Gerencsér-Mádl Erzsébet - Útmentor

01/04/2026

13/03/2026

A héten a Közösségi Kávézóban tényleg sikerült egy szinttel mélyebbre menni. A mostani mindfulness meditáció alatt mindenki megtalálta a saját belső nyugalmát. 🧘‍♂️

Érdekes volt, hogy kinek mi jelent meg: volt, akinél egy régi, kedves emlék jött elő, másnál pedig az előző alkalomból hozott tengerszem képe élt tovább. A legjobb az egészben mégis az volt, hogy még az is le tudott lazulni, aki egyébként alapból nem szívesen megy a vízbe, vagy tart az elmélyüléstől. 🌊

Nem kell ezt túlbonyolítani. Elég hagyni, hogy elüljön a zaj körülöttünk.

Köszönöm mindenkinek, aki ott volt! 🙏

Aki szeretne csatlakozni, bármikor megteheti. Érdeklődni lehet a Kávézóban és nálam ✨

09/03/2026

A szívünkben már ott éltek. 🤍

Sokszor beszélünk az élet örömteli kezdeteiről, de a csendes veszteségekről még mindig kevés szó esik. Egy kisbaba elvesztése végtelenül összetett érzéseket vált ki: ilyenkor nemcsak a meg nem született gyermeket, hanem az egész elképzelt jövőt és családképet is gyászoljuk.

Van, hogy a szívünkben már ott él valaki, akit a karunkban sosem tarthattunk.

A gyász ezen formájára, legyen szó vetélésről, halvaszületésről vagy a fogantatási nehézségek veszteségeiről, nincs „megoldás”. Nem is megoldást igényel, hanem értő és ítélkezésmentes jelenlétet.

Fontos tudni, hogy ez a fájdalom nem válogat: a veszteség az egész családi rendszert érinti. Az apák sokszor a "szikla" szerepébe kényszerülnek, a nagyszülők pedig kettős gyászt élnek meg: gyászolják az unokájukat és tehetetlenül nézik saját gyermekük fájdalmát.

Nem vagy egyedül a láthatatlan gyászoddal. 🫂

Személyiségfejlesztőként és immár pre- és perinatális gyászkísérőként azért vagyok itt, hogy biztonságos teret adjak ezeknek a nehéz érzéseknek.

26/02/2026

A tegnapi Kikapcsoló pont azt hozta, amire szükségünk volt: egy nyugodt, biztonságos hangulatot.

Ahogy együtt lelassultunk, megérkeztünk a testünkbe, és hagytuk, hogy a figyelmünk elcsendesedjen. Látszott, ahogy mindenkiben megjelenik a belső tartás és stabilitás. Egy olyan nyugodt, erős pont, ami akkor is megmarad, amikor körülöttünk sok minden változik.

Jó volt látni, ahogy a csoport tagjai megtalálják ezt a mozdíthatatlan belső pontot. Volt, aki erőt érzett, volt, aki nyugalmat, volt, aki egyszerűen csak azt, hogy végre „helyén van”.

Minden élmény teljesen rendben volt. 🏔️🗻🏜️

Hálás vagyok ezért a közös időért. A tegnap megérzett stabilitás velünk marad, és bármikor vissza lehet térni hozzá, amikor szükség van rá. 🌱

17/02/2026

„Pedig szeretjük egymást! ...” 💔

Ismerős? Ezt hallottam a hétvégén több kisgyermekes pártól is. A gyerek érkezése hatalmas boldogság, de a párkapcsolati „háromszöget” - elköteleződés-intimitás-szenvedély - alaposan próbára teszi.

Sokan abba a hibába esnek, hogy várnak.

Várják, hogy a gyerek megnőjön, hogy több legyen az alvás, hogy „majd egyszer” könnyebb legyen. De az igazság az, hogy mire a körülmények maguktól megjavulnának, gyakran már késő. Ha addig nem gondozzuk a kapcsolatot, a pillérek kidőlnek, és csak a szülőtársi „logisztikai központ” marad.

Tegyünk ma valamit a kapcsolatunkért.

Egy ölelés, egy őszinte kérdés, egy közös tea. Megéri! ☕️👩‍❤️‍👨

Segítek nektek visszaépíteni és megerősíteni ezeket az alapokat. Ha úgy érzitek, hogy bár az akarat megvan, a szikra és a valódi közelség valahol útközben elveszett – ne várjatok tovább.

Keressetek bizalommal, és páros konzultáció keretében segítek, hogy újra egymásra találjatok mint férfi és nő.

Sok szeret***el várom a fejlődni vágyó – nem csak kisgyerekes párokat!

12/02/2026

Ezt most csak úgy itt hagyom...

11/02/2026

🧐Díszlet vagy tartalom?

Piros lufik 🎈, vörös rózsa 🌹, gyertyák 🕯️… Gyönyörű díszlet egy estéhez. De mi az, amire valójában vágysz? A válasz legtöbbször: Intimitás.

De az intimitás nem csak a hálószobáról szól. Ahogy különböző szeretetnyelveket beszélünk, úgy az intimitásnak is különböző formái vannak.

Íme az 5 "intimitás-nyelv":

✨Érzelmi: Amikor elmondhatod, ha félsz vagy ha elszúrtál valamit, és a válasz nem egy „ne foglalkozz vele”, hanem figyelem.
✨Szellemi: Amikor több van köztetek, mint a napi logisztika. Amikor órákig tudtok beszélgetni.
✨Közös élmény: Amikor együtt csináltok valamit: közös főzés, sport vagy egy lakásfelújítás. Egyszerűen jó az összhang köztetek.
✨Értékrendi: Amikor nem kell vitázni az alapvető célokon. Tudjátok, miért dolgoztok, mit akartok az élettől, és mi fér bele nektek, mi nem. Egy irányba tartotok.
✨Fizikai: Minden, ami érintés... Egy simítás a vállon, egy hosszú ölelés a nap végén, vagy amikor csak egymáshoz ér a lábatok a kanapén.

És a kérdés már csak az: Egy nyelvet beszéltek a pároddal?

Ha nem is beszéltek egy nyelvet, elfogadással és a másik igényeire való tudatos odafigyeléssel tudtok egymáshoz valódi módon kapcsolódni.

Szeret***el várom azokat a párokat, akik szívesen tennének a kapcsolatuk elmélyítéséért. 👩‍❤️‍💋‍👨👩‍❤️‍💋‍👩👨‍❤️‍💋‍👨

30/01/2026

„Meg kell javítani a gyerekemet!” – Valóban? 🤔

Gyakori tapasztalatom, hogy a szülők akkor fordulnak szakemberhez, amikor a gyerekükkel már „nem bírnak”. Én is így indultam el az utamon, és ez történt legutóbb is: egy édesanya azért hozta el 13 éves lányát, hogy javuljon a kapcsolatuk és lány önbizalma fejlődjön.

A lány érkezése tankönyvi példa volt: karba font kezek, tőmondatok és szemmel látható dac. Amikor megkérdeztem, miért van itt és mit szeretne elérni, őszinte választ kaptam:

„Mert anya nem hagyott békén, és ígért édességet, ha eljövök.”

Egyértelmű volt, hogy ebben a „túszhelyzetben” vele nem tudunk érdemben dolgozni. Azonban itt jött a fordulat.

Az édesanya nem adta fel, de ahelyett, hogy tovább erőlt***e volna a lánya részvételét, ő maga vállalta a folyamatot, Ő jött el a következő alkalmakra.

Az eredmény önmagáért beszél: Már a második alkalom után boldogan mesélte, hogy otthon látványos a változás. Csökkent a dacos elvonulás, a lánya újra nyitni kezdett és végre ismét valódi beszélgetések alakulnak ki közöttük, apró lépésekben közelednek egymás felé.

Mi a tanulság? A család egy rendszer. Ha a rendszer egyik eleme (a szülő) változtat a működésén, az óhatatlanul válaszreakciót vált ki a másikból (a gyerekből) is.

Gyakran nem a gyereket kell „megszerelni”, hanem a szülőnek kell képessé válnia egy újfajta kapcsolódásra. ✨

27/01/2026

Három gyerek sem tesz rutinos anyává. Csak őszintévé. 🤍

Az első fiamnál nagyon egyedül voltam. A szomszédom volt az, akihez állandóan átjártam tanácsért, segítségért, néha csak azért, hogy ne essek szét. Később nevetve mondta, hogy már kezdett megbolondulni miattam… de akkor ő volt az, aki számomra hiteles volt, mivel második gyermeke két héttel idősebb volt az enyémnél, a friss tapasztalatait nagyra értékeltem. 🤱✨

A másodiknál már azt hittem, rutinosabb leszek. Aztán szépen lassan mindenki visszament dolgozni körülöttem, én pedig ott maradtam a két gyerekkel és azzal az érzéssel, hogy valahogy mindenki más jobban csinálja. Értéktelennek éreztem magam, fáradt voltam, lelkiismeret-furdalásom is volt, amiért 2,5 évesen bölcsibe adtam. 😔

Itt majdnem feladtam. 💔

Aztán jött a meditáció… és lassan újra felépít***em magam. Közben azt is észrevettem, hogy a hangulatom fiaimra is hatott: a viselkedésükben is visszatükrözték, amit bennem láttak. Érezték, amikor fáradt voltam vagy bizonytalan. Ez is hozzátett ahhoz, hogy végül elindultam a változás felé. 😮‍💨

A harmadik fiam már egy új városba érkezett. Addigra megtanultam, hogy nem kell tökéletesnek lennem. Ebben a gyerekorvosunk sokat segített. Amikor kétségbeesve panaszkodtam neki, hogy nem értem, mások hogyan bírják, csak annyit mondott: „Nem kell elhinni mindent, amit a játszótéren mondanak. Nekem sokat panaszkodnak az anyukák.” Ez valahogy levette rólam azt a nyomást, hogy másokhoz mérjem magam. ☀️

Segített az is, hogy már tudtam, mit keressek. Először egy 12 alkalmas önismereti csoport, aztán a Személyiségfejlesztő Akadémia hároméves képzése következett. 🪞

Ma a fiaim 17, 15 és 9 évesek. Ők a legnagyobb tanítóim. 🤍

A férjem végig mellettem volt, és ezért nagyon hálás vagyok — de azt is megtapasztaltam, hogy vannak olyan belső utak, amiket mindenkinek magának kell bejárnia. 🙏

Ha magadra ismertél, nem véletlen. Hívj bátran. 🤝✨

13/01/2026

Egyik csoportos foglalkozás után kaptam egy kedves üzenetet, ami elindította bennem a mai gondolatot…

🌙 A minőségi alvás rengeteget számít — hat a hangulatunkra, a figyelmünkre, az idegrendszerünk egyensúlyára, és arra is, hogyan reagálunk a mindennapi helyzetekre.

✨A jobb alvást sok minden támogathatja: az esti lelassulás, kevesebb képernyő, egy meleg tea, egy rövid légzőgyakorlat, vagy egy nyugodt esti rutin.

🤍 A közös munkánk során abban tudok segíteni, hogy jobban értsd a saját működésedet, a belső feszültségeid forrását, a mintáidat és azt, hogyan tudsz kiegyensúlyozottabban jelen lenni a mindennapokban. Ez sokszor az alvás minőségére is hatással van.

Az alvás nem luxus, hanem az alapja mindennek: a türelmünknek, a munkánknak és az egészségünknek.

Te mikor aludtál utoljára igazán jót? 😴

Ha támogatásra van szükséged, nyugodtan keress meg.

09/01/2026

Egy mesét ebédre?

A decemberben, betegség miatt elmaradt kávézós alkalmat most bepótoljuk:
január 22-én találkozzunk a Közösségi Kávézóban!

📍 Helyszín: Közösségi Kávézó, Győr, Kodály Z. u. 2/C
🕐 Időpont: 2026.01.22., csütörtök, 13:00

Ha szeretnél jönni, jelezheted nálam vagy a Kávézóban is.

Várlak szeret***el!
Zsike

Az eseményről bővebben:
https://www.facebook.com/events/1379156300572511

13/12/2025

„Bennünk fény születik, szívünkben ragyog, ha megosztjuk másokkal a világ nagyobb. Kitölti a teret, határunkig ér, összekapcsol minket a belső fény”

✨ Luca napján egy mesés délelőtt a fényt idéztük fel magunkban, amely összekapcsolta a csoportot. Az eleinte idegen résztvevők hamar egymásra hangolódtak, és mély érzésekkel találtunk közös kapcsolódási pontokat.

💫 A mesefoglalkozás során belső utazásra indultunk, a megjelenő szimbólumot rajzolással mélyítettük, így a belső élmény kézzelfogható formát öltött. A rajzokhoz kapcsolódó érzések megosztása pedig tovább mélyít***e a kapcsolatot, és különleges közösségi élménnyé t***e a délelőttöt.

🎄Karácsonyi ajándékként pedig szívből szóló üzenetekkel ajándékoztuk meg egymást, amelyek még inkább megerősítették a közösségben megélt elfogadást és összetartozást.