03/11/2025
A szabály – a kapcsolódás pszichológiája 🫱 🫲
Vannak percek, amiket észre sem veszünk – és mégis, ezek formálják a kapcsolatainkat.
Nem a nagy beszélgetések, nem a közös nyaralások, hanem az első három perc minden találkozáskor.
A gyermekpszichológia régóta tudja: a kötődés újrahuzalozódik minden egyes elválás és találkozás pillanatában.
Ahogy a kisgyermek érzékeli, fogadják-e őt örömmel, érdeklődéssel, melegséggel – abból tanulja meg, hogy ő fontos, szerethető, biztonságban van.
Ezt hívják érzelmi hangolódásnak. És ez történik a híres „háromperces szabály” első pillanataiban.
💥 De a háromperces szabály nemcsak a gyerekekre vonatkozik.
Ugyanígy működik a párkapcsolatban, barátságban, sőt, minden emberi kapcsolatban.
Ahogy fogadjuk egymást, ahogy ránézünk a másikra, ahogy kimondjuk: „de jó, hogy itt vagy” – abban ott van a kapcsolat minősége.
Nem a szavak mennyisége számít, hanem az, amit a jelenlétünkkel üzenünk.
3️⃣ Három perc, ami elárul mindent
Nem mindegy, hogyan érkezünk meg egymáshoz.
Van, aki csak benyit az ajtón, „szia, megjöttem”, közben már teszi le a táskát, kapcsolja be a mosogatógépet, és fél szemmel üzenetet olvas.
És van, aki megáll egy pillanatra, leguggol, a szemébe néz, megöleli, és azt mondja: Hiányoztál.
Nem kell hosszú jelenetnek lennie. De az első három percben azt üzenjük a másiknak, hogy a világ megint rendben van.
Hogy a kapcsolat él, lélegzik, megtart.
A gyerek ilyenkor akar mesélni. Nem „beszámolni”, nem „viselkedni”, hanem kapcsolódni.
És ezért nem kell mindenáron faggatni őt, vallatni, hogy „na, mesélj, mit csináltál ma?”
Elég egy egyszerű, őszinte nyitómondat: „Jó újra látni téged.”
Legyél jelen, figyeld őt, hangolódj rá – és hagyd, hogy magától megnyíljon.
A bizalom sosem kikényszeríthető. Csak megteremthető.
Nem az idő, hanem a minőség számít ❣️
A legtöbb szülő rengeteget tesz a gyermekéért. 🌞
Dolgozunk, szervezünk, intézünk, rohanunk – hiszen szeretnénk biztosítani mindent, ami csak kell.
De a gyerek számára a „minden” nem tárgy vagy program. Hanem jelenlét.
Mi, felnőttek, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy együtt vagyunk, ha fizikailag egy térben tartózkodunk.
A gyerek viszont akkor érzi, hogy „együtt vagyunk”, ha a figyelmünk is vele van.
Ha nem a gondolatainkban járunk, nem a to-do listán pörgünk, hanem tényleg ott vagyunk – most, vele.
Néha ez csak három perc. De az a három perc olyan biztonsági öv, amit a gyerek magával visz a világba.
Emlékezteti arra, hogy szerethető, értékes, és a kapcsolódás jó dolog.
És ez a tapasztalat sokkal többet ér, mint bármely „fejlesztő játék” vagy különóra.
Szülőként sem kell tökéletesnek lenni
💥Nem arról van szó, hogy mindig mosolyogjunk, mindig kedvesek legyünk, vagy mindig időnk legyen.
A háromperces szabály nem fegyelmezés, nem újabb elvárás a szülő felé.
Inkább meghívás arra, hogy visszatérjünk a lényeghez.
3️⃣ Három percnyi jelenlét nem időigényes – de tudatos figyelmet kér.
És minden alkalommal, amikor megadjuk, valami apró, láthatatlan szál újra megerősödik köztünk és a gyermek között.
Ahogy a párunkkal, a barátainkkal, a kollégáinkkal is: minden kapcsolat a figyelemből táplálkozik.
Egy napban sok három perc van. Használd okosan ❣️
