07/01/2025
A boldogságot adó emberi kapcsolataink, őseink hatása életünkre
,,A felmenőimet, a családfámat úgy képzelem, mint egy folyót. Gyönyörű medrű, olykor sebes, máskor lomhább, iszaposabb, néha túláradó, helyenként kiszáradó, hol tisztább, hol zavarosabb, hol vadabb, hol szelídebb, szélesen kanyargó folyót. Mintha születésemkor én is ebbe a mederbe kerültem volna, amit a családom vájt magának…Áramlok velük tovább…a víz, ami jóval a születésem előtt már ebben a mederben folyt, része az életemnek, megadja a kezdetet, de hogy miként folyok és mit viszek tovább, mennyi törmeléket sodrok magammal, a sziklákat kerülgetem, fennakadok, vagy éppen lendületesen haladok, az tőlem függ. És az is, mit adok tovább.”
Bauer Barbara az egyik kedvenc íróm, az ő gondolatait választottam mottóul. Nagyon közel áll hozzám, ahogy az őseinkhez való kötődésről, az őseink életének a saját sorsunkra kiható erejéről ír…Ahogy ezt teszi tudományosan Orvos-Tóth Noémi, úgy a szépirodalom eszközéhez nyúl és fikciókba illeszti a múlt valóságát Bauer Barbara. Egyik regényében írja, hogy minden születéskor ott vannak az előre ment őseink lelkei. Mintha körülölelnék az újszülöttet, s mintha elsőként köszöntenék az új jövevényt. Elindul egy új élet, s minden sejtje cimkéket visel, az ősök sorsának cimkéit. Felmenőink történetei ott pulzálnak az elvágott köldökzsinórban.
Evolúciós oka van, hogy társas kapcsolataink legyenek, érezzük a valahová való tartozást, mert az életfontosságú szükségletünk. Az őskori vadászó őseink is tudták, könnyebb életben maradni, ha együtt vadásznak. Ha valaki megsérült, segítették. De az utódok, a fajfenntartás miatt is fontos volt a párkapcsolatok ápolása.
,,Az ember valahová tartozási szükséglete olyan, mint egy fa gyökérzetének a talaj: be kell kötődni ahhoz valahová, hogy a viharoknak ellent tudjunk állni” (Bagdy 2010:37) Bagdy Emőke a létezés alaptörvényének tartja a kölcsönös egymásrautaltságot, a ,,társas támogatást”, a családi, baráti, társas szeretetkapcsolatainkat. Ennek a szükségessége életünk alapköve. Az anya jelenlétével, biztonságos és következetes szeretettel követi gyermek szükségletét, így alakul ki a biztonságos kötődési alapminta, így tud majd a felnőtté váló személy kötődni, ragaszkodni, szeretni, bízni, hiszen megtapasztalta a szeretet állandóságát. Félelem nélkül engedi anyját távozni, s örül, ha visszatér. Hasonló arculatú érzelmi kötődésmintaként határozzák meg felnőttkori párkapcsolatainkat. Biztonságos apai erő, az anyai érzelem, a meleg családi légkör segít a boldogságot adó párkapcsolat kialakításában. A tanult társas támasz lelki megküzdési mód, amely lehetővé teszi, hogy egymást segítve, a segítséget érezve kikapaszkodjunk életünk kríziseiből. Ehhez azonban fontos, hogy megtanultunk-e bízni. (Bagdy 2010)
Ha kapcsolatokról beszélünk, barátságokra, párkapcsolatra és a család erejére gondolhatunk. ,,A jó család egyik legfontosabb erénye, hogy az utódokat felkészíti, majd szabadon engedi: hagyja, hogy magabiztosan, egyedül és ne szegett szárnnyal induljanak. Alapítsanak új családot, boldogságukat és erejüket pedig adják tovább nemzedékről nemzedékre.” (Purves 1998:19) Szülőként ez nagyon fontos feladatunk, figyelnünk kell erre.
A baráti és párkapcsolatainkban nem jelenhet meg a hedonikus alkalmazkodás, mint az anyagi helyzetünknél, a lakáskörülményünknél. Fontos, hogy energiát fektessünk a kapcsolatainkba. Ha minden ember tudná, hogy mi a sikeres házasság titka, s ha tudatosan ügyelnének is rá, kevesebb lenne a válás, több lenne a boldog család. Sonja Lyubomirsky szerint a sikeres házasságnak egyik legfontosabb alapköve a kommunikáció. Sokat kell beszélgetni és le kell tenni az elektromos kütyüket.
Csíkszentmihályi Mihály szerint az emberek életében a legjelentőségteljesebb és legintenzívebb élmények többsége a családhoz kapcsolódik. Örömre és fejlődésre ad lehetőséget, ha nem azért vagyunk együtt, mert így kényelmes. Ha nem az a pár célja, hogy a nő főzzön, rendezze a gyerekek körüli dolgokat, a férfi pedig gondoskodjon a megélhetésről, hanem azért, mert szeretik egymást. Örömöt úgy érhetünk el, ha célja van a család létének, például felépíteni egy családi házat, nevelni gyermekeinket, vallásosan élni, s közben megőrizni egyedi tulajdonságainkat, s fejlődni személyes képességeinkben. (Csíkszentmihályi, 2010)