12/01/2026
🌟Ez nem kibeszélő show
Jó témába fogtam, mikor nem is tudom, milyen a kibeszélő show. Volt egy ilyen tévéműsor, az dereng, de egy adást sem láttam belőle. Gondolok valamit róla, azért hoztam címnek. Azt gondolom róla, hogy gátlás és tisztelet nélkül mondunk saját szemszögű véleményt valakiről, legfőképpen hibáztatás céljából a saját igazunkat bizonygatva. Nem állítom, hogy sose t***em ilyet. Sőt, inkább azt mondom, hogy volt ilyen működésem nekem is, ahogy sokaknak. Mert ez is egy túlélési stratégia volt. Mindaddig amíg rá nem jövünk, hogy nem vagyunk áldozatok, felnőtt korunkban már nem függ másoktól az életünk, a választásaink belőlünk fakadnak, és rajtunk múlik, hogy mi lesz belőlünk. Jó, hát van, amikor oda kell magunkat tenni rendesen ezért, lemondani a kényelemről, embereknek nemet mondani, eljönni valahonnét, látszólag támogatás nélkül maradva egyedül is csinálni. (mert sose vagyunk egyedül, de lehet, hogy úgy látjuk.) Ha a sikerhez ez vezet, akkor ezt kell választani hozzá. És a sikerről most nem abban az értelemben beszélek, hogy hány iskolát végzünk el sikeresen, hol dolgozunk elismeréseket kapva, mennyire élünk anyagi biztonságban, stb. Szerintem ezek pont fordítva vannak. Ezek lesznek a járulékai annak, ha azt a sikert magunkénak tudjuk, hogy tiszták tudtunk maradni. Mindenkinek megvan a lehetősége, hogy legyőzze a démonait. Vagy megteszi vagy nem. Mondjuk nem egy sétagalopp, az tény. És sosincs vége. Legalább annyiban visszaköszön időnként, hogy lecsekkolja, mizu. Mert az ördög nem alszik. De ha a sikerfrekvenciából -ami a tisztaság- éljük az életünket, akkor ezzel nem lesz gond.
A kibeszélést azért említem, mert a Rend a lelke programban a családi rendszerünkkel foglalkozunk, az azonosulásokat szeretnénk felszámolni, a generációs mintákat megtörni. És itt óhatatlanul beszélni fogunk a szüleinkről, a tőlük kapott traumákról, a rosszul szeretésről. És akkor mondunk olyanokat róluk, ami a haragunkat fejezi ki. Ez is már egy lépés, mert ezt is csak akkor tudjuk megtenni, ha levesszük a szüleinket arról a polcról, hogy tabuk, ők a Nagyok, ők adnak, a Kicsi meg elfogad, bármit, mindent, ami a Nagyoktól jön, válogatás és megítélés nélkül. A családi rendelmélet szerint így van. Lehet mondani, hogy ez hülyeség, én azt javaslom, inkább gondolkodjunk el ezen, hogy mennyire nem az. És ha ezt tudjuk, akkor rajtunk áll, hogy Nagyként mit adunk a Kicsiknek.
Amikor ki tudunk lépni ebből az azonosulásból a megfigyelő, a tanú szemszögébe, akkor tudjuk reálisan látni a szüleinket is, a sérüléseinket is, és akkor tudjuk feloldani, mást választani. És akkor tudunk a szüleinkről tisztelettel beszélni. Ha már a családi rendelméletet hívtam segítségül, megemlítem, hogy aki nem tud valamelyik szülőjéről tisztelettel beszélni, ő saját magában tagadja meg azt a részét. Egyértelmű, hogy ha az apjáról nem tud, akkor a férfi része nincsen rendben, ha az anyjáról akkor a női része. Ez kihat a párkapcsolatára is. Mert olyan férfit választ a nő, amilyen a benne lévő férfi rész, és olyan nőt választ a férfi, amilyen a benne lévő női rész. Ez abban is megmutatkozik, hogy nőként tiszteli-e a férfiakat, és férfiként tiszteli-e a nőket. Na és akkor itt az is bejön, hogy mi újság az exekkel (hú de nem szeretem ezt a szót). Szóval az előző kapcsolatokkal. Egyrészt mindegyiknek megvan a maga helye a rendszerben. Oda nem állhat senki más. Ha ezt a helyet megtagadjuk, akár csak magunkban, annak következménye van. És ott van az, hogy milyen viszonyban vagyunk, le tudtuk-e zárni azt a kapcsolatot, tudunk-e tisztelettel beszélni velük és róluk, milyen a viszonyuk az utánuk következő társsal.
Az, hogy kibeszélünk vagy tényszerűen elmondunk valamit, és csak azt, amit szükséges, az két különböző dolog és minket minősít, hogy melyiket választjuk.
Remélem, hogy jól látom, hogy én az utóbbit teszem. Szóljatok nyugodtan, ha úgy látjátok, hogy nem. Meg fogom köszönni, nekem segítetek vele.
A Rend a lelke program ráhangolójában ezt is meg lehet tanulni, fejlődni, ki hogyan nevezi.
A múlt héten a szülő-gyerek kapcsolat témájával foglalkoztunk A Szeretet a Forrás csoportban:
Gyökerek nélkül nem lehet repülni. Ezek a bejegyzések kerültek fel:
✔️A fogadalmakról és az álomidőről és a türelemről
✔️Megköszönni az ÉLETET
✔️Minden szülő szereti a gyerekét
✔️Az alaptraumánk eredetileg nem is a miénk, azonosulásból visszük tovább
✔️Ilyen a harmonikus szülő-gyerek kapcsolat
A héten a párkapcsolat a téma: Nem a másik felemet keresem benned
Szó lesz
🔹az apa, anya szerepéről, szülői minta hatásáról a párkapcsolatra
🔹a traumakötésből választásról
🔹mi hoz össze, mi tart meg - hasonlóságok és különbözőségek
🔹mit szeretünk a másikban és magunkban egy kapcsolatban
🔹kik vagyunk férfiként és nőként a párkapcsolatban
🔹a korábbi kapcsolatok helyéről.
Ehhez a témához is a családi rendelméletet, a családállításokon szerzett tapasztalatokat használom fel a saját megéléseimmel alátámasztva. Irodalmi műveket, dalszövegeket is segítségül hívok a megértéshez, tisztán látáshoz.
A csoporttagoknak lehetőségük van hozzászólásra, kérdésfeltevésre, észrevételeik, megéléseik megosztására.
👉Gyere a csoportba, ha felkelt***e az érdeklődésedet a téma. Ha nem vagy még a csoport tagja, itt tudsz csatlakozni: https://www.facebook.com/groups/199211308853243
🌟Ez a 6 hetes ráhangoló a Rend a lelke féléves program előkészítőjeként is funkcionál. A teljes program részleteit itt találod: https://drive.google.com/file/d/17huxRyjMLyWTUrtwh9izZkwLZAx3GUgv/view?usp=drive_link
👉Ha tetszik, gyere, szívesen látunk a csapatban. Ebben a videóban beszéltem is róla:
https://youtu.be/HMTa-TsUonQ?si=T_JGQZDuxHuXU0QG
Szeret***el: Mercz Andrea tudatosság-mentor, családállító