LelketÉrintŐ- Győr

05/04/2026

Sokan kérdezitek járok-e én is segítőhöz. Igen, havi 1x minimum. Szerencsés vagyok hogy a Lélekhanggal én is tudom magam tisztítani, illetve hogy amikor hangtálazom vagy csoportos hangfürdőt tartok, tudom hogy ràm is hatnak a tisztító energiák.

Viszont a saját dolgaimra és elakadásaimra én sem úgy làtok rá, mint egy kívülálló személy. Picit több mint két hete voltam Lélekhangon, és olyan téma is feljött egy elakadásom kapcsán, amire nem is gondoltam magamtól, mégis elég sok köze volt az adott témámhoz. A kiskutyàm elvesztéséről volt szó, aki már vagy 6 éve nincs velem, és a mai napig nagyon fàj. Mielőtt elhagyta ezt a földi síkot, érdekes módon az egyik este össze-vissza kapcsolgattam a TV-t, h keressek vmi filmet. Szembe jött velem a Kutya négy útja c. film, amit sosem bírtam megnézni, mert tudtam miről szól… de akkor úgy éreztem meg kell néznem. Egy hét múlva váratlanul elhunyt a kiskutyám, de szerencsés voltam, h el tudtam tőle köszönni. Nagyon érdekes volt még, h a halála előtt, amikor semmi jel nem utalt arra h hamarosan itt hagy, rengetegszer megjelent egy kutya fajta, és az az érzés, h Ő majd így fog visszaszületni hozzám. Nagyon ideges voltam miért vannak ilyen “látomásaim” a semmiből, mikor Maci teljesen jól van… aztán jött a film és hamarosan meg is halt. 😣🪽Rettentően megviselt, hiszen fél életemet vele töltöttem.
Ma mikor hazalátogattunk a Szüleimhez, meglàtogattam a sírját, és megkérdeztem magamban mikor találkozunk màr újra….😭
Erre ma este elkezdtem kapcsolgatni a TV csatornàkat, h keressek vmi filmet, amit egyébként sosem szoktam, erre ismét szembe jött velem az előbb említett film… mondanom sem kell, meg “kellett” néznem újra. Úgy gondolom nem véletlen, h pont ma került elém a film. Rita a legutóbbi Lélekhangon mondta, h még nem tudtam elengedni őt, és h az elengedés nem azt jelenti, h többet nem talàlkozunk, amit persze én is tudok csak hát…. Értitek. Arról is beszèltünk, hogy Maci elengedèsènek a hiánya akadályoztatott egy másik dolgot is az életemben, ami egyébként az oldás óta sokat javult. Volt egy jelenet a filmben, amikor megkérdeztem magamban tőle, mikor talàlkozunk màr újra, és pont akkor a kutyus azt mondta a filmben, h “Megtalàllak bàrhol is leszel”. Ráadásul a filmben 4 nagyon különböző kutyafajta bőrébe bújt ugyanazon lélek, és pont a segítőm is említ***e, h ne ragaszkodjak a fajtához, akkor sem ha volt erről megérzésem, próbáljak meg megengedésben lenni.

Nem szeretek kitárulkozni, de vmiért úgy éreztem le kell írnom. Egyrészt megkönnyebbültem, másrészt hàtha valaki, aki olvassa, kiragad pàr hasznos információt, amire lehet épp most nagy szüksége van:

🤍az energiának nem kell tér, sem idő
🤍a lélek halhatatlan
🤍az Univerzum mindig küld segítséget/válaszokat
🤍a háttérben mindig zajlik a “munka” az Égiek segítségével, még ha nem is làtjuk
🤍ha elengeded nem azt jelenti, h el is veszíted
🤍ha valami mèg nem a tiéd, nem azt jelenti, h sosem kapod meg, csak vmiért mèg nincs itt az ideje
🤍mindig kapunk útmutatást, csak ébernek kell lennünk, h észrevegyük
🤍érdemes kitartónak lenni az önmunka során
🤍egy alkalom is sokat ad, viszont 1-1 témánál bizony több alkalomra lehet szükség, hiszen rétegről-rétegre haladunk
🤍 egy elakadàsnál olyan dolog is feljöhet a tudatalattiból, amire nem is gondolnánk, h hatással van az adott témára
🤍 minden összefügg mindennel
🤍 ha több oldáson is feljön ugyanaz a dolog, az nem azt jelenti, h semmi előrehaladás nem történt az adott témában, egyszerűen csak foglalkozni kell még vele
🤍 a tisztulás folytatódik akkor is, miután eljöttünk az oldásról ( pàr napig még biztosan, de van h még tovább is)
🤍ne ostorozd magad azzal kapcsolatban mit csinàlhattál vna másképp a múltban, hiszen azt t***ed amit akkor a legjobbnak láttál, és ha “hibáztàl” is, az is kellett a fejlődésedhez

Ui.: Nem csak a lélekből, hanem a testből is fontos kioldani a blokkokat/traumákat, így lesz teljes a gyógyulás. Igyekszem majd ezekről a közeljövőben többet is írni, valamint a jógás oldalamon is többet posztolni a yin jógàról és szomatikus gyakorlatokról, amelyek a blokkoknak a testünkből való kioldásàt segítik.

Szép estét!🌙

02/04/2026

01/04/2026

Szeret***el vàrlak a csütörtöki hangfürdőn. 🤎🌝

Sok ezer év vágyakozása a békére, az összetartozásra - Telihold a Mérlegben

Amióta a Neptun és Szaturnusz új korszakot indítottak a világunk számára, ez az első Telihold, amivel a Kos-Mérleg tengelyen találkozunk.
Bár utolsó együttállásuk 1703-ban volt a Kosban, de utolsó együttállásuk a Kos nulla fokán több, mint 6000 évvel ezelőtt volt.
Akár érezzük, akár nem - új civilizációs korszak indult el, erről már sokat írtam. Ez azonban teljesen más alapokat mutat, más irányokat, más vágyakat és igényeket formál majd az utánunk következő évszázadokban.

Ami eddig önzés volt, összefogássá kovácsolódik.
No, nem azonnal. Évszázadok formálóerejéről beszélünk, és a folyamat, ami ezt alakítja, hatalmas tükröződéseket hordoz majd még a jövőben is.
Ahhoz, hogy átbillenjenek a földi energiák, hogy az emberiség sorsa más irányba mozduljon, élesen fel kell korbácsolódnia az önzésnek, az agressziónak, a hatalmaskodásnak, a monopóliumoknak. Mindennek, ami arról szól, hogy az erő egy pontban, egy emberben, szervezetben, kormányban, vállalatban, vagy épp a családban egy főben összpontosul.

Nem bírjuk már tovább - nem véletlenül.
A kiszolgáltatottság, a kihasználás, a zsarnokoskodás, a hatalomért való manipuláció egy fekélyes sebbé vált a világ és az emberi kapcsolatok számára.
Szinte már semmi és senki nincs érdek nélkül, mindenki elérni akar valamit és ehhez bárkit manipulál, bárkin átgázol - és még meg is magyarázza, hogy miért t***e.
Ez ugyanúgy igaz a spiritualitásra is...

Szomjazzuk az önzetlenséget, a szeretetet, az egyenlőséget, a testvériséget, a békét, a harmóniát, az összefogást és éppen emiatt hajlandóak vagyunk bármit feladni magunkból azért, hogy egy kicsit kaphassunk belőle. Bármit megteszünk, hogy ne legyen harc, ne legyen konfliktus, bármire hajlandóak vagyunk, hogy érezhessük a szeretetet, amiből annyira kevés jut a mindennapokban és rajongunk a legkisebb jóért is, ami végre nem elvenni vagy irányítani akar aztán és nem taszít függésbe.
Sok ezer éve vágyjuk azt, hogy másképp legyen.

Ez az első Telihold egy olyan civilizáció küszöbén, ahol még nem futott ki a régi kizsigerelő, igába hajtó energiák pusztítása, de véglegesen megjelent az, ami ezt nem tűri már el.
Nem véletlenül erősödnek fel a hatalmi harcok a világban, nem véletlenül "rosszabbodik" a helyzet látszólag.
Egy olyan mintázat agóniája, vergődése zajlik a világban, és még fog is a következő években, évtizedekben, ami abból az egyszerű emberi önzésből, uralni vágyásból fakadt, amit az új korszak energiái feloldanak majd. Ez idő.
Ennek sűrűjében vagyunk.

Normális kapcsolatokat, normális értékrendet, élhető világot akarunk. Többen vagyunk, akik nem luxusra, csillogásra, hamis szavakra, hatalomra, hanem egyszerű, szeret***el teli életre, összetartozásra vágynak.
Akik nem akarnak abba a masszába tartozni, ahol ember embernek farkasa, és a magunk mikorkörnyezetében igenis tesszük, amit lehet, hogy azt megtöltsük azzal, amire mi magunk is vágyunk.

Ez nehéz küzdelem. A kiélesedő hatalomvesztés energiái vadállatokká torzítják az emberi egó természetét, ami képtelen elengedni az önös érdekek koncát. Nehéz jónak, békésnek lenni egy olyan világban, ahol egy hatalmas katyvasz és reklámszlogen csak az emberségesség, a tolerancia, vagy akár az "önismeret", mert az első kritikus pillanatban acsarkodó, sunyi fenevaddá vedlik az, aki előtte még a békét, az elfogadást, a szeretetet hirdette.

Mérhetetlenül szomjas az emberi világ és az emberi lélek arra, hogy másképp legyen. A Mérlegben telődő Hold, szemben a Kos Nappal, és a Rák Jupiter kényszeres hovatartozás kérdésével, a bennünk kódolt szeretetre, összetartozásra, békességre, gondoskodásra való vágyat keresi.
Keresi azt, hogy hol bicsaklunk meg magunkban azért, hogy mindezt elérjük, hol adjuk fel önmagunkat azért, hogy morzsákat kaparintsunk ezekből a pillanatokból.
Globálisan manőverezhetőek, irányíthatóak lettünk azért, mert ezek miatt engedtünk és elhittük, hogy a feloldozás kívűl van, hogy a hatalom saját magunk felett nem a miénk, és hogy szeretet vagy béke csak áldozatok, meghunyászkodás és cserekereskedelem árán lehetséges. Kicsiben és nagyban is.
Ez nincs így.
A világunk vedli le lassan, nagyon lassan ennek a megkövesedett önpusztítását, és a harcok most nem nem csak a világban odakinn, hanem bennünk is dúlnak.
Vágyjuk azt, ami évezredek óta legtöbbet szenvedte a világunkban. Vágyjuk az egyszerű, igaz összetartozást, és mindazt, amit ez teremtene.

Bármennyire is vergődik a régi rendszer, bármennyire is az látszik a világban, hogy értelmetlen jónak lenni, hogy lehetetlen az együttműködés - nem az.
Ezt pedig nem mások fogják megmondani, hogy képesek vagyunk-e rá, hanem igenis mi döntjük el.
Mi, egyenként.

Eszter 🦄🌞
Csillagszirmok

🔒 A megosztásokat köszönöm!
Az oldal bejegyzett védjegy oltalom alatt, a teljes tartalom pedig szerzői jogvédelem alatt áll. Írást továbbvinni csak közvetlen megosztással, vagy az eredeti bejegyzésre mutató linkkel lehet!

(Kép: Pinterest)

29/03/2026

A bátorság nyitott "ablaka" - május 6-ig

Május 6-ig tart még az az időszak, amikor az égi energiák mindannyian a földi, emberi világ szerint direkt mozgásban, előremenetben vannak.
Május 6-ig nem lesz retrográd, vagyis hátráló mozgásban semmi. Minden energia a földi síkokon való teremtést segíti, de mint minden esetben, itt is igaz, hogy ez nem mindannyiunknak szól egyszerre.
Minden a saját születési energiánk függvénye, de a nagy közöst azért bizony megérezzük mindannyian...
Április 12. pedig a legerősebb teremtő napja lesz az évnek. Nahát...

Tegnap már beszéltem arról, hogy erősen téma a bátorság és még lesz is, ahogyan majd a Kos jegyében végighaladnak többen is még.
Ez az az energia, amiről egy kedvenc mondatom jut mindig eszembe:
"Ne ragaszkodj az elrontott dolgokhoz csak azért, mert egy csomó idő és energia volt összehozni azokat."

Az áprilist nem érdekli, hogy mennyi időt vesztegettünk már el eddig az életünk tákolásával, az énképünk csiszolgatásával, sem az, hogy mennyit ültünk egy helyben arra várva, hogy majd jobb lesz. Az április azoké, akik mernek tenni akkor, amikor mások még mindig megoldásra várnak. Azoké, akiket nem érdekli a bizonytalanság, abban biztosan nem akarnak már maradni, ami eddig volt.
Az április azé a kockázatvállalásé, amiben azért lépünk előre, mert már nem maradhatunk tovább ugyanabban - lesz, ami lesz.
Sokaknak egyéni szinteken kell befejezni a megoldáskeresést, és megindulni akkor is, ha látszólag nincs. Ez csak illúzió.
Az elhatározás, a szándék maga, hogy elég volt abból, amiben vagyunk, ami eddig volt, jelöli majd ki az utat.

De ehhez bátorság kell.
Az ember természete szerint a biztoshoz, akár az ismert sz*rhoz ragaszkodik ahelyett, hogy lenne bátorsága megindulni akkor, amikor az orráig sem lát a káoszban előre.
Mindig várunk valamire.
Mert majd lépünk akkor, ha...
Majd döntünk akkor, ha...
Majd kimondjuk akkor ha...
Majd megvesszük akkor, ha...
Majd változtatunk akkor ha...
Aztán az a ha lehet, hogy sosem jön el.
Várjuk, hogy majd ideálisak legyenek a körülmények, hogy megérkezzen a tökéletes lakás, munka, pasi, miegymás...és igen, van, amikor várni kell.

De van, amikor az energiák nem lesznek élőek a mi szándékaink nélkül. Van, amikor anélkül kell tudni megmozdítani a teret magunk körül, hogy lenne biztos kapaszkodónk, és van hogy teljesen vakon kell tudnunk előre haladni akkor is, ha nem látjuk azt sem, hova vezet a következő lépés...
Az áprilisi energiák nem díjazzák a gyávaságot, a visszakozást, a kivárást, de a felelőtlenséget sem.
Merni lépni úgy, hogy nincs biztosíték semmire - mégsem számít most annak.
Nagyon vékony a határ abban, hogy az ember ész nélkül nekiszalad a jövőnek vagy eldönti, hogy abban biztosan nem marad, ami eddig volt és vagy így vagy úgy, de kimozdul onnan.
Ne keverjük a kettőt.

Most az Univerzum fordítva működik.
Előbb cselekedni szükséges, megmozgatni a teret, jelezni a szándékot, akkor is, ha látszólag minden üres és mozdulatlan.
Most nem mindenkinek jönnek sugallatok, hogy mit kellene tennie, lesznek akik azt a próbát kell, hogy kiállják, amiben nincs iránymutatás, nem mozdul semmi, és úgy kell merni tenni, dönteni, hogy látszólag nem látunk előre.
Ezt nem azért csinálják velünk, hogy még jobban nyomorgassanak, hanem azért, hogy a teljes némaságban, amit az Univerzumtól kapunk válaszul, merjük mi magunk eldönteni és kimondani, hogy igazából mit is akarunk? Hogy gyakoroljuk a létezés bátorságát, amiben a változás belülünk fakad és nem állandóan kívűlről várjuk, hogy majd helyettünk megtörténik, majd helyettünk megteszi más. A főnökünk, a szomszédunk, a férjünk, az akárkimás, de mi nem. Mi majd kivárunk, és aztán ha biztos lesz, majd belecsatlakozunk.

Hát a frászkarikát...
Akkora fityiszt tart ebben az orrunk alá az összes Kos energia most, hogy szinte már komikus.

Mit akarunk akkor, amikor nincs külső vezettetés, mi van, ha nem látunk előre? Nincsenek elszórt morzsák a Sors részéről, amit követni lehetne, csak a csend, mint a hétfői adásszünet a tévében régen, amikor ültünk előtte és vártuk, hogy megjelenjen valami adás. Valami...

És sokaknak most nem jön semmi. De nem azért, mert nem kell lépni. Hanem azért, mert a valamire való várakozásból akarnak kibillenteni. Abból, hogy csak akkor mozduljunk, "ha már biztos".
Ilyen most nincs.
Most sokan vagytok úgy, hogy nem az Univerzum fog segíteni abban, hogy mit hogy csináljatok és merre lépjetek. Pont azért hallgat el, pont azért akkora a némaság, mert arra kíváncsi, annak tesztje zajlik, hogy merünk-e végre megmozdulni akkor, amikor semmit nem látunk a jövőből és semmire nincs garancia...

Hogy nem várjuk a változást, hanem mi magunk válunk azzá akkor is, ha nem tudjuk hová vezet.
Magyarul: tanuljuk a bátorságot.

Eszter 🦄🌞
Csillagszirmok

🔒 A megosztásokat köszönöm!
Az oldal bejegyzett védjegy oltalom alatt, a teljes tartalom pedig szerzői jogvédelem alatt áll. Írást továbbvinni csak közvetlen megosztással, vagy az eredeti bejegyzésre mutató linkkel lehet!

(Kép: Pinterest)

27/03/2026

20/03/2026

Mai energiák…. Ha szeretnél egy “kis” pozitív rezgést vinni a mai napba, vàrlak szeret***el ma 16:30-kor egy feltöltő hangfürdőre. 🤎☺️

https://www.facebook.com/share/p/1GxHKwtFie/?mibextid=wwXIfr

Sűrűsödő energiák - Napéjegyenlőség március 20.

A Nap a Kosba ér, ezzel új évkör indul.
Új életenergia születik.
Ez akkor is megtörténik, ha nem így tekintünk rá, akkor is tovább megy, ha mi nem tartunk vele és a múltba, a fájdalmakba ragadunk.
Az Újhold energiája pengeélre t***e bennünk az élni, túlelni akarást, a Nap pedig a zodiákus kezdőpontjára érve tiszta lapot tesz elénk az asztalra. Összegyűrhetjük, telefirkálhatjuk, de róhatunk rá kalligrafikus sorokat is.

Ez nem azt jelenti, hogy holnaptól semmissé válik a tegnap, azt sem, hogy minden megoldódik. A tegnap következményeit ma kell kidolgozni, de ezt tehetjük lemondással vagy épp bizakodással is.
A Nap Kosba lépésével most éppen 5 jelölő áll a Kos jegyében és ez egyre erősödni fog még.
Minden energia az új indulását, a változtatást támogatja, és ez így lesz a választások idején is.

A Kos energiái mindenkire másképp hatnak, mint ahogyan minden más energiára is ugyanez igaz.
Sokszor sokat írtam már arról, fogok is még, hogy ugyanaz az energia valakinek támogató, valakinek visszabontó lesz.
Az "újrakezdés" most mindenkinek mást jelent.
Mindenkinek másban kell megtalálnia, megélnie a változást, az elengedést, a lemondást, vagy azt, hogy végre erőre kap, mert eddig nem tudott.

De az kétségtelen tény, hogy nagy százalékban jelen van egy melankólikus, sűrű, helyenként nagyon fájdalmas energia, ami nem csak a Chiron aktív energiájának köszönhető.
A Neptun a Kos első foka körül jár. A Nap Kosba lépésével azonnal együttállásba kerül vele, de erejét már most érezni.
Neptun ugyanis az illúziókon, láhatatlanon túl, nem csak a csalódásainkért felel, ő oldja a fájdalmakat és ő mondat le arról is, hogy ragaszkodjunk hozzájuk.

A Nap ezekben a napokban arra világít rá, hogy milyen fájdalomhoz kötjük még mindig magunkat, amit pedig már tudunk kezelni annyira, hogy meghaladhassuk - mégsem tesszük meg.
Mintha a fájdalomhoz való ragaszkodás biztosítaná azt, hogy még egy kicsit a múltban ragahassunk, még egy kicsit ne kelljen változtatni, mert ha azt is elengedjük, ha leválunk róla, akkor már semmink sem marad...
Sokan vagytok így.

Neptun mutatja meg, hogy hol azonosulunk a fájdalmakkal, és válnak az identitásunk jelölőivé, most pedig azt kérik tőlünk, hogy ezt egyszer és mindenkorra letegyük.
Neptun 165 éve nem állt a Kos nulladik fokán.
A napi sürgés-forgásban hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a februári nagy kettős átlépés, ami több, mint 6000 éve történt utoljára, éppen csak megindult. Nem értjük, hogy ennek a folyamatában vagyunk és leszünk is még, amiben Neptun mindent lehámoz, amit nem vihetünk magunkban tovább a jövőbe. A rajta áthaladó bolygók minőségei jelzik ezeket a mérföldköveket most, ami a Vénusszal nyitott, most a Naphoz érünk. Aztán érkeznek majd a többiek is.

Mennyi minden van, amit nem vihetünk tovább, ha az új energiákat akarjuk működtetni végre? Hány belső akadályt, berögződést, önbántást vagy önszabotalást kell hátrahagynunk, ha előre indulni akarunk, de legfőképpen milyen fájdalmakhoz ragaszkodunk, amiket pedig igenis dolgunk lenne már meghaladni? Hány dologgal kapcsolatban kell tudomásul venni, hogy elveszítettük, hogy vége van, hogy nem úgy alakult, ahogy mi szerettük volna, de attól még az élet igenis megy tovább és tudnunk kell vele tartani...

Áldott Napéjegyenlőséget mindenkinek!
Billenjünk a Fény felé...

Eszter 🦄🤗🌞
Csillagszirmok

🔒 A megosztásokat köszönöm!
Az oldal bejegyzett védjegy oltalom alatt, a teljes tartalom pedig szerzői jogvédelem alatt áll. Írást továbbvinni csak közvetlen megosztással, vagy az eredeti bejegyzésre mutató linkkel lehet!

(Kép: Pinterest)

19/03/2026

A mai női jóga órán Holdüdvözletet is gyakoroltunk Újhold🌑 alkalmából.

Az üzeneteket amiket húztunk pedig fogadjátok szeret***el, hátha nektek is hozzájárulás lesz a mai napon. 🩷

13/03/2026

Gyakori kérdés egy lélekoldás után, hogy mikor ajánlott a következő alkalom, illetve hogy hány alkalom szükséges. Sajnos ezekre nem tudok pontos választ adni, mindenki más és minden élethelyzet más. Annyit szoktam mondani, hogy minimum egy hét teljen el a tisztítás után, viszont vissza nem rendelhetlek, hogy gyere vissza 3 hét múlva például. ( Lélekhanggal egyébként ki lehet ingàzni, mit javasolnak az Égi segítők). Anno én is jártam személyiség fejlesztésre, ott fixen 2 hetente be volt írva az időpontom. Ennél a módszernél így szoktàk, és egyébként értem is hogy miért, hiszen folyamatokról beszélünk, nem mondhatnám h elég 1-1 alkalom.
Én ugye más jellegű lélekoldásokkal foglalkozom, ezeken a tanfolyamokon úgy tanultuk, hogy nem rendelünk vissza senkit, hanem amikor érzi a vendég hogy szeretne újra jönni, akkor keressen fel nyugodtan.
Úgy gondolom a hosszú távú eredmények szempontjából érdemes rendszerben gondolkodni. Nagyon sokat tud segíteni már 1 alkalom is, de sokszor éveken, vagy akár évtizedeken àt hurcolt elakadásokkal dolgozunk, amelyeknek idő kell, hogy tisztuljanak. Szerintem életünk végèig tartó, folyamatos munka ez. Nekem is van olyan elakadásom amin kb. 10 éve dolgozom màr, mégsem érzem azt hogy meggyógyult volna. Nem mondom h sokszor nincs elegem, és olyan gondolatom, h abbahagyom a fenébe… de ha az elmém kitombolta magàt, mindig folytatom tovább, hiszen ha visszanézek így is rengeteget haladtam előre, még ha teljesen nem is oldódott meg a dolog.
Szóval mindenki maga dönti el mikor és hányszor jön, én ebbe nem szólhatok bele, de tanácsként azt mondanàm, érdemes egy rendszerességet belevinni, ha nagyon mondanom kellene valamit, havi 1x, szerintem már nagyon nagy segîtség tud lenni, pláne a mai vilàgban. De függ attól is, kinek mennyire stresszes az élete, milyen élethelyzetben van. Fontosnak tartom azt is megjegyezni, h a stressz annyira az életünk részévé vàlt, h sokan szinte màr normálisnak tartják, pedig belülről mérgez minket… Egyébként egyàltalán nem könnyű megtalàlni a nyugalmat, a stresszmentességet a mai világban, de szerintem mindenkèpp törekedni kellene rá. Mindenki maga dönti el mi a prioritás, bár sokszor azt látom, a stresszkezelés és a lélek egészsége sokszor még mindig hátterbe szorul, pedig nagyon sok ember nincs jól lelkileg. És hiába a “20. új cipő” ha belül nagyon nem vagy jól, az a legcsinosabb ruha alól is látszani fog. És mielőtt vki megjegyezné, igenis fontos a szép ruha és az àpoltsàg 😃. De biztos értitek hova akarok kilyukadni.. 😊

Ez màr kicsit màs téma, de sokszor azon is szoktam mosolyogni, amikor emberek arról beszélnek, hogy nincs idejük “ilyen helyekre” járni, nem feltétlenül hozzám, hanem általánosságban is. Vagy hogy drága. Nyilván a pénz érzékeny téma mindenkinél, és mindenki maga tudja mire mennyit tud vagy szeretne költeni. De minden tisztelettel mondva vicces azt hallani néha, hogy egy szolgáltatást drágának tartanak, és most nem a túlárazott szolgáltatásokról beszélek én sem, mert tudom, h olyanok is vannak. De pl. a cigi, az úgymond felpörgető italok, a szemét kaja, a mű dolgok….. az valahogy nem. Ami értèket sem ad, de mèg lehet mérgez is minket.
A másik megmosolyogtató amikor azt hallom, hogy nincs időm ilyenekre. Akàr egy otthoni meditációra, vagy mozgásra is gondolhatunk ilyenkor. De a hülyeségre màr elnézést van idő, a sokszor értelmetlen telefonpörgetésekre, stb.. Persze ez lehet pótcselekvés is, nem feltétlenül jó érzés szembenézni a kihívásainkkal, vagy azzal amit meg “kell” dolgozni magunkban. De kinek akarunk hazudni? Miért csapjuk be magunkat?
Arról nem is beszélve, ha nem foglalkozunk a lelkünkkel, de akár a testi egészségünkkel sem, akkor könnyen érezhetjük magunkban azt, hogy megint minden rosszabb, holott màr elindultunk egy jó irányba. Egy oktató ismerősöm szavaival élve a tisztálkodást is meg kell ismételni, nem elég néha-néha…

Lènyeg a lényeg kicsit elkanyarodtam az első kérdéstől, de egy ideje màr terveztem ezekről írni, még ha lesz is akiben ellenérzést vàlt ki, vagy nem azt làtja benne, amit mondani szerettem volna. Nem okoskodásból, nem ítélkezésből írtam a 2. bekezdést, csupán gondolatébresztés gyanánt.

Szeret***el:

Vera💚

10/03/2026

🙈