Elváltak és Egyedül állók önsegítő köre

25/05/2025

Kedves Ismerőseim! 2025.12.12-15 között adventi (szentèvi) zarándoklat szerveződik Rómába repülővel. Akit érdekel hívjon fel, Május 29-ig. +36/30/457 7031

14/03/2025

Krisztus király vasárnapja Rómában. November 23-26? Érdekel?
Jelentkezni írásban, név, telefon, email cím megadásával (feketegabordiakonus@gmail.com) címre kell. Üdv FG +36304577031
Hétfőig!
Üdv Fekete Gábor

06/01/2025

04/01/2025

Csak ajánlani tudom.

A téma olyan horderejű, hogy John Briere, a Dél-Kaliforniai Egyetem pszichológus professzora úgy fogalmazott: ha a gyermekek bántalmazása és elhanyagolása megszűnne, akkor a DSM (a mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve) két generáción belül röpirattá zsugorodna, a börtönök pedig kiürülnének.

Hoffmann Kata: Megsebzett gyermekkor - Életfogytiglan vagy szabadulás az ártalmas korai hatásoktól?

Aligha lehetséges elérni, hogy egy gyereknek soha semmi ne fájjon és ne hiányozzon a felnövekedése során. Ám attól, hogy valakit érnek bizonyos frusztrációk (melyek hozzátartoznak az élethez), még lehet szép, egészséges, boldog gyermekkora. Ez a könyv nem erről szól.

A Hoffmann Kata által nehéznek vagy megsebzettnek nevezett gyermekkorban olyan élmények fordulnak elő, melyek a kutatások szerint hosszútávú negatív hatást gyakorolnak a testi és az érzelmi egészségre. Ezek az úgynevezett ártalmas gyermekkori tapasztalatok, melyeket ACE-ként (Adverse Childhood Experiences) is emleget a pszichológia. Ezek között vannak olyanok, melyek extrém káros hatását laikusként is könnyen belátjuk (ilyen a fizikai vagy sz*****is bántalmazás, a szülők szenvedélybetegsége vagy a családon belüli erőszak), de néhányról talán nem is sejtjük, milyen súlyos és messze ható következményekkel bírnak (ilyen például a szülők válása vagy az érzelmi elhanyagolás).

Minél magasabb valakinek az úgynevezett ACE-pontszáma (amely megmutatja, hány fontos területen érték ártalmas gyermekkori tapasztalatok az illetőt), annál inkább veszélyeztetett a különböző krónikus egészségi problémák, pszichés zavarok és életvezetési nehézségek szempontjából. Ráadásul ezek a hatások generációkon ívelhetnek át, mivel a szülők saját traumáik miatt nehezebben tudják biztosítani a megfelelő körülményeket gyermekeik számára. A megsebzett gyermekkor tehát feldolgozásra és gyógyításra szorul, másként a felnőttkorunk (és gyermekeinké is) is hasonlóan fájdalmas lesz, testi-lelki értelemben egyaránt.

Hoffmann Kata tömör, nagy hatású könyvében világos áttekintést ad a (kutatásokkal igazolt) megdöbbentő összefüggésekről, és felvázolja, mit tehetünk a gyógyulás érdekében.

18 éven aluliak számára nem ajánlott! A jelenleg hatályos társadalmi berendezkedés alapján ők csak ahhoz elég nagyok, hogy ezeket az ártalmakat elszenvedjék, ahhoz, hogy olvassanak róla, nem.
www.korhazilelkigondozo.hu

01/01/2025

"Ha soha nem akarod visszaszerezni az elveszett dolgokat, akkor hirtelen szabaddá leszel."
Maár Gyula 1971-es Prés c filmjéből
www.korhazilelkigondozo.hu

31/12/2024

"A sz*****is és fizikai bántalmazás pusztító volta egyértelmű szokott lenni szinte mindenki számára, az érzelmi elhanyagolás némi magyarázatra szorulhat. Sok kliens fogalmazza meg, hogy hiszen vele tulajdonképpen nem történtek nagyon szörnyű dolgok. Nem verték, kapott enni, volt ruhája, pénze – egyszerűen 'csak' nem figyeltek rá, nem foglalkoztak vele. Látszólag ez 'csak', azonban nagyon mélyreható és messzemenő következményei vannak. Sok kliensem, akinek 'vegyes' tapasztalatai voltak, fájdalmasabb élményként azonosítja, hogy nem törődtek vele, nem érezte magát értékesnek, szeretetreméltónak, mint azt, hogy megverték. Ennek kapcsán érdemes azt is megemlíteni, hogy a mikrotraumák összeadódhatnak." Hoffmann Kata: Megsebzett gyermekkor - kedvezményes áron megrendelhető itt: https://nyitottakademia.hu/webshop/konyv/hoffmann-kata_megsebzett-gyermekkor-6587

31/12/2024

Csak olyan embereket lehet manipulálni, - akik félnek és azt hiszik, hogy elveszíthetnek vagy
- megszerezhetnek valamit.

Életünk első felében, amúgy is megfelelni akarunk mások elvárásainak.

Az érett személyiségű ember úgy él, ahogy ő akar. Csak saját magának akar megfelelni.
Nehezen manipulálhato, mer változtatni az életén, ha nem érzi benne jól magát.

www.korhazilelkigondozo.hu

21/12/2024

Bátorság 2024-ben vállalni a hitünket? Miért olyan nehéz megállni, elcsendesedni és ünneplőbe öltöztetni a szívünket karácsonykor? Ezekre kérdésekre keresi a választ a Lélekutakon következő része, amelyben Bagdy Emőke professzor asszony beszélgetőtársa Tapolyai Emőke klini...

21/12/2024

Vezetőnek lenni nem azt jelenti, hogy osztod az észt, elvársz, dirigálsz, és kiéled a középszerűséged.

Vezetőnek lenni nem más, mint mikor elszakíthatatlan bizalom fűz össze azokkal, akik iránt felelősséggel tartozol. Akik kérdőjel nélkül követnek téged bárhová, mert látják, tudod merre mész.

Vezetőként nem azért nézel hátra, hogy a "dicsőséges" múltadból meríts erőt, hanem mert vigyázó tekinteted van a csapatodra, hogy le ne maradjon senki.

A vezető példával vezet, de betartatja a szabályokat. A szabályok azért vannak, hogy a csapat egyben maradjon és egymást, együtt vigyék előbbre. Aki nem akar a csapat része lenni, azt magára hagyja vagy elzavarja, mert a csapat érdeke kívánja így, nem pedig a középszerű egója.

A vezetőt azért követik, mert valamikor ő is jó követő volt, és megtanulta milyen igazi csapattagnak lenni. Nem kérdés, hogy hisz abban amit csinál, tudja mit csinál, és tisztán látja hová tart.

A vezető a csapatért dolgozik, a csapat a vezetőért. Ez tartja mozgásban az egészet.
www.korhazilelkigondozo.hu

27/11/2024

"Egy férfi körülbelül két évig járt hozzám. Szenvedélybeteg volt, alkoholfüggő. Beszélgetéseink során megértette, hogyan jutott idáig. Belátta mindazt, ami belátható volt és amire együtt el tudtunk jutni, a függőségéből mégsem gyógyult meg. Ezért elment pszichoanalízisbe. Sokkal több mindent értett meg újfent, sok más dolgot pedig belátott, mégsem gyógyult meg. Ezután megpróbálta a kapcsolatait rendezni, amennyire lehetett. Mindenkinek beismerte, bevallotta őszintén a helyzetét – de ettől sem gyógyult meg. Utolsó szalmaszálként eljött és a felkészülés után megkeresztelkedett. Azt mondta, lehet, hogy ezen múlik. Nem gyógyult meg… Egyik este azonban, amikor rettentően berúgott, egyszer csak történt valami. Hogy mi, azt nem nagyon lehet tudni, de egyfajta megszabadulás- vagy megszabadítás-élmény. Azt mondta: nem iszom többet. Annyira érdekes, hogy ezekben a pillanatokban nincsen semmi fennkölt. 'Nem is fogadtam meg, hogy nem fogok többé inni, mert tudtam, hogy nem fogok. De nem a saját erőmből, csak tudtam, hogy ez az a pillanat, ahol kimondhatom, hogy nem fogok.' Ilyen meghívás-pillanatok adónak az életünkben. 'Feri, most azért jöttem, hogy elmondjam, mi történt velem. Felhívtam az ivócimboráimat, hogy engem többet nem látnak.' Kitörölte a mobiljából a számukat és többé nem lépett be a kocsmába. A végén azt kérdeztem tőle: 'Miért jöttél? Egyszerűen csak azért, hogy elmondd?' 'Igen, és azért is, mert azt gondoltam, majd biztos mondasz erre valamit.' Nem szoktam, de erre tényleg mondtam. Mert én is benne voltam az útkeresésben az elejétől fogva, és közben többször éreztem magam tehetetlennek amiatt, hogy elmegy tőlem valaki és azzal kell szembenéznem, hogy semmit sem tudtam érte tenni. Nekem sem könnyű ezzel lefeküdni. Így aztán a következőt mondtam: 'Látod, hányszor tettél erőfeszítést látszólag hiábavalóan, értelmetlenül és fölöslegesen? De abban a pillanatban, amikor a hívás megérkezett és te a kellő szabadságot megkaptad, hogy dönteni tudj, abban az összes hiábavaló erőfeszítésed is benne volt. Az összes kilátástalannak tűnő nyűglődésed, az, hogy eredménytelenül jártál analízisbe, hiába jöttél hozzám, ez mind a te döntésedben benne van.' A férfi hallgatott egy ideig és csak annyit mondott: 'Basszus.' Ránézett az órájára – egy óránk volt, de ez a beszélgetés lement huszonöt perc alatt –, aztán elköszönt, és elment. Amiért jött, megtörtént.
Amikor létrejön egy ilyen változás, az nem azt jelenti, hogy megszabadultunk, hanem azt, hogy kaptunk annyi szabadságot, hogy képesek legyünk dönteni – jelen esetben arra nézve, hogy többé nem fogunk inni. A megszabadulás nem a függőséget szünteti meg, hanem szabaddá tesz arra, hogy tudjunk önmagunkért cselekedni. Egyszer csak kapunk egy lehetőséget. Ez azonban tényleg csak lehetőség, az életünk ettől még nem oldódik meg. Nem végérvényes állapot, hanem egy világos pillanat. Nem tudjuk megmondani, miért pont ekkor, ezért, amit átélünk, kegyelemszerű." Pál Feri: Természetes spiritualitás - 25%-os kiadói kedvezménnyel és december 8-ig akár Pál Feri névre szóló dedikálásával megrendelhető itt: https://nyitottakademia.hu/webshop/konyv/pal-ferenc-feri-atya_termeszetes-spiritualitas-6572

27/11/2024

A CSALÁD FEKETE BÁRÁNYA
Egy család fekete báránya valójában a családfája felszabadítója.
Az a családtag, aki nem alkalmazkodik a családi szabályokhoz vagy hagyományokhoz, elvárásokhoz, nem hódol be senkinek, ő az, aki folyamatosan próbálja forradalmasítani a megrögzött meggyőződést.
Aki nem a családi vonalak jól kijárt ösvényei mellett dönt, s aki kritizál, felülbírál, önállóan dönt, sőt elutasít, ha kell.
Ő azért jön, hogy megszabadítsa a családot az egész generációkat frusztráló és ismétlődő hibás programoktól, mintáktól.
Ez a ''fekete bárány" az, aki nem illeszkedik, aki lázad, gondolkodik, ám valójában javít, méregtelenít és új, virágzó ágakat hoz létre a családfán és a különböző kapcsolatokban.
Számtalan elérhetetlennek tűnő vágy, összetört álom vagy őseink frusztrált, elnyomott tehetsége mutatkozik meg ezen a lázadáson keresztül.
A család bármit megtesz a törzse semleges és mérgező pályájának fenntartásáért, automatikus programokért, ami nehézkessé és konfliktussal terheltté teszi a lázadó feladatát. Néha szinte ellenségnek tartják, mert nem áll be a sorba, hanem a saját útját akarja járni.
Hagyd abba a kételkedést és örülj, ügyelj a ritkaságodra, mint a legdrágább virág a (család) fádon, amennyiben "fekete bárány", egy tudatos és lázadó ember vagy. Sose bánd, mert egy érték vagy.
Ne hagyd magad elnyomni és befolyásolni!
Te vagy minden ősöd és szellemi vezető álma."

Bert Hellinger

www.korhazilelkigondozo.hu

21/10/2024

Az elkerülő kötődő bizalmatlan, megtanulta nem kifejezni az érzéseit. Ő látszólag rendben van szoros érzelmi kötelék nélkül is, nincs rá igénye, hogy érzelmileg közel kerüljön a másikhoz. Függetlenségre, önállóságra törekszik, hiszen így elkerülheti az elköteleződést. Lelke mélyén kötődni vágyna, közben retteg mindennemű szoros köteléktől, ezért csak úgy képes feloldani ezt a komoly kettősséget, ha tagadja és elfojtja érzéseit. Olyan kapcsolatokra vágyik, amelyben sok az intimitás és a meghittség, de ha mindezt megkapja, nehezen tudja azt befogadni. Sokszor kellemetlennek, terhesnek találja az intimitást és nyűgösnek érzi a kölcsönösséget, ami pedig a hosszú távú kapcsolatok fejlődését szolgálná. Krízisek idején, stresszhelyzetben kevés támogatást ad társának. Kapcsolatai így hamar kiüresednek, tiszavirág életűek.

kiralyeszter.com