Mentáltér

15/01/2026

14/01/2026

Az a tapasztalatom, hogy sokan hordozzuk magunkban azt a belső meggyőződést, hogy a környezetünkben élők boldogulása – vagy épp rosszkedve – a mi felelősségünk. Ez a belső kényszer azonban nem csupán önzetlenségből fakad, hanem egy régi túlélési stratégia (akkor nagyon fontos volt), ami felnőttként már inkább gátol minket az önazonosság megélésében.

Az új blogbejegyzésben írok arról:
✅ Mit jelent a "parentifikáció"?
✅ Hogyan hat az idegrendszerünkre a folyamatos készenlét?
✅ Milyen lépésekben kaphatjuk vissza a saját életünk feletti irányítást?

Ha magadra ismertél, tudd, hogy nem kell egyedül cipelned ezt a terhet. Mentálhigiénés szakemberként abban tudlak támogatni, hogy közösen ránézzünk ezekre a mintázatokra, és megtaláld azt az egyensúlyt, ahol a saját igényeid is számítanak és kimondhatóak.

Az íráshoz tartozó linket a kommentben találod. 👇

08/01/2026

ChatGPT mint terapeuta?

Ingyenes, 0–24-ben elérhető, és mindig azt mondja, amit hallani szeretnénk. De vajon gyógyít is?

Ha a legmélyebb titkaidat megosztod a ChatGPT-vel, azonban egy másik emberrel nem, a magány érzése nem múlik el, legfeljebb átmenetileg enyhül.

Érthető, miért vonzó az MI: ingyenes, bármikor elérhető, és olyan feltétel nélküli elfogadással fordul felénk, mint egy idealizált „tökéletes anya”. Nem fárad el, nem türelmetlen, és mindig ránk figyel. Éppen ez a látszólagos biztonság a legnagyobb kockázat is: az algoritmus gyors és megnyugtató válaszokat ad, azonban a valódi fejlődés nem a steril reakciókból születik. A változás sokkal inkább a kapcsolatok törékenységében, a félreértésekben és azok közös feldolgozásában történik.

A pszichológiai kutatások alapján a gyógyulás egyik legfontosabb tényezője nem egy technika vagy módszer, hanem a terápiás szövetség: az a bizalmi kapcsolat, amely a kliens és a szakember között fokozatosan épül ki. Ezt a fajta élő, érzelmi kötődést a mesterséges intelligencia nem tudja létrehozni, csak szimulálni.

Szakmai szempontból további lényeges különbség a konfrontáció hiánya. Az MI-t arra tervezték, hogy udvarias és alkalmazkodó legyen, míg egy segítő kapcsolatban a szakember feladata az is, hogy empatikusan, de őszintén rávilágítson a vakfoltjainkra és a rögzült, önsorsrontó mintáinkra.

Az MI legfeljebb „szimulált empátiát” nyújt: a válaszai együttérzőnek tűnhetnek, de hiányzik belőlük a valódi érzelmi bevonódás. A gyógyuláshoz szükségünk van arra, hogy a fájdalmainknak egy másik ember legyen a tanúja, aki hitelesíti a megéléseinket.

Összegezve: azok számára, akik rendelkeznek önismerettel, a mesterséges intelligencia hasznos eszköz lehet az önreflexióhoz és a gondolatok rendezéséhez, de a valódi kapcsolódást nem helyettesíti. A gyógyulás ugyanis nem a képernyőn megjelenő szavakban, hanem két ember egymásra hangolódásában és közös jelenlétében valósul meg.

Források:
1. Tringer László (2007): A gyógyító beszélgetés. Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt.
2. Horvath, A. O., & Symonds, B. D. (1991). Relation between working alliance and outcome in psychotherapy: A meta-analysis.
3. Frontiers in Psychology (2023). The Limits of AI Empathy: Why algorithms cannot provide authentic emotional concern.
4. American Psychological Association (APA). Guidelines and research on AI-assisted mental health support.
Kép: saját

07/01/2026

Érzelmileg éretlen szülők mellett felnőni magányos tapasztalat.

Az ilyen gyerekek érzelmi szükségleteit nem vagy csak részben elégítették ki, érzéseiket nem vették eléggé figyelembe, vagy kifejezetten elutasították azokat. Bár szüleik más szempontokból gyakran megfelelően gondoskodtak róluk, ezért sokan nem szenvedtek szükséget a fizikai biztonság és a testi egészség terén, ha mindezek mellett nem kaptak elég szilárd érzelmi kapcsolatot is, akkor tátongó hiányt érezhettek érzelmi biztonság helyett.

A gyermekkori érzelmi elszigeteltség élménye ráadásul az esetek jelentős részében kihat a felnőttkori kapcsolatokra is, különösen a párkapcsolatra. Akiket ugyanis gyermekként elhanyagoltak vagy elutasítottak, gyakran későbbi kapcsolataikban is ugyanerre számítanak másoktól. Nem merik elhinni, hogy igazán fontosak lehetnek valaki számára, kételkednek saját szerethetőségükben, esetleg szerepeket játszanak, hogy elnyerjék mások szeretetét. Így pedig még akkor is érezhetik magukat kevésnek, üresnek és magányosnak, ha egyébként vannak emberi kapcsolataik, és sok téren jól teljesítenek.

Nem könnyű objektíven tekinteni a szüleinkre, mert ezt esetleg egyfajta árulásnak érezzük. Az érzelmi éretlenség legtöbb jegye az adott személy tudatos irányításán kívül esik, és az ilyen szülők zömének fogalma nincs róla, hogyan befolyásolja ezzel gyerekei életét. Érdemes megérteni, szüleink miért olyanok, amilyenek, mert ezek a felismerések növelik tudatosságunkat és érzelmi szabadságunkat.

Ha sikerül megértenünk a szüleink viselkedése mögött meghúzódó érzelmi motívumokat, könnyebb lesz elfogadni korlátaikat is. A cél az, hogy több önbizalomra tegyünk szert, és szerencsésebben alakítsuk kapcsolatainkat azáltal, hogy jobban megértjük saját élettörténetünket.

Nem követünk el árulást azzal, ha valósághű képet alkotunk a szüleinkről. Nekik ez nem fog fájni, nekünk azonban alighanem sokat segít.

Részlet Lindsay C. Gibson: Érzelmileg éretlen szülők felnőtt gyerekei c. könyv ajánlásából

06/01/2026

✨ Tudtad, hogy az érzelmi önszabályozás elsődleges célja nem a gyors megnyugvás, hanem a biztonság és a kapcsolódás helyreállítása?

Biztos te is észrevetted már: amikor nagyon feszült vagy, a megnyugtatás gyakran inkább ront a helyzeten, és még feszültebb leszel.

Amikor azt mondják: „nyugodj meg” – azon túl, hogy idegesítő tanács –, az idegrendszer ezt sokszor fenyegetésként érzékeli. Azt közvetíti: most nem vagy rendben, ezt az állapotot meg kell szüntetni. Ez pedig sokszor tovább növeli a belső feszültséget.

Ilyenkor nem a nyugalom elérése a cél, hanem a biztonságérzet erősítése: nem megváltoztatni akarjuk az aktuális érzelmi állapotunkat, hanem kapcsolódni magunkhoz. Az idegrendszert támogató, szomatikus gyakorlatok olyan jeleket közvetítenek, amelyekből a test felismeri: nincs veszély.

Ahogy az idegrendszer biztonságot érzékel, a megnyugvás és az ellazulás magától bekövetkezik.

Ha feszült vagy, ezek a szelíd gyakorlatok támogathatnak az ellazulásban:

Somatic Nervous System Regulation: Safety, Sensation, and the Biology of SettlingThis guided somatic routine is centered on the primary question the nervous ...

28/12/2025

✨ IGAZGYÖNGY-GYAKORLAT - Hogyan zárod a 2025-ös évedet?

Az igazgyöngy nem a fájdalom dicsérete, hanem a lélek erejének jelképe. Ahogy az osztriga a testébe került irritáló homokszemet rétegről rétegre burkolja gyöngyházréteggel, úgy válhatnak a tapasztalataink idővel a személyes történetünk részévé.

Ez nem felejtés, és sokszor nem könnyű belső építkezés: bizonyos érzelmi sebek gyógyulásához időre, biztonságra, külső támogatásra és sok együttérzésre van szükségünk.

🧘‍♂️ A gyakorlat
Mielőtt elolvasnád a kérdéseket, vegyél 3–5 mély levegőt. Csak annyit idézz fel az év nehézségeiből, amennyit biztonságosnak érzel, légy kedves magadhoz.

1. Mi volt az a helyzet idén, ami nehéz, fájdalmas vagy felkavaró volt számodra és mégis túljutottál rajta valahogy? Milyen érzelmi szükségleteid sérültek általa (pl. bizalom, biztonság)?

2. Mi vagy ki segített ebben a folyamatban?

3. Mit tanultál ebből magadról? (Pl. Hol vannak a határaid? Hogyan bántál magaddal ebben az időszakban?)

4. Milyen új képesség vagy belső erő született meg benned a megküzdés során? (Pl. határkijelölés, türelem, önegyüttérzés, vagy a segítségkérés képessége.)

🐚 Mi az „igazgyöngyöd” neve?
Fogalmazd meg a felismerésed lényegét: mi az az új minőség, ami ebből a nehéz tapasztalatból kibontakozott?

❤️‍🩹A kihívást jelentő élethelyzetek feldolgozása egyedül nagyon nehéz. Ha a homokszem túl éles és fájdalmas, a külső támogatás kérése nem szégyen, sőt, gyakran elengedhetetlen. Ha nem tudsz minden kérdésre válaszolni, teljesen rendben van: ez nem teljesítmény vagy versenyfutás, ott tartasz a folyamatodban, ahol tartasz. A gyakorlat célja nem a traumatikus helyzetekkel járó következmények idealizálása.

Ha van kedved, írd meg kommentben (vagy csak magadnak): mi az, ami kifejezi az éved „igazgyöngyét”? 👇

26/12/2025

"Terápiás nézőpont: nem az ünnepet kell „jól csinálni”, hanem magadat nem elárulni

A legtöbb szenvedést karácsonykor nem az okozza, hogy valaki szomorú. Hanem az, hogy azt hiszi: tilos szomorúnak lenni. Itt szokott belépni az önegyüttérzés: annak a belső mondatnak a gyakorlása, hogy „érthető, hogy most nehéz”. És ezzel párhuzamosan a realitás: lehet, hogy idén nem a nagy, családi eposz a te formád, hanem két ember, egy séta, egy gyertya, egy film, egy rövid telefon. A karácsony nem vizsga; inkább egy nagyító. És a nagyítóban néha az a legemberibb, ha csökkentjük a tétet."

23/12/2025

Békés karácsonyi ünnepeket kívánok Mindenkinek! ✨🎄

21/12/2025

EGYÜTT LENNI A SÖTÉTSÉGGEL

nem könnyű.
A sötét bizonytalanná tesz, feloldja a határokat, felnagyít mindent,
ami nappali fényben, az élet zajában elhalkul,
és visszasüllyed a mélybe.

Sötétben megnőnek az árnyak –
és megnőnek belső birodalmunk árnyékai is.

A sötét végtelennek tűnik,
és ebben a végtelenben mi magunk kicsik és törékenyek vagyunk.

Amíg a sötétség csupán fénytelenség,
félelemmel tölti el a szívet.
De ha odafordulunk hozzá,
ha nem menekülünk el előle,
lassan feltárja, mit hordoz magában.

A sötétségből kivezető út
mindig a sötéten át vezet.

A legsötétebb éjszakán
ne gyújts gyertyát,
ne hívd túl korán a fényt.
Várd ki, míg megszületik.

Várd meg a hajnalt.
Bízz anélkül, hogy tennél.
Várj anélkül, hogy terveznél.
Higgy anélkül, hogy kérdeznél.

A sötét elmúlik.
A fény visszatér.
Így volt előtted,
és így lesz utánad is.

Nem kell semmit tenned a sötétséggel.
Elég benne lenni –
amíg az élet magától
újra fénybe fordul.

21/12/2025

Sokaknak nehéz az ünnepi időszak. Mert valaki hiányzik. És ez a hiány nem csendes. Nem simul bele a háttérbe, hanem beleremeg a levegő, amikor kimondatlanul is jelen van. A csend nem simogat, hanem súlya van. Minden rezdülése azt üzeni, hogy valaki nincs itt, ami régen itt volt. A fényfüzérek, az ünnepi dallamok nem enyhítenek rajta, inkább kiemelik azt a sötétebb sarkot, ahol most ülünk.

A „boldog ünnep” ilyenkor távoli. Mintha nem is nekünk szólna. Próbálunk igazodni a fényekhez, a csillogáshoz, de valahogy mindig kilógunk belőle. Mintha egy másik ritmusban élnénk most, ahol nincs helye a ragyogásnak. És ha a mosoly túl nehéz, ha az öröm csak halvány emlék, az is rendben van. Nem kell erőltetni. Nem kell eljátszani azt, ami nincs. A világ nem dől össze attól, ha most csak ülünk. Ha most csak annyit teszünk, amennyire képesek vagyunk. Néha a létezés is elég. Egy lélegzetvétel. Egy perc, amikor nem kell mást csinálnunk, csak hagyni, hogy a szívünk tovább verjen.

A hiány nem igazodik az ünnepekhez. Nem halkul el attól, hogy a naptár mást diktál. De talán, ha megengedjük magunknak, hogy csak legyünk ebben a pillanatban, hogy lélegezzünk benne, a fájdalom veszít egy árnyalatnyit az erejéből. Lesz egy apró szünet, ahol a csend már nem ellenség, csak egyszerű jelenlét. Ez is elég. És mi is elegek vagyunk. Akkor is, ha most a hiány ölel körül. Akkor is, ha a szemünkben nem fények, hanem könnyek csillognak. Akkor is, ha csendben ülünk, és hagyjuk, hogy az idő lassan, kíméletesen tovább folyjon.

18/12/2025

Nemcsak karácsonyra 🤍

A határok nem falak, amiket azért építesz, hogy távol tartsd az embereket. Csendes ígéretek, amiket magadnak teszel, hogy megvédd azt a verziódat, amely keményen küzdött a gyógyulásért, a fejlődésért és a túlélésért - miután egyszer már összetört. A határok felállítása nem az elutasítás, hanem az önbecsülés jele, és emlékeztető arra, hogy a mentális békéd ugyanolyan fontos, mint bárki más kényelme.

A megfelelő emberek nem fogják veszélyben érezni magukat a határaid miatt. Egyértelműségnek és őszinteségnek fogják tekinteni azokat. A határok azt jelzik, hogy eléggé értékeled magad ahhoz, hogy teljesen megmutasd magad: a hatàraiddal együtt.
Aki igazán az életedhez tartozik, nem fogja tőled azt kérni, hogy összehúzd magad, magyarázkodj, vagy feláldozd a gyógyulásodat csak azért, hogy kapcsolatban maradjatok.

Forrás: Filep Orsolya Veronika oldaláról