18/01/2021
Mindenki figyelmébe ajánlom .Professzor Úr mondhatom ,hogy az egyik példaképem .
LEGÚJABB INTERJÚNK DR. KEMÉNY LAJOS PROFESSZORRAL:
Az első tapasztalatok egy magyar oltóponton 💉🦠
A videó itt tekinthető meg: https://fb.watch/34je7j0EP7/
Nem ok az oltás elkerülésére, ha ismerten más gyógyszer vagy rovarcsípés váltott ki korábban túlérzékenységi reakciót – tájékoztatta a KOVIDők tudományos ismeretterjesztő csatornát dr. Kemény Lajos professzor, a Szegedi Tudományegyetemen felállított első és második szegedi oltópontnak helyet adó Bőrgyógyászati Klinika igazgatója.
👉Szegeden eddig több mint 1000 egészségügyi dolgozó kapta meg a Pfizer/BioNTech COVID-vakcináját. Lényeges mellékhatást nem tapasztaltak.
💉Alig több mint két hete (december 31-én) indult a COVID-19 elleni oltópogram, az SZTE Bőrgyógyászati Klinikáján felállított oltópontok máris maximális kapacitással dolgoznak: óránként 8–10 embert oltva Szegeden már közel 2000 a beoltott egészségügyi dolgozók száma. 👉 Az oltási hajlandóság kiemelkedő: a jelenlegi fő célcsoport 90 százaléka jelentkezett a klinikai oltóközpontban, és többségük már át is esett az első oltáson.
❓HOGYAN TÖRTÉNIK AZ OLTÁS? - A VAKCINA ÚTJA A SZÁLLÍTÓTÓL A PÁCIENSIG
❗Az oltóanyag az egyetem Klinikai Gyógyszertárába érkezik, ahol –70 °C-on tárolják, majd rendkívül szigorú szabályok és jól megtervezett rend szerint végzik a beadásra való előkészítést:
▶ az oltásra behívottak pontos létszámának megfelelő ampullamennyiség kiolvasztását, hígítását, fecskendőbe való felszívását és az oltópontra szállítást.
▶ Az oltás pontos időpontját telefonon egyeztetik a jelentkezőkkel, akik a teljes körű tájékoztatás és a kórelőzmény felvétele után a beleegyező nyilatkozat aláírásával adják hozzájárulásukat az oltás beadásához. Az esetleges korábbi oltási reakciókra nyomatékosan rákérdez az oltóorvos. ▶ Maga a beadás 10 másodpercet sem vesz igénybe. Az oltást kötelező megfigyelés követi annak érdekében, hogy bármilyen váratlan esemény (pl. az extrém ritkán – 100 ezer közül egy oltottnál – előforduló allergiás reakció) észlelése és azonnali ellátása megoldható legyen. Ilyen eddig egyetlen esetben sem fordult elő a szegedi klinikán.
▶ Az oltottak 15–30 perces várakozási idő után távoznak az intézményből. A visszajelzések alapján a beadás helyén jelentkező érzékenység/fájdalom a legjellemzőbb mellékhatás.
❓VANNAK-E OLYAN KRÓNIKUS BETEGSÉGEK, AMIK KIZÁRJÁK A COVID-VAKCINA BEADÁSÁT?
☝️Gyakorlatilag nincs olyan krónikus betegség, ami kizáró okot jelentene. 💉Gyakori kérdés, hogy az immunszupresszív kezelésben részesülő autoimmun betegek megkaphatják-e a védőoltást – ☝️a válasz igen, ez sem kizáró ok. Biztos, hogy a vakcina esetükben sem okoz semmilyen szövődményt. ☝️Ilyen vonatkozásban az egyetlen eset, amikor az oltás időzítése megfontolandó, ha újonnan beállított, nagy dózisú immunszupresszív kezelést kap az autoimmun beteg – ilyenkor az oltóorvos dönti el, érdemes-e beadni a vakcinát, mert ilyen helyzetben a hatékonyság várhatóan nem lesz kielégítő.
‼Az oltás egyetlen ellenjavallata a hatóanyaggal vagy a segédanyagokkal szembeni túlérzékenység. 👉Ha tehát ismert, hogy az oltóanyag valamelyik komponense az adott személynél korábban súlyos anafilaxiás reakciót okozott, az oltás nem adható. Speciális körülmény – és ❗különös mérlegelést igényel –, ha a kórtörténetben szerepel bármilyen oltással összefüggő vagy ismeretlen okú anafilaxiás reakció. Ha viszont ismerten más gyógyszer vagy rovarcsípés váltott ki korábban túlérzékenységi reakciót, ez nem ok az oltás elkerülésére. Ilyenkor természetesen fokozott odafigyelés – az oltás beadása után legalább 30 perces megfigyelés – indokolt.
❓ HA VALAKI MÁR ÁTESETT A FERTŐZÉSEN, MENNYI IDŐ ELTELTÉVEL OLTHATÓ?
A Nemzeti Népegészségügyi Központ irányelve ad útmutatást, illetve utasítást arra vonatkozóan, kik olthatók.
☝️Az irányelv jelenleg 6 hónap várakozást javasol a fertőzés lezajlását követően, de nem azért, mert a korábbi fertőzés ellenjavallata lenne az injekciónak, hanem azért, mert a gyógyult betegek bizonyos ideig jó eséllyel védettek az újrafertőződéssel szemben. ☝️Jelenleg a legveszélyeztetettebb csoportokat kell elsőbbségben részesíteni.
❓MIT JAVASOLHATUNK AZOKNAK, AKIK BIZONYTALANOK AZ OLTÁS FELVÉTELÉT ILLETŐEN? 💉🦠
👉 Azt gondolom, minden új orvosi beavatkozást egy természetes szkepticizmus övez, mert az emberek nem tudják, mit gondoljanak az újról, az ismeretlenről, és sokan inkább a szomszédasszony véleményében bíznak az orvosok helyett. ☝️A következőt kell mérlegre tenni: egyfelől ott van a fertőződéssel járó kockázat, amit ugyan átvészelhetünk tünetmentesen – főleg a fiatalok –, de nem szabad elfelejteni, hogy akár a gyermekeknél is előfordulhat súlyos-életveszélyes COVID-19 megbetegedés. 😷 Az életkorral párhuzamosan az egyéb társbetegségek (elhízás, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek) jelentősen növelik a súlyos tünetekkel kísért kórlefolyás esélyét. Ha pedig krónikus légzőszervi károsodások alakulnak ki, ez hosszú távon kihat az egészségre. ☝️💉 A mérleg másik serpenyőjében ott van egy védőoltás, amivel eddig sok millió embert oltottak már be, és látjuk, tudjuk, hogy gyakorlatilag nincs mellékhatása. ❗Ha józanul összevetjük a kétféle kockázatot, nem lehet kérdéses, hogy kérjük-e a vakcinát vagy sem. Hosszú távon a vakcina biztosítja, hogy megszabaduljunk a koronavírus-fertőzés általi fenyegetettségtől, és mindazoktól a korlátoktól, amiket ez az új helyzet hozott. Ehhez viszont az kell, hogy elérjük a nyájimmunitást, ami csak akkor teljesülhet, ha a lakosság minél nagyobb hányada megkapja a vakcinát. ‼Ne feledjük, hogy a legsúlyosabb fertőző betegségeket védőoltásokkal sikerült visszaszorítanunk: a vakcináknak köszönhető, hogy ma már nem kell tartanunk a fekete himlőtől, a járványos gyermekbénulástól, a torokgyíktól és így tovább. ☝️ A kételyek eloszlatásához nagyon fontos a hiteles forrásokra épülő, megfelelő és folyamatos tájékoztatás, ennek nyomán pedig az, hogy a lakosság bízzon az orvostudományban.
👉Forrás: KOVIDők Youtube csatorna: https://www.youtube.com/watch?v=hoPtMgSj34I&t=39s
🥼KOVIDők – A kutató kérdez. A szakértő válaszol.
✏ Írott anyag: Dr. Bokor Dóra (gyógyszerész, szakújságíró)
