14/04/2025
Ajánlom a figyelmetekbe ezeket a hasznos információkat! ℹ️
Hogyan működik, mi az összefüggés, mi a különbség, mik a lehetőségek.
Sokszor nem egyszerű a diagnózishoz, fejlesztésekhez vezető út, de talán tisztábban látni, hogy hogyan is induljunk el…
Út a papírokhoz...
🧠 Diagnózis, szakértői vélemény, SNI – Hogy is van ez? 🤯
Ha egy gyereknél felmerül az ADHD, autizmus vagy más fejlődési eltérés gyanúja, sok szülő és tanár is tanácstalanul áll: hol kell elkezdeni? Kihez kell fordulni? Hogy lesz a diagnózisból sajátos nevelési igény?
🔍 Vizsgálati utak
👩⚕️1. Pszichiátriai diagnózis
– Ez az egészségügyi rendszer része.
– Gyermekpszichiáter vagy gyermekneurológus adhat diagnózist (pl. ADHD, autizmus spektrumzavar, szorongásos zavar stb.).
– A diagnózist megelőzheti pszichológiai vizsgálat (pl. idegrendszeri éretlenség, figyelem, szociális készségek).
– A diagnózis orvosi dokumentum, TAJ-alapon történik.
🧑🏫 2. Szakértői vélemény – a pedagógiai rendszer szűrője
– A Pedagógiai Szakszolgálat (pl. járási szakszolgálat vagy megyei szakértői bizottság) végzi.
– Célja, hogy a gyermek megkapja a megfelelő iskolai támogatást.
– Itt dől el, hogy a gyermek:
🔸 SNI (sajátos nevelési igényű) – pl. autizmus, ADHD, tanulási zavar
🔸 BTMN (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség) – ha még nem áll fenn súlyos zavar, de támogatás szükséges
📌 Fontos: egy gyermek lehet ADHD-s a pszichiáternél, de ha a szakszolgálat nem látja olyan súlyosnak, nem feltétlenül lesz SNI-s. Vagy fordítva!
🏫 3. Hol találkozik az egészségügy és az iskola?
– A pszichiátriai diagnózis segíthet a pedagógiai rendszernek, de nem helyettesíti a szakszolgálati vizsgálatot.
– Az iskola csak akkor tud hivatalosan kedvezményeket vagy fejlesztést biztosítani, ha a szakszolgálat szakvéleményt ad.
– A jó együttműködés kulcs: szülő + iskola + szakemberek közösen keresik a gyermek legjobb támogatási formáját.
💡 Mit tehetsz szülőként, ha gyanakszol?
1️⃣ Beszélj az óvónővel/tanárral – Ők rengeteg tapasztalattal rendelkeznek, és fontos jeleket vehetnek észre, amit otthon nem biztos, hogy tapasztalsz. Kérdezd meg:
– Ők is érzékelik, amit te?
– Hogyan viselkedik a gyerek a közösségben?
– Szerintük indokolt lenne továbblépni?
2️⃣ Fordulj a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálathoz
– Ők az állami rendszer részei, minden járásban működik ilyen intézmény.
– A szülő önállóan is kérheti a vizsgálatot (nem kell hozzá iskola vagy orvos javaslata).
– A szakszolgálatok elérhetőségét megtalálod a Köznevelési Információs Rendszerben vagy az Oktatási Hivatal oldalán.
– A kérvényt általában egy formanyomtatványon kell beadni (ezt letöltheted az adott szakszolgálat weboldaláról vagy személyesen kérheted).
✉️ Célszerű írásban kérni, és a gyermek problémáit konkrét példákkal alátámasztani.
3️⃣ Pszichiátriai vizsgálatot is kezdeményezhetsz párhuzamosan
– Ehhez háziorvosi vagy gyermekorvosi beutaló szükséges.
– A gyermekpszichiátriai ellátás az egészségügyi rendszer része (kórházak pszichiátriai szakrendelésén vagy egyes fejlesztőközpontokban elérhető).
– Várólista sok helyen sajnos hosszú lehet – érdemes időben bejelentkezni!
– A pszichiáter vagy gyermekpszichológus többféle vizsgálat után állíthat fel diagnózist (pl. ADHD, autizmus, szorongás stb.).
4️⃣ Fontos: A két rendszer külön működik, de összeérhet!
– A pszichiáter diagnózisa fontos orvosi alap, de az iskola csak akkor tud hivatalosan fejlesztést, kedvezményeket adni, ha a szakszolgálat is készít szakértői véleményt.
– A szakszolgálat gyakran bekéri az orvosi papírokat is, ezért jó, ha párhuzamosan haladsz.
5️⃣ Ne maradj egyedül – kérj segítséget!
– Beszélhetsz iskolapszichológussal, fejlesztőpedagógussal, vagy más szülőkkel is, akik már végigjárták ezt az utat.
– A legfontosabb: nem késel el semmivel, ha időben lépsz. A korai felismerés és támogatás életre szóló segítség lehet a gyereknek.
❤️ A cél nem a „címkézés”, hanem az, hogy a gyerek megkapja azt a támogatást, amire szüksége van ahhoz, hogy kibontakozhasson.
