Póth Attila pszichológus

17/11/2025

🤔Hogyan válasszak pszichológust?

✅Ha megvan az elhatározás, hogy pszichológushoz megyek, az első és talán legfontosabb lépést megtettem. Nem mindenkinek egyszerű, komfortos segítséget kérni a nehézségeihez, elakadásaihoz. Ha még nem voltam soha szakembernél, adódik a kérdés, hogy kihez forduljak? Hogyan válasszak pszichológust? Honnan tudjam, kire van szükségem? Ráadásul a kínálatban van pszichológus, szakpszichológus, klinikus… Próbáljak egy ismert, a médiában is sokat szereplő szakemberhez fordulni? Vagy keressem meg azt, akit pl. a kollégám ajánlott? Netán elég, ha beírom a keresőbe, hogy pszichológus és a címem, hogy közel legyen?

🔎A kérdésekre a választ legjobban mi magunk tudjuk. A keresésben segítségünkre lehetnek a barátaink, rokonaink tapasztalata, kiket ajánlanak ők. Ám, aki nekik bevált, nem biztos, hogy ugyanúgy nekünk is megfelelő lesz. Különbözőek vagyunk, így, ha nekünk fontos a közvetlen hangvétel, a tegeződés, akkor egy olyan szakember kényelmetlen lesz, aki ettől elzárkózik.

🛟Carl Rogers szerint a gyógyító folyamat alapja az, hogy a kliens megélje: a másik valóban jelen van, elfogadó és érti azt, amivel érkezett, nem ítélkezik. Számos kutatás igazolta ennek helytállóságát. Rogers szerint ez az élmény sokszor fontosabb, mint maga a módszer, amellyel a szakember dolgozik. Hiszen ahhoz, hogy képesek legyünk megnyílni, a fájdalmas élményeinket megosztani, biztonságban kell éreznünk magunkat.

😊A keresésnél figyeljünk az érzéseinkre: a honlapokat, közösségi profilokat böngészve kinél érzem azt, hogy igen, vele talán meg tudnám osztani a legfájóbb titkaim is? Aki már jártasabb a pszichológia világában, lehet elképzelése arról, hogy van-e olyan irányzat, módszer, amely számára vonzó. Minél inkább tudatosítjuk magunkban, mire is van szükségem, mihez keresek megoldást, annál könnyebb a keresés is.

☝️Az is előfordulhat, hogy az alapos keresés ellenére élőben valamiért mégsem működik a dolog. Kliensként fontos, hogy visszajelezzünk a szakembernek, mi az, ami jó és mi az, ami már okés a számunkra. És ha nem működnek a dolgok, ér másik szakembert keresni. Hisz a biztonságos, elfogadó kapcsolat az, ami leginkább gyógyít.


www.pothattilapszichologus.hu

11/11/2025

SZÍVÜGY RENDELŐ Szívügy - Az Élet.Érzés Egyesület közösségi tere
Megnyílt az Élet.Érzés Egyesület otthona, egy hely, ahol a változás és a gyógyulás közös munka, és mi szívügyünk, hogy melletted álljunk. ❤️
Csapatunkban pszichológusok, pszichiáterek és coachok dolgoznak, akik empátiával, szakértelemmel és figyelemmel kísérnek az utadon.
A Szívügy Rendelő célja, hogy mindenki számára biztonságos, támogató környezetet nyújtson.
📍 Cím: 1114 Budapest, Bocskai út 13., I. emelet 6. (Kapucsengő: 6)
📑 További információk, szakembereink bemutatkozása és online időpontfoglalás: szivugyesek.hu
✉️ Ha nem tudod, kihez fordulj, írj a hello@szivugyesek.hu címre, segítünk megtalálni a legmegfelelőbb szakembert.
❤️Ez nem csupán egy rendelő, ez egy otthon, ahol fény, élet és szeretet veszi körül az érkezőket.

09/11/2025

🥺Miért nehéz segítséget kérni?

😶‍🌫️Sokunk számára a segítségkérés nem egyszerű dolog, hanem komoly belső küzdelem. Másokhoz fordulni, felfedni esendőségünket, elismerni, hogy elakadtunk, hogy egyedül nem megy – ez bizony nem könnyű feladat. Különösen akkor, ha úgy nőttünk fel, hogy „erősnek kell lenni”, hiszen „teher alatt nő a pálma”. Vagy ha az volt a családi mottó, hogy csak a gyengék kérnek segítséget.

🫣Segítséget kérni annyit jelent: beismerni, hogy valami fáj. Hogy nem tudunk, nem bírunk vagy épp nem akarunk mindent egyedül megoldani. Ez pedig sokszor szembemegy azzal, amit gyerekkorunk óta tanulunk: hogy a gyengeséget el kell rejteni, mert az szégyellnivaló.

💪Az egyik ok, amiért nehéz segítséget kérni, az, hogy ez mélyen érinti az énképünket. Aki hozzászokott ahhoz, hogy általában ő tart meg másokat, nehezen ismeri el, ha neki van szüksége támaszra. Ha gyerekkorunkban nem tanultunk meg kérni, vagy a családban nem volt helye annak, hogy kimondjuk a saját szükségleteinket, akkor ez tovább erősíti a nehézséget. Mert azt tanultuk: csak akkor vagyunk elfogadhatóak, ha elbírunk mindent.

😱Egy másik akadály a bizonytalanságtól való félelem. Az új, ismeretlen helyzetek – például egy első beszélgetés egy szakemberrel – félelmetesek lehetnek. Mi fog történni a rendelőben? Mit mondok majd? Hogyan lát engem a másik? Mi van, ha „túl nagy” a baj? Vagy éppen „túl kicsi”, és „nem illik” ilyesmivel szakemberhez menni? Ezek a gondolatok önmagukban is elegendők lehetnek ahhoz, hogy halogassuk az első lépést.

ℹ️De hogyan lehet mégis belevágni? Ha megfordul a fejünkben, hogy talán jól jönne a segítség, érdemes megnézni, mi tart vissza: milyen érzések, milyen gondolatok dolgoznak bennünk. Segíthet, ha elkezdünk információt gyűjteni, beszélni valakivel, aki már járt szakembernél – vagy akár írni egy számunkra szimpatikus pszichológusnak. Minél több az információnk, annál inkább csökken a bizonytalanságunk és a félelmünk.


www.pothattilapszichologus.hu

01/11/2025

🖤 A gyász nem szabálykönyv

November első két napja az elmúlásról, veszteségeinkről, a gyászról szól elsősorban. Elseje idehaza mindenszentek, másodika pedig a halottak napja. Gyerekkoromban ilyenkor meglátogattuk az elhunyt rokonok sírját. Anyuék inkább igyekeztek nem mutatni gyászukat, a szomorúságukat. Gyerekként nekem a sültgesztenye illata maradt meg a halottak napjáról: a temetők bejáratánál ugyanis gesztenyeárusok voltak. Hazafelé mindig vettünk belőle.

A gyászunk nemcsak azokra vonatkozhat, akik már nincsenek velünk, hanem akár mindarra is, amit elvesztettünk: egy kapcsolatot, egy álmot, egy régi életet. A gyász természetes folyamat. És nehéz folyamat. Régen több rítus is segített átjutni a legnehezebb időszakon, a közösség is gyakran támogatott a veszteség enyhítésében. A gyász nem „betegség”, amit ki kell heverni, hanem az élet része, amikor valami vagy valaki fontos megszűnik jelen lenni. A gyásznak nincsenek szabályai, követelményei. Van, akit a sírás, másokat a csend, vagy épp valamilyen tevékenység segít átvészelni a legfájdalmasabb időszakon. A gyász nem egyforma, és nincs jó vagy rossz módja.

Nehéz, amikor olyan valakit veszítünk el, akihez fájdalmas, ellentmondásos emlékek kötődnek. Aki bántott, elhanyagolt, vagy sosem tudott igazán szeretni. Akikről nem tudunk jót mondani és könnyeket sem hullajtunk. És ez is rendben van.

Az is a gyász része, ha a hiány mellett megjelenik a megkönnyebbülés, a harag, vagy az üresség. A veszteség ilyenkor nemcsak a személyről szól, hanem arról is, hogy már sosem lehet másképp, mint ahogy volt.

A gyász nem kötelesség, hanem belső folyamat. Nem mások szabják meg, mennyi idő kell, vagy hogyan „illik” érezni. Mindenki a maga módján tartja a kapcsolatot azzal, aki elment — egy gondolatban, egy meggyújtott gyertyában, de egy közös megemlékezés is ugyanilyen jó. És ér arról is beszélni, hogy aki eltávozott, nem volt tökéletes.

26/10/2025

💪Pszichológushoz menni nem gyengeség

🗓️Van, akinek hetekbe, hónapokba, másnak akár évekbe telik, mire nem csak beírja a keresőbe, hogy „pszichológus a közelben”, hanem időpontot is kér. A legtöbbször valamilyen félelem, hiedelem húzódik meg a háttérben, ami miatt nehéz elindulni. Mi lesz, ha kiderül, hogy „túl nagy a baj?” Vagy ha valaki meglátja: pszichológushoz megyek? Ha furcsán néz majd rám? Ha nem tudom, mit kell mondani? Ha nem tudom hogyan kell viselkedni? Vagy egyáltalán: mi van akkor, ha ilyen problémával nem is illik pszichológushoz fordulni?

🆗Teljesen rendben van, ha ilyen és ehhez hasonló dolgoktól tartunk. Az első lépés nem mindig könnyű, természetes, ha bizonytalanok vagyunk. Nem könnyű a minket nyomasztó dolgokba mást beavatni – főleg nem egy idegent. És lehet, hogy a pszichológust egy barát vagy családtag ajánlotta, aki fontos része az életünknek, de attól még számtalan kérdőjel és félelem lehet bennünk. Emiatt is bátor dolog szakemberhez fordulni, nem pedig gyengeség!

😓A pszichológusnál nem kell erősnek mutatnunk magunkat. Nem kell összeszedettnek lenni, és nem kell „tudni, mit mondani.” Ott lehet félni, zavartan nevetni, hallgatni, keresgélni a szavakat. Vagy ha úgy könnyebb: akár rajzolni, vagy képekkel elmondani a nyomasztó történeteket. Számomra alapvetés, hogy úgy fogadjam el a klienst, amilyen, nem ítélkezem, hanem teret adok annak, hogy meg tudja osztani még a mélyre ásott titkait, fájdalmait is. Az ülések közben pedig a kliens megtapasztalhatja, milyen, amikor valaki tényleg figyel, megérti és átérzi, min megy keresztül. Ítélkezés nélkül.

♥️Sokszor megtapasztaltam az első ülés végén, hogy a kliens azt mondja: „Azt hittem, nehezebb lesz.” Vagy, hogy „Már attól megkönnyebbültem, hogy kimondhattam.” Akár olyasmit is, amit másnak még prionkodva sem mert volna megtenni. Fontos, hogy bennünket, pszichológusokat köt a titoktartás. Ami az ülésen elhangzik, azt másnak nem adjuk, nem is adhatjuk tovább!

🎯A pszichológus nem oldja meg helyettünk a nehézségeket, de segít, hogy jobban megértsük önmagunkat, a működésünk, hogy felfedezzük az összefüggéseket. És segíthet abban is, hogy megtaláljuk azt az erőt, ami a változáshoz kell.

̈nismeret
www.pothattilapszichologus.hu

14/10/2025

Még van két helyünk!

09/10/2025

A meddőségi kezelések nemcsak testi, hanem jelentős lelki terhet is jelentenek, ahol a stressz kulcsszerepet játszik. Ebben a részben Póth Attila pszichológu...

22/09/2025

🤕A gyűlölet káros az egészségre

☺️Az, hogy mentálisan egészségesek vagyunk, nem csupán a pszichés betegségek hiányát jelenti. Hanem azt, hogy rugalmasan tudunk alkalmazkodni a mindennapi kihívásokhoz, képesek vagyunk örömöt megélni, kapcsolódni másokhoz, és van belső erőforrásunk a nehézségek idején.

😰Mi veszélyezteti a mentális jólétünket? A stressz, a túlterheltség, a magány, a tartós bizonytalanság mind gyengíti. Csakúgy, mint a gyűlöletkeltő, megosztó, dehumanizáló vagy hazug tartalmak. Ha rendszeresen találkozunk velük, az nemcsak a közérzetünket rontja, hanem fokozza a szorongásunk, a dühöt és a tehetetlenség érzését. Magyarországon egy évtizede a mindennapok része a megosztás, gyűlöletkeltés. Ezek folyamatosan emlékeztetnek arra, hogy bizonyos embereket kevesebbnek vagy akár eltaposandó rovarnak tartanak. Ez rombolja a biztonságérzetet, és az önértékelést is.

🤬Az állandó gyűlölködés nem marad következmények nélkül: állandósul a szorongás és a félelem. Emiatt készültségben vagyunk, mintha állandóan veszélyben lennénk. Alvászavar is előfordulhat, de kimerültséghez és kiégéshez is vezethet, amikor a folyamatos feszültség felemészti az energiáinkat. Ráadásul bizalmatlanná tesz minket másokkal szemben. Ez elszigetel és gyengíti a közösségi kapcsolódást.

📺Mit tehetünk a mentális egészségünk védelméért?
Tudatos médiahasználat: nem kell mindent elolvasni, végiggörgetni. Jó, ha szűrni tudjuk a tartalmakat. Fontos, hogy hiteles forrásból tájékozódjunk! A Tudás, a megismerés és a kritikus gondolkodás a leghatékonyabb eszközök a hamis, manipulatív, uszító tartalmak ellen. A valóság megismerése segít csökkenteni a félelmet és erősíti a biztonságérzetet. Fontosak a támogató kapcsolatok, olyan emberek, akik mellett biztonságban, elfogadva érzhetjük magunkat, akik meghallgatnak és ha nem is értenek egyet velünk, elfogadnak.

🫂A mentális egészség nem csak magánügy: mindannyiunk közös felelőssége is, hogy ne normalizáljuk a gyűlöletet. Ha nem is értünk egyet, attól még tiszteljük a másikat, és emberként forduljunk hozzá.


www.pothattilapszichologus.hu

13/09/2025

🏳️‍🌈 A mentális egészség és az LMBTQ+ emberek (nem csak LMBTQ+ embereknek)

☺️Hogy mentálisan egészségesek vagyunk, nem csupán azt jelenti, hogy nincs mentális zavarunk, hanem azt is, hogy pszichésen jól vagyunk. Képesek vagyunk megküzdeni a kihívásokkal, kiegyensúlyozott kapcsolataink vannak, hatékonyak vagyunk a mindennapokban, együttérzéssel fordulunk magunk felé és reálisan látjuk önmagunkat. A mentális egészség része az is, hogy van önismeretünk. Tudjuk, kik vagyunk, mire van valójában szükségünk és azt el is tudjuk, merjük mondani. Képesek vagyunk önazonosnak lenni, nem titkolva személyiségünket sem. És, ha olyan az élethelyzetünk, akkor merünk segítséget is kérni.

🙂‍↕️A mentális egészség része az is, hogy van önismeretünk, tudjuk, kik vagyunk, mire van szükségünk. És merünk segítséget kérni, amikor szükséges. A mentális jóllétünket számos tényező rombolhatja: a tartós stressz, az elutasítottság, a kirekesztés, traumák, az önbizalomhiány vagy az, ha hosszú távon nem lehetünk önmagunk. Ha személyiségünket, vagy bizonyos elemeit titokban kell tartanunk valami miatt. Ezért nehezebb az LMBTQ+ embereknek megőrizniük mentális egészségüket. A terhelés, nehézségek miatt szorongás, önértékelési zavarok jelenhetnek meg, de akár depresszió is jelentkezhet és testi tünetek is, mint az alvásproblémák, állandó fáradtság, krónikus fájdalom. Ez pedig komoly hatással van az emberi kapcsolatainkra, a munkánkra, az életminőségünkre.

🥰A mentális egészséget erősíti, ha biztonságos, elfogadó közegben élhetünk, ahol önmagunk lehetünk – szégyen vagy titkolózás nélkül. Védőfaktor az is, ha erősítjük az önelfogadásunk, dolgozunk az önismeretünkön, ha időt adunk magunknak és minél több olyan dolgot csinálunk, amely feltölt minket. Fontos az énhatárok meghúzása is, csakúgy, mint a nemet mondás! Az LMBTQ+ emberek önértékelését erősíti az is, ha a közösség példaképeit jobban megismeri, ha felfedezi: milyen egyetemes értékeket hoztak létre a közösség tagjai.

📚Őszi, október végi workshopunkon Juhász Bence pszichológus kollégámmal ezekkel a témákkal is várjuk az érdeklődőket. Jelentkezni kérdőív kitöltésével lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfZU_eneTg-DiT5pkkZ0voUs_Eptxx4ID9eO0V9fmUgUff70g/viewform , vagy a posztban szereplő QR kód segítségével.

12/09/2025

📅 Még 9 nap van a MASZEPTE konferenciáig!� Addig minden nap ajánlunk egy előadást, műhelyt vagy kerekasztal-beszélgetést.�
👉 Kövesd a Facebook oldalunkat, hogy lásd a konferencia minden absztraktját!

✨ Szili Katalin, Walter Katalin: Mozduló tükörkép - módszerdemonstrációs sajátélmény műhelyén a résztvevők megtapasztalhatják, hogy a személyközi találkozások nem csak az érzelmek és szavak szintjén tudnak hozzájárulni az önismeretünkhöz hanem a testérzeteken keresztül is.

A pszichodinamikus mozgás-és táncterápiában a saját testre való figyelem a kiindulópont: ez az önmagunkra való reflexió a testtudati munka. A megélt testérzeteink, a testünkről alkotott belső képünk nincs mindig összhangban azzal az élménnyel, ahogy a tükörben látjuk a testünket. A tükörben látott test képét átszínezik azok az érzések, amelyeket a külvilág és az ahhoz fűződő kapcsolat ír a testünkre. Az eltérést, az elcsúszást e kettő között a kapcsolati munka tudja csökkenteni. A másik tekintete és érintése és a közös mozdulatok létrejötte az, ami a megélt és látott testet közelítheti egymáshoz. Ezt a gyerekkorunkban valamikor létrejött, de mindig alakuló szelfélmény változását segítik azok az instrukciók, gyakorlatok, amikkel a műhelyen majd dolgozunk.
Kérjük, hogy a résztvevők mozgásra alkalmas ruhában, zokniban jöjjenek a műhelyre.

👉 Ne maradj le róla: az esemény linkje és jelentkezési link az első hozzászólásban.

03/08/2025