14/11/2025
Influenza: amire kíváncsi vagy, de nem mered megkérdezni
Mikor oltassunk? Most
Miért most?
Az influenza elleni oltás védettsége általában 6–12 hónapig tart, de a hatás fokozatosan csökken.
Kb. 2 héttel az oltás után alakul ki a teljes védettség.
Kb. 6 hónap után a védettség fokozatosan gyengül.
9–12 hónap utánra a védelem gyakorlatilag megszűnik, ezért kell minden évben újra beadatni.
És ezért is évente:
Mert az influenza vírus folyamatosan változik (mutálódik), ezért a vakcina összetételét minden évben az aktuális törzsekhez igazítják (WHO ajánlás alapján, a másik félteke járvány adataiból kiindulva).
Miért kérjünk oltást?
Röviden: mert megvéd egy súlyos betegségtől.
Hosszabban:
💉 Véd a betegségtől
Az oltottaknál 50–80%-kal kisebb az esély arra, hogy elkapják az influenzát, vagy ha mégis, enyhébb lefolyású lesz.
Kevesebb láz, kevesebb szövődmény, gyorsabb gyógyulás.
🫁 Megelőzi a tüdőgyulladást és a halálos szövődményeket
Az influenza leggyakoribb haláloka a bakteriális felülfertőzés és a súlyos, intenzív osztályos kezelést igénylő tüdő és több szervi betegség.
(Megj. Tüdőgyulladás elleni védőoltást is érdemes kérni, ha van krónikus betegséged, vagy 65 felett jársz.)
❤️ Védi a szívet és az ereket
Több tanulmány szerint az influenza elleni oltás 30–40%-kal csökkenti a szívroham és a stroke kockázatát az influenzaszezonban.
Ezért ajánlják kardiológiai betegeknek is.
👶🤰👵 Védi a legsebezhetőbbeket
Ha te oltott vagy, kevesebb vírust adsz tovább másoknak – így véded a babákat, várandósokat, időseket, betegeket.
Közösségekben ez különösen számít (bölcsőde, iskola, rendelő, kórház).
🌍 Tehermentesíti az egészségügyet
Egy komoly influenzaszezonban a háziorvosi és kórházi ellátás is túlterhelődhet.
Az oltás nemcsak egyéni védelem, hanem társadalmi felelősség is.
(És ez nem úgy működik, hogy “fizeted a TB-t” és ezért neked “jár” az ellátás. Illik részt vállalni a közösségben.)
💉 Lehetek-e beteg az oltástól?
Röviden: nem.
Hosszabban: sem, de azért megmagyarázom.
Induljunk ki abból, hogy
💉 Mi van az oltásban?
A szezonális influenzaoltások inaktivált (elölt) vírusokat vagy vírusfehérjéket (hazai oltásokban csak ezt) tartalmaznak, nem pedig élő kórokozót. → Nem képesek szaporodni, és semmit se csinálnak, mert csak egy rész az egész vírusból tehát nem okozhatnak valódi influenzát.
🤒 Miért érezheted mégis, hogy „megbetegedtél”?
Több teljesen természetes ok lehet:
Oltásra adott immunválasz:
A szervezet dolgozik – emiatt előfordulhat enyhe láz, izomfájdalom, fáradtság 1–2 napig. Ez nem betegség, hanem az immunrendszer tanulása.
Túl korán elkaptad:
Az oltás után kb. 10–14 nap kell a védettség kialakulásához.
Ha közben találkozol a vírussal (vagy más légúti vírussal), akkor a betegség nem az oltástól, hanem attól lesz.
Más kórokozó:
Az ősszel keringő náthavírusok, RSV, COVID, adenovírus stb. hasonló tüneteket okozhatnak – sokan ezt tévesen az oltásnak tulajdonítják, vagy annak, hogy nem is védett. Amúgy nincs is 100%-os védelem.
Egyéni reakció:
Nagyon ritkán előfordulhat oltási reakció – bőrpír, fájdalom, duzzanat a karon, vagy enyhe láz –, de ezek pár nap alatt elmúlnak (én is “érzem még a helyét” a 3 napos oltásnak).
🧠 Orvosi érdekesség:
Egy tudományos vizsgálatban (BMJ, 2023) több mint 10 000 ember adatai alapján az influenzaszerű tünetek előfordulása az oltottaknál nem volt gyakoribb, mint a placebót kapóknál.
Viszont az igazi influenza előfordulása az oltottaknál 50–70 %-kal csökkent.
⸻
🏥 Miért lehet halálos az influenza?
Az influenza önmagában ritkán halálos, de súlyos szövődményeket okozhat.
Miért?
Mert a vírus tönkreteszi a légutak védelmét, ezért könnyen rátapadnak baktériumok, amik tüdőgyulladást okoznak.
Emellett a szervezet túl hevesen is reagálhat – ilyenkor a gyulladás önmagában roncsolja a tüdőt (ún. „citokinvihar”) és a többi szervet.
Az influenza megterheli a szívet is, emiatt idős vagy krónikus betegek akár szívrohamot kaphatnak, vagy keringés-összeomlás alakul ki.
Legveszélyeztet***ebbek: idősek, kisgyerekek, várandósok, krónikus betegek.
👉 A legtöbb haláleset nem magától a vírustól, hanem a szervezet legyengülése és a felülfertőzés miatt történik – ezért fontos a megelőzés és az oltás.
💉 Vissza az oltáshoz:
Sok vitát gerjesztett, hogy a Covid vakcinát “túl gyorsan” fejlesztették ki. Hát igen, így volt: mert az elmúlt 100 évben történt egy s más a tudományban.
Nézzük a múltat, hogy például
🔬 Mennyi idő alatt fejlesztették ki az influenza oltást?
Az influenza elleni védőoltás kifejlesztése egy több évtizedes folyamat eredménye volt - ma ugyanez sokkal gyorsabb lenne.
⏳ A Fő Fejlesztési Mérföldkövek:
A Vírus Felfedezése (1933): Az influenza elleni vakcina kifejlesztésének első alapfeltétele az volt, hogy a tudósok azonosítsák magát a kórokozót (röviden: a vírus szűrhető, hosszabban bonyolult). A vírus felfedezésére csak az 1930-as évek elején került sor (1933-ban izolálták az A-típust). Naggyon izgalmas maga a felfedezés folyamata, de túl hosszú lenne tőle a poszt.
Csak annyit mégis, hogy a harmincas évek végére arra is rájöttek, hogy a tyúktojások kiválóan alkalmasak az influenzavírus tenyésztésére nagy mennyiségben. Ez volt a kulcs a tömeggyártáshoz. (Mondtam már, mennyire odavagyok a tudósokért?!) Millió számú tojást használnak ilyenkor, de vannak ma már más módszerek is.
Az Egyesült Államokban a 40-es évek elején, a második világháború alatt indult be a szélesebb körű, inaktivált (elölt vírust tartalmazó) vakcina gyártása, és 1946-ban készült el az első olyan inaktivált vakcina, amely vírus ellen nyújtott védelmet.
Az „inaktivált teljesvírus-vakcinák” után a 1960–70-es években kezdődött az a korszak, amikor már nem a teljes vírust, hanem csak annak egyes alkotórészeit (elsősorban felszíni fehérjéit) használták az oltáshoz. Ez is nagyon izgalmas, de elég hosszú.
Még izgalmasabb az mRNS-influenzaoltások: mert ezekben nincs már semmiféle víruskomponens, csak genetikai információ (lehet vele ijesztgetni Trumpot:)
És már van orrba fújható oltás is.
Bár a kezdetektől a kész oltásig hosszú idő telt el, az egyszer már kifejlesztett technológia lehetővé teszi, hogy új vírustörzsek megjelenése esetén a kutatók rendkívül gyorsan reagáljanak. Például az 1957-es Ázsiai Influenza (H2N2) ellen rekordidő, mindössze 4 hónap alatt sikerült hatékony oltást kifejleszteni az Egyesült Államokban.
Ha érdekel a téma, még egy kis történelmi visszatekintés - ezek a történetek a “kedvenceim” (már ha lehet annak nevezni egy ilyen borzalmas tombolást):
🖤 Spanyolnátha (Az 1918-1919-es Világjárvány)
A spanyolnátha a 20. század egyik legpusztítóbb járványa volt, amely 1918 és 1920 között söpört végig a világon. Néhány fontos tény róla:
🦠 A Kórokozó
• Vírus: Egy rendkívül virulens H1N1 influenza A-vírus törzs okozta - akkor ezt nem tudták, hiszen még a vírusokat sem ismerték!
🌎 A Pusztítás Mértéke
• A járvány főleg 1918 és 1919 között tombolt, több hullámban (a második hullám volt a legpusztítóbb) - gondoljunk csak bele: a Nagy Háborúval együtt zajlott: férfiak a fronton haltak, nők, gyerekek, idősek otthon.
• Becslések szerint a járvány világszerte 50–100 millió (!) ember halálát okozta. Ez a szám még az első világháború áldozatainak számát is meghaladta.
• A spanyolnátha a szokásos influenzával ellentétben nem csak az időseket és a krónikus betegeket sújtotta, hanem aránytalanul magas volt a 20 és 40 év közötti, korábban egészséges fiatal felnőttek körében a halálozás. Ennek egyik elmélete az, hogy az ő erős immunrendszerük "túlreagálta" a vírust (citokinvihar), ami súlyos tüdőkárosodáshoz vezetett.
❓ Miért "Spanyolnátha"?
Az elnevezés megtévesztő, mivel a járvány nem Spanyolországból indult (a valószínűsíthető kiindulópont az USA, vagy esetleg Franciaország vagy Kína volt).
• Cenzúra: Az I. világháború alatt a hadviselő országok (Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, USA) háborús cenzúrát alkalmaztak, és eltitkolták a betegség súlyos terjedését a katonák és a lakosság demoralizálása elkerülése érdekében.
• Semleges Spanyolország: Spanyolország semleges volt a háborúban, ezért az ottani sajtó szabadon beszámolhatott a járványról, még azt is közzétették, hogy a spanyol király, XIII. Alfonz is megbetegedett. Ezért a világ többi része azt hitte, hogy a betegség ott a legsúlyosabb, így ráragadt a "spanyolnátha" elnevezés.
🩺 Tünetek és Hatások
• Súlyos tünetek: Magas láz, fejfájás, izomfájdalom, köhögés, melyet gyakran néhány napon belül légzési nehézség és tüdőgyulladás követett. A betegek bőre néha kékes színűvé vált az oxigénhiány miatt.
• Közegészségügyi intézkedések: Az intézkedések meglepően hasonlóak voltak a későbbi járványokhoz: kötelező maszkviselés, iskolák, színházak bezárása és gyülekezési tilalom.
A Spanyolnátha világszerte 50–100 millió ember halálát okozta, ami a népesség 2,5–5%-át jelent***e, míg a hasonlóan pusztító járvány, amit ugyan nem az influenza, hanem egy addig banális náthát okozó koronavírus, a COVID-19 okozott, utóbbi esetében a halálozás a modern tudomány (vakcina, intenzív ellátás, gyógyszerek) segítségével a becsült többlethalálozás alapján is csak a népesség 0,2–0,4%-át érte el.
Érdekes tény, hogy az influenza esetében jóval magasabb a bakteriális felülfertőzés ma is, amit már tudunk kezelni, de akkor még nem létezett antibiotikum.
És bár a COVID-19 is egy súlyos világjárvány volt, a modern tudomány fegyvertára (vakcinák, vírusellenes szerek, másodlagos fertőzésekre antibiotikum, intenzív ellátás) t***e lehetővé, hogy a halálozási arány nagyságrendekkel alacsonyabb legyen, mint a több mint száz évvel ezelőtti Spanyolnátha idején.
Ugye milyen szép az orvostudomány? A gimis matektanárunk mondta mindig erős felcsíki tájszólással, hogy “verje meg az isten, de szép ez a matematika!” - nos ugyanezt érzem én is ilyenkor.
(Hívő, templombajáró ember volt - szóval ő megemgedhette magának a székelyes káromkodást.)
Ui. Oltásrettegő és laposföldhívők kitiltatnak.
Miért? Mert eddig sem sikerült velük konstruktív vitát folytatni (lásd Dunning-Kruger hatás), másrészt nem akarom, hogy idevonzzák a trogloditákat és széttrollkodják a posztomat. A matektanárunk is kiszórná őket.
Fotó: vakcina gyártás tojásban