https://www.facebook.com/273011315893626/

Irodalomterápia a lelki jóllét szolgálatában, Gyula (2025)

07/01/2025

A boldogságot adó emberi kapcsolataink, őseink hatása életünkre

,,A felmenőimet, a családfámat úgy képzelem, mint egy folyót. Gyönyörű medrű, olykor sebes, máskor lomhább, iszaposabb, néha túláradó, helyenként kiszáradó, hol tisztább, hol zavarosabb, hol vadabb, hol szelídebb, szélesen kanyargó folyót. Mintha születésemkor én is ebbe a mederbe kerültem volna, amit a családom vájt magának…Áramlok velük tovább…a víz, ami jóval a születésem előtt már ebben a mederben folyt, része az életemnek, megadja a kezdetet, de hogy miként folyok és mit viszek tovább, mennyi törmeléket sodrok magammal, a sziklákat kerülgetem, fennakadok, vagy éppen lendületesen haladok, az tőlem függ. És az is, mit adok tovább.”
Bauer Barbara az egyik kedvenc íróm, az ő gondolatait választottam mottóul. Nagyon közel áll hozzám, ahogy az őseinkhez való kötődésről, az őseink életének a saját sorsunkra kiható erejéről ír…Ahogy ezt teszi tudományosan Orvos-Tóth Noémi, úgy a szépirodalom eszközéhez nyúl és fikciókba illeszti a múlt valóságát Bauer Barbara. Egyik regényében írja, hogy minden születéskor ott vannak az előre ment őseink lelkei. Mintha körülölelnék az újszülöttet, s mintha elsőként köszöntenék az új jövevényt. Elindul egy új élet, s minden sejtje cimkéket visel, az ősök sorsának cimkéit. Felmenőink történetei ott pulzálnak az elvágott köldökzsinórban.
Evolúciós oka van, hogy társas kapcsolataink legyenek, érezzük a valahová való tartozást, mert az életfontosságú szükségletünk. Az őskori vadászó őseink is tudták, könnyebb életben maradni, ha együtt vadásznak. Ha valaki megsérült, segítették. De az utódok, a fajfenntartás miatt is fontos volt a párkapcsolatok ápolása.
,,Az ember valahová tartozási szükséglete olyan, mint egy fa gyökérzetének a talaj: be kell kötődni ahhoz valahová, hogy a viharoknak ellent tudjunk állni” (Bagdy 2010:37) Bagdy Emőke a létezés alaptörvényének tartja a kölcsönös egymásrautaltságot, a ,,társas támogatást”, a családi, baráti, társas szeretetkapcsolatainkat. Ennek a szükségessége életünk alapköve. Az anya jelenlétével, biztonságos és következetes szeretettel követi gyermek szükségletét, így alakul ki a biztonságos kötődési alapminta, így tud majd a felnőtté váló személy kötődni, ragaszkodni, szeretni, bízni, hiszen megtapasztalta a szeretet állandóságát. Félelem nélkül engedi anyját távozni, s örül, ha visszatér. Hasonló arculatú érzelmi kötődésmintaként határozzák meg felnőttkori párkapcsolatainkat. Biztonságos apai erő, az anyai érzelem, a meleg családi légkör segít a boldogságot adó párkapcsolat kialakításában. A tanult társas támasz lelki megküzdési mód, amely lehetővé teszi, hogy egymást segítve, a segítséget érezve kikapaszkodjunk életünk kríziseiből. Ehhez azonban fontos, hogy megtanultunk-e bízni. (Bagdy 2010)

Ha kapcsolatokról beszélünk, barátságokra, párkapcsolatra és a család erejére gondolhatunk. ,,A jó család egyik legfontosabb erénye, hogy az utódokat felkészíti, majd szabadon engedi: hagyja, hogy magabiztosan, egyedül és ne szegett szárnnyal induljanak. Alapítsanak új családot, boldogságukat és erejüket pedig adják tovább nemzedékről nemzedékre.” (Purves 1998:19) Szülőként ez nagyon fontos feladatunk, figyelnünk kell erre.
A baráti és párkapcsolatainkban nem jelenhet meg a hedonikus alkalmazkodás, mint az anyagi helyzetünknél, a lakáskörülményünknél. Fontos, hogy energiát fektessünk a kapcsolatainkba. Ha minden ember tudná, hogy mi a sikeres házasság titka, s ha tudatosan ügyelnének is rá, kevesebb lenne a válás, több lenne a boldog család. Sonja Lyubomirsky szerint a sikeres házasságnak egyik legfontosabb alapköve a kommunikáció. Sokat kell beszélgetni és le kell tenni az elektromos kütyüket.
Csíkszentmihályi Mihály szerint az emberek életében a legjelentőségteljesebb és legintenzívebb élmények többsége a családhoz kapcsolódik. Örömre és fejlődésre ad lehetőséget, ha nem azért vagyunk együtt, mert így kényelmes. Ha nem az a pár célja, hogy a nő főzzön, rendezze a gyerekek körüli dolgokat, a férfi pedig gondoskodjon a megélhetésről, hanem azért, mert szeretik egymást. Örömöt úgy érhetünk el, ha célja van a család létének, például felépíteni egy családi házat, nevelni gyermekeinket, vallásosan élni, s közben megőrizni egyedi tulajdonságainkat, s fejlődni személyes képességeinkben. (Csíkszentmihályi, 2010)

23/10/2024

Hogyan szerezzük vissza lelki egészségünket, ha veszteség ér bennünket?
A gyász veszteség…kiszakad egy rész a testedből…véres cafatokká zúzza a szíved…A veszteség után belezuhansz egy nagyon mély és nagyon sötét gödörbe, ahol az érzékelés is eltompul.
Tíz évvel ezelőtt családunkban megállt az idő. Értelmét vesztette minden. Teltek a napok, a hetek, és mi mindig vártunk…Megmagyarázhatatlan érzés… mintha egy filmet néznél. Az életedet vetítik, s te csak nézed az eseményeket, kívülálló vagy. Nem érted, hogy van mosoly, boldogság a világban ekkora tragédia után. Az eszedbe sem jut, hogy ez csak a Te családod tragédiája.
A gyászoló egy burokba kerül, ahová beszűrődik némi fény, de a fájdalom burkából nincs sem ereje, sem kedve kitörni. Sokáig gépiesen működsz: dolgozol, eszel, levegőt veszel. Aztán becsempész a Teremtő néhány mosolyt az életedbe, aztán egyre többet.
A gyászfeldolgozás során a tagadás, a düh, az alkudozás, a depresszió követheti egymást, mire eljutunk a végső elfogadásig. Hogy ez mennyi idő? Nem lehet konkrét hónapokban, években mérni…azt hiszem, függ a kapcsolattól, amit elveszítettél, a személyiségünktől, de a környezetünktől is.
A túlélésben jó úton haladok, ha meg tudom találni újra az életem értelmét, ha tudok beszélni a veszteségről. Hogy az elérzéstelenítettségtől eljussak odáig, hogy újra kisüssön a nap, hosszú idő…Mire elfogadtam a férjem halálát, mire beletörődtem, hogy visszafordíthatatlan a veszteség, s mire beláttam, hogy ezt az életet már nélküle kell tovább élni, öt év telt el.
Az első napok sokkja, a mechanikus ügyintézések sora után teljes apátiába zuhan a gyászoló, olyan szintű űr keletkezik, olyan lelki fájdalom, amire nincsenek szavak, jelzők. Aki nem tapasztalta meg, nem is tudja, mert elmesélni sem lehet. Én azt éreztem, hogy ha kicsit jobban fájna, már túlélni sem bírnám. Jönnek a nélküle töltött ünnepek, a közös szokások, rituálék során is jelentkezik űr. Fontos kérdésekben egyedül kell dönteni. Aki nem próbálta, nem tudja, milyen nagy súly a döntés felelőssége. A nagycsoportos ovisommal iskolaválasztás előtt álltunk, aztán egy évvel később az elsőszülöttem ment középiskolába…
A SOHA értelmét kőkeményen megtanította az Úristen…Én dacoltam… tagadtam…Azt mondtam magamnak, hogy majd 4 hét múlva…6 hét múlva hazajön a férjem. A gyermekeimnek azt javasoltam, gondoljuk azt, hogy Apa Németországban dolgozik. 2,5 évig valóban dolgozott ott, így a gyerekek kicsit hozzászoktak, hogy hosszabb ideig nélküle vagyunk, de aztán hazajön, gumicukrot, rizses csokit, puszit és ölelést hoz, majd újra elmegy. De nem jött…S amikor eltelt a hat hét, majd belehaltam…s közben naponta, kétnaponta kimentem a temetőbe, kapcsolódni, mert a teste ott volt bezárva az örökkévalóságba.
Sokat segített egy cél, a túlélés fontossága, hiszen nekem kellett az akkor 6, 9 és 13 éves gyermekeimnek erős támasza maradnom. Nem veszíthették el az Édesapjukkal együtt az Édesanyjukat is! Segített a család. Legfőbb támaszom az Anyukám, a Nagymamám, az Anyósom és az Apósom voltak. Hálás vagyok a férjem családjának. Hihetetlen összetartó, megtartó közösség az övéké. Jöttek, támaszt nyújtottak, szerettek…és szeretnek bennünket mind a mai napig.
Hogyan tudjuk túlélni a veszteséget? Hogy jutunk el újra a napsütésbe?
Ha felidézzük a szép emlékeket, ha tudunk beszélni a veszteség körülményeiről, ha elemezzük az elveszített kapcsolatunkat, megkönnyebbülünk. Ha megengedjük magunknak, hogy sírjunk, szintén. Ha a traumánk során úgy viselkedünk, mint a gepárd által megsebzett gazella, túlélhetünk. Amikor a vadállat megsebzi a gazellát, behúzza egy bokorba, hogy elrejtse, míg elmegy az utódaiért, hogy jelezze, a vacsora tálalva…A megsebzett gazella tudja, ha nem áll ellen a gepárdnak, csak eljátssza, hogy vége, van esélye túlélni. A gepárd távozása után a gazella kibotorkál a bokorból, megrázza magát, leveti magáról a túléléséért összegyűjtött összes feszültségét, majd tovább áll. Az ember életében ez a megrázás a sírás, a zokogás során történő ütemes mozgás. A bennünk tomboló feszültség a sírás után oldódik, ezért érzünk megkönnyebbülést. Sokat hallgattam zenéket, főként szomorúakat, és sírtam.
A történtekről, a közös életről való beszélgetés is segíthet. A feldolgozás megkezdésében lehetőség a be nem teljesült, a ki nem mondott dolgok feltárása. Megfogalmazom, mi az, ami bárcsak más, jobb vagy több lett volna. Ilyen lehet a ki nem mondott köszönöm…. A lelki egészségünkért sosem késő kimondani…akár egy fényképnek, az éjszakai égbolt csillagainak, egy sírkőnek.
Nem vagyunk felkészülve a veszteségekre, mások sincsenek felkészülve arra, hogyan segítsenek, ha veszteség ér bennünket. A gyász egy állapot, amire a levertség, az érzelmi kimerültség és az általános energiacsökkenés jellemző. Kezeléséhez szükségünk van új utakra, új pozitív szokások kialakítására. A fájdalmában vergődő ember nem gondol erre. Neki épp elég levegőt venni, felkelni, elindulni, helyt állni a mindennapi élet mókuskerekében. Itt nagy feladat hárul a környezetre, mert ők válnak megtartó erővé. Ez jelenthet megkapaszkodást, egy levegővételt az elmerülés helyett. Ez sokszor azért nehéz, mert velünk együtt ők is gyászolnak. A mi családunkban hihetetlen összekapaszkodás történt. Az addig is jó kapcsolatot még szorosabbá kötötte a közös veszteség.
Nincs fogalom a gyermekét elvesztő szülőre. Ha a házastársam elveszítem, özvegy vagyok, a szülőtől búcsút vevő gyermek árva, de mi a gyermekét elveszítő édesanya és édesapa?
Minden veszteségnél átmeneti energiafelszabadítókhoz fordulhatok. Rossz esetben mértéktelen evéshez, alkoholhoz, dühhöz, vásárláshoz, elszigetelődéshez, de választhatom a sportot, a társas kapcsolatokat, a barátokkal, családdal töltött időt is.
Tíz év távlatából már nem csak könny van, hála is, hogy Ő volt…nekünk volt, értünk volt. Hálás vagyok az együtt töltött 17 évért és 53 napért, a három gyermekünkért. Hálás vagyok a Vele együtt kapott családomért.
Emlékezzünk Rá: a mosolygósra, a segítőkészre, a kedvesre! Hiszem, hogy egy másik dimenzióból néha hazalátogat, besuhan a gyermekei szobáiba…
Moretti Gemma: Álmodban néha meglátogatlak
Ha nem leszek már,
álmodban, lopakodva,
néha - néha meglátogatlak.
Szobádba – jó szellemként –
nesztelenül lépek,
nehogy felriasszalak.
Megigazítom a lecsúszott takarót,
nézem álomba szelídült arcodat,
s ha párnádon lesz egy kicsi hely,
pillanatra odahajtom fejem;
pillantásommal hadd simogassalak,
csak gyengéden, hogy ne zavarjalak.
És úgy ébredj reggel,
- tűnődő arccal, szelíd mosollyal, -
hogy emlékezz; álmodtál rólam.
És azután úgy megyek el,
észrevétlenül, csöndben.

Az elmúlt tíz év margórája: Légy hálás a szerelmedért, öleld át! Mondd el Neki, hogy boldoggá tesz, hogy szeretheted! Légy hálás a gyermekeidért! Akkor is, ha nem kitűnő tanulók és nem élsportolók. Örülj, hogy egészségesek! Légy hálás az egészségedért! Hatalmas érték, mindenek feletti. Légy hálás minden boldog napért, a családodért, minden mosolyért, amit kapsz, és amit adni tudsz! Örülj minden apró dolognak, akár a napsütésnek is! Szeress élni!

07/10/2024

Kedves Olvasó!
MI LEHET A BOLDOGSÁGUNK AKADÁLYA? Az egyik az, hogy túlságosan nagy boldogságot várunk, ahelyett, hogy megélnénk az élet apró örömeit, örülnénk az arcunkat simogató napsütésnek, az év első hópihéjének, egy kedves ismerőssel való találkozásnak, a frissen kimosott ágynemű illatának, hajlamosak vagyunk valami megmagyarázhatatlan nagy varázslatra, csodára várni, s elszalad mellettünk az élet. Életünket, eredményeinket másokhoz hasonlítgatjuk. Ez jó lehet, ha arra sarkall, hogy jobbá váljunk, de ha túlzásba esünk, kisebbrendűségi érzés keríthet hatalmába, alacsonyabb lehet az önbecsülés. A felfelé történő hasonlítás iriggyé tehet, ezáltal a boldogságunk ellen dolgozik.
VAN-E ÖSSZEFÜGGÉS AZ ÉLETKOR ÉS A BOLDOGSÁG KÖZÖTT? Nagy Henriett kutatásában fiatalokat, középkorúakat és időseket vizsgált. Szerinte a három korcsoportból a középkorúak a legboldogtalanabbak. Ha tudatosul, hogy egyre kevesebb idő van hátra az életünkből, nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a szoros emberi kapcsolatoknak. Az idősebb ember életét a maga kedvéért éli, barátságos, kíváncsi, elhivatott, s ha hasznosnak érzi tevékenységét, elégedett lehet életével, lelke rendben van. A középkorú emberek úgy őrizhetik meg lelki jóllétüket, ha ápolják kapcsolataikat, szánnak figyelmet az intimitásnak is, nem hagyják, hogy természetessé váljanak barátságaik, szerelmeik, tesznek is érte. Nagy Henriett szerint a jól működő házasság erőforrásai a sz*****is összeillés, a jó intellektuális összhang, a bizalom, a mély és őszinte beszélgetések. Ha rendszeresen megosztják egymással, ami velük történt, ha örülnek egymás sikereinek, ha kialakul a hála, a bizalom és az összetartozás érzése, ha szívesen töltenek együtt időt, közös programokon vesznek részt, így hozzájárulnak a jó kapcsolathoz, s ezáltal a lelki jólléthez. Fontos, hogy vitáikban sértés nélkül, inkább humorral oldják meg problémáikat. A házasság olyan, mint egy virág: ápolni kell. Ha a szenvedély csökken is idővel, a kezdeti időszakból nyert erőforrások átsegíthetnek a nehézségeken. Ne engedjem meg magamnak, hogy slampos legyek, a párom kedvéért akarjak szép és csinos lenni! Így válik ez közös örömmé. (Nagy 2020)
MILYENEK A BOLDOG EMBEREK? Milyen tulajdonságok jellemzik őket? Az extrovertált emberek szeretik a társaságot, szívesen osztják meg élményeiket másokkal, barátságosak, szerethető, melegséggel teli emberek, akik szolgálatkészek, szívesen gondoskodnak másokról. Lelkiismeretesek, terveznek, kitartanak, célokért küzdenek, teljesítményre törekednek. Akaraterő, felelősségérzet jellemzi őket, érzelmileg stabilak, nyitottak. A valóban boldog emberek nemcsak ülnek a babérjaikon, hanem ők irányítják az eseményeket. Barbara Frederickson előadásában rámutat arra, hogy a pozitív érzelmek megnyitják a tudatosságunkat, több lehetőséget látunk meg körülöttünk, nő az ötleteink száma, kreatívabbak, rugalmasabbak leszünk. Akire jellemző a reziliencia, gyorsabban képes megbirkózni a nehézségekkel. Positive emotions című előadásában arról szól, miért fontosak a pozitív érzelmek. Véleménye szerint megváltoztathatják az agy működését. Kiterjesztő hatásnak nevezi azt a jelenséget, amely során a pozitív mikro pillanatok tápanyagokként működnek, felhalmozódnak, összekeverednek, segítik erőforrásainkat, növelik ellenálló képességünket, tartalékainkat, hogy önmagunk jobb változatai lehessünk. Szerinte a negatív érzelmek ordibálnak, a pozitívak suttognak, de az utóbbiak így is felülmúlják a károsító tényezőket. Felhívja rá a figyelmet, hogy hiba, ha az ember túlságosan a jövőre koncentrál. Seligman szerint a boldog emberek több jó eseményre emlékeznek, mint ami ténylegesen történt, és a rossz események többségét elfelejtik. Ha nehézség állja útjukat, a már jól bevált, kipróbált, pozitív tapasztalatra támaszkodnak, míg a kevésbé boldog emberek sokkal szkeptikusabbak. A megélt öröm az embert játékossá teszi, s a játék összefonódik a fizikai erőforrások építésével, az immunrendszer erősítésével, így az egészséggel. (Seligman, 2008)
MIÉRT SZOKHATUNK KÖNNYEN A JÓHOZ? MIÉRT CSÖKKENHET A BOLDOGSÁG ÉRZÉSE EGY CÉL ELÉRÉSE UTÁN? Sonja Lyubomirsky egyik magyarázata, hogy emelkednek az elvárásaink is. Egy idő után természetessé válik a vásárolt nagyobb ház, a szemműtét utáni tökéletes látás. Szerinte ,,…visszaszivárog az ember átlagérzése” (Lyubomirsky 2020:79) és még nagyobbá válik. Van azért szerinte a hozzászokásnak jó oldala is: könnyen alkalmazkodunk a változó körülményekhez akkor is, ha rossz dolog történik. S ez alkalmazkodás akár életben is tarthat. (Nagy 2020)
Az egyén döntése, hogy minden esetleges korábbi negatív hatás ellenére is úgy dönt, hogy boldog lesz. Akár lehajol egy sárgálló rózsabimbóhoz, hogy megmártózzon az illatában, sétál az eső után, hogy az összes hörgőcskéje a tüdejében friss levegővel telítődjön, kiül a napfényre, hogy a napsugarak melegítsék testét és lelkét, rendezi emberi kapcsolatait…belenéz egy kutyus szemeibe, ölébe vesz egy doromboló cicát, hogy dorombolásának frekvenciája megnyugtassa. Esetleg felhív egy már régóta ignorált barátját. Sosem késő megbocsátani vagy bocsánatot kérni. MINDIG KISÜT A NAP!

11/09/2024

Kedves Érdeklődő! Kedves Olvasó!
Hogy ki a boldog ember? Mitől válhatunk azzá? A XXI. század anyagias világában, amikor az értékvilág középpontjában tárgyak állnak, a legfőbb mozgatóerő a pénz, ahelyett, hogy éltető emberi kapcsolatokra törekednénk, s értékelnénk egészségünket, éltető emberi kapcsolatainkat, kölcsönösségünket. Ma szinte minden megvehető, sokaknak az érzelmi kapcsolatok is tárgyakhoz kötődnek. A média is azt erősíti, hogy a mában kell élni. A carpe diem érzése széttépi a boldogsághozó emberi kötelékeket, mert olyan szinten nő a hajszoltság, hogy már nem marad időnk semmire, stresszben élünk, s csökken az érzelmi feltöltekezés lehetősége, amely testi, lelki zavarokhoz, betegségekhez vezethetnek. De tudatosan elsajátítható, hogyan őrizzük meg életminőségünket. Kell hozzá optimizmus, altruizmus, megbocsátó képesség, stresszel való megküzdés, humor és intenzív együttlét azokkal, akiket szeretünk.
Sonja Lyubormirsky szerint a boldog emberek stabil párkapcsolatban vannak, barátok veszik körül őket, hálásabbak, segítőkészebbek, jótékonykodóbbak, optimistábbak a jövőt illetően, élvezettel élik meg a jelenüket, fizikailag aktívak, spirituálisak vagy vallásosak, mélyen elkötelezettek célok iránt. Úgy véli, két fontos összetevője van a boldogságnak. Az első a pozitív érzelmek megtapasztalása (öröm, elégedettség, érdeklődés, vonzalom, szerelem), melyből minél többet átélnek, s csak kevés negatívat. A másik tényező, hogy elégedettek az életükkel, azzal, ahogy haladnak életcéljaik felé. Véleménye szerint a boldogság hajszolása helyett a megteremtéséről kellene gondoskodnunk. Arról, hogy megtaláljuk a hozzá vezető valódi utakat, forrásokat. Boldogíthat valami, például a több pénz, de nem hosszú időre. Kutatásának eredményeként megállapította, hogy a gazdagság, a szépség és az egészség csupán rövid távú és korlátozott befolyással bírnak a boldogság elérésére. Véleménye szerint 50%-ban öröklött, hogy boldognak érezzük-e magunkat, 10%-ban körülményeink határozzák meg, 40%-ban pedig szándékos tetteink, mindennapi tevékenységeink határozzák meg, az, hogy mit teszünk, s hogyan gondolkodunk. Olyan tevékenységeket nevezett meg forrásként, amelyek hozzájárulhatnak a lelki jóllét állapotához.
A lelki jóllét védelem az embernek, hiszen erősíti az immunrendszerünket, testileg egészségesebbek lehetünk, energikusabbak vagyunk, de lelkünknek is fontos, hiszen jobban érezzük magunkat, szívesen együttműködünk másokkal, jótékonykodunk, gazdag baráti kapcsolatokkal rendelkezünk, fesztelenül mozgunk társaságban, szeretnek a környezetünkben lenni mások, gondolkodásunk rugalmas és eredeti, munkánkban termékenyebbek és hatékonyabbak vagyunk. Ezek olyan jellemzők, amelyek azt mutatják, hogy a mi lelki jóllétünk az egész társadalomra pozitív hatással van, így nem öncélú.
A boldogság egyik nagy akadálya az, hogy túlságosan nagy boldogságot várunk, ahelyett, hogy megélnénk az élet apró örömeit, örülnénk az arcunkat simogató napsütésnek, az év első hópihéjének, egy kedves ismerőssel való találkozásnak, a frissen kimosott ágynemű illatának, hajlamosak vagyunk valami megmagyarázhatatlan nagy varázslatra, csodára várni, s elszalad mellettünk az élet. Életünket, eredményeinket másokhoz hasonlítgatjuk. Ez jó lehet, ha arra sarkall, hogy jobbá váljunk, de ha túlzásba esünk, kisebbrendűségi érzés keríthet hatalmába, alacsonyabb lehet az önbecsülés. A felfelé történő hasonlítás iriggyé tehet, ezáltal a boldogságunk ellen dolgozik.
A lelki jóllétünk akadálya lehet a ki nem bontott vagy az el nem küldött levél is…

22/08/2024

A hétköznapi szürkeségben nem könnyű megtalálni a pozitív dolgokat. Állandóan rohanunk, dolgozunk, hogy családunk anyagi biztonságát megteremtsük.
Lelki jóllétünk alapfeltétele azonban, hogy élvezzük életünk pozitív élményeit, a jelent, az adott pillanatot. Idézzük fel a múltat, tűnődjünk a régi szép időkön, fantáziáljunk a későbbi pozitív élményekről, de tudatosan kell figyelnünk arra, hogy gyönyörködjünk a jelenben! Hajoljunk le egy rózsát megszagolni, örüljünk az illatának, ha épp mellette megyünk el! Legyünk büszkék sikereinkre, barátaink teljesítményére! Élvezzük az arcunkat simogató napfényt, örüljünk az eső frissítő illatának!
Limpár Imre arra hívja fel a figyelmet, hogy mindannyiunknak van egy képzeletbeli homokórája, amelyben szemenként peregnek le egymás után a homokszemek. Ez az óra nem fordítható meg, egyszer használatos, és kizárólag az alsó felét láthatjuk, a múlt eseményeit. Felelősségünk, hogy tudunk-e úgy élni, hogy megkülönböztetjük a helyeset a helytelentől, a fontosat a feleslegestől, a jelentőségteljeset az értelmetlentől. Magyarországon a férfiak várható élettartama 71-72 év, a nőké 78, az átlag tehát 75 év. Ennyi az életidőnk. Ha csak napi nyolc órát alszunk, akkor az összesen 25 év álmok között töltött életidő... Nyilván nem elpazarolt idő, hisz a szervezetünknek szüksége van pihenésre....marad 50 év...
Vajon megéljük, túléljük vagy átéljük a rendelkezésünkre álló időt? Vajon tudjuk-e, hogy amikor felesleges dolgokkal töltjük időnket, az életünkből rabolunk el sok-sok percet, órát?
Limpár Imre nagyon fontosnak tartja azt is, hogy folyamatosan figyeljünk az erőforrásainkra. Próbáljunk úgy élni, hogy töltekezzünk! Ha a futás, ha a zenehallgatás, ha a horgászat tölt fel bennünket, törekedjünk arra, hogy szánjunk rá az időnkből, azaz az életünkből. ,,Lemerült elemmel nem lehet élni, pontosabban lehet, csak nem érdemes.” (Limpár 2018: 108)

Kinek adunk az életidőnkből, a vissza nem forgatható életünkből?

09/08/2024

Irodalomterápia a lelki jóllét szolgálatában
Várom szeretettel az irodalmat kedvelőket, az önmagukat keresőket, azokat, akik boldogságra vágynak, de valamiben elakadtak!
Legyetek Ti a 30%! :)

09/08/2024

Boldogság
Irodalomterápiás önismereti és életmódcsoport

Mit tehetünk azért, hogy boldogságban, lelki jóllétben éljük életünket?
Témáink: a lelki jóllét, a hála, az optimizmus, a társas összehasonlítgatás, a társas kapcsolatok ereje, a traumák kezelése, a megbocsátás, a célok elérése melletti elköteleződés, a testünkkel való törődés, a flow élményének megtalálása.
A foglalkozás tartalma:
- 10 irodalomterápiás ülés művészetterápiás elemekkel, alkalmanként 2 óra
- 5-8 fő/csoport
- Helyszínek: Gyula kontakt
online tér
- Csoportvezető: Szlávikné Mári Zsuzsanna – irodalomterapeuta, mentálhigiéniai prevenció specialista
Jelentkezés: sznemzs@gmail.com
Időpontok: 2024 szeptemberétől kéthetente

Igény esetén egyéni konzultációra is van lehetőség.

06/08/2024

Az élet csodája, ha
- találtál valakit, akivel megoszthatod a szívedet
- szolgálod valamivel a közösségedet
- békében élsz Önmagaddal
- igyekszel ember lenni, amennyire csak telik az erődből. (Mitch Albom gondolatai alapján)

30/07/2024

Néha az Élet gondolkodásra késztet...Ráébredünk, hogy csak a fontos dolgokra kellene figyelni, és nem haszontalan álmokat kergetni...Kinek mi a fontos? Nekem a családom, az egészség és a barátaim...❤️⏳️

14/05/2024

Kedves Olvasó!
Mi is a pozitív pszichológia?
A XX. század második felében új irányzatok jöttek létre a pszichológiában, melyek nem a betegség felől közelítenek a lélekhez. Nem azt vizsgálják, miért betegszik meg, hanem azt, ami az emberben jó, pozitív, amivel egészségben lehet maradni.
Martin Seligman és a nemrég elhunyt magyar származású amerikai Csíkszentmihályi Mihály nevéhez kötődik. Arra keresték a választ, hogy mi a boldogság és bölcsesség titka, miért érdemes élni, kinek és miért tartozunk hálával, miért fontos a megbocsátás, s miért elengedhetetlen, hogy erényeink vezessék mindennapi cselekvéseinket.
Seligman meglátása szerint a pszichológia tudománya elhanyagolta az élet pozitív oldalát. A bánatról, a szomorúságról, a depresszióról szóltak a korábbi kutatások. Arra mutatott rá, hogy a boldog emberek több dologban különböznek az átlagemberektől vagy a boldogtalanoktól. Kielégítő szociális életet élnek, idejük legnagyobb részét társaságban töltik, altruisták, szívesen segítenek másokon.

Hogyan lehetünk boldogok szerinted, kedves Olvasó? Leírnád a véleményed, a tapasztalatod, az érzéseid?... :) Szívesen olvasnám...Aztán megosztom, mit írtak erről a témáról a szakemberek...

28/04/2024

Kedves Olvasó! ,,Az ember valahová tartozási szükséglete olyan, mint egy fa gyökérzetének a talaj: be kell kötődni ahhoz valahová, hogy a viharoknak ellent tudjunk állni” (Bagdy 2010:37)

Bagdy Emőke a létezés alaptörvényének tartja a kölcsönös egymásrautaltságot, a ,,társas támogatást”, a családi, baráti, társas szeretetkapcsolatainkat. Ennek a szükségessége életünk alapköve. Az anya jelenlétével, biztonságos és következetes szeretettel követi gyermeke szükségletét, így alakul ki a biztonságos kötődési alapminta, így tud majd a felnőtté váló személy kötődni, ragaszkodni, szeretni, bízni, hiszen megtapasztalta a szeretet állandóságát. A biztonságos apai erő, az anyai érzelem, a meleg családi légkör segít a boldogságot adó párkapcsolat kialakításában. (Bagdy 2010)

A család erejéről, a gyermekkor nehézségeiről és szépségeiről, a szülői mintáról írt egy ma már Angliában élő sarkadi ismerősöm, Jakab Ildi. Az Ő engedélyével jelenik meg írása...

,,Szegényen éltünk, de sosem hittük azt, hogy az a boldog, aki nálunk gazdagabb. Együtt voltunk, szerettük egymást. Amikor nálunk volt nagy munka, jöttek a barátok, testvérek. Amikor másnál kellett a segítség, akár répakapálás, mentünk mi is. Én a kis kannámmal az ivóvizet hordtam.
Élveztük a tél, a tavasz, a nyár és az ősz minden egyes napját, mindennek tudtunk örülni. Az emberek nem nézték le, hanem segítették egymást. Az is örömöt okozott, ha egy kiscsibe kikelt a tojásból. Leírhatatlan volt. Ha volt egy Sokol rádiónk…ahh… az az érzés mennyei volt.
Tudtunk örülni mindennek, akár egy napsugaras nyalókának. Miénk volt a nagy gyermeki szabadság, fociztunk, játszottunk, bicikliztünk. Volt, amikor Apu vázas bicaját megkaptam, és olyan boldog voltam, hogy hajthatom. Persze csak a váz alatt tudtam tekerni, olyan picike voltam, de mentem vele. De jó volt! Szabadon éltünk, gondtalanul. Tudtuk, hogy amikor kezd sötétedni, indulni kell haza. Akkor még nem volt telefon. Ha mégsem mentünk időben, Anyu kiállt a teraszunkra, kiáltott egyet, és mi futottunk haza.
Áldott gyermekkorunk volt, semmilyen kincs és gazdagság nem hiányzott. A szüleinket tiszteltük, szerettük. A szeretetükért, a gondoskodásukért, amit kaptunk tőlük, hálás vagyok. Gyermekként is tudtam, mennyit dolgoznak értünk. Apu minden nap munka után ment maszekolni, késő estig dolgozott, hogy nekünk jobb legyen. Ezért annyira csodáltam, imádtam, Ö volt az Én Hősöm. A szüleimnek nem kellett mondaniuk, hogy segítsek. Örültem, ha megtehettem. Büszke voltam arra, hogy felelősségteljes feladatokat kapok. Gondoskodtam otthon az állatokról, segítettem művelni az óriási kertet, saját kis virágos kertem volt. Emlékszem, ha az öcsém vagy a húgom haragudott rám, a virágoskertemen álltak bosszút. Istenem, de jó volt! Amikor más gyerekek játszottak, én otthon segítettem. Reggel iskola előtt, amíg a többi barátom még aludt, én elvittem a testvéreimet az óvodába. Emlékszem, anyu biciklije sokkal nagyobb volt, mint én, alig bírtam, olyan picike voltam. Elől Jani, hátul Zsuzsi… de vittem őket, mert Anyuék rám bízták a kicsiket, és csak utána mentem iskolába.
Iskola után hazamentem és begyújtottam. Mire jönnek haza a szüleim a munkából, meleg legyen. Kitakarítottam, aztán mentem a kicsikért az oviba. Én jártam a szülői értekezletre, amikor az ikrek iskolások lettek.
Volt, amikor nekem sem tetszett, hogy annyit kell segítsek, és menni akartam játszani. Kaptam néha egy-egy pofont is. Jól tették. Az Isten Áldja meg a lelküket, az emléküket, jóságos kezüket, mert nekik köszönhetem, aki lettem: felelősséget vállaló, erős, határozott, túlélő embert neveltek belőlem. Ez jó… nagyon jó. Felnőtt fejjel értettem meg igazán, hogy mindent értem tettek, a javamat akarták, hogy erős legyek és kitartó. Ezért csak köszönettel tartozom a SZÜLEIMNEK!!!!
Boldog voltam, nagyon boldog, mert nagyon jó életem volt. Minden olyan emlék, ami a múltból visszaint, a legkönnyesebb, a legrosszabb napjaimban is mosolyra derít. Nagyon hiányzik az az idő, Anyu és Apu, az emberek, akik akkor még érdek nélkül szerettek, a család, amit annyira összetartottak, minden, ami akkor volt. Nem voltak telefonok, egymásra figyeltünk, tiszteltük a tanárainkat, a felnőtteket és az időseket.
Boldogsággal telik meg szívem és lelkem, ha a gyermekkoromra gondolok... " (Jakab Ildi)

28/04/2024

Kedves Olvasó!
A lelki jóllét (boldogság) egyik alapvető tényezője a társas kapcsolatok minősége. Evolúciós oka van, hogy társas kapcsolataink legyenek, érezzük a valahová való tartozást, mert ez életfontosságú szükségletünk. Az őskori vadászó őseink is tudták, könnyebb életben maradni, ha együtt vadásznak. Ha valaki megsérült, segítették. De az utódok, a fajfenntartás miatt is fontos volt a párkapcsolatok ápolása.
Ha kapcsolatokról beszélünk, barátságokra, párkapcsolatra és a család erejére is gondolhatunk. ,,A jó család egyik legfontosabb erénye, hogy az utódokat felkészíti, majd szabadon engedi: hagyja, hogy magabiztosan, egyedül és ne szegett szárnnyal induljanak. Alapítsanak új családot, boldogságukat és erejüket pedig adják tovább nemzedékről nemzedékre.” (Purves 1998:19) Szülőként ez nagyon fontos feladatunk, figyelnünk kell erre.

Patkásné Farkas Klári (Pné Klára) szívből jövő, mindig tiszta érzésekről árulkodó gondolatait nagyon szívesen olvasom. Az egyik írását az engedélyével osztom meg. Klári 45 évesen vált másodszor is anyává. Nórika már iskolás...

,,Mennyi év és mennyi emlék van már mögöttem. Haragudnom kellene az időre, hogy oly gyorsan eltelt, én mégsem teszem. Harmónia van a lelkemben, nyugalom. Ma azon gondolkodtam, hogy az időnek van-e joga nyomot hagyni az arcomon, a testemen vagy az elmémben? Na, neki aztán van joga! Amit a legnehezebb elviselni, hogy meg is teszi.
Régen szerettem sokat beszélni. Azt hittem, a szavakból többet megtudunk egymásról. Ma már nem mindig szeretek, inkább csak nézek. Nézem a szemeket, olvasok belőlük. Ha rajtam múlna, minden embert süketté tennék egyetlen napra, hogy ne hallják a szavakat. A szemeket nyitnám ki, hogy egymás tekintetét tudjuk fürkészni. Akkor megértenénk, hogy egyformák vagyunk. Nincs olyan emberi sors, szenvedés, kín, öröm, ami bárkivel meg ne történhetne egyszer. A szavak csak szavak... A tekintet…na, az keményebb, fájdalmasabb. Ha belenézel egy olyan anya szemébe, aki éppen a temetőből ballag hazafelé a gyermekétől, vagy éppen egy másik anya tekintetét fürkészed, aki a vasútállomásról ballag, mert kikísérte a gyermekét, aki több ezer kilométerre utazik tőle, vagy egy sérült gyermek édesanyja tekintetét… meg fogjátok érteni, hogy minden anya lelke törékeny...
Ma olyan világot élünk, ahol az anyák azon versengenek, hogy melyik az igazi szülés: órákon keresztül vajúdni vagy császárral hozni világra a gyermeket. Ma már ebben is versenyezünk. Az anyák értékét nem a szülés formájában mérik. Az anyaságot ott belül érezzük, ahová senki nem lát be. Egyformák vagyunk mi anyák, mindannyian értékesek. Mindegy, hány évesek vagyunk, kicsi vagy felnőtt gyermek édesanyja, az érzéseink egyformák. Van jogunk egymást bántani?
Ma azon is gondolkodtam, hogy mit szeretnék még megélni az életben? Lovagolni. Soha nem ültem lovon. De jó lenne vágtázni egy nagyot! Kiülni egy dombtetőre este, és csak nézni a csillagokat. Felülni a vonatra, és addig menni, amíg véget nem ér az út. Keringőzni Nóri ballagásán. Gyönyörű ruhában végig szeretném keringőzni a termet, és közben mindenkire mosolyognék örömömben, hogy még itt vagyok. De a legfontosabb vágyam az, hogy Nórimnak, az angyal tekintetű gyermekemnek soha ne legyen hátrány az, hogy idős édesanyja vagyok.
Ha tudnám, hogy melyik lesz az utolsó napom itt a földön, sütnék egy tepsi kakaós kalácsot. Leültetném a két lányomat, és végignézném, ahogyan a forró kakaótól egyik mocskosabb, mint a másik. Én ezt a képet vinném magammal a hosszú útra..." (Patkásné Farkas Klári)

Irodalomterápia a lelki jóllét szolgálatában

07/01/2025

23/10/2024

07/10/2024

11/09/2024

22/08/2024

09/08/2024

09/08/2024

06/08/2024

30/07/2024

14/05/2024

28/04/2024

28/04/2024

Cím

Weboldal

Értesítések

A Rendelő Elérése

Parancsikonok

Megosztás

Kategória