24/01/2026
Az Én- vagy Te nyelv, mint sorsfordító
Egy parkban hallottam, amint egy nagymama ezt mondta unokájának: „Látod, az a kisfiú milyen nyugodtan sétál a szülei mellett, nem úgy, mint te. Ő tud szépen sétálni, és nem szaladgálni”. Ez is Te-üzenet.
„Iszonyúan megijedtem, amikor az előbb olyan messzire elfutottál, hogy nem láttalak.” Ha a nagymama Én-üzenetben mondja el, hogy mi zavarja, akkor őszinte emberi érzésekre hangolja a kisgyermeket, és nem pedig azt mondja meg neki, hogy milyennek kellene lennie, és kihez kellene hasonlítania.
Sok Te-üzenet sorsot is formálhat.
Amikor szülők Te-nyelven fejezik ki gyermekük viselkedésével kapcsolatos elégedetlenségüket, akkor ők maguk formáják a gyermeküket.
„Nem igaz, hogy bírsz ennyire rendetlen lenni!” Ha a gyermek sokat hallja ezt, nagy valószínűséggel el fogja hinni, meg fogja tanulni, hogy ő „rendetlen” és már ez alapján fog cselekedni. Hallottam olyan „rossz gyerekről”, aki teljesen jól viselkedett, amikor a rokonok felügyeltek rá, szülei viszont már egyáltalán nem bírtak vele. Amikor azt hajtogatták, hogy „ő ilyen”, akkor mindent megtettek azért, hogy „ilyen” is maradjon.
„Hanyag vagy!”, „Lusta vagy!”, „Szemtelen vagy!”, „Trehány vagy!” — sok szülő ilyen és hasonló Te-üzenetekkel szeretné jobbá tenni gyermekét.
Pedig azzal, hogy így beskatulyázzák, inkább megtanítják a gyereknek, milyennek lássa önmagát: hanyagnak, lustának, szemtelennek, trehánynak. Sok felnőtt bizony egy életen át cipeli a sokat hallott gyermekkori Te-üzenetek terhét.
Te- vagy Én- üzeneteinkkel sorsot írhatunk gyermekünknek.
Én-üzenetekkel olyan embert nevelünk belőle, aki figyel másokra. Akinek Én-üzenetben mondják el, hogy valami nem kívánatos, az könnyebben tud ráhangolódni a másik ember érzéseire, igényeire és ezáltal a sajátjaira is.
Ha valaki sok Te-üzenettel neveli a gyermekét, könnyen boldogtalanná teheti őt, még ha a legjobbat akarja is neki. A Te-üzenetek általában azt a célt szolgálják, hogy az egyik ember rákényszerítse az akaratát a másikra. Akit ezekkel neveltek, annak könnyen sérül az önmagáról alkotott képe, és nehezebben fogja a saját életét élni.
..
Amiről sokat beszélünk, az valóra válik. A szavaknak erejük van.
Szavainkkal nagymértékben formálhatjuk a hozzánk közel állókat, gyermekünket, párunkat és önmagunkat.
Ha Te-nyelven beszélünk, az irányításhoz, erőszakhoz és szomorúsághoz vezet. Az Én-nyelv segítségével könnyebb megtalálnunk azt, akik valójában vagyunk. Felszabadultabbá, spontánabbá, határozottabbá válhatunk, és segíthetjük a másikat ugyanebben.
Pintér Tamás - Asszertivitás világa 2.
(Az asszertív kommunikáció és szemléletmód kézikönyve)
Fotó: Pinterest
Nem ebben nőttünk fel a legtöbben, de mindegy hány évesek vagyunk, el lehet kezdeni megtanulni. Megéri! Nagyon megéri!
Csak egyéni felelősségvállalással lehet megváltoztatni a világot, és mindig kis lépésekkel kezdődik, sok gyakorlással válik rutinná....
