28/02/2024
Bocsáss meg!
Miért olyan nehéz bocsánatot kérni és miért olyan nehéz megbocsátani?
Sok hozzánk érkező párnál találkozunk azzal, hogy évek óta hordozzák magukban a másiktól kapott tüskéket. Amíg ezek a vélt vagy valós sérelmek nincsenek megbeszélve, addig hiába szeretnénk, nem tudunk a jövőbe tekintve haladni egy jobb párkapcsolat felé.
Nagyon fájdalmas, ugyanakkor felszabadító érzés, amikor első lépésként elmesélheti a sértett fél, hogy mi bántotta őt meg annyira a múltban. Hiába derül itt ki sokszor, hogy a másik fél nem tett szándékosan semmi rosszat vagy csak félreértés volt, ezzel a probléma nem oldódik meg. Hiszen ott vannak azok a fránya érzések a múltból: harag, szégyen, becsapottság, megalázottság, kiszolgáltatottság, fájdalom, szomorúság. Ezeket is ki kell mondani.
És ekkor következik a másik, akinek most lehetősége van helyretenni a dolgokat. Azzal, hogy empatizál, hogy megérti, hogy mi zajlott le a másikban. Azzal, hogy a másik szemébe nézve kimondja, elismétli a hallottakat, ezzel biztosítva azt, hogy megérti a helyzetet. „Amikor 15 éve későn értem haza, te azt hitted, hogy Gizivel voltam. Becsapottnak, magányosnak és megalázottnak érezted magad.”
Na de miért kérjen bocsánatot a másik, ha nem is volt Gizivel? Ha nincs elismerve a felelősség abban, hogy ez a helyzet kialakult, ha nincs bocsánatkérés, akkor nem tud helyreállni az egyensúly. „Sajnálom, hogy nem vettem észre, hogy szenvedsz. Sajnálom, hogy félreérthetően viselkedtem. Sajnálom, hogy nem beszéltük meg akkor.”
„Mit tehetnék azért, hogy neked most jobb legyen?”
Ezek a mondatok segíthetnek abban, hogy a sértett fél visszakapja az erejét, a cselekvőképességét. Ha még nem tart ott, hogy megbocsásson, akkor megtalálni, hogy mi kellene ahhoz, hogy odaérjen. Ehhez bizony mélyre kell nézni. Ha pedig már úgy érzi, hogy ki tudja mondani, hogy „megbocsátok”, „már nem haragszom”, akkor ezt a másik szemébe nézve, a kezét fogva mondja ki.
Fotó: Pinterest, Alicia Besada festménye
