19/03/2025
A kapcsolati hangulatok torzítása – illúziók és valóság között
Képzelj el egy régi mozitermet… Az ócska vetítő surrogva indul be, ahogy helyet foglalsz a piros, kissé kopott, nyikorgó bársonyszékben. A vászon életre kel. Egy jelenet pörög előtted: egy pár egy asztalnál ül. Nem beszélnek. A nő a kávéscsészéje peremét birizgálja, a férfi az órájára pillant. Közöttük a csend súlyosabb, mint egy lezuhanó függöny.
És ekkor egy hang a Nő fejében megszólal: „Biztosan már nem szeret. Unatkozik velem. Elegem van ebből a kapcsolati hidegségből.”
Eközben a Férfi belső “válasza”: „Haragszik? Lehet, hogy valamit mondtam tegnap este, ami bántotta. Talán tényleg nem vagyok elég neki.”
A vászon másik sarkában pedig egy másik narrátor szólal meg. Egy másik történet fut: „Lehet, hogy csak fáradt. Talán egy nehéz napja volt.” Lehet, hogy nem is rólam van szó, hanem önmagáról.” “Miben és hogyan tudnék segíteni? Lehet, hogy én vagyok fáradt?”
Látod? Ugyanaz a jelenet. Két teljesen más érzés. De vajon mi az igazság?
Kapcsolati hangulatok – a láthatatlan szűrők
A legtöbb ember azt gondolja, hogy egy kapcsolatnak van egy adott hangulata. Olyan, mint egy szoba színe. Belépsz, és azonnal megérzed: ez egy vidám kapcsolat, egy feszült kapcsolat, egy kihűlt kapcsolat.
De ez nem teljesen így működik mindig.
A kapcsolatnak van egy közös tere, amelybe mi magunk visszük bele az érzéseinket, tapasztalatainkat, félelmeinket, reményeinket a belső világunk által. És itt jön a torzítás. Mert sokszor nem azt érezzük, érzékeljük ami valóban van, hanem azt, amit már korábban átéltünk, vagy amit a saját bizonytalanságunk kivetít esetleg a jövőbe.
Egy család, egy párkapcsolat, egy barátság, egy munkahelyi kapcsolat – mind hordoz egy bizonyos légkört, amelyet újra és újra előállítunk, mintha egy régi lemezről játszanánk le a zenét. Ismerős dallamok, ismerős fájdalmak, ismerős örömök, a múlt karcolásain átugró tű….
Ezért fordulhat elő, hogy egy kapcsolatba már előre belevetítjük azt a hangulatot, amelyben mi magunk vagyunk függetlenül attól, hogy mi történik valójában. Kapcsolati dinamikákat sokszor észre sem vesszük, de már előre meghatározzuk, hogyan fogjuk magunkat érezni egy kapcsolatban hisz magát a kapcsolat hangulatát is meghatározzuk a másik személy és önmagunk által a korábbi tapasztalatok függvényében.
Mintha egy láthatatlan forgatókönyv irányítana minket: belépünk a térbe, és anélkül, hogy tudatosítanánk, már egy előre rögzített hangulatban vagyunk jelen, amit a kapcsolat “megkíván” (pontosabban amit mi “elvárunk” a kapcsolattól és a szereplőitől) a mi belső világunk szerint.
És ha már egy adott érzésre hangoljuk magunkat, a viselkedésünk is aszerint alakul. Elkezdünk úgy működni, hogy az „igazolást nyerjen” – a fejünkben lévő történet beteljesüljön.
👉 Ha úgy hisszük, hogy a másik eltávolodott, mi is visszahúzódunk.
👉 Ha úgy gondoljuk, hogy a másik már nem értékel minket, elkezdjük kritikusan figyelni minden apró mozdulatát.
👉 Ha azt hisszük, hogy a kapcsolat már nem működik, akkor megéljük azt az érzést, mintha valóban nem is működne.
A torzítás megszüntetése: Hogyan látod a valóságot?
A kérdés tehát nem az, hogy „milyen hangulatú a kapcsolatod?”
A valódi kérdés: Te hogyan látod a kapcsolatot? És mi okból látod így? Mire emlékeztet?
Mert a kapcsolati hangulatot nemcsak megéljük, hanem megteremtjük.
Gondolj bele: ha egy reggel mérgesen kelsz fel, és ugyanazzal a hangulattal lépsz be egy beszélgetésbe, az a másik ember számára is érzékelhető lesz. Nem is kell kimondanod egy szót sem. Érezni fogja.
Vagy képzeld el a fordított helyzetet: egy nehéz nap után hazaérsz, és a párod mosolyogva néz rád, megölel, és azt mondja: „Annyira örülök, hogy itt vagy.”
Abban a pillanatban a saját fáradtságod és rossz érzésed nem tűnik el teljesen, de az egész kapcsolat hangulata azonnal átalakulhat ha ENGEDED!!!
👉 A kapcsolati hangulat tehát formálható.
A kapcsolatok nem rögzítettek – a hangulat benned kezdődik
Gyakran azt hisszük, hogy egy kapcsolatnak önálló, tőlünk független hangulata van. Úgy gondoljuk, hogy „ez egy feszültséggel teli kapcsolat”, „ez egy lehűlt kapcsolat”, vagy „ez egy boldog kapcsolat” – mintha a kapcsolat egy kész épület lenne, amelybe csak belépünk, és amelynek az atmoszférája rajtunk kívül áll.
De ez nem így van: a kapcsolat hangulata olyan mint a természet, folyamatosan változik amit érdemes megfigyelni és alkalmazkodni hozzá.
A kapcsolat hangulatát mi is formáljuk. És ami a legfontosabb: nemcsak a másik fél, hanem mi magunk is hozzájárulunk – a gondolatainkkal, az érzéseinkkel, az előzetes tapasztalatainkkal, sőt a tudattalan hiedelmeinkkel is.
A kapcsolati tér egy közös mozi, de a vetítőgépet mi működtetjük belülről.
Gyakran egy kapcsolatot azonosítunk a másik féllel, és elfelejtjük, hogy a mi belső világunk is belejátszik abba, hogy hogyan érezzük magunkat benne és a másik ebből mit érzékel és mindaz milyen hatással van rá, ezáltal hogyan is érzi magát benne.
Ha valaha azt érezted, hogy „ez a kapcsolat már nem olyan, mint régen”, gondold végig:
👉 Tényleg maga a kapcsolat változott meg, vagy inkább benned történt egy változás?
👉 Az a bizonyos hangulat valóban tőle jön, vagy te magad viszed bele a saját érzéseidből, előzetes tapasztalataidból?
👉 Mi történne, ha ma úgy mennél bele egy beszélgetésbe, hogy egy másik narratívát vetítesz rá?
Mindez nem fix, nem végleges, nem állandó. Éppen ezért van lehetőséged változtatni rajta – méghozzá önmagadban.
Ha ma más szemüvegen keresztül néznéd a kapcsolatodat, vajon milyen új dolgokat vennél észre?
A kapcsolati hangulatot nem „javítani” kell, hanem először meglátni, hogyan ruházod fel te magad egy bizonyos érzéssel, és tudatosan dönteni arról, hogy hogyan akarsz jelen lenni benne.
A kérdés nem az, hogy „milyen a kapcsolatod?” Hanem az, hogy „milyen kapcsolatot teremtesz?”
Hogyan törheted meg a torzítást?
1️⃣ Tedd fel magadnak a kérdést: „Ez a kapcsolat valóban ilyen, vagy csak én látom így most?”
2️⃣ Képzeld el a másik nézőpontját. Mi lehet az oka az ő viselkedésének? Mi van, ha nem is rólad szól?
3️⃣ Tudatosítsd, hogy egy kapcsolat hangulatát mindig alakítani lehet. Még akkor is, ha aznap fáradt vagy, egyetlen gesztussal megváltoztathatod a dinamikát.
4️⃣ Ha valamit feltételezel, próbáld ki a valódi kommunikációt. Kérdezd meg: „Fáradt vagy? Aggódsz valami miatt?”
5️⃣ Figyeld meg, hogy milyen minták szerint működsz. Vajon egy régi séma szerint reagálsz? Egy gyermekkori érzés aktiválódott? Milyen hangulatot szeretnél a jövőben a kapcsolatnak és mindezért TE mit tudsz tenni?
Egy “kicsit” mindenki magányos – de nem KELL annak maradni
A történet a mozivásznon még mindig fut. Az asztalnál ülő pár ott van, az órán ketyegnek a másodpercek. És akkor a nő végül megszólal:
„Olyan fáradtnak tűnsz. Minden rendben van?”
A férfi felnéz. Először meglepődik, majd elmosolyodik.
„Csak egy hosszú nap volt. Örülök, hogy itt vagy.”
És ebben a pillanatban a kapcsolat hangulata megváltozik.
Lehet, hogy ma magányosnak érzed magad egy kapcsolatban. Lehet, hogy úgy hiszed, egyedül maradtál benne. De talán nem a kapcsolat a magányos, hanem te.
És ha te változtatsz, a kapcsolat is változik.
Mert minden kapcsolati hangulat formálható. Csak meg kell tanulni hallani a valódi dallamot a régi lemezen túl. 🎶✨
