Wágenhoferné Pohl Magdolna vagyok, három gyermek édesanyja, tősgyökeres zalai füvesasszony.
Életem során a sorsom mindig úgy alakult, hogy növényekkel legyek körülvéve, természetes közegem volt már gyermekkoromtól a zalai dombok ölelte gyönyörű környezetem mély tisztelete és szeretete. Sok kitérő után, rengeteg megtapasztalás révén saját ill. gyermekeim egészségügyi problémái révén jutottam el immár sok éve oda, hogy mindez a szeretet átforduljon hivatásommá, így természetgyógyász-fitoterapeutaként igyekszem segíteni a gyógynövények erejével a hozzám fordulóknak. És itt talán be is fejezhetném a bemutakozásomat.
Nem teszem. Mert így nem lenne teljes.
Volt egy álmom. Szerettem volna sokaknak segíteni és sokakkal megismertetni a gyógynövényeket, visszacsábítani gyerekeket –felnőtteket a ma minket uraló virtuális világból a természetbe. Élményekkel, illatokkal, ízekkel, mesékkel. Időt adva és elfogadtatva az ősi tudást, mely mindannyiunkban benne rejtőzik, csak elő kell csalogatni, sok hittel és szeretettel. Annyi pozitív élményem és érzésem volt mindezzel kapcsolatban valahonnan nagyon régről és mélyről jövően, hogy bármily nehéz is volt sokszor – mert néha bizony nagyon az volt – hittem benne, hogy sikerülni fog. Minden álom megvalósulásához azonban kellenek alappillérek, melyekre építeni lehet őket. A legfontosabb volt családom, elsősorban férjem töretlen támogatása, aztán a saját kis családi birtokunkon megszerzett tapasztalati tudás, mely gyermekkori és fiatal felnőttkori élményeimen alapul.
Számunkra egy alig ismert helyen találtunk rá kis birtokunkra, melybe első látásra beleszerettünk, pedig nem voltak igazán idillikusak azok az első, esős-borús pillanatok. Mégis tudtuk, hogy ott kezdődik valami. És elkezdődött. Ültettünk, nyírtunk, vágtunk, ástunk, kapáltunk és terveztünk. Önellátóak lettünk. Sokat dolgoztunk és dolgozunk. De mindezt jó szívvel és örömmel, jólesően tettük és tesszük ma is.
Közben a gyerekeink cseperedtek és tanulták a természetet. Madarakat etettünk és figyeltünk meg, akkor is szánkóztunk, amikor a városban alig volt hó, együtt jártuk be a környék minden zegét-zugát, és persze lestük-vártuk a gyógynövényeket mindenütt. Mindenünk megtermett és megterem, amire szükségünk van.
Aztán lett felesleg, piacoztunk, büszkén árultuk az általunk megtermeltekből készített szörpöket, lekvárokat , gyógynövényes készítményeinket és egyebeket. Hírünk ment a környéken. Aztán egyre többet hívtak előadásokat tartani, számos helyi és országos lapban megjelentek írásaim, riportok rólunk. Gyermekeim révén egyre több szülővel, pedagógussal kerültem kapcsolatba, és elszántan kezdtem tenni a felnövekvő generációk egészségtudatos létre való neveléséért, környezetünk megismeréséért. A növényekről, gyógynövényekről, azok élettani jelentőségéről ismeretterjesztő előadásokat-, óvodákban, iskolákban játékos környezetismeret órákat kezdtem el tartani, melyeknek célja az, hogy megtapasztalt élményt adva és gyerekek érzékszerveit is bevonva a mélyebb, maradandó ismeretek révén visszacsábítsam őket a virtuális világból a valódi tudás birodalmába.
Ez nagy élmény és nagyon szeretem!
Így jött a gyerekek és szülők által nagyon megkedvelt „Vissza a természetbe” c. természet- és gyógynövényismereti gyermektáboraim ötlete is, melyet töretlen hittel és lelkesedéssel immár 3. éve ezen a nyáron ismét indítok. A gyerekek – és általuk a szülők, pedagógusok – rendkívül pozitív visszajelzései ösztönöztek arra, hogy mindezt tovább folytassam. Kakukkfű Portámon Keszthelyen, a város központjában folyamatosan workshopokat, előadásokat, tanfolyamokat tartok gyógynövényekről, természetes gyógymódokról holisztikus szemléletmódra való rávezetéssel. És az álom itt kezd valósággá válni.
Hiszem, hogy egyre többen térünk vissza a természetbe, ismét megtanuljuk tisztelni az anyaföldünket, a növényeket és az állatokat. Megtanuljuk tisztelni a környezetünket. Megismerjük a gyógynövényeket. Faunánkat és flóránkat.
Mert ez lehet a jövőnk. Csakis ez.