04/11/2025
Amikor valaki belső szenvedésben vagy lelki nehézségben van, az energiamezeje gyakran összehúzódik, bezáródik. A fájdalom ilyenkor nemcsak érzelmi, hanem rezgésbeli is egy alacsonyabb, sűrűbb frekvencia, amelyből a világot szűkebben, torzítva látja.
Ebben az állapotban a fény, az öröm, a szabadság vagy a béke rezgése amit egy másik ember sugároz ,
nem inspirálónak, hanem fenyegetőnek tűnhet.
Aki jól van, békében él, annak a jelenléte tükrözi mások elfojtott vágyát: „Én is így szeretnék élni, de nem tudok.” Ez a tükör fájdalmat ébreszt ott, ahol a lélek még be van zárva.
Minden emberben ott van a fény és az árnyék. Ha valaki fényt hoz a térbe, az másokban felhozza az elnyomott részeket ,nem azért, mert rosszindulatú, hanem mert a fény mindent megmutat, amit eddig nem láttunk.
A szenvedés identitássá válhat.
Ha valaki hosszú ideje azonosul a fájdalmával, akkor egy „jól lévő” ember jelenléte az identitását fenyegeti,Ha ő képes örülni, akkor talán nekem sem kéne szenvednem ,de akkor ki vagyok én?”
A szenvedés gyakran egyfajta kontrollmechanizmus .
Mit tehet az, aki jól van?
Ne zárd vissza magad.
Nem az a cél, hogy a másikhoz süllyedj, hanem hogy a jelenléteddel finoman emeld.
A legnagyobb ajándék, amit adhatunk, az a saját békénk megtartása,nem magyarázattal, nem győzködéssel, hanem csendes sugárzással.
Mi van ha a mostani időszakban is, amikor mélyen dolgozol magadon, kiderül, hogy békében vagy.
Lehetséges a kollektív szenvedés elvárásról lejönni.
Szilasi Márti / Anahita Misztérium Iskola
