15/08/2025
Harapásod tényleg befolyásolja a testtartásodat? 🦷
A testtartásunkat számos tényező alakítja: a talpunk érzékelése (propriocepció), a látórendszer, a belső fül egyensúlyi szervei – és igen, az állkapocs helyzete is! (1, 2)
Egyre több kutatás mutat rá, hogy az állkapocs és a harapás állapota közvetlenül hat a fej-nyak-vállövi izomláncokra, sőt az egész test izomegyensúlyára és stabilitására. (2–4)
Hogyan hat a harapás a testre?
Az állkapocs helyzete folyamatos proprioceptív információt küld az agynak. Ha ezek az adatok pontatlanok – például a fogak záródási eltérése (okklúziós rendellenesség) miatt –, a fej és a nyak helyzete megváltozhat, ami dominószerűen befolyásolja a gerinc és a medence állását is. (3, 5)
Ez nemcsak statikus helyzetben igaz: edzés vagy sport közben az állkapocs reflexesen záródik („clenching reflex”), hogy stabilizálja a fejet és a nyakat. Ha a rágóizmok eleve túl feszesek vagy az állkapocs nincs optimális helyzetben, ez túlzott izomfeszülést okoz, rontja a mozgáskoordinációt és az egyensúlyt, valamint felesleges energiát von el a teljesítményből. (4, 6)
A talpi propriocepció és a 3 pontos talpi fixáció szerepe
A testtartás stabilizálásában kulcsfontosságú a talpi propriocepció, vagyis a talpunkban lévő érzékelők működése. Ideális esetben a testsúly három fő alátámasztási pontra oszlik:
• sarok,
• nagylábujj alatti párna,
• kislábujj alatti párna.
Ez a 3 pontos talpi fixáció biztosítja, hogy a test súlyvonala stabilan a helyén maradjon. Ha ez a rendszer felborul – például lúdtalp, boka instabilitás vagy aszimmetrikus terhelés miatt –, a teljes test kiegyensúlyozása nehezebb lesz. Ez a hibás talpi információ a gerinc, a nyak és az állkapocs izomegyensúlyát is kedvezőtlenül befolyásolhatja. (4, 5)
Más szóval: ha a talpunk nem ad pontos adatokat az agynak, az állkapocs helyzetének stabilizálása is nehezebb, és fordítva – ha a harapás eltér, az befolyásolhatja a talpi terheléseloszlást.
Kétirányú kapcsolat
Érdekesség, hogy a testtartás és az állkapocs helyzete kölcsönösen hat egymásra. Ha megváltozik a test súlypontja – például előre helyezett fej- és vállpozíció miatt –, az állkapocs ízületi terhelése is módosulhat.
Bizonyos harapási típusoknál jellemző testtartásminták figyelhetők meg:
• II. osztályú malokklúzió (előreharapás) → inkább előrehelyezett fej- és törzspozíció
• III. osztályú malokklúzió (hátraharapás) → inkább hátratolt fej- és törzspozíció (2, 3, 7)
Sportteljesítményre gyakorolt hatás
Az állkapocs optimális helyzete:
• javíthatja a statikus és dinamikus egyensúlyt (8 ),
• növelheti a törzsstabilitást (4, 8 ),
• gyorsíthatja a reakcióidőt,
• és bizonyos vizsgálatok szerint 2–15%-kal fokozhatja az erőkifejtést (4, 9–10).
Nem véletlen, hogy élsportolók gyakran használnak egyedi, harapást optimalizáló fogsínt.
Hogyan segíthet a gyógymasszázs? 💆♀️
A célzott manuális terápia – például a rágóizmok, a nyak- és vállövi izmok lazítása, fascia technikák, a temporomandibularis ízület mobilizálása – segíthet:
✅ csökkenteni a túlzott izomtónust,
✅ kiegyensúlyozni az állkapocs mozgását,
✅ javítani a fej–nyak–vállövi izomlánc rugalmasságát,
✅ oldani a stressz okozta fogszorítást és bruxizmust,
✅ támogatni a helyes testtartás kialakulását. (4, 6, 11)
Már néhány kezelés után érezhető lehet a változás: szabadabb nyakmozgás, lazább vállöv, stabilabb járás vagy futás. Ez a fajta beavatkozás sokszor a hiányzó láncszem a teljesítmény és a közérzet javításában.
Összefoglalva:
Igen, az állkapocs helyzete hatással van a testtartásodra, és ez a kapcsolat kétirányú. A harapási rendellenességek nemcsak esztétikai kérdések, hanem befolyásolják az izomegyensúlyt, az egyensúlyérzéket és akár a sportteljesítményt is. A megfelelő terápiás megközelítéssel – fogászati korrekcióval, célzott gyógytornával és gyógymasszázzsal – sokat tehetsz a tartásodért és a teljesítményedért.
Az Emberszerelők tapasztalt munkatársai elhivatottak, hogy segítenek Neked is! Foglalj időpontot még ma❗
📅 Időpontfoglalás: https://emberszerelo.hu/idopontfoglalas/
📍 Helyszínek: Győr
Tanuld meg a 3 pontos talpi fixációt!
📅 Talpi torna időpontfoglalás (csak Győrben): https://emberszerelo.hu/szakember/csatari-szekely-agota/
Ha tetszett a cikk tamogass minket egy megosztásával. Köszönjük! 🙏
________________________________________
Ábra forrása: Dr. Harish Grover facebook-ja
Felhasznált irodalom:
1. Sacco, R., & Nacci, A. (2020). Craniofacial morphology and postural control: A systematic review. European Archives of Oto-Rhino-Laryngology, 277, 2291–2301.
2. Cuccia, A. M., & Caradonna, C. (2019). The relationship between the stomatognathic system and body posture. Journal of Bodywork and Movement Therapies, 23(1), 213–218.
3. Minervini, G., et al. (2023). Correlation between temporomandibular disorders (TMD) and posture. Journal of Clinical Medicine, 12(7), 2652.
4. Fadillioglu, C., et al. (2024). Persisting effects of jaw clenching on dynamic steady-state balance. PLOS ONE, 19(2), e0299050.
5. de Giorgi, G., Benci, R., Ciaravolo, A., et al. (2022). Manual therapy and posture: An integrative review. Physical Therapy Reviews, 27(2), 127–135.
6. Iunes, D. H., Carvalho, L. C. F., & Bevilaqua-Grossi, D. (2023). Effect of therapeutic massage on temporomandibular joint dysfunction: A randomized controlled trial. Journal of Oral Rehabilitation, 50(1), 13–20.
7. Huang, Y., et al. (2022). Effect of three different jaw positions on postural stability. Journal of Physical Therapy Science, 27(6), 1903–1906.
8. Schmitter, M., & Hellmann, D. (2023). Postural effects of mandibular alignment in athletes. Sports Medicine Journal, 48(5), 123–130.
9. Martins, R. S., Girouard, P., Elliott, E., & Mekary, S. (2020). Physiological responses of a jaw-repositioning custom-made mouthguard on airway and their effects on athletic performance. Journal of Sports Science & Medicine, 19(3), 509–517.
10. Maurer, C., et al. (2018). Effects of occlusal splints on performance parameters in strength and endurance sports: A systematic review. International Journal of Environmental Research and Public Health, 15(11), 2479.
11. Huang, Y., Zhang, Y., & Wang, Z. (2020). Effects of massage on myofascial trigger points in the head and neck region: A meta-analysis. Complementary Therapies in Clinical Practice, 39, 101140.
