Fresh Masszázs

27/08/2024

A gyakorlatok 13 és 21 percnél találhatók.

A gyakorlatokat 13 és 21 percnél találjátok.

09/08/2024

Mai üzenetként a hibák jöttek ki, amikor elhibázunk valamit, vagy úgy érezzük, valami nem stimmel, rosszul csináltunk valamit.

Amikor a hibáink következményeit nézzük, gyakran nehéz észrevenni, hogy legtöbbször nem valódi következmény amitől szenvedünk.

Semmi nem mentesít minket a felelősség alól az univerzum ok-okozati törvényszerűségeit illetően. Ugyanakkor, a felelősség, nyomás, amit magunkra pakolunk ha úgy gondoljuk, valamit rosszul csináltunk, gyakran nem valódi.

Tudományosan is képesek vagyunk ilyenkor megmagyarázni, hogy a borzasztó hiba amit elkövettünk, milyen nehézségekhez, vagy bajokhoz kell hogy vezessen.

Valójában, borzasztó sokszor, mi magunk büntetjük magunkat, és nem az univerzum kőbe vésett törvényei révén élünk meg negatív következményt.

Ha képesek vagyunk felismerni, és abbahagyni önmagunk hibáztatását, akkor megtapasztalhatjuk, hogy a hiba, amit elkövettünk, nagyságrendekkel kevésbé komoly és borzasztó mint hittük, ha egyáltalán még mindig hibának látjuk.

Nagyon fontos, hogy “sokat hibázzunk”.
Nem úgy értem, hogy próbáljunk Mekk Elek módjára mindent szándékosan elbaltázni. Ha azonban keveset hibázol, az azt jelzi, hogy a komfortzónád be van szűkülve, és ellenállsz a fejlődésnek.

Nagyon tipikus, sokat emlegetett, de megunhatatlan példa, hogy emlékeztessük magunkat amikor járni tanultunk. A padlón fekve, nem döntöttük el, amikor elestünk, hogy jól el..tam és inkább itt maradok örökre, mert reménytelen csődtömeg vagyok.

Ha odafigyelünk, észrevesszük és megállítjuk azokat a mechanizmusokat, amikor hibáztatjuk magunkat, akkor azt a meggyőződést is folyamatosan felülírhatjuk, hogy hibásak vagyunk.

08/08/2024

Mai üzenetként az önmagunkban való kételkedés jött ki:
Mikor kételkedünk az erőnkben, az is egyfajta hit. Meg vagyunk győződve róla, hogy minden balul fog kiütni, és el fogunk valamit rontani.
Ez is, mint szinte az összes többi témakör, ami itt fel fog jönni, azzal a gondolattal rokon, hogy “nem vagyok elég jó”.
Ez a meggyőződés a gyökere azoknak a negatív gondolatoknak, félelmeknek, aggodalmaknak, amikor kételkedünk benne, hogy valamit történetesen akár jól is csinálhatunk.
A legegyszerűbb ellenszer, ha észrevesszük ezeket a gondolatokat, és visszavonjuk őket.
A tibeti masszázs tanfolyamokon azt a mondatot használtuk, hogy “visszavonom azt a döntésem, hogy…”
Ez gyökerestől kitépi a kételkedést, mert tudatosítja, hogy a te döntésed, akkor is ha 1 perce még megfoghatatlannak tűnt, hogy pl miért érzel idegességet a hasadban, vagy látszólag külső körülményeken aggódsz.
Pl. “Ahogy ez már csak lenni szokott, ma is minden összeesküdött ellenem, és úgysem leszek kész időben.”
-Visszavonom a döntésem, hogy minden összeesküdött ellenem.
-Visszavonom a döntésem, hogy nem leszek kész időben.

A visszatérő problémáknál, “akcióterveket” is készíthetsz. Meghatározhatsz olyan lépéseket, amiket könnyen meg tudsz valósítani, és megelőzik az események negatív kimenetelét.

07/08/2024

Mára önmagunk lekicsinylésének témaköre jött ki.
Ha hajlamos vagy önmagad alulbecsülésére, biztos, hogy veled is sokszor előfordult már, hogy egyszerűen lepergettél magadról egy dícséretet, elismerést vagy gratulációt. Akkor, is ha már elhatároztad, hogy igenis el fogod fogadni legközelebb, ha megveregetik a vállad. Mikor megpróbáltad fura érzés volt.

Tipikus ilyenkor, hogy előre leírjuk magunkat. Megmondjuk előre a környezetünknek, hogy mennyire bénák vagyunk, ezáltal úgy érezzük, hogy védve vagyunk az önbecsülésünkre mért külső támadásoktól. Mérünk magunkra egy csapást, hogy a környezetünknek ne kelljen később fáradnia.

Ezzel szimpátiát is nyerhetünk amit összekeverünk egyfajta szeretettel, és erényesnek, alázatosnak érezhetjük magunkat, nem olyannak, mint azok a bizonyos nagyképű emberek.
Akiknek nagy az arca, ugyanettől szenvednek, csak a másik irányban kompenzálnak, így felesleges irigykedni rájuk, vagy azt hinni, hogy nekünk is olyan “határozott” viselkedési formákat kellene felvennünk. Ha megpróbáljuk, észre fogjuk venni, hogy nem áll jól egyáltalán.

A halogatás ennek a mentalitásnak a következménye, ezért van, hogy gyakran hiába küzdünk magunkkal. A megértéshez vissza kell kanyarodni a megérdemlés témaköréhez, vagy a tegnapihoz, hogy ne tagadjuk meg magunktól az igényeinket.
Eldobjuk magunktól eleve a siker, elismerés lehetőségét, hogy ne kelljen megbírkózni ezáltal a nagyobb elvárásokkal.

Nagyon sokan vagyunk, akik gyerekkorunkban kitűnő tanulók voltunk, versenyeket nyertünk, és tudat alatt a mély meggyőződésre alapoztunk, hogy nem vagyunk elég jók sohasem. Azért van ez, mert korábban az életünk során olyan magas elvárásoknak voltunk kitéve, amit nagyon könnyű alulmúlni. Gyakorlatilag csak a tökéletes lenne elfogadható számunkra, amíg ez a meggyőződés létezik. Az a fajta tökéletesség, ami igazából nem létezik.

Ha te is sokszor próbálkoztál már, hogy jól felszívd magad egy kihívás előtt, nem kell többé ezt tenned. Ez lehet bármilyen hétköznapi feladat, vagy szociális szituáció. Forgatod a cselekmények lehetséges kimenetelét a fejedben, hogy bármi lesz is, tökéletesen tudj reagálni.
Közben túlterheltnek érezheted magad a gondolatiad súlya alatt, mégis nehéz lenyugodnod.
Igazából nem kell semmihez felturbóznod magad, csak elég ha figyelmes vagy a folyamatra amikor lebeszéled magad a törekvésről. Észreveheted, hogy minél jobban felkészülsz, annál gyakoribb, hogy szinte a semmiből negatív belső párbeszédek törnek elő, amiben szarkasztikusan leírod magad. Ha tudsz nevetni rajta, akkor jó, mert feloldódik a feszültség, de általában nem vicces, és csak inkább kényszeredett mosoly fog előjönni, valódi nevetés helyett.

Csak ezektől kell függetleníteni magad, és észben tartani, hogy bőven elég jó vagy úgy ahogy vagy. Így a cselekvéseidről, szavaidról leveheted azt a nyomást, ami a legtöbbször amúgy sem segít az eredmény kimenetelét illetően.

06/08/2024

Mai üzenetként az jött ki, hogy ne nyomjuk el magunkat, olyan értelemben, hogy ne tagadjuk meg magunktól azokat a dolgokat, amikre valójában szükségünk lenne.

A dolgok, amit megtagadunk magunktól nap, mint nap:
Odafigyelés, elismerés, pozitív motiváció, bátorítás, pihenés, játék,
tér a mozgáshoz, tér a gondolkodáshoz, tér a nyugodt munkához,
friss levegő, időzés a természetben, időzés barátokkal, családtagokkal,
mély beszélgetések, érintés
pár kedves szó ismeretlenekkel,
megállni megszagolni egy virágot, megnézni egy felhőt vagy megsimogatni egy kutyát…

Csak, hogy néhány példát említsek a végtelen listából, de alapjáraton:
Az igény, hogy odafigyeljünk önmagunkra és észre tudjuk venni, hogy mire van egyáltalán szükségünk.

Itt is nagyon fontos, hogy mögé tudj nézni azoknak a felületes információknak, amik a mai modern self-help kultúrában elárasztanak minket. Pl. Hogy ne szabotáld magad, megérdemled a jót, kibírod, meg tudod csinálni, erősebb vagy mint hinnéd…

Ezek önmagukban nagyon is bölcs és hasznos útmutatások, de ha nem vizsgálod meg néha önmagad nagyobb távlatokból, maximum ideig óráig működnek, és megtörünk. Január 3-án még mindenki fogyózik, aztán 20-a környékén eszedbe se jut.

Ilyenkor nem vezet semmi jóra, ha még pluszban megerősítjük, hogy lusta vagyok, nincs akaraterőm, önfegyelmem, vagy ha a emlékezteted magad, mennyire rossz dolog szabotálni önmagunkat, és feladni az elhatározásunkat.

Azért történnek ezek, mert a személyiségünk összetettebb annál, mint amire tudatosak vagyunk a hétköznapi elménkkel. Fontos az a fajta kontroll is amire a hétköznapi gondolataink által vezérelt döntéseink szintjén képesek vagyunk, de a tudatalatti sokszorta erősebb.

Ha tartósan megtagadsz dolgokat magadtól pl. annak a jegyében, hogy jónak, vagy fegyelmezettnek érezd magad, az vissza fog ütni előbb vagy utóbb.

Ezt meg is ismétlem, hogy nagyon összetett a személyiségünk ilyen szempontból, és hozzá kell tennem, hogy azt is nehéz észrevenni, ha nagyrészt nem a saját életed éled. A környezeted meg fogja erősíteni, hogy érdemes, erényes, hasznos és jó dolog, sőt mi több, fontos, hogy el tudd nyomni magad, ahhoz hogy hasznos tagja tudj lenni a társadalomnak.
Az igazság az, hogy, ha teret engedsz az igényeidnek, és azon dolgozol, hogy teljesüljenek, akkor sokkal jobban ki tudsz bontakozni.
Ezt nagyon jól szemlélteti a népszerű példa, hogy halakat tanítanak fára mászni. Ha vízbe teszed, sosem lesz jó “fáramászó”, de remek úszó lesz minden különösebb erőfeszítés nélkül.
Csak a végén nem tudja kiposztolni a fotót a Facebookra, hogy ül a fa tetején, hogy “Megcsináltam!”

05/08/2024

Mai napi üzenetként a spirituális elkerülő utakat dobta a gép.

Ma még lehet, hogy segít egy mélyen szántó Facebook idézet, hogy pillanatnyilag önigazolást találjunk, és egy kicsit jobban érezzük magunkat, de lehet, hogy később ugyanaz a gondolat, amit megerősített még erősebb fájdalomhoz vezet.

A társadalmi normák, amiket követünk, és a neveltetésünk eleve meghatároznak olyan utakat, amiknek elég nagy része nem a mienk. Elkezdjük járni ezeket, mert ösztön szinten társas lényként vagyunk programozva, és nem szeretjük megszégyenítve, vagy neadjisten, kiközösítve érezni magunkat.
Onnan tudhatjuk, hogy csak magunkra erőltettünk a környezetünkből valamit, ami nincs harmóniában a valódi autentikus megnyilvánulásunkkal, vagy életcélunkkal, hogy a végén mégis, pontosan ez a szégyen és kirekesztettség fog előjönni valamilyen formában.

Azért van ez, mert az univerzum tükörként működik, és akár tudunk róla, akár nem, ha ellenállás, ítélkezés van bennünk az meg fog nyilvánulni a valóságunkban. Ha elutasítunk, helytelennek ítélünk meg valamit, azzal a személyiségünk azzal harmonizáló részeit is egyre jobban elnyomjuk.
Ez egy összetett folyamat, ami szenvedést, problémákat hoz az életünkben.
Mindenki életében van ilyen, mert ezek által fejlődik a személyiségünk, és a problémák megoldása, a szenvedés megszüntetése révén újra tudjuk integrálni azokat a részeinket, amikről talán addig nem is tudtuk, hogy el voltak nyomva, ki voltak rekesztve.

Ez a valódi spirituális utunk, mindenki járja, így vagy úgy, hiedelem rendszerektől függetlenül. Mesterséges tévutakra küldhetjük magunkat, ha úgy akarunk megszabadulni a fájdalomtól, hogy ne kelljen szembenézni vele. Sok esetben nehéz észrevenni, ha a régi korlátok és értékítéletek feloldása helyett újakat teremtettünk.

A legnyilvánvalóbb tévutak azok, ahol a vezető azt hirdeti, hogy túl van már minden ilyen alantas, risz-rossz kis földi problémán, és ha követed te is hamarosan eljuthatsz abba a ragyogó fénybe, ahol minden magasztos jó, és egy picit felsőbbrendű.

Ezek hajmeresztőek, és ha rendelkezünk minimális intelligenciával, akkor nem fizetjük a drága tanfolyam díjakat, vagy az adományokat a “fény szolgálóinak”, de emellett az útkereső ego építgetése még számtalan, sokkal kevésbé nyilvánvaló formában is megnyilvánulhat.

Minden útkeresés jó alapvetően, mert próbáljuk felfedezni benne magunkat. Lehet, hogy valaki úgy töri le aktuálisan szenvedése pokoli béklyóit, hogy a “Hogyan legyünk sikerek milliomosok 3 nap alatt” című könyvet olvassa, míg másnak egy füstölős, csilingelős, ommogós kaland hoz oldódást az erdő közepén.
Gond csak akkor lesz, ha ezzel a személyiségünk újabb darabjait kezdjük bezárni a pincébe, ahelyett hogy kiszabadítanánk a régieket.

04/08/2024

Mai üzenetként az áldozati szerep jött ki.
Tipikus, főleg a mai, divatos önismereti irányzatokban, hogy kiemeljük, hogy nem szabad áldozatként tekinteni magunkra. Ez sokszor hasznos, hogy ne vegyék át felettünk az irányítást a negatív gondolatok.
Ha azonban valaki történetesen valóban áldozat, nem fog semmi jóra vezetni, ha ezt letagadjuk, vagy még meg is szégyenítjük emiatt.
Ezért meg kell különböztetni először is, hogy tényleg áldozat vagy e egy adott szituációban, vagy csak beleragadtál az áldozati mentalitásba.
Az utóbbira nagyon jellemző tipikus példák, amivel nap, mint nap találkozom:
Ha valakinek be “KELL” mennie a munkahelyére, amit évek óta utál.
Ha valakit baleset ér, de még évekkel később is hátráltatja a saját gyógyulását, mikor a rehabilitáció már megtörtént.
Vírus, vagy ellenanyag okozta ízületi gyulladás, ami 2éve kezdődött.
Krónikus stressz okozta egyéb tünetek, amit az áldozat nem gyógyuló, külső hatások okozta betegségként él meg.
Rossz kapcsolat, amiből nem lehet kilépni a körülmények, a gyerekek, a közös vállalkozás, de főleg az anyós miatt.
… stb.. stb.. stb..

Az ezekhez hasonló meggyőződések borzasztóan önkorlátozóak, de számos “előnyük” van:
Nem kell felelősséget vállalnunk a rossz döntéseinkért, amik negatív következményekhez fognak vezetni ezután is, és másokat, vagy mást okolhatunk a saját hibáinkért.
Ideig óráig figyelmet és együttérzést nyerhetünk másoktól az önsajnálattal, de egyre jobban elkezdjük ezt összekeverni a szeretettel, és csalódottá, elhagyottá, magányossá válunk. Persze ezért is mások lesznek a hibásak, és az ördögi kör egyre jobban bezárul.
A változtatás mindig ijesztő, és remekül elkerülhetjük az áldozat bőrébe bújva, akinek nincs választása, és el kell szenvednie a körülmények okozta nehézségeket és fájdalmat.
Visszaad valamennyit a feladott erőnkből az az érzés, hogy már megint igazunk van.
… stb.. stb…stb..

A tegnapi szám alapján kijött üzenet a megbocsátás volt. Az áldozat szerepből való kilépés ugyanilyen.
Akkor történt meg valójában, ha már eszünkbe sem jut az a sztori, ami az áldozat szerepében tartott minket.
Ha sikerül szembesülnünk önmagunkkal, amihez bátorság és őszinteség szükséges, akkor szinte magától megtörténik.

Önmagunk állandó hibáztatása szintén áldozat szerep, és menekülés a valódi felelősség vállalás elől.

A valódi változtatás, ha elkezdjük megnyitni a szemléletünket az előttünk álló lehetőségek felé, és értékeljük a pozitív változásokat, bármilyen elhanyagolhatónak tűnnek.

03/08/2024

Mai nap random Üzenete: megbocsátás

Nem örültem a mai témának, mert a megbocsátás is egy borzasztó elcsépelt fogalom, amiről már látszólag nem lehet több bőrt lenyúzni a spirituális és/vagy önismereti világban. Dehát ez van, ezt dobta a gép - szó szerint.

Mindannyian tudjuk mennyire fontos és erényes és szép és jó és okos dolog megbocsátani. Ha itt az interneten követsz önismereti forrásokat, és görgetsz még egy pár percet, akkor biztos találsz valami mélyen szántó idézetet. Ha dolgod van vele, akkor értelmesen bólogatsz, sóhajtozva, hogy “hát igen …”, de valójában a hányingeren kívül semmilyen érzést nem fog felszabadítani benned, ha megpróbálsz megbocsátani magadnak, vagy másoknak egy konkrét szituációban.

Mivel a valódi megbocsátás, az elengedéssel, azaz a teljes elfogadással rokon érzés, így soha nem kell, és nem is lehet megtenni, hogy megbocsátunk. Amit elengedtünk, az eszünkbe se jut.

A konkrét példát épp szolgáltatja az élet, mert szinte bele se kezdtem az írásba, és máris pokoli zajjal próbálják kipukkasztani a nyugodt kis buborékomat, ahova leültem 10 percre mély harmóniában és átszellemültségben megírni ezt a cikket.
Most épp nem sikerül "nekik!!", de ez egy elég tipikus gyengeségem, hogy hajlamos vagyok morogni, vagy idegesen reagálni olyan körülményekre, amivel talán nem kéne különösebben foglalkozni, vagy teljesen felesleges, mert úgysincs rá hatásom.
Tegnap ugyanekkor egy légy “támadott meg”. Mivel borzasztó indulatos reakciót váltott ki belőlem, valahol éreztem, hogy ez azért kissé túlzás. Talán pont ezért, hogy ne kelljen szembesülnöm a saját - úgymond - hibámmal -, ahogy vissza-visszatért a kis légy, egyre nevetségesebben és erélyesebben csapkodtam a konyharuhával. Ez főleg akkor vicces kívülről nézve, ha épp egy cikket próbálsz posztolni arról, hogyan éljünk harmonikus életet.
Persze az ilyen reakcióinkat már olyan mélyebb dolgok váltják ki, aminek egy apró hétköznapi esemény csak egy felszínes megnyilvánulása.
Akkor tudsz valóban megbocsátani önmagadnak, ha megértéssel fordulsz a problémáid felé, ahelyett, hogy rögtön ítélkeznél.
Ezt azért nem tesszük meg, ha erővel akarunk megbocsátani, mert ilyenkor valójában kikerüljük a valódi fájdalmunkat, ahelyett, hogy átélnénk, ezzel megengedve, hogy feloldódjon. A szenvedést nem a fájdalom okozza, hanem az a jelentés, amit társítunk hozzá az elménkkel.

Ez kifelé, mások felé is működni fog. Ha nagyon haragszol magadra, akkor kifelé is kezdheted. Sokkal nehezebb egy kisgyerekre, vagy egy kisállatra haragudni, mint magunkra.
Ha pedig valaki igazán bántott, akkor fog megtörténni a valódi megbocsátás, ha megérted, hogy nem tudott más eszközt, hogy átéreztesse veled a poklot amin ő keresztül ment. Ez egy erős felszabadító érzés lesz, és utána nem fog foglalkoztatni többé a dolog.

(Egy random szám alapján nyitok ki egy könyvet, és az alapján írom ezt a sorozatot. Közhely, hogy szeresd magad, és minden szép és jó lesz. Ha valami kellemetlen történik, még hajlamosak lehetünk úgy érezni, hogy mi nem vagyunk olyanok, mint azok akik szeretik magukat, és még a hajuk is tökéletes, minden körülmények között. Ez igazából egy képesség, aminek a fejlesztésére így minden nap újabb eszközt kaphatunk.)

02/08/2024

A mai nap random üzenete: Játék

Egy random szám alapján nyitok ki egy könyvet, és az alapján írom ezt a sorozatot. Közhely, hogy szeresd magad, és minden szép és jó lesz. Ha valami kellemetlen történik, még hajlamosak lehetünk úgy érezni, hogy mi nem vagyunk olyanok, mint azok akik szeretik magukat, és még a hajuk is mindig tart. Ez igazából egy képesség, aminek a fejlesztésére így minden nap újabb eszközt kaphatunk.

Az értékrendünk határozza meg, hogy mit tartunk fontosnak. A személyiségünk bizonyos részeit elfogadhatóbbnak tartja a társadalom. Így természetes, hogy megtanultuk, hogy azokat a tevékenységeket helyezzük előtérbe, amik által értékesebbnek tűnhetünk kifelé, és ezáltal nagyobb eséllyel nyerjük el a környezetünk elfogadását, vagy elismerését.
Ez azonban nincs mindig összhangban azokkal az értékekkel, amit valójában képviselni vagyunk hivatottak. Ahogy egyre jobban megismerjük önmagunkat, felül írhatjuk a társadalmi ösztön által diktált és tanult programokat, hogy egyre jobban a saját életünket élhessük.
Ennek az egyik legjobb eszköze a játék. Ezalatt bármit érthetsz, amit nem azért csinálsz, mert meg “kell” csinálni, vagy bármit is vársz tőle, hanem pusztán azért mert örömet okoz. Ez lehet akár egy séta is a parkban, ha épp egy elfoglalt napon késztetést érzel, hogy megszagolgasd a virágokat. Lényeg, hogy annak a késztetésnek engedj, ami a valódi lényedből fakad, és arra az időre engedd el, hogy mit lenne épp muszály tenned.
Ilyenkor az agyad endorfinokat szabadít fel, és növekszik az energia szinted.

Pl. Strand, Főzés, tollasozás, sakk, rajz festés, zene, társasjáték, utána olvasni ami érdekel, növények, állatok, új recept főzés, vagy ami nekem no.1. a kártya

Ha utána vissza kell térned olyan feladatokhoz, amit nem szívesen csinálsz, de úgy érzed nem tudod kikerülni, akkor is könnyebben állsz a kihívás elé, de minél többször engeded el magad a pórázról, annál kevesebb lesz az olyan helyzet, ahol ezt érzed.

02/08/2024

Aki Bag, Aszód, Kartal környékéről szeretne jönni, jelentkezzen be telefonon, vagy írjon, és együtt tudunk menni kocsival.
06-70-637 2662

Sápi Gergely révén három alkalomból álló Chi-kung szeminárium során ismerkedhetünk az ősi kínai hagyománnyal.

26/07/2024

Ezt a gyakorlatsort szoktam végezni, kb másfél éve minden reggel. Többféle chikungból azokat tettem bele, amik a leghatékonyabban segítettek helyreállítani a légzésem és az elmém akkoriban. Allergiás tünetekkel küzdöttem, és ezeket használtam, amikor szükséges volt, hogy levigyem a stressz szintet, hogy újra megfelelően kapjak levegőt. Ezek megszűntek, de továbbra is nagyon pozitívak a tapasztalataim, ha ezzel indítom, vagy zárom a napom. Próbáld ki, szívből ajánlom.

Ezt a gyakorlatsort szoktam végezni, kisebb-nagyobb módosításokkal, legalább egy éve minden reggel. Többféle chikungból azokat tettem bele, amik a leghatékon...

21/07/2024

https://youtu.be/Ym3hDMNN_ow

3:20-nál kezdődik a gyakorlat, az eleje instrukciókat tartalmaz, hogy a hanganyag nélkül is használni tudd, a saját idődre és formádra szabva.