volt festve temetkezés szertartása. A meredek domboldalon a zuhogó eső ellenére is jól láttuk az alattunk elterülő földet, kilométerekre lehetett mindent látni, térképként terült előttünk a táj, a folyó a walesi határ, az újdonsült barátunk gesztikulálva mutatta, hogy a határon milyen ádáz küzdelem volt a két ország között. Az eredményről van fogalmunk Arany János verse ismeretében.
A történelmi lecke után mentünk a szokásos vacsorázó helyünkre. A program kissé megváltozott, mert két rendőrautó is ott állt a kertben, a buszok nem is tudtak beparkolni. De a kedvünket ez nem szegte, Berni családja készítette a konyhában a pizza alapanyagát, kinn meg a tető alatt a kemencében égett a tűz. Mindenki megszerkesztette a saját pizzáját, Berni 5 perc alatt a kemencében kisütötte. Fennakadás nem volt, a sörökért kellett csak a konyhába járni. Vacsora után újdonsült barátunk hatalmas zenés mulatságot rendezett, ezzel a napi program lezárult, már csak a szállásra jutás maradt hátra.
Bár már említettem néhányszor, de külön meg kell említeni a nagyon jól, művészi színvonalon megszervezett étkezést, főzést és ennek beillesztését a Ruskin Mill működésébe. A szelektív hulladékkezelés része a konyhai hulladék komposztálása és ehez illeszkedően az ételmaradékok szelektálása és komposztálása. A szerves hulladék így bekerül a körforgásba, komposztálják, majd a komposztot felhasználják a zöldségek termesztéséhez.
Szakácsművészünk – aki vegetáriánus – mindenkit öleléssel , mosolyogva üdvözöl. Kedveli a kertben termesztett fűszereket (a koriandert tudtam megjegyezni) és hatalmas tálból adagolta minden nap a friss, apróra vágott, fűszerezett zöldséget. Az általános zöldséges köret mellett volt vegetáriánus és húsos altarnatva. A főétel után mindig volt deszert: havla, citromos szelet, almás torta, gyümölcskrém. Naponta kétszer látott el minket saját főztjével.
Ruskin Mill 20180601 Péntek
A hivatalos program utolsó napja. Nem mondom, hogy a legkönnyebb, mert a komposzt készítés és szakszerű keverés nem tartozik a legegyszerűbb feladatok közé. A Field Centre-ből indultunk, bejártuk a termőföldet és a palántázós helyeket, ahová majd a komposzt kerül. Fóliasátor, fűtött fóliasátor, szélsátor (itt komoly a nyugati széljárás), fedetlen ágyások voltak a célpont. A fából épített szerszám tároló, öltöző és iroda tetején napelemek, az épület mellett szélkerék. Benn semmi luxus. Itt az oktatók is és a diákok is földdel, sárral, trágyával dolgoznak. Aztán megnéztük a komposzt tárolókat. Volt marhatrágyás, csirketrágyás, juhtrágyás tároló, felsorolni is sok. A szemle után az elmaradhatatlan kávézás következett, de oktatónk nem viccelt, végül is bekövetkezett az elmaradhatatlan: keverni kellett a komposztot! Egy réteg innen, talicskába tölteni, rátölteni a harmadikra, majd egy másik tárolóból ráteríteni egy réteget a célterületre, majd egy másikból a következőt, és így tovább! A többit majd elvégzik a gombák vagy a baktériumok. A nitrogénest a baktériumok, a többit a gombák intézik el. Mindezt majd a természet oldja meg, hónapok alatt. Zárt tárolóból a konyhai maradék és hulladék is előkerült, ezt különös gonddal kell kezelni a patkányveszély miatt. Szóval mozgott a lapát, a vasvilla, a gereblye és a talicska, fárasztó munka, nem vitás! Még tovább dolgoztunk volna, de (szerencsére) eleredt az eső, újabb fordulót nem tudtunk végrehajtani.
A munkát holland tanárunk irányította, csillogó szemmel magyarázta a komposztálás szabályait, tapasztalatait. Ami megmaradt, hogy a fahulladék 2 év alatt válik komposzttá, a disznótrágya nagyon tömör, nehezen komposztálódik oxigén hiányában. Tehát megszakadt a komposzt készítés folyamata, és elindultunk ebédelni a Field Centerbe. A menü lencseleves , majd utána almás sütemény (születésnapi torta), tejszínes krémmel. Az ebéd után következett a cseh kollegák előadása a szociális farm gazdasági vonatkozásairól. Egyelőre még senki részére nem világos, hogy hogyan lehet létrehozni szociális farmot Magyarországon? KI fogja finanszírozni, milyen forrásból és hogyan lehet majd támogatás hiányában fenntartani? Kerülgettük a kérdést és a válasz sem alakult még ki a kérdésre.
A prezentáció után vendéglátóink stílusosan lezárták a tanfolyamot. A befejezésként mindenkinek lehetősége volt tapasztalatairól beszélni, egyben összefoglalni, mi volt hasznos a tanfolyamon és ki mit tanult, jegyzett meg az 5 nap alatt, sikerült-e a Genius Loci elsajátítása annyira, hogy otthon, a napi munkában ugyanezeket a kérdéseket a hely szellemében lehessen megvalósítani?
Ricardo új technikát követve, időben visszafelé haladva sorolta fel az elmúlt hét eseményeit. Érzékeltetve, hogy milyen nehéz visszaidézni az eseményeket időrendi sorrendben, de szüksége a tapasztalatok leszűréséhez. Jó megfogadni tanácsát!
A hely szellemét voltunk hivatva elsajátítani, Ricardo hangsúlyozta, hogy azt itt látott program nem másolható automatikusan: a létesítendő új szociális farmot a helyi történelmi adottságok, a gazdasági lehetőségek és adottságokat figyelembe véve kell megalkotni.
Az elhangzottakon elgondolkodva távoztunk, körültekintve, hogy nehogy valami fontosat ott felejtsünk, mert ide már elutazásunkig senki nem fog visszatérni. A nap is vidáman mosolygott ránk: első nap verőfény, aztán ború, eső, ború, eső, eső... utolsó nap délutánján is teljes verőfényben fürdött Ruskin MIll. Visszamentünk a szállásra, 7 órakor megyünk a búcsú vacsorára.
A vacsora után természetesen torok öblítése következik. Stroud egyik pubja volt a célpont, egy élőzenés hely. A gond az, hogy péntek délután van. Mindenki kocsmába igyekszik. Zsúfolva volt a hely, nagy nehezen befurakodtunk, de fel kellett adnunk a kísérletet, itt ülőhelyet találni lehetetlen. Némi gyaloglás után egy másik élőzenés pubban találtunk, legalább a teraszon ülőhelyet. Alkalom nyílott beszélgetni a vendégekkel is. Így tapasztalja meg az ember, hogy mennyire nem érti még a nyelvet! Idegen, kellően ittas emberekkel társalogni, hogy ne is nagyon vegyék észre, mennyire nem érti az ember, amit mesélnek! Ahogy a magyar-angol író, George Mikes mondta: ha nem érted igazán a nyelvet, beszélj te! A kocsmázás befejezése után kettévált a társaság a lakhelynek megfelelően: mi elmentünk Nailsworthbe, a többiek maradtak, hiszen a szállásuk gyaloglásnyira van a belvárostól.
Stoud - Bristol 20180502 Szombat
Csomagolás, indulás haza. Míg a kapu előtt vártuk a buszt, házigazdánk (77 éves, volt öttusázó olimpikon) elmesélte, milyen komoly munkákban vett részt, vagy irányított. Volt, mikor 300 ember dolgozott a keze alatt. Megtudtuk, kik laknak a környéken, miért olyan népszerű befektetési hely ez? Nyugodt, békés környék. Közben bement a házba, és kihozott fényképeket, csoportképeket az öttusázós múltjáról és mutatta a híres magyar sporttársait. Egy magyar ’56-os disszidens is volt az angol válogatottban.
Megjött a busz, mentünk Stoudba, ahol szombat lévén piaci nap volt. A 25 000 lakosú városban rengeteg a kézműves áru, nagy a tömeg. Délben volt a találkozó, hogy induljunk Bristolba. A busz teljesen megtelt, a csomagok tornyokba rakva voltak az utastérben elhelyezve. Komoly logisztika kellett a be-és kirakodáshoz, a be-és kiszálláshoz. Bristolban Volt egy óránk járkálni a folyóparton, a régi kikötőben, mely most turista látványosság. Aztán irány a repülőtér, itt hosszas várakozás után (Pesten vihar volt, 2 órával később indult a gép) végre felszálltunk.