16/07/2025
A digitális eszközök szinte észrevétlenül válnak a mindennapok meghatározó részévé. Sőt, akár komoly függőséget is okozhatnak. Vajon mi történik ilyenkor az agyban, ami miatt olyan nehéz letenni a mobiltelefont?
A közösségi média, a különböző online tartalmak és a videójátékok nagyon trükkös és alattomos módon hatnak ránk: megjutalmaznak bennünket. Ezek az azonnali jutalmak – amelyek lájkok, új értesítések formájában jelennek meg – dopamint szabadítanak fel az agyunkban. A dopamin az egyik úgynevezett boldogsághormon, vagyis ez a vegyület örömérzetet vált ki bennünk. Az agyunk pedig egy csodálatos szerkezet, ami nagyon gyorsan tanul: újra és újra meg akarja ismételni azt, amitől jól érezzük magunkat. Ez az úgynevezett jutalmazási kör rövid időn belül szokássá, majd kényszerré válhat (forrás: https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC11479953/).
Emellett a szorongás, az alacsony önértékelés vagy a „FOMO” érzése (félelem attól, hogy kimaradsz valamiből) mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egyre gyakrabban nyúlj és hosszabb ideig lógj a mobilodon (forrás: https://stepstogether.co.uk/mobile-phone-addiction-understanding-the-science-and-how-to-tackle-it/).
A digitális addikció kialakulásának rizikója valamennyi felhasználót érint, ám a legkiszolgáltatottabbak a gyerekek; esetükben a korai és intenzív digitális eszközhasználat nemcsak a mentális egészséget, hanem a személyiségfejlődést, a társas készségek fejlődését és később a tanulmányi eredményeket is veszélyeztetheti (forrás: https://npistanbul.com/en/what-is-digital-addiction).
A digitális eszközök, a különböző platformok és alkalmazások szándékosan úgy vannak megtervezve – beleértve a működési mechanizmusaikat is –, hogy minél jobban lekössék a figyelmünket. Az automatikus lejátszások, az értesítések, a jutalmazások, a különböző szintek beépítése, a tartalmak végtelenítése egy negatív spirált hoz létre, ami egyre nehezebbé teszi a kiszállást.
Erre egyetemistaként is érdemes figyelni, hiszen a digitális függőség szinte észrevétlenül veszi át az irányítást a figyelem, a koncentrációs képesség, az érzelmek és az emberi kapcsolatok alakulása felett, mindez pedig lecsapódik a tanulmányi eredményekben is.
A digitalizáció áthatja az egész életet, ezért valószínűleg egyikünk sem tehetné meg, hogy teljesen visszavált az „analóg életre”. Éppen ezért kell fejleszteni a tudatosságunkat, az időmenedzsmentünket, és ki kell alakítanunk egy okos, jól működő önkontrollt.
