Váltópont-Stratégiai Tudatváltás Vezetőknek

Váltópont-Stratégiai Tudatváltás Vezetőknek 🕉️A magzati lét és a születés + az első év traumái és az ősöktől kapott minták, napi rutinok egész életünkre kihatnak.

Nagyon sok lehetőség áll már rendelkezésünkre, hogy önazonos életet éljünk, kihozva magunkból a rejtett tartalékainkat🕉️
Éljünk velük!

🌌 Reinkarnációs utazás – amikor a lélek történetei segítenek megérteni a jelent 🌌Előfordult már veled, hogy egyik napról...
29/09/2025

🌌 Reinkarnációs utazás – amikor a lélek történetei segítenek megérteni a jelent 🌌

Előfordult már veled, hogy egyik napról a másikra megváltozott benned valami, és egyszerűen nem értetted, miért?
👉 Hirtelen nagyon fáradt lettél, pedig semmi különösebb ok nem volt rá.
👉 Elkezdett érdekelni valami, ami addig teljesen hidegen hagyott.
👉 Vagy épp ellenkezőleg: eltávolodtál attól, amit korábban szerettél.
👉 Néha megmagyarázhatatlan hangulatingadozások, félelmek vagy szorongások törnek rád.

Ilyenkor sokan először a hétköznapi magyarázatokat keresik: túlterheltség, stressz, hormonok, élethelyzet. És persze ezek valóban hatással vannak ránk. De van, amikor az érzés olyan idegen, olyan hirtelen és olyan megfoghatatlan, hogy nem illik bele a hétköznapi ok-okozati láncba.

✨ Ilyenkor érdemes belegondolni: mi van, ha a lélek szintjén történik valami?

Mitől lehetnek ezek a furcsa változások?

A spirituális tapasztalatok és tanítások szerint többféle ok húzódhat meg a háttérben:

🔹 El nem távozott lélek – Előfordulhat, hogy valaki halála után a lelke nem tud teljesen eltávozni, és kapcsolódik egy élő emberhez. Ilyenkor a „gazdatest” energiájából táplálkozik, hatással lehet a hangulatára, szokásaira, sőt vágyaira is. Ezért fordulhat elő, hogy valami hirtelen elkezd érdekelni vagy vonzani – mert az a lélek „szerette” vagy vágyta azt az életében.

🔹 Előző életek lenyomatai – A lélek rengeteg tapasztalatot hordoz magában. Ha valahol erős trauma, fogadalom vagy befejezetlen történet maradt, annak energiája a jelen életünkben is felszínre kerülhet. Ez megmutatkozhat félelmekben, ismétlődő helyzetekben, vagy épp abban, hogy valamihez megmagyarázhatatlan vonzódást érzünk.

🔹 Energetikai kimerülés – Amikor valami idegen energia kapcsolódik hozzánk, az gyakran fáradtságként jelentkezik. Nem csak a test, hanem a lélek is jelez: „valami nem stimmel, figyelj rám!”.

Hogyan segít a reinkarnációs utazás?

A reinkarnációs utazás egy finom, biztonságos, meditatív módszer, amely lehetővé teszi, hogy kapcsolatba lépj a tudatalattiddal és a lelked mélyebb rétegeivel.

Ez az élmény nem hipnózis, nem álmodozás, hanem egy tudatos, mégis ellazult állapot, ahol képek, érzések, történetek jelenhetnek meg előtted – olyanok, amelyek a lelkedhez tartoznak.

Az utazás során:
✨ Ráláthatsz, miért ismétlődnek bizonyos minták az életedben.
✨ Megértheted, honnan ered a fáradtság, félelem vagy szokatlan vonzódás.
✨ Találkozhatsz a múltad olyan részeivel, amelyek gyógyulásra vágynak.
✨ És megtapasztalhatod azt is, hogy milyen erőforrásokat, bölcsességet hozol magaddal régről.

Amikor a lélek történetei láthatóvá válnak, megtörténik a felismerés. És a felismerésben benne van a felszabadulás kulcsa is. Gyakran már azzal, hogy ránézel, honnan jön egy érzés, meg tud szűnni az ereje.

Miért érdemes kipróbálni?

Mert minden válasz benned van.
A reinkarnációs utazás nem külső jóslás, hanem belső utazás. Te vagy az, aki meglátja és átéli a történeteket, én pedig csak kísérlek ezen az úton.

Ha úgy érzed, mostanában valami idegen, szokatlan vagy megmagyarázhatatlan van jelen az életedben, lehet, hogy a lelked éppen arra hív, hogy visszatalálj önmagadhoz – tisztán, szabadon, energiával feltöltődve.

💫 Ez az utazás lehetőséget ad arra, hogy újra a saját erőddel és energiáddal élj.

👉 Ha megszólít, írj nekem üzenetet, és megbeszéljük, hogyan indulhat el a te belső utazásod.

Sokszor hallom, és talán te is ismered ezt az érzést: elakadsz, és az első reakció az, hogy valakit hibáztatni kezdesz. ...
19/09/2025

Sokszor hallom, és talán te is ismered ezt az érzést: elakadsz, és az első reakció az, hogy valakit hibáztatni kezdesz.
„Ha anya másképp…”,
„ha apám nem így nevelt…”,
„ha a környezetem…”.

Nem ritka, hogy reflexszerűen ujjal mutogatunk — ez nagyon is emberi, és sokszor meg is van az alapja.
Vannak, akik valóban bántalmazó helyzetből jönnek, vannak, akiknek a családi mintái erősen korlátozták a lehetőségeiket. Ezeket nem szabad bagatellizálni.

De van egy fontos különbség, amit szeretnék világossá tenni:
A múlt nem egyenlő a megoldással.
A múlt már megtörtént,
Történtek dolgok — és ezek ott hagyták nyomaikat,
programokat,
érzelmi lenyomatokat.
mintákat

Viszont a valódi munka nem abban áll, hogy örökké a múltat tápláljuk azzal, hogy újra meg újra kizárólag azon rágódunk, ki mit rontott el. A valódi változás a jelenben történik. A mostban. A „mostom” az az idő és tér, ahol döntesz, cselekszel, próbálkozol, elbuksz, újra próbálkozol stb….. és új mintát írsz.

Amikor a mindennapokban elakadunk, gyakran azért nem látunk más utakat, mert egy érzelmi lenyomat beárnyékolja a látásunkat. Lehet, hogy egyszer így éltél túl egy fájdalmas eseményt, ezért a “tudatalattid” túlélésképpen mindig ugyanarra az egy stratégiára kapcsolt — és azóta is az az egy játszik. Lehet, hogy a családban ez volt a „helyes” út, és ezért belső késztetésed van az ismétlésre. De az, hogy valami régen működött túlélésre, nem jelenti azt, hogy most is az lesz a legjobb megoldás számodra.

Ezért fontos a jelen problémáját megvizsgálni: mi történik most? Mi az, ami fáj, mi az, ami hiányzik, mi az, ami korlátoz? Nem azért, hogy újra és újra a múltat okoljuk, hanem azért, hogy kiderüljön, a jelenedet mi akadályozza. Amikor feltárjuk a mostani nehézséget, két dolog következhet :
vagy találsz ott egy múltból származó, kitisztítandó blokkot
vagy kiderül, hogy egyszerűen perspektívahiányban vagy: nem látsz más utat, mert nem volt példád rá.

Ha találunk egy érzelmi lenyomatot, amit tisztítani kell — dolgozunk rajta. Kitisztítjuk, feldolgozzuk, elengedjük azt a terhet, ami gátolja a mostbéli döntéseidet. Ha viszont nincs mögötte tisztítandó blokk, akkor a feladat az, hogy megmutassuk: igenis vannak más utak. Hogy léteznek alternatívák, amelyekre eddig nem láttál rá, mert nem volt rá mintád, nem volt modell, nem volt bátorító példa. Néha elég egy lökés, egy irány, egy új keret, hogy meglásd a többi lehetőséget.

Nem arról van szó, hogy a múlt jelentéktelen. Pont ellenkezőleg: a múltat tiszteljük, feltárjuk, szükség esetén rendbe tesszük. De a hangsúly: a jelen problémáján van. Ez a kiindulópont. Ha a jelenből indulunk, a beavatkozás célzott lesz, hatékony, és nem fullad öncélú múlthablatyolásba. Így sokkal gyorsabban és tartósabban nyílnak meg a választások előtted.

Mi történik, ha kitisztítjuk a blokkokat? Megváltozik a belső tér. A régi félelmek, „nem vagyok elég” üzenetek, túlélési programok elhalványulnak. Amikor ez megtörténik, egyszerre több út jelenik meg. Nem maradsz az egyetlen, megszokott opciónál. Választhatsz, mérlegelhetsz, kipróbálhatsz más megoldásokat — és így elkerülheted, hogy a rosszabbik, kompromisszumos választások mellett kötelezd el magad csak azért, mert nem látsz mást.

És ha azt érzed, hogy egyedül nem megy: kérj segítséget. Nem gyengeség ez, hanem bölcsesség. Egy kívülről jövő szakmai szem, egy módszer, ami képes feltárni és tisztítani az érzelmi lenyomatokat, gyakran az a katalizátor, ami kellett ahhoz, hogy meglássd a rejtett utakat. Nem kell a múlton addig rágódni, amíg elveszíted a jelened; elegendő célirányosan megnézni, mi akadályoz most — és azon dolgozni.

Végül: ne ítéld meg magad azért, hogy eddig nem láttál más utat. A legtöbbünk úgy tanult meg élni, hogy a mintáink határozták meg a döntéseinket. Az emberi fejlődés lényege pedig a változás, hogy új mintákat tudjunk beírni.

Én abban tudok segíteni, hogy feltárjuk a mostani akadályod valódi természetét, kitisztítjuk a múltból rárakódott terheket, és megmutatom, hogy vannak más alternatívák is, amelyek ott vannak, csak eddig rejtve maradtak előtted.

A változás mindig a jelenből indul. Ha készen állsz megnézni, mi az, ami most zavar, és ha szükséges, rendbe tenni azt, ami a múltból fakad, akkor együtt megnyitjuk a teret — hogy több választásod legyen, hogy bátrabban lépj, és hogy az életed az általad választott irányba induljon el.

✨ Fantasztikus megtapasztalni, amikor valaki elindul az úton: félelmekkel, kételyekkel érkezik, majd lépésről lépésre leteszi a régi mintákat, elengedi a görcsös ragaszkodásokat… és a folyamat végére egy könnyedebb, szabadabb, döntésképesebb önmagát találja meg.

Mindig hálával tölt el, amikor láthatom, ahogy valaki újra rátalál a belső erejére, és kinyílnak előtte azok a lehetőségek, amelyeket eddig a fájdalom és a hiedelmek eltakartak.

Ebben a hónapban két hely felszabadult a SorsVáltó programban. Ha úgy érzed, megszólít ez a lehetőség, szeretettel várlak, és szívesen kísérlek az átalakulásod útján. 🌿💫










✨ Nem az számít, hányszor, hanem hogy egyáltalán megteszed ✨Manapság divat lett a jóga, a meditáció, az elvonulások – és...
16/09/2025

✨ Nem az számít, hányszor, hanem hogy egyáltalán megteszed ✨

Manapság divat lett a jóga, a meditáció, az elvonulások – és ez csodálatos dolog. De sokszor hallom (és néha én magam is érzem), hogy „nekem erre nincs időm / nincs pénzem / nem tudom rendszeresen csinálni, így inkább bele se kezdek”.

Ismerős?
Én is így vagyok néha az edzéssel vagy az úszással. Van, hogy csak havi 2-3 alkalom fér bele, sőt olyan is, hogy egyszer sem. A gyerek, a munka, a mindennapi teendők mindig elsőbbséget élveznek. És ez teljesen rendben is lenne, mert így tanultuk, így nevelkedtünk. De ez a világ már más, kell, hogy törődj magaddal, ha Te nem, akkor ki?

De van egy fontos felismerésem:
👉 Az a legrosszabb döntés, ha emiatt egyáltalán nem mozdulsz meg.
👉 Ha csak azért hagyod ki a sétát, az úszást, a biciklizést, mert nem tudsz rendszeresen menni, akkor saját magad alatt vágod a fát.

Mert minden mozgás számít.
Egy séta a közeli parkban. Egy kis biciklizés. Egy úszás. Egy laza nyújtás otthon. Nem kell órákig, nem kell tökéletesen, nem kell minden nap.
De az a két-három alkalom havonta is képes változásokat hozni a testedben és a fejedben is.
Segít tisztábban gondolkodni, gyorsabban reagálni, energikusabbnak lenni – és hidd el, a szervezeted meghálálja.

Szóval: ne engedd, hogy a „nem elég rendszeres” gondolata miatt inkább semmit ne csinálj.

Kérj időpontot, ha nem jó az időgazdálkodásod, segítek megszervezni a mindennapjaidat.

Mozdulj meg, amikor csak tudsz – mert az apró lépések is összeadódnak. 🌿

✨ Te mikor tudsz legkönnyebben időt találni egy kis mozgásra?

15/09/2025

✨ Test és lélek egyensúlya a mozgáson keresztül ✨

Ma a gyermekemmel az uszodában jártunk. Én most épp nem úsztam, de amikor szoktam, mindig újra megerősödik bennem egy fontos felismerés:
a fizikai egészség és a mentális jól-lét szorosan összefügg.

💧 A nyirokkeringés működése alapvető a szervezet egészséges működéséhez – ez nem csak a testet, hanem a gondolkodást, a reakcióképességet és a lelki frissességet is meghatározza. Ehhez viszont mozgásra és megfelelő folyadékbevitelre van szükség.

És ez nem csupán a gyerekeknek fontos!
👉 A felnövekvő generációnak a rendszeres sport segíthet abban, hogy egészséges, kiegyensúlyozott felnőttekké váljanak.
👉 Nekünk, felnőtteknek pedig abban, hogy tisztán gondolkodjunk, energikusak maradjunk, és jobban kezeljük a mindennapi stresszt.
👉 Az idősebb korosztálynak pedig abban, hogy megőrizzék mozgékonyságukat, életerejüket és szellemi frissességüket.

Nem számít, milyen formában mozogsz – séta, úszás, jóga, tánc vagy bármi más – a lényeg, hogy rendszeresen tedd. A tested meghálálja, a lelked pedig felszabadul. 🌿

✨ Te melyik mozgásformát érzed most közel magadhoz? ✨

👉 Megítéltek-e már téged azért, ahogy kinézel?👉 Azért, ahogy öltözködsz?👉 Azért, ahogy beszélsz, gesztikulálsz, viselked...
12/09/2025

👉 Megítéltek-e már téged azért, ahogy kinézel?
👉 Azért, ahogy öltözködsz?
👉 Azért, ahogy beszélsz, gesztikulálsz, viselkedsz, vagy ahogy nevetsz?

Valószínűleg a válaszod: igen.

És valószínűleg nem egyszer.

Lehet, hogy gyerekkorodban csúfoltak a suliban. Lehet, hogy otthon hallottad nap mint nap: „miért nem tudsz rendesen viselkedni?”, „ilyen ruhában akarsz emberek közé menni?”, „hallod, milyen furán mondtad?”

És lehet, hogy felnőttként is megmaradt benned ez a hang.
A kritika. A szégyen. Az érzés, hogy valami baj van veled.

A szégyen alattomos érzés. Nem olyan, mint a düh, ami kirobban. Nem olyan, mint a félelem, ami konkrét helyzetekben jelenik meg.
A szégyen ott lappang. Beépül a testedbe, a tartásodba, a szavaidba.
Nem is a szavak jelentésében, inkább az ahogy kiejted őket, az érzés amiket társítasz hozzá. Már nem is emlékszel rá mikor történt, a mindennapi teendők nem engedik meg neked az “emlékezés “ luxusát.
Hiszen: “ha lemaradsz, kimaradsz”
De a tudatalatti, az a fránya kis dög, aki a túlélésedet óhajtja biztosítana, na ő tudja. Neki ott van minden egyes momentum amióta megfogantál, (vagy még régebbről is) minden kimondott és kimondatlan, szó, mondat, minden gondolat, ízzel, szaggal, hanggal, érzéssel, olyan pontosan, vagy talán pontosabban mint a Svájci óra.

Először csak annyit érzel, hogy nem mersz megszólalni egy társaságban. Aztán azt, hogy nem érzed elég jónak magad ahhoz, hogy megmutasd, ki vagy valójában. Később pedig ott találod magad egy életben, ahol nem vagy önmagad… csak alkalmazkodsz, megfelelsz, rejtegetsz. Megalázkodsz, áthágod saját határaidat, vagy inkább már meg sem húzod őket, nehogy már véletlenül valakinek útban legyenek.
Aztán észrevétlenül áldozattá válsz. Fél sem tűnik, hogy benned törli meg mindenki a cipőjét, mielőtt a saját szentélyébe lép.

És a legrosszabb, hogy elhiszed, hogy ez normális.

Pedig nem az.
A szégyen nem a te igazságod.
Ez valakinek a kritikája, valakinek a hiedelme, amit rád ragasztottak. Egy bélyeg, amit a múltban kaptál, de amit ma is cipelsz.

És tudod mi a legszebb ebben az egészben?
Ez tisztítható.
Ez oldható.
Ez letehető.

A SorsVáltó Program épp ezért született meg.
Mert a szégyen, a megalázottság érzése, a „nem vagyok elég” programok valójában nem a valódi énedből fakadnak.
Ezek csak régi lenyomatok, örökölt minták, kimondott vagy ki nem mondott szavak, amiket magadra vettél – és azóta csendben vezetik az életed.

A program segít abban, hogy ezeket a láthatatlan terheket letedd.
Hogy megtisztuljon az a belső tér, ahol ma még a szégyen ül.
Hogy visszatalálj önmagadhoz. Ahhoz, aki lehetnél, ha nem kötnének a múlt ítéletei.

💡 Képzeld el, milyen lenne, ha többé nem a szégyen vezetne.
💡 Milyen lenne szabadon megmutatni magad – a stílusoddal, a hangoddal, a nevetéseddel együtt.
💡 Milyen lenne, ha nem kéne többé bizonyítanod senkinek, csak önmagadnak.

Ez nem illúzió. Ez elérhető.
És ha érzed, hogy ideje letenni a szégyen láncait, akkor a

SorsVáltó Program

pont neked való.

✨ A szégyen nem a te történeted.
A sorsod nem az, hogy örökké rejtegetned kelljen magad.
Ideje váltani. Ideje kitisztítani a tudatalatti rejtett bugyrait.
Ideje visszatérni önmagadhoz.

✨ Nem véletlenül találkozunk egymással ✨Egyre többször látom, hogy sokan magányosak. Ma divat lett a „szingliség”, és ne...
29/08/2025

✨ Nem véletlenül találkozunk egymással ✨

Egyre többször látom, hogy sokan magányosak. Ma divat lett a „szingliség”, és nehéz párt találni. Ennek oka sokszor az, hogy óriási elvárásokkal fordulunk a másik felé.
Érdekes tapasztalat, hogy többnyire a nők érzik meg először, ki lehetne a társuk, kivel tudnák közösen megoldani a „feladatot”. De sok férfi mégsem vállalja be. Inkább elodázza, hátráltatja, nem vállal felelősséget.

Pedig nincsenek véletlen találkozások.
A kapcsolataink, a találkozásaink mindig valamilyen feladatot hordoznak.

Sokat hallom mostanában azt a tanácsot: „válaszd a könnyebbik utat, ami könnyű neked”.
De ez illúzió.
A feladataink többsége nem könnyű. Nem azért vállaltuk őket, hogy kényelmesek legyenek, hanem hogy megoldjuk őket.

Amikor valaki kilép egy kapcsolatból, csak mert „nem jó”, „nem kényelmes”, és lecseréli a másikat, mintha csak egy megunt tárgy lenne – valójában nem oldotta meg a feladatát. És amit most elkerült, az újra és újra visszatér. Ha nem ebben az életben, akkor a következőben. És ha gyerek is van, akkor bizony a gyerek viszi tovább.

Nem lehet kikerülni.
Nem az a megoldás, hogy mindig a könnyebb utat választjuk. Mert a túl sok „könnyű” végül nyomorba dönt. És pusztítja nemcsak a saját életünket, hanem a világunkat is.

Most lenne itt az ideje megállni, és felvállalni a feladatokat. Mert amikor végre vállaljuk, akkor történik meg a csoda: a nehéz is értelmet nyer, és a helyére kerül. 💫

Te hogy látod? Inkább a könnyű utat választod, vagy vállalod a nehéz feladatokat is?
Volt már olyan kapcsolatod, ahol érezted, hogy feladatotok van egymással?
Mit gondolsz: tényleg van olyan, hogy „könnyebbik út”?

„Miért kell mindig mindent ráerőltetni másokra?”Nemrég láttam egy hirdetést: valaki segítőt keresett a vállalkozásába, k...
24/08/2025

„Miért kell mindig mindent ráerőltetni másokra?”

Nemrég láttam egy hirdetést: valaki segítőt keresett a vállalkozásába, kifejezetten nem dohányzót.
Semmi extra. Csak ennyi.

És mit ad Isten, megjelent az első „jogvédő kommentelő”, aki hosszú sorokon át fejtegette, hogy „ez nem jogszerű, nem elvárható, nem korrekt, mert mi van, ha a dohányzó egyébként szuper munkaerő lenne, és különben is nyilvános a poszt…”

De itt nem állt meg.
Nem egyszer írta le, hanem újra és újra. Mintha nem tudná abbahagyni. Mintha mindenáron rá kellene erőltetnie a saját igazságát másokra.

És itt jön a nagy kérdés: miért van ingerenciája valakinek arra, hogy 15-ször elmondja ugyanazt?
Miért nem tud egyszerűen továbbgörgetni, ha nem érdekli az állás?

A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk:
👉 Mert belül ott van benne egy minta, egy belső kényszer, hogy neki muszáj kontrollálnia a környezetét.
👉 Hogy csak akkor érzi magát fontosnak, ha kioktat másokat.
👉 Hogy a saját véleményét „igazságként” próbálja másokra rávetíteni.

Ez valójában nem rólam, nem rólad és nem is a hirdetőről szól.
Hanem róla.
Arról, hogy benne dolgozik valami régi hitrendszer: „nekem kell megmondanom, mi a helyes, különben nem hallanak meg, különben nem számítok.”

És milyen ismerős ez, ugye?
Hányszor tesszük mi is ugyanezt – csak épp nem kommentben, hanem a mindennapokban.
👉 Újra és újra elmondjuk ugyanazt a panaszt a párunknak.
👉 Folyton ugyanazokba a vitákba gabalyodunk bele.
👉 Ugyanazt a sérelmet forgatjuk magunkban éveken át.

Ez a program. Ez a minta.
És pont ezért fontos a tisztítás: hogy kioldjuk ezeket a belső kényszereket. Hogy ne a múlt vezéreljen minket, hanem a tudatos döntéseink.

Mert ahogy a hirdetésnél is igaz:
👉 Nem kell mindenkinek megfelelni.
👉 Nem kell mindenhez hozzászólni.
👉 Jogod van meghúzni a saját határaidat.

És a legfontosabb: jogod van szabadon élni, tisztán, a saját választásaid mentén.

❗ Ha mindig ugyanabba a történetbe futsz bele a kapcsolataidban, akkor figyelj most nagyon.Egy fiatal nő történetét hozo...
22/08/2025

❗ Ha mindig ugyanabba a történetbe futsz bele a kapcsolataidban, akkor figyelj most nagyon.

Egy fiatal nő történetét hozom el neked.
Volt több kapcsolata, még gyermeke is született, de valahogy mindig ugyanaz ismétlődött:

bántalmazó, nárcisztikus férfiak,

folyamatos megcsalások,

vagy olyan társak, akik elnyomták, uralkodni akartak rajta.

És mi történt vele, amikor végre olyan férfival találkozott, aki szimpatikus volt, akivel valódi kapcsolat születhetett volna?
Falakat húzott maga köré. Nem engedte be.
Mert a mélyben ott volt a program: „Úgyis bántani fognak.”

Ez a történet nem csak az övé volt.
A kezelés alatt kiderült: már a magzati korban elhozta édesanyja félelmeit és sebeit.
Az apja ugyanis azt mondta az anyának: csak akkor viheti haza a gyermeket, ha fiú lesz.
Ő pedig lányként született.
Az édesanya hazavitte – de ezért mindketten bántalmazásban, elnyomásban éltek.

Ez a lány pedig öntudatlanul vitte tovább a programot:
– „nem vagyok elég”,
– „úgyis bántani fognak”,
– „nem lehetek szabad a kapcsolataimban.”

Ma már érti, hogy ez nem az ő hibája, nem az ő gyengesége.
Egy generációs minta láncolta meg.
És ha felismerte, akkor ebből ki is tud lépni.

✨ És most hozzád szólok:
Ha te is újra és újra ugyanazt a forgatókönyvet éled, ha mindig ugyanabba a falba ütközöl – akkor ne várj tovább.
A felismerés önmagában hatalmas lépés, de az igazi változást akkor kapod meg, ha mersz segítséget kérni.

👉 Ezért hívlak most: gyere el egy SVT-kezelésre, és engedd, hogy együtt tisztítsuk ki ezeket a generációs mintákat.
Ne cipeld tovább, amit nem a tiéd.
Indulj el most, és írd át a történetedet.

Mi van ha a “tükörkép” felbosszant? Biztos te is voltál már úgy, amikor a párod annyira feldühített valami aprósággal, h...
19/08/2025

Mi van ha a “tükörkép” felbosszant?

Biztos te is voltál már úgy, amikor a párod annyira feldühített valami aprósággal, hogy nem láttál a pipától, ugye volt már ilyen?
Ugye tudod, hogy ő csak tükröt tart neked?
Ugye tudod (ha csak nem valami világi seggfejjel élsz), hogy ez igazából rólad szól?
Ugye tudod, hogy a fejlődés lehetőségét teszi olyankor eléd.
Ugye tudod, hogy ez alól senki nem kivétel.
Így volt/van ez velem is.

Amikor belenézek abba a tükörbe, amit a másik tart elém, és nem tetszik amit látok, akkor először mindig magamra nézek.
Régebben hónapokba telt, mire rájöttem: ha valami felbosszant, idegessé vagy dühössé tesz, az bennem jelzi a “hibát”. Csak addig nem láttam rá.
Mostanra már gyorsabban felismerem: ha jön az érzés, a düh vagy a bosszúság, akkor megállok, és megkérdezem magamtól: hol hibázom én? Milyen élethelyzetben hozok hasonló döntéseket? Mikor és miért viselkedem így, vagy hasonlóan? Hol van bennem az a pont, amin dolgoznom kell?

És ha megtalálom, dolgozom rajta.
Ha pedig később már nem dühít, csak nem tetszik, amit látok, akkor tudom, hogy az nem feltétlenül az én hibám – hanem egyszerűen a másik működése.
De az első kör mindig az önmagammal való munka.

Ebben sokat segített nekem az önismeret. Például amikor a Kronobiológia Pszichogenetikát tanultam, amikor megtanultam, hogyan oszlik el a fizikai, az érzelmi és az intellektuális energiám, sok minden helyére került. Rájöttem, hogy bizonyos dolgok miért mennek nekem könnyen, és mások miért nem. És azt is megértettem, hogy amiért mások bántottak, az nem biztos, hogy hiba bennem – lehet, hogy éppen az erősségem.

Persze egy darabig lehet szerepeket játszani, meg lehet próbálni megfelelni. De abba előbb-utóbb belebetegszel. Az igazi erő ott van, amikor felvállalod, hogy ilyen vagy – és ugyanígy elfogadod a másikat is, ahogy van.

Mindenkinek más az alapszemélyisége. Van, aki azonnal indul, mint egy pitbull, és rögtön nekimegy a feladatnak. Van, aki kivár, gondolkodik, és csak utána lép. Egyik sem jobb, egyik sem rosszabb – egyszerűen csak más.
És pont ezért fontos az önismereti munka: hogy ne bántsuk egymást a különbségeinkért, hanem elfogadjuk magunkat is, és egymást is.

„Nem azt a társat kapod, akire vágysz, hanem azt, akire készen állsz”

“A dolgok nem mindig úgy alakulnak ahogy mi szeretnénk – de mégis pontosan úgy, ahogy történniük kell.”

Nagyon sok helyen hallani, olvasni mostanában:„Először dolgozz magadon, válj egész emberré, és csak azután találod meg a...
17/08/2025

Nagyon sok helyen hallani, olvasni mostanában:

„Először dolgozz magadon, válj egész emberré, és csak azután találod meg a párodat, aki szintén egész.”

Ez első hallásra szépen hangzik – de ha jobban belegondolunk, valójában önmagának is ellentmond.

Mert hogyan tudnánk “egésszé” válni önmagunkban? Hiszen mindannyiunkban ott él a férfi és a női oldal, az animus és az anima. Ezeket persze felismerhetjük, dolgozhatunk velük, de az igazi fejlődéshez kell a tükör. És a legerősebb tükör, amit kaphatunk, az mindig egy másik ember – a társunk.

Egy kapcsolatban tudsz igazán szembenézni önmagaddal. Amikor a társad visszatükrözi, hogy hol tartasz. Amikor idegesít valamiben, az rólad szól. Amikor nem tudsz önmagad lenni mellette, az is egy tükör. Amikor elfutsz valami elől, amit benne nem tudsz elfogadni, valójában önmagad elől futsz.

Ezért gondolom azt, hogy egyedül sosem tudunk teljesen felkészülni a szerelemre. Csak egy kapcsolatban tudjuk igazán megdolgozni magunkat.

Sokan mondják:
„Majd dolgozz magadon, és amikor kész leszel, megérkezik a társ.”

De ez illúzió. Egyedül dolgozhatsz ugyan magadon, de mindig lesznek vakfoltok, amelyeket csak egy másik ember tükrében látsz meg.
Az igazi munka akkor kezdődik, amikor belépsz egy kapcsolatba. Akkor derül ki, mennyire vagy nyitott, mennyire tudod elfogadni, amit a másik mutat, mennyire mersz szembenézni a sebekkel, és mennyire tudsz fejlődni közösen.

Ha ilyenkor nem dolgozunk magunkon – együtt és egymásért –, két dolog szokott történni: vagy lassan eltávolodunk egymástól, és külön utakon folytatjuk, vagy benne ragadunk egy kapcsolatban, ami valójában nem szolgálja már egyikünket sem. És sokan maradnak is ilyen kapcsolatokban évtizedekig, megszokásból, félelemből, kényelemből.
Mások pedig túl hamar kilépnek, mert találnak egy apró hibát, ami nem tetszik – pedig pont az lenne az ő tükrük.

És itt van még valami, ami nagyon jellemző manapság.
A társkeresők világa, a “ráírok öt, tíz, húsz emberre” hozzáállás. A könnyű ismerkedés illúziója mögött rengeteg seb és csalódás születik. Mert azt hisszük, hogy jogunk van bárkit “kipróbálni”, eldobni, lecserélni. És ezzel közben folyamatosan sebeket ejtünk egymáson.
Ez a szemlélet a kapcsolatot is fogyasztási cikké teszi: ha nem tökéletes, keresek másikat. Ha valami nem tetszik, lépek tovább.

Csakhogy a lélek nem így működik.

Sokszor azt tanítják: írd le részletesen a vágyaidat, programozd be, képzeld el pontosan, hogy milyen társat szeretnél, és majd megérkezik.
Ez is szép gondolat – de ritkán működik. Mert ilyenkor valójában nem a szívünk, hanem az egónk kívánságait írjuk fel. És amikor az élet nem azt hozza, amit elképzeltünk, csalódottak vagyunk, pedig éppen azt kaptuk, akire valóban szükségünk volt.

Ez az, amit sokan nem akarnak elfogadni: nem azt a társat kapod, akit elképzelsz magadnak, hanem azt, aki pontosan tükrözi, hol tartasz. Persze tisztelet a néhány kivételnek🙏
És a valódi kérdés mindig az: mersz-e belenézni a tükörbe, amit a társad eléd tart?

Mert a szerelemben – és a fejlődésben – végül mindig ide futunk ki:

👉 Nem azt a társat kapod, akire vágysz, hanem azt, akire készen állsz.

Sokan vágyunk szerelemre.Arra, hogy kapcsolódjunk valakihez, hogy legyen mellettünk egy társ, akivel megoszthatjuk az él...
13/08/2025

Sokan vágyunk szerelemre.
Arra, hogy kapcsolódjunk valakihez, hogy legyen mellettünk egy társ, akivel megoszthatjuk az életünket.

Aztán amikor megérkezik… ha csak egyetlen apróság nem stimmel az elképzelt „tökéletes” listánkból – már kuka. Már nem kell.

És így telnek az évek: várunk, válogatunk, sóvárgunk… néha belekapaszkodunk valakibe, és rávetítjük a vágyainkat. Aztán ezek a kapcsolatok kifulladnak.

A legkülönösebb, hogy amikor végre tényleg elénk kerülne valaki, aki 98%-ban azt adja, amit szeretnénk… mindig megtaláljuk azt a 2%-ot, ami „nem tökéletes”.

Csakhogy ez a 2% nem hiba – hanem tulajdonság. Valami, amit nem kijavítani kell, hanem elfogadni.

Mert az univerzum nem mindig a tökéletes csomagot küldi eléd. Néha azt adja, amiből tanulhatsz, amiben fejlődhetsz, amiben az elfogadás és a szeretet erejét gyakorolhatod.

Ha mindig csak a tökéletest keressük… lehet, hogy végül egyedül maradunk.

Talán ideje megnézni, hogy az a „hiányzó 2%” nem éppen a kulcs-e ahhoz, amit mindig is szerettél volna megélni.

Cím

Gyöngyös

Nyitvatartási idő

Hétfő 09:00 - 16:00
Kedd 09:00 - 16:00
Szerda 09:00 - 16:00
Csütörtök 09:00 - 16:00
Péntek 09:00 - 19:00
Szombat 09:00 - 13:00

Telefonszám

+36302025768

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Váltópont-Stratégiai Tudatváltás Vezetőknek új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Váltópont-Stratégiai Tudatváltás Vezetőknek számára:

Megosztás

Share on Facebook Share on Twitter Share on LinkedIn
Share on Pinterest Share on Reddit Share via Email
Share on WhatsApp Share on Instagram Share on Telegram