02/04/2026
Nagyon hasznos reakció egy böjtről szóló interjúról. Ilyen egy körültekintő, szakmai válasz👏🏻
„Ez csak a dietetika szent grálja, és ezt így belénk égették az elmúlt 50 évben.”
Hangzott el egy böjtkutató, egyébként fogorvostól egy rádiós műsorban. Erre szeretnék dietetikusként reagálni.
Szerintem nem túl korrekt így beszélni egy másik szakmáról. Mi, dietetikusok, nem a hasunkra csapva ajánlunk. A fogorvos azt is elmondta a műsorban, hogy megnézett EGY tanulmányt, amiben leírták, hogy 100 éve, hogy evett az ember és abból vonta le a következtetést, hogy a mai embernek sincs szüksége másfajta étkezésre, hiszen 100 éve EGY tanulmány szerint nem így volt.
Nos, mi nem EGY tanulmányt nézünk meg, mielőtt bármilyen állítást teszünk, hanem rengeteget. Nem a 100 évvel ezelőtti emberekhez viszonyítva teszünk ajánlást, hanem a mai ember élethelyzetéhez igazítva. A dietetika egy olyan alkalmazott tudomány, amelynek lényege éppen az, hogy az ajánlásokat mindig az ember állapotához, életkorához, betegségeihez, gyógyszereihez, életmódjához és céljaihoz igazítjuk.
Különösen egészségügyi dolgozóként nem etikus egy társszakmára olyan állítást tenni, ami azt sugallja nem tanácsolunk igazat, főleg úgy, hogy ha egy fogorvos úgy érzi, hogy kompetenciája van a táplálkozásban tanácsot adni, akkor egy dietetikusnak legalább annyira van, sőt és ezt kéretik tiszteletben tartani.
Sokszor hallom, hogy a rendszeres étkezés, a napi többszöri evés, vagy éppen bizonyos dietetikai ajánlások csak régi berögződései a dietetikusoknak és le vannak maradva. Mi is tisztában vagyunk az új kutatásokkal, azok eredményeivel, de amíg nem minden egyes kutatás eredménye mutatja ugyanazt, nem fogjuk azt állítani, jelen esetben, hogy a böjt mindenkinek jó.
Mert van, akinek kifejezetten nem való!
És az interjúban arra a kérdésre elhangzó válasz, hogy hogyan kell felkészülni a böjtre, az hogy nem kell felkészülni csak elkezdeni, kifejezetten káros!
Mi azért dolgozunk, hogy segítsünk eligazodni a szélsőséges állítások között.
Hogy ne hangzatos mondatokból, hanem szakmailag megalapozott, személyre szabott tanácsokból építkezzen az, aki fogyni szeretne, inzulinrezisztens, cukorbeteg, emésztőrendszeri panasza van, várandós, sportol, vagy egyszerűen csak egészségesebben szeretne élni.
Lehet eszmét cserélni. A szakmai ajánlások változhatnak. Finomodhatnak. Fejlődhetnek.
De egy teljes hivatást lesöpörni egy mondattal nem magabiztosság, hanem leegyszerűsítés.
Dietetikusként nem az a dolgom, hogy trendeket szolgáljak ki.
Hanem az, hogy akkor is képviseljem a szakmaiságot, amikor az kevésbé hangzatos, mint egy jól eladható kijelentés.
Idézem:
„Terhesen böjtölhetsz”
„A böjt csökkenti a vérnyomást, gyulladást, sok betegséget.”
„Ha nem eszel, az immunrendszer kitakarít mindent.”
„A vegán étrend tönkreteszi az emésztést.”
„A böjt a rák kezelésének első lépése lehet.”
„A 3. nap a gyulladás lemegy a szervezetben 1 alá”
„Az autofágia nem fog fennmaradni, ha elkezdesz enni”
„ 24 óra után az agyad olyan lesz, mint 20 évvel ezelőtt”
A fentiek így általánosítva nem állják meg a helyüket !
A dietetika ajánlásai nem a szent grált adják, hanem segítséget, tudást, felelős gondolkozást.
Sokszor elhangzik,, hogy a böjt tudományosan bizonyított, hiszen egy japán kutató 2016-ban Nobel-díjat kapott érte. Ezzel szokták az embereket meggyőzni. Npbel díjat kaptak érte! Akkor ez csak jó lehet..
Pontosítsuk! A díjat nem a böjt ajánlásáért, hanem az autofágia folyamatának leírásáért kapta. Az autoágia az a folyamat, amikor a szervezet lebontja és újrahasznosítja a sérült sejtrészeket.
A böjt pedig az, amikor egy meghatározott ideig nem eszünk. A két folyamat nem ugyanaz!
Nincs olyan, hogy valami mindenkinek jó.
Nincs olyan, hogy egy módszer mindent megold.
Az élet legtöbb területén természetes, hogy szakemberhez fordulunk (ha elromlik az autó, a számítógép, de pl csak két szobát akarunk egybenyitni, nem kezdjük el találomra bontani a falakat), csak a táplálkozásnál hisszük azt, hogy negatív következmények nélkül kísérletezgethetünk a testünkkel.
Dietetikusként azt látom, hogy sokan a gyors megoldást keresik, egyszerű szabályokkal,
miközben az alapok még nincsenek rendben.
Az egészség helyreállítása nem ott kezdődik, hogy mikor nem eszünk,
hanem ott, hogy amikor eszünk, az milyen és mennyi ételből tevődik össze.
Kiknek lehet jó a böjt és mit érdemes átgondolni előtte?
A böjt nem az egészséghez vezető elsődleges lépés. Amolyan hab a tortán.
Addig, amíg:
nem eszünk elegendő zöldséget
nem visszük be a szükséges tápanyagokat
rendszertelen az étkezésünk
erősen feldolgozott ételeken élünk
addig a böjt nem fog helyre tenni semmit.
Egyszerűen azért, mert nincs mire építkezni, nincs meg az alap. Az alap a megfelelő mennyiségű, egészséges, változatos táplálkozás.
Instabil alapra nem lehet emeletet húzni.
Az interjú semmilyen veszélyre nem hívta fel a figyelmet. Kifejezetten egyoldalú volt. Én nem szeretnék az lenni és leírnám, miben segíthet a böjt. Ismétlem, akkor, ha az alap megvan, akkor a böjt:
javíthatja az inzulinérzékenységet bizonyos esetekben
hozzájárulhat ahhoz, hogy egyeseknél javuljon a közérzet
és egyeseknél segíthet a testsúlycsökkentésben
Tudom, most sokan azt fogják írni, hogy nekik mennyi mindenben segített a böjt és ennek őszintén örülök.
Viszont fontos tudni, hogy a fogyás nem magától a böjttől történik, hanem a kalóriacsökkenéstől.
És a laborértékek mint az inzulin- vagy vércukorszint javulása sem önmagában az étkezések kihagyásának köszönhető, hanem elsősorban a testsúlycsökkenésnek és az életmódbeli változásoknak.
Ezek az eredmények pedig koplalás nélkül is elérhetők.