Kunigunda Központ

14/11/2025

Vannak pillanatok, amikor minden összeér: a bizalom, a munka és a fejlődés. A Kunigunda Központ ezekért a mérhető pillanatokért jött létre. Köszönöm!💝

"Kinga először otthonunkban járt egy alapos felmérésen, ahol rövid idő alatt teljesen ráérzett a kislányunkra. Ő állapította meg, hogy ingerkereső, szenzoros gyermekről van szó, és már az első találkozásnál látszott, milyen hatalmas szakértelemmel és empátiával közelít a gyerekekhez.
A kislányunk korábban is nagyon nyitott volt, de sokszor kezelhetetlennek éreztük, és nehezen maradt meg a feladatokban. Kinga fejlesztéseinek köszönhetően óriási változáson ment keresztül: sokkal fókuszáltabb, együttműködőbb, kiegyensúlyozottabb lett — úgy, hogy közben teljesen megmaradt a vidám, nyitott személyisége. Az óvónők is visszajelezték, hogy hihetetlen változáson ment keresztül, amióta ide járunk, ég és föld a különbség.
Ami még nagyon feltűnt, hogy első évben alig akartak vele barátkozni a gyerekek, most pedig imádják a csoporttársai, igazi barátokat szerzett.
A nyári szünetben egy kis időre véget ért a fejlesztés, és szó szerint úgy vártuk a szeptembert, mint a messiást, hogy újra mehessünk vissza Kingához. A kislányunk is, mi is hiányoltuk ezt a biztonságos, szeretetteljes közeget, ahol mindig tudtuk: valódi segítséget kapunk.
Kinga fantasztikusan kedves, türelmes, játékos, és szakmailag kiemelkedő. Olyan atmoszférát teremt, ahol a gyerekek szívesen dolgoznak együtt vele, mindenféle erőltetés nélkül.
A Kunigunda Központ tiszta, barátságos, profi környezet — mindenből sugárzik a gyerekek iránti szeretet és a hozzáértés.
Hálásak vagyunk Kingának mindenért!!! Szívből ajánljuk mindenkinek, aki valódi, kézzelfogható fejlődést szeretne a gyermekének, vagy akár saját magának!
Köszönjük! 💛"

★★★★★

05/11/2025

Divatos kifejezés lett a „ghosting”.
Mintha csak egy modern kellemetlenség lenne, egy rossz szokás.
Pedig valójában társadalmi jelenség.
Egy tünet.

A nem-válaszolás sokkal többről szól, mint a „nincs időm” vagy „elfelejtettem”.
A nem-válaszolás kikerülés, hárítás.
Érzelmi felelősségvállalás helyett eltűnés.
Konfliktus helyett csend.
Jelenlét helyett láthatatlanság.

És ezt ma nem csak kapcsolatokban látjuk, hanem a munka világában is:
E-mailre nem érkezik visszajelzés.
Hívásra nincs reagálás.
A kommunikáció egyszerűen megszakad.
És azt mondjuk: „ilyen a világ, túl sok az inger”.
De ha ilyen a világ, akkor miért várjuk el, hogy a mai gyerekek tudjanak kapcsolódni, jelen lenni, kifejezni magukat, felelősséget vállalni?

Amikor azt látják, hogy a felnőtt:
👉hárít,
👉elkerül,
👉passzívan agresszív,
👉nem vállalja a saját szavait és döntéseit.

A gyerek nem azt tanulja, amit mondunk neki.
A gyerek azt tanulja, amit lát.
Látja, hogy a konfliktus „szakítás a kapcsolattal”.
Nem megbeszélés.
Nem megértés.
Nem tisztázás.

Látja, hogy a határ nem mondható ki, legfeljebb kijátszható.
Hogy a nemet nem lehet felvállalni, csak vállalhatatlanul elbújni mögötte.
Hogy az érzelem nem megélhető, csak elkerülhető.
És ebből mi lesz?
Frusztrált, kiszolgáltatott, gyökértelen kapcsolódás.
Felnőttek, akik úgy érzik: „nem lehet igazán számítani senkire.”
Ez mindannyiunknak fáj.
Aki „normálisan” szeretne működni — tisztán, egyenesen, emberként —
ma sokszor idegenként mozog a saját kultúrájában.

De éppen ezért fontos kimondani:
A jelenlét tisztesség.
A felelősségvállalás határt, keretet ad.
A tiszta kommunikáció biztonság.

A kapcsolat attól valódi, hogy benne maradunk. Le is zárható korrekten.

Mindenki tele van sérülésekkel.

Legalább TE ne okozz új sebeket.

Tanuljunk meg beleállni.
Nem drámával.
Nem támadással.
Hanem egyszerűen:
EMBERként.

03/11/2025

- nem a Tiéd ❗️

"Ha tiszta a lelkiismereted, ha mindent megtettél egy kapcsolatért, ha beletetted a szívedet, ha félretetted az egódat, ha őszintén felvállaltad Önmagad, és kaptál rá egy nagy büdös nemet, az nem a Te szégyened.

Ha keményen dolgoztál a munkahelyeden, ha megőrizted a becsületedet, ha próbáltál nyugodt maradni, és kedves, és ennek ellenére porig alázott a kollégád vagy a felettesed, az nem a Te szégyened.

Ha megajándékoztál valakit a bizalmaddal, ha hittél a szavainak, ha őszintének gondoltad a segítségkérését vagy az ígéreteit, és ő aljas módon visszaélt ezzel, az nem a Te szégyened.

Még akkor sem, ha az automatikus reakciód az, hogy szar embernek érzed magad. Sőt, még akkor sem, ha a másik fél szar embernek állít be Téged.

Nem a Te szégyened. Ez is csak a játszma része. A játszmáé, amiben a cél az elértéktelenítésed, hogy ezáltal sebezhetőnek, kiszolgáltatottnak és bűnösnek érezd magad. Így válsz irányíthatóvá a kapcsolatban, és így válsz eldobhatóvá utána.

Van a padlóra kerülésnek egy felszabadító ereje.
Amikor úgy érzed, hogy már nincs lejjebb, amikor a fájdalom már olyan mértékben válik az életed részévé, hogy a megszokás miatt időnként szinte már nem is érzed, akkor döbbensz rá, hogy olyan dolgokat is képes vagy túlélni, amikről nemrég még azt hitted, hogy simán beledöglesz.
És ekkor megjelenik egy halvány mosoly az arcodon, amit már soha senki nem vehet el Tőled.

Nem szégyen veszíteni úgy, hogy mindent megtettél, ami Tőled telhetett. Valójában ez az egyik legnagyobb dicsőség, amit elérhetsz. Mert mindent beleadtál, nem volt már több eszközöd, kimerítetted az összes energiádat és az érzelmi tartalékaidat is – és ez csak egy dolgot jelenthet: nem rajtad múlt a siker.

Újrakezdeni nem szégyen. Sőt, az egyik legcsodálatosabb dolog, amit megtehetsz." 💝

A szégyen egy magadra kiszabott büntetés amiatt, amit mások okoztak. - Nem a Tiéd ❗️

A szerkesztést köszönöm -nak!Meghívnál egy buszjegyre? https://ko-fi.com/worldlessFORRÁSOK, AJÁNLÁSOK:„A szégyen olyan, mint egy nehéz, láthata...

03/11/2025

A szabály – a kapcsolódás pszichológiája 🫱 🫲

Vannak percek, amiket észre sem veszünk – és mégis, ezek formálják a kapcsolatainkat.
Nem a nagy beszélgetések, nem a közös nyaralások, hanem az első három perc minden találkozáskor.

A gyermekpszichológia régóta tudja: a kötődés újrahuzalozódik minden egyes elválás és találkozás pillanatában.
Ahogy a kisgyermek érzékeli, fogadják-e őt örömmel, érdeklődéssel, melegséggel – abból tanulja meg, hogy ő fontos, szerethető, biztonságban van.

Ezt hívják érzelmi hangolódásnak. És ez történik a híres „háromperces szabály” első pillanataiban.

💥 De a háromperces szabály nemcsak a gyerekekre vonatkozik.
Ugyanígy működik a párkapcsolatban, barátságban, sőt, minden emberi kapcsolatban.
Ahogy fogadjuk egymást, ahogy ránézünk a másikra, ahogy kimondjuk: „de jó, hogy itt vagy” – abban ott van a kapcsolat minősége.

Nem a szavak mennyisége számít, hanem az, amit a jelenlétünkkel üzenünk.

3️⃣ Három perc, ami elárul mindent
Nem mindegy, hogyan érkezünk meg egymáshoz.
Van, aki csak benyit az ajtón, „szia, megjöttem”, közben már teszi le a táskát, kapcsolja be a mosogatógépet, és fél szemmel üzenetet olvas.
És van, aki megáll egy pillanatra, leguggol, a szemébe néz, megöleli, és azt mondja: Hiányoztál.
Nem kell hosszú jelenetnek lennie. De az első három percben azt üzenjük a másiknak, hogy a világ megint rendben van.
Hogy a kapcsolat él, lélegzik, megtart.

A gyerek ilyenkor akar mesélni. Nem „beszámolni”, nem „viselkedni”, hanem kapcsolódni.
És ezért nem kell mindenáron faggatni őt, vallatni, hogy „na, mesélj, mit csináltál ma?”
Elég egy egyszerű, őszinte nyitómondat: „Jó újra látni téged.”
Legyél jelen, figyeld őt, hangolódj rá – és hagyd, hogy magától megnyíljon.

A bizalom sosem kikényszeríthető. Csak megteremthető.
Nem az idő, hanem a minőség számít ❣️

A legtöbb szülő rengeteget tesz a gyermekéért. 🌞

Dolgozunk, szervezünk, intézünk, rohanunk – hiszen szeretnénk biztosítani mindent, ami csak kell.
De a gyerek számára a „minden” nem tárgy vagy program. Hanem jelenlét.
Mi, felnőttek, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy együtt vagyunk, ha fizikailag egy térben tartózkodunk.
A gyerek viszont akkor érzi, hogy „együtt vagyunk”, ha a figyelmünk is vele van.
Ha nem a gondolatainkban járunk, nem a to-do listán pörgünk, hanem tényleg ott vagyunk – most, vele.

Néha ez csak három perc. De az a három perc olyan biztonsági öv, amit a gyerek magával visz a világba.
Emlékezteti arra, hogy szerethető, értékes, és a kapcsolódás jó dolog.
És ez a tapasztalat sokkal többet ér, mint bármely „fejlesztő játék” vagy különóra.

Szülőként sem kell tökéletesnek lenni

💥Nem arról van szó, hogy mindig mosolyogjunk, mindig kedvesek legyünk, vagy mindig időnk legyen.

A háromperces szabály nem fegyelmezés, nem újabb elvárás a szülő felé.

Inkább meghívás arra, hogy visszatérjünk a lényeghez.

3️⃣ Három percnyi jelenlét nem időigényes – de tudatos figyelmet kér.
És minden alkalommal, amikor megadjuk, valami apró, láthatatlan szál újra megerősödik köztünk és a gyermek között.
Ahogy a párunkkal, a barátainkkal, a kollégáinkkal is: minden kapcsolat a figyelemből táplálkozik.

Egy napban sok három perc van. Használd okosan ❣️

03/11/2025

KAMASZ RESTART – 3 hetes kihívás, hogy ne csak túlélj, hanem ÉLJ ❤
Mert: Nem uncsi, ha jól csinálod az életed. Az uncsi az, ha mindig megúszod.

🔹 3. hét – „Nem menő elbújni”

Nem az a bátor, aki kiabál.
Az a bátor, aki marad.
Aki odaáll, amikor kényelmetlen.
Aki nem bújik a telefon mögé, ha baj van.
A maszk mögött ott vagy te — csak közben elfelejted, ki.
Ne „menő” legyél.
Légy valódi.

📍 Kihívás:
– Egy napig ne panaszkodj.
- A mosolyod boldoggá tesz.
– Egy beszélgetés, amiben tényleg figyelsz.
– Egy pillanat, amikor nem színlelsz.
– Egy döntés, amire büszke vagy.

💬 „Az életet nem lehet megúszni. De élni lehet. Ha mersz benne lenni.”

03/11/2025

KAMASZ RESTART – 3 hetes kihívás, hogy ne csak túlélj, hanem ÉLJ ❤
Mert: Nem uncsi, ha jól csinálod az életed. Az uncsi az, ha mindig megúszod.

🔹 2. hét – „Megcsinálom jobban, mint tegnap”
Nincs önbizalmad?
Akkor csinálj valamit jobban, mint tegnap.
Nem tökéletesen. Csak jobban.
Nem értékelnek?
Akkor értékeld magad te.
Az, hogy fejlődsz, nem „uncsi”.

Az menő, ha mersz beleállni abba, amitől mások elfutnak.

📍 Kihívás:
– Tanulj 10 perccel többet, mint tegnap.
– Köszönj előbb.
– Ne görgess, hanem kérdezz rá valakire, hogy „Hogy vagy?”.
– Csinálj valamit, amit halogattál – és tudd: megtetted.
💬 „Az önbizalom nem ajándék. Építed. Téglánként. Minden nap.”

03/11/2025

KAMASZ RESTART – 3 hetes kihívás, hogy ne csak túlélj, hanem ÉLJ” ❤
Mert: "Nem uncsi, ha jól csinálod az életed. Az uncsi az, ha mindig megúszod"

🔹 1. hét – „Túlélésből életre váltás”
Elég volt a „csak legyen meg”-ből.
Az élet nem túlélőverseny.

Nem arról szól, hogy átvészeled a napot,
hanem arról, hogy van benne valami, ami miatt érdemes volt felkelni.

Nem kell, hogy minden nap nagy dolog történjen.
De ha egy dolgot teszel magadért,
máris jobban vagy, mint tegnap.

📍 Kihívás:
– Kelj fel úgy, hogy nem nyomod be a szundi gombot.
– Egy nap – egy döntés, ami nem a megúszásról szól.
– Esténként írd le: „Mi volt ma az a pillanat, amikor éltem, nem csak túléltem?”

💬 „Nem az számít, milyen napod volt. Hanem hogy mit kezdesz vele.”

18/10/2025

- Goethe azt mondta, négyféle tisztelet van.

Mi meg azóta is próbálunk egyet sem elfelejteni, de valahogy mindig sikerül. 😏 Görbetükör következik:

Fölfelé: amikor a gyerek a felnőttet letegezi és elfelejt köszönni.
Lefelé: amikor a felnőtt a gyereket „lehülyegyerekezi”vagy pillanatnyi hangulata szerint bánik vele.
Oldalra: amikor a barátok/kollégák versenytársak, vagy a kamaszok egymást gúnyolják, valódi beszélgetés helyett kibeszélés megy.
Befelé: amikor este a tükörbe néznénk, de inkább ne nézzünk!

A TISZTELET ma már ritka, mint a kézzel írt levél.
Pedig nélküle nem lesz sem nevelés, sem kapcsolat, sem helyes önértékelés. Csak hangos vélemények és kiégett emberek.

Lehet, hogy ideje újra tanítani a négy irányt ❣️



👀A négyféle tiszteletet:
1. "Az első tisztelet, amit egy gyereknek meg kell tanulnia, fölfelé irányul. Az a gyerek, aki egy családban nem tanulja meg tisztelni azt, ami fölötte van, elkényeztetett, elviselhetetlen, lehetetlen alakká válik. Ugyanis a fölöttünk lévő dolgok és személyek tiszteletéből adódik, hogy nem nézünk le másokat. Egyébként is rettenetes látni, hogy gyerekek úgy viselkednek a családban, mintha ők szülték volna az univerzumot. Ez nemcsak abszurd, de ártalmas is a gyerekre nézve.
2. Aztán meg kell tanulni a tiszteletet lefelé is, így a gyerek előbb-utóbb már nem leli örömét például abban, hogy a legyeket agyoncsapja. Meg kell tanulnia gondoskodni, törődni, különben úgy nő föl, hogy mindenkit, aki nála gyöngébb, kihasználhatónak, kifoszthatónak, kisemmizhetőnek lát.
3. Amikor eléri a serdülőkort, meg kell tanulnia tisztelni mindazokat is, akik mellette vannak: a kortársait, csapattársait, barátait, szerelmét.
4. Ezután jön csak az, amit legutoljára tanulunk meg úgy igazán és mélyen: tisztelni önmagunkat. Nehezen tiszteli saját magát, aki nem tanulta meg tisztelni azt, aki fölötte, alatta és mellette van."
J. W. Goethe

„Nézz a szemembe, ha hozzád beszélek!” – Ismerős ez a mondat? A magyar családok 85%-a úgy gondolja, a legfontosabb gyermeknevelési szempont, hogy tiszteletre tanítsuk a gyerekeket. Ezt kaptuk mi, a mai kor szülői is a saját szülőinktől és ezt adjuk tovább a saját gyerekeinknek...

16/10/2025

‼️ - FIGYELEM‼️ -KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY‼️

🧩 Egyre több iskolába készülő kisgyermek nem beszél, nem figyel, vagy „nem úgy reagál”, mint kortársai.
És sokszor nem is arról van szó, hogy nem akar vagy nem tud, hanem arról, hogy nem hallja, nem látja, nem érzékeli a világot ugyanúgy, mint mi.

👂👁‍🗨 A legelső lépés minden fejlesztés előtt az lenne, hogy kizárjuk a szervi okokat – mégis ez marad el a leggyakrabban. A legtöbb gyereknél csak védőnői szinten vizsgálták a gyermek látását, hallását. Ez nem elegendő!

A többségi óvodákban sok gyermeket évekig fejlesztenek logopédián, mozgáson, figyelemtréningen stb, miközben senki sem nézett rá (orvosi szemmel), hogy:

-hall-e minden hangot tisztán,
-tudja-e követni a beszéd ritmusát,
-egyformán működik-e a két szeme,
-képes-e összerendezni a látott és hallott ingert,
- ugyanakkor lehet, hogy ép a hallása vagy látása csak a látott vagy hallott inger feldolgozásával van probléma

🎯 Egy komplex, mindenre kiterjedő hallás- és látásvizsgálat sok esetben fényt derítene a konkrét okra, és megkímélné a családokat a felesleges köröktől, aggodalmaktól és anyagi terhektől.
Ha megvan az oki háttér, a fejlesztés célt talál, és gyorsabban hoz eredményt.

💡 A prevenció nem „plusz kör”, hanem a 0-dik lépés – ez a legrövidebb út a fejlődéshez. 🌱

📍 A Kunigunda Központban mi mindig ezzel kezdünk: előbb megértjük, miért nehéz valami, és csak utána gondolkodunk fejlesztési tervben. Hiszen ez maga a PREVENCIÓ lényege. 💝

A beszédfejlődés legalább annyi fejtörést szokott okozni a szülőknek, mint a mozgásfejlődés. Az egyik baba már nagyon hamar szavakat mond, a másik még 2 évesen is inkább csak babanyelven „karattyol”. A sokféle tanács, mások tapasztalatai („az én fiam másfél évesen más k...

16/10/2025

- Amikor a gyerek két otthon között nő fel 💔

Egy gyereknek nem könnyű két világban élni.
Két szoba, két ágynemű, két otthon szabály.
Az egyik helyen máshogy fő a leves, a másikon más a hangulat, a szavak, a szokások, a szabályok.
A felnőttek azt mondják: „ma már jól van, megszokta”.
De a gyerek valójában megtanult alkalmazkodni.
Megtanulta, hogy a szeretethez néha választani kell.
Hogy egyik helyen se legyen túl „ott”, nehogy a másiknak fájjon.
Felnőve ezt viszi tovább:
mindig próbál mindenkihez illeszkedni.
Olykor maszkol, máskor manipulálhat.
Mindent érez, mindent figyel, nehogy megint valami elromoljon.
És bár látszólag önálló, belül gyakran fáradt —
mert egész életében egyensúlyozott, védekezett vagy túlélési stratégiát gyártott.

Nem lehetett tökéletesen csinálni.

Elég, ha most már kimondod:
„Tudom, nem volt könnyű neked két otthon között.”
A megértés néha fontosabb, mint a magyarázat. 💝



Foto: 7köznapi pszichológia

16/10/2025

- Amikor a gyerek túl korán nőtt fel

Van az a gyerek, aki mindig mindent érzett.
Aki tudta, mikor kell csendben maradni.
Aki észrevette, mikor feszül a levegő, és inkább rendet rakott, viccelt, vagy segített – csak ne legyen baj.
Ő volt az, aki „olyan érett a korához képest”.
Aki sosem akart gondot okozni.
Aki inkább megoldotta, elviselte, lenyelte.
Most felnőtt.
Dolgozik, teljesít, helytáll. Mindig segít.
Kívülről stabil. Mélyen érző, megértő.
Belül viszont sokszor fáradt. Túl sokat figyelt, túl sokat tartott egyben.
És néha nem is érti, miért olyan nehéz bízni, pihenni, elengedni.
Pedig csak annyi történt, hogy sose volt igazán gyerek.
Túl hamar nőtt fel....vagy
Felnőttnek született egy érzelmileg éretlen családba.



Foto: Szeretet szobor - Vál

14/09/2025

Szeptembertől egy új útra léptem a gyermekekkel, családokkal folytatott munka területén, a gyermekvédelemmel kiegészülve.
Rájöttem újra, hogy az Idő mennyire értékes, és a Kunigunda Központban végzett tevékenység felbecsülhetetlen 😇
Hálás vagyok minden pillanatért, minden tapasztalatért, amit a Kunigunda Központban szereztem – és szívesen adom át másoknak, hogy önmagukban és családjukban is megtalálják a fejlődés lehetőségét. 💝
Megdöbbentő, hogy sok felnőtt mennyire nincs kapcsolatban a „felnőtt Én”-jével. Ezért az önfejlesztés nem luxus, hanem ajándék – magunknak és másoknak. 😊