13/02/2026
DOHÁNYZÁS ? - FELEJTSD EL !
Könnyű azt mondani...Mondhatnák sokan.
És igazuk is van. Ez nem olyan egyszerű.
Ám mégis.
A természetgyógyászatban van egy fontos pillanat a gyógyulási folyamatban.
Amikor az illető az előtte lelkiismeretesen szedett készítményeket egyszer csak ELFELEJTI BEVENNI.
Egy tanárom szerint ebben a pillanatban a tudatalatti üzen,hogy már nincs szüksége rá a szervezetnek.
Hagyományos gyógyszereknél ez másképp van,de ha természetes gyógymódokat választasz,egy más,érzékenyebb figyelemre van szükség a szervezet jelzései tekintetében is.
Szóval, ha valamit csakúgy hirtelen elfelejtesz,az sem véletlen.
Legtöbbször a gyógyulás végét jelzi.
A dohányzás, az egyik legismertebb szenvedély,mely egy időre oldódást, boldogságot ad,de mellette sajnos sok kárt is tud okozni a szervezetnek.
Ezt a legtöbb dohányos jól tudja.Ezért is sokan elhatározzák,hogy leszoknak róla.
De sem a nikotinhoz és a szertartáshoz szokott test,sem a békére szomjazó lélek nem egykönnyen hagyja,hogy leszokjunk róla.
Tisztelet a kivételnek,persze, vannak, akiknek ez egyik pillanatról a másikra ment.
De a többség számára a leszokás nem olyan egyszerű.
Inkább egy folyamat eredménye,ami azonban egy szép fejlődés lehetőségét is rejti, új irányok megismerését az önfejlődés útján.Mégha nehéz és kudarc okkal teli is, megéri, mert igazi mély változás ról szólhat ez a folyamat.
A történet, amit írok egy fiatal lányról szól.
Több személy valós története alapján íródott.
Már nem emlékezett rá,melyik házibuliban szívta el az első szálat.Igazából alig köhögött tőle.Gyorsan megszokta.
Szerette a szertartást,ahogy cigire gyújt,leszívja a füstöt, ahogy hosszan kifújja,amint átjárja a jóleső nyugalom.
A füstölgő cigi mellől jobban esett beszélgetni a többiekkel,nyugodtabbnak, magabiztosabbnak érezte magát tőle.
És felnőttebbnek is.
Könnyebben jöttek a szavak, a gondolatok,és a füstölgő cigi mögül mintha a többiek is jobban megnyíltak volna.
A cigarettázás szenvedélye összekovácsolta őket.
A bulikban szinte hozzátartozott az éjfél utáni jó beszélgetésekhez 1-2 szál cigi is.
vagy 4-5, ha a bensőséges csevely hosszabbra nyúlt.
Mindez nem jelent semmit,-gondolta a lány,hiszen hétköznapokon úgysem gyújt rá...
Aztán telt az idő, az iskolai évek elszálltak, s ő már fiatal felnőttként első munkahelyére került.
Itt találkozott össze újra egy régi barátnőjével, akivel a kamaszkori bulik óta nem látták egymást.
Jól esett az ismerős az új helyen.
Ebédszünetben beszélgettek egy kicsit. A barátnő aktív dohányos volt, s egy szál cigivel őt is megkínálta.
A régi bulik emléke sejlett fel, s ő szívesen elfogadta, jól esett egy kis megnyugvás az új helyen.
Másnap is így volt ez, s harmadnap is.
Gondolta, semmi rossz nincs ebben.Egy kis szünet, egy kis lazítás...
Már nem emlékszik, mikor kezdett el naponta több szálat szívni.
Talán az egyre több feladat, a fokozódó terhek a munkahelyen és otthon is.Muszáj volt kicsit lazítani, kicsit megállni.
Végül már nem tudta elképzelni a napjait cigi nélkül.
Azzal indult a reggel és végződött a nap is.
Napi egy doboz észrevétlenül elfüstölgött, néha több is, ha különösen nehézre sikerült a napja.
" A DOHÁNYZÁS KÁROS AZ EGÉSZSÉGRE !"
Hányszor olvasta és hány helyen? Ám egyszer eljutott a tudatáig.
Beléhasított a felismerés:
- Masszív dohányos lettem!
- Ez lehetetlen, hogy történhetett??
Le kéne szokni...-Nem!- Le KELL szokni!!! Nincs mese...
Ő sosem akart igazán cigizni.
- Nem....,nem mérgezi magát többet!!!
Másnap nem is gyújtott rá.
Ebédig.
Ebéd után önkéntelenül vette ki a szálat a dobozból és már elszívta, amikor eszébe jutott,-nem ezt fogadta meg.
Utána egész délután nem gyújtott rá.És egyre feszültebb lett. Csak a cigire tudott gondolni.
Este elkeseredve szívott el még egyet.Csak ettől tudott megnyugodni.
Másnap vett egy könyvet, ami a dohányzásról és más káros szenvedélyről szólt. Sok okos gondolat volt benne.
Az író felvilágosította, hogy az egész csak egy pótcselekvés,a feszültség levezetése,és az egésznek semmi értelme, mert csak függőséget és kárt okoz.
Az ok a lélek belső hiánya, melyet ilyen önpusztító cselekvéssel igyekszik pótolni,ezzel akar önmagának adni valami jót.
A kiút egyszerű, adjuk meg a lelkünknek a hiányzó nyugalmat és nem lesz szükség pótcselekvésre sem.
A gondolatokat igaznak érezte, kivirult tőle.
A könyv önszuggessztiós, relaxációs technikákat is ajánlott otthoni gyakorlásra.
-Holnap elkezdem!- határozta el magát.És másnap vett egy csomag leszoktató szopogatós tablettát,ami a fellépő elvonási tüneteket enyhíti majd. Ezt jól kitalálta.
Az első gyakorlat nagyon jól sikerült.Ellazult, nem gondolt a cigire,helyette pozitív gondolatokkal töltötte fel magát.
Az eredmény csodás volt! Mintha kicserélték volna.
2 napig jól működött.A 3. napon már nem volt olyan erős az élmény, és a nap végén a főnöke is valahogy rászállt.Mindenért egrecíroztatta. Szörnyű délutánja lett!
Estére újra beférkőzött gondolatai közé a cigaretta.
Idegesen dobolt a konyhaasztalon : -Nem gyújtok rá, nem gyújtok rá...-Na, jó, kivételesen egyre !
-Esetleg kettőre !
- A fenébe az egésszel !!!- és a könyvet a sarokba hajította.
"A DOHÁNYZÁS KÁROS AZ EGÉSZSÉGRE !"
-ordította pár nap múlva a felirat a boltban a pénztárnál, ahol este bevásárolt.
-Tudom,tudom,-le kéne szokni !
Egy újság került a kezébe. A tudatalattiról írtak benne, megtanulta,hogy az elme programozható. S a leszokás is sikeres lehet a segítségével.
Kipróbálja.Napközben leszoktató mondatokat ismételgetett magában a kocsiban, a munkahelyén, a boltban. Elhatározta, hogy lassan átprogramozza majd a gondolkodását.
Mostantól kezdve tudatos lesz.
Telerakta a lakást cetlikkel,különböző színű és méretű feliratokkal:
" Leteszem a cigit." "LESZOKTAM." "Nem élek cigivel" "Jól érzem magam!" " Káros a cigi!"
A családtagjai mind valamilyen dohányzással kapcsolatos dologba botlottak a TV fölött,a polcokon, a tükör szélén a fürdőszobában, az előszobában,a konyhában.
Végül a hűtőszekrényt már alig lehetett kinyitni a rengeteg hűtőmágnestől és rácelluxozott feliratoktól : -"Leszoktam."
"Eldobtam az utolsó szálat is!" " Könnyen lélegzem!"
Még a WC ajtó belső falára is került egy jól látható felirat piros vonallal áthúzva : "NO CIGI!"
Az egész család szurkolt neki.És kevesebbet is szívott. Egy ideig.
Jó 2 hét múlva jött egy váratlan családi esemény, ami olyan stresszt jelentett, hogy a már-már elért sikert dugába döntötte.
És ez a módszer is -a feliratokkal együtt- a kukába került.
A család összefogott és ajándékba kapott egy elektromos cigarettát. A reklámja szerint szuper bevált módszer.
Konnektorban feltöltöd, a vége felizzik, lehet szívni. Sajnos az íze kicsit rossz.Vagyis inkább nagyon. Egy hétig kínozta magát, majd a csodatalálmány visszakerült a dobozába.
Sebaj, jött a csodatapasz!
Már másnap rosszul érezte magát tőle, harmadnapra még rosszabbul. Úgy látszik, nem mindenkinek jó...
De nincs is szüksége több külső segítségre, majd ő magától leszokik.
A dolog egyszerű : ki kell küszöbölni a stresszt és erősíteni a tüdőt !
Elkezdett sportolni. Nagyon elhatározta!
Este lement a parkba,és egy félreeső helyen, ahol senki sem látja,futni kezdett.
5perc után majdnem megfulladt.Le volt törve.
-Az élet csupa kudarc!!!
Ezután nem gondolt az egészre.Dohányzott,ahogy jól esett,nem kínozza magát tovább!
Így volt ez egy jó hónapig. Ám akkor jött az influenza járvány.
Olyan köhögés kínozta,majd megfulladt.A tüdeje nagyon rossz állapotban volt.Amikor úgy-ahogy meggyógyult, elhatározta,hogy nem gyújt rá többet.
Helyette inkább mentolos cukorkát szopogat. Minden szál cigi helyett bekap egy mentolos cukorkát.A munkahelyén a stressz újra fokozódott,és ő észre sem vette, hogy naponta több csomag cukorkát is elszopogatott.
3 hét múlva alig tudta begombolni a nadrágját.
Sportolni kell. Újra elkezdett futni. Szigorúan. Most nem tántorodik el.Heti 3x kiment a parkba. Eleinte 5 percet futott,utána 10 percet sétált és majd megfulladt.De nem adta fel, türelmes volt magával.
Következő héten már 5 perc futás,5 perc fulladás lett az arány. Számolta a villanyoszlopokat : 2-3-4-5, gyerünk tovább.
1 hónap múlva már 15 perceket futott egyfolytában és 5 perceket fulladt csak utána.
Az izmai is kezdtek erősödni.Egyre jobban érezte magát. És egyre kevesebb cigi is kellett. A tüdeje is tisztulni, erősödni kezdett.
Kezdett a futásra rászokni.
És ekkor jött a nyári szabadság ideje, a családdal elutaztak 2 hétre.
Első este elment az apartmanjuk melletti parkba futni, másnapra elromlott az idő,harmadnap programjuk volt és úgy határozott, most ő is pihen inkább a többiekkel.
Amikor hazaértek, tudta, futnia kéne,de valami mindig közbejött.
A munkahelyén is egy nagyobb, felelősséggel járó munkakört kapott.
Észre sem vette,hogy a sport, a kezdődő fittség messzire repült.És megint egyik cigiről a másikra gyújtott.
Hetek teltek el vagy hónapok?
Nem emlékszik már.
Amikor egyszer bekapcsolta a TV-t, amiben szó volt éppen a tüdőrákosokról.
Megrázta magát.Ez így nem mehet tovább!!!
Elment egy biorezonanciás leszoktató kezelésre.
Az egész függőséget biomágneses energia különböző rezgéshullámaival azonosítják be és kezelik. Fantasztikusnak tűnő módszer.
És nála is hatott! Alig hitte el, de SIKERÜLT ! Leszokott a cigiről !!!!
Már két hét is eltelt, de meg sem kívánta a cigit.
Aztán az egyik délelőtt új főnököt kaptak, aki alapos fejmosással kezdte az ismerkedést.
Ebédszünetben kiment és vett egy finom sütit. És megvigasztalódott.Helyreállt a lelki egyensúly.
Másnap sem volt könnyebb a helyzet, a kolleganője egy finom csokis keksszel kínálta meg,hogy bírják a stresszt.
Hazafelé menet ő is vett magának a boltban.
Észre sem vette, de már esténként is azt majszolta a TV előtt.
Aztán eljött egy nap, amikor belenézett a tükörbe és elhűlt a látványtól.
Újra sportolni kel!!!
Elment futni. A parkban egy régi ismerős barátnőjével találkozott,akinek elmesélte,fogyni szeretne.
Ő azt mondta, ő is hasonló problémákkal küzdött, és jobbat ajánl a futásnál.
Van egy klub, ahol heti 2x zenére mozognak, tornáznak.És elhívta, jöjjön el ő is.
Elment, próbaképpen.
És elhűlt, milyen jól érezte magát!
Már rég esett neki ilyen jól a mozgás, mint itt, erre a zenére. A csoport pedig mintha csupa ismerősből állt volna.Kedvesek voltak, közvetlenek, a zene szólt, együtt mozogtak,ő pedig feldobódva ment haza. Még a másnapi izomláz sem zavarta,szinte jól esett.
Az órán úgy érezte,kapott valami rég óhajtott jó érzést, valamit, amiről nem is tudta, hogy hiányzott neki.
És elkezdett a tornára rendszeresen járni.Minden alkalommal kapott valami jót, valami felszabadítót.
Feltöltődött. A többiekkel olyan közvetlenné vált a kapcsolata,hogy néha összejöttek csakúgy barátilag beszélgetni is.
A végén olyan oldottan érezte magát köztük, mint annak idején a házibulikban,amikor bensőségesen fújták a füstöt.
Itt cigi nem volt, a jó hangulat mégis létrejött. Nem kellett hozzá semmi, csak együtt voltak.
A testének egyre jobbat tett a rendszeres mozgás, az alakja egyre karcsúbb lett.Egyre jobban kezdte érezni magát. Már nem kellett az édesség, ha a főnöke valamiért letolta, maga is meglepődött, milyen gyorsan túltette magát rajta.
Aztán egyszer szóba került a táplálkozás is, recepteket cseréltek.Átállították az étkezésüket is.
A tükörben egy karcsú, mosolygós énje fogadta.
Az élete tele lett valódi jó érzésekkel, már nem kellett a gondolataival pozitívra változtatnia.
Megtanult kapcsolatokat éltetni, értékelni, számos közös programjuk volt, ahol jól érezték magukat.
A munkahelyén és az életében is bátrabban mert újítani, változtatni.
A problémákat is sokkal nyitottabban, nyugodtabban oldotta meg, hiszen mindenhez való hozzáállása is megváltozott.
Észre sem vette, amint a hónapok múlásával, a sok közös élmény közepette mennyire megváltozott.
Egy új énje kezdett kibontakozni,egy új felfogás és életvitel. Másként látta már az életét és másként értékelte a kapcsolatait is.A munkája sem a taposómalomról szólt. Új munkakorbe került, új kollegák közé.Sokkal tudatosabban élt, jobban osztotta be és értékelte az idejét is.
Aztán egyik nap, hazafelé találkozott azzal a régi barátnőjével, aki annak idején a cigivel megkínálta.Ő ugyanúgy dohányzott, mint régen, és most is természetesen vette elő a táskájából a cigis dobozt, hogy közösen rágyújtsanak.
Ő azonban idegenül nézett a feléje kínált szálakra, mintha most látta volna először életében.
-Köszönöm, kedves vagy, de nem élek vele.
- Nahát, csak nem leszoktál?
- De igen.
- Tudod ez az egész dohányzás olyan halvány és régi emlék már, hogy igazából
EL IS FELEJTETTEM!
Mosolyogva köszönt el, majd elsietett.
A barátnő hosszan nézett utána.
El se tudta képzelni,mi történhetett vele, annyira más volt, és nem csak a külseje lett karcsúbb,az egész lány valahogy teljesen megváltozott...
