22/09/2025
Őszi napéjegyenlőség🍂
2025. szeptember 22. hétfő
A hétfői Napéjegyelnőségből természetesen nem maradhat ki öreg barátunk, a Szaturnusz, már a szinte lemaradhatatlan társával a Neptunusszal.
Szépen koronázza mindazt a törekvést, ami mögöttünk van, és természetesen meghatározza az ősz hangulatát is.
Továbbra lassan, megfontoltan bomlik le minden, aminek immáron mennie kell, miközben a késztetés a változásra egyre jelentőségteljesebb. Mellette ugyan ilyen óvatosan, szinte osonva közelít mindaz, amit az új életünknek hívunk.
Mivel a Szaturnusz egész végig fogja a kezünket, nem ússzuk meg, bizony kapjuk a leckét türelemből, alázatból, kitartásból.
A napéjegyenlőség a fent említett párossal éppen szembenállva pontosodik be, méghozzá a hatos és tizenkettes életházak összeköttetésében. Így minden, ami rendezendő, és minden, ami befejezésre ítéltetett, szinte nyomatékkal lesz jelen.
Nincs megúszás.
A szituáció nem új. Hónapok óta zajlik. Legbelsőbb késztetéseink szinte sereghajtóként tolják maguk előtt az egész életünk, annak összes szereplőjével, kellékével, és ami nem bírja a tempót, aminek már nincs szerepe a jövőben, az lemarad.
Természetesen nem úszuk meg azt a feladatot sem, hogy mi esedékes, azt magunk válasszuk le, engedjük el, és hagyjuk, hogy holnaptól már csak múltként emlékezzünk rá.
Most többen érezhetik azt, hogy valamit már nagyon a helyére kellene tenni, le kellene rendezni, kint és bent is. Megmutatkozhat mindez akármilyen bagatell, hétköznapi feladatban, amit már toltunk magunk előtt egy ideje, de a jelent meghatározó sorsmunkák is ide tartoznak.
Nem fogunk unatkozni.
Mostantól egyre meghatározóbbá válnak a belső munkák, a mélységeinkkel való foglalkozás, így a belső igazsággal, és az árnyék részekkel dolgozva teljesedhet be az átalakuláshoz, újjászületéshez kapcsolódó minden feladat.
Aki arra vár, hogy egy reggel arra ébredjen, hogy minden megváltozott, hogy száznyolcvan fokos fordulatot vett az élete, annak az a kiábrándító hírem van, hogy még mindig neptunuszi illúziókban ringatja magát, és a benne élő Szaturnusszal sem lesz képes zöld ágra vergődni.
Ezek a változások fokról fokra történnek. Ez egy folyamat, melynek minden napját, minden szintjét, minden rezdülését külön-külön éljük meg. Megéljük, megszenvedünk vele, megértjük, meglépjük, meghaladjuk, és ami beköszönt ezáltal, azt fixáljuk az életünkben. Onnan saját jogon működtetjük, és csakis innen haladhatunk tovább.
Lépésről lépésre.
Majd innen köszönhet be valami új, valami olyan, ami felpezsdíti a vérünket, kiforgatja a világunkat, molekulák szintjén szed szét, és rak össze újra bennünket. Valami, ami új köntösbe öltözteti a hétköznapjainkat, új szereplőket az életünkbe, új sikereket, új élményeket.
Mert ennek a folyamatnak a nyomán kezdődik a nagybetűs JÖVŐ.
Pintér Erzsébet
