T. Nagy Ildikó pszichológus Kecskemét

05/05/2025

"... Amikor nem tudunk egymással beszélgetni, amikor nem teremtünk alkalmat arra, hogy megmondjuk a másiknak, mi az, ami fáj, és ha a másik sem hallgatja meg, amit mondunk- egyszóval: ha nem tudunk egymással lelkünk igazi tartalmáról beszélni, akkor az a kapcsolat rosszul működik. A szeretet: megnyílás és befogadás. És mi más a beszélgetés, minthogy megnyílok neked- és befogadlak! Mondd! És én is elmondom! Hallgatlak! S te is figyelj rám! ..."

Müller Péter

15/03/2025

Amit valójában keresünk akkor is, amikor pszichológushoz fordulunk (rejtett, nem tudatos igényeink).
És amiknek tudatában pszichológusként dolgozunk.

“A legsötétebb pillanatainkban nem megoldásokra vagy tanácsokra van szükségünk. Amit igazán keresünk, az az emberi kapcsolódás – egy csendes jelenlét, egy gyengéd érintés. Ezek az apró gesztusok tartanak meg, amikor az élet terhe elviselhetetlennek tűnik.
Kérlek, ne próbálj meg megjavítani. Ne akard átvenni a fájdalmamat, és ne űzd el a sötétségemet. Csak legyél mellettem, miközben megküzdök a saját viharaimmal. Légy az a biztos pont, amelyhez nyúlhatok, miközben igyekszem rátalálni az utamra.
A fájdalmam az én terhem, a harcaim az én küzdelmeim. De a jelenléted arra emlékeztet, hogy nem vagyok egyedül ebben a végtelennek és olykor félelmetesnek tűnő világban.
Csendes, de annál erősebb üzenet ez: hogy szerethető vagyok, még akkor is, ha összetörtnek érzem magam.
Amikor eltévedek a sötétségben, itt leszel velem? Nem mint megmentő, hanem mint társ. Fogd a kezem, maradj velem, míg felkel a hajnal, és emlékeztess arra, hogy elég erős vagyok.
A csendes támogatásod a legnagyobb ajándék, amit adhatsz. Ez a szeretet segít, hogy újra rátaláljak önmagamra, még akkor is, ha pillanatokra elfelejteném, ki vagyok.”
Ernest Hemingway

13/10/2024

Kedves Érdeklődők!

Ismét lehet kérni időpontot személyes konzultációra, tanácsadásra!
Akik még nem voltak pszichológusnál azoknak érdemes tudni, hogy általában pár hetes várakozási idő van (korábban az is előfordult, hogy több hónapot kellett várni). Ezzel érdemes számolni, ha valaki szeretne bejelentkezni.
A honlap hamarosan újra elérhető lesz, ahol lehet tájékozódni a konzultációk kereteiről (időtartam, ár) és rólam.
Időpontot telefonon és e-mailben lehet kérni a megadott elérhetőségeken!
Szeret***el várok mindenkit, aki úgy érzi, segítségre van szüksége tanácsadás vagy más rövidebb/hosszabb folyamat formájában!

12/10/2024

06/10/2024

Ha csak tehetjük, mondjuk el, mondjuk ki.

29/09/2024

ELTE

08/09/2024

Az egyik legnagyobb stresszfaktor az életben, ha valaki másnak akarsz látszani, mint aki valójában vagy. (Selye János)

08/09/2024

Ne azok a dolgok határozzanak meg, ami nem vagy! Egy szép verset olvastam ma erről, (köszönöm Biró Emese).

Nem a korod vagy,
sem a ruhád mérete, amit viselsz,
nem a súlyod vagy a hajad színe.
Nem a neved vagy, vagy a gödröcskék az arcodon.
Te vagy minden könyv, amit olvasol,
és minden szó, amit kimondasz.
Te vagy a rekedt reggeli hangod,
és a mosoly, amit megpróbálsz elrejteni.
Te vagy a nevetésed édessége,
és minden könnyed, amit elsírtál.
Te vagy a dal, amit olyan hangosan énekelsz,
amikor tudod, hogy egyedül vagy.
Te vagy a hely, ahol jártál,
és az, amit otthonodnak hívsz.
Te vagy az, amiben hiszel,
és az emberek, akiket szeretsz.
Te vagy a kép a hálószobádban,
és a jövő, amiről álmodsz.
Olyan sok szépségből vagy,
de úgy tűnik, hogy elfelejt***ed...
amikor úgy döntöttél,
hogy mindazok a dolgok határoznak meg,
ami nem vagy.”
_________
Erin Hanson - Not ❤️

26/08/2024

Szeret***el azoknak, akik hajlamosak úgy érezni, cselekedeteik, szándékaik vagy ők maguk láthatatlanok.
Nem kell folyton bizonyítanunk!

“Ne szomorodj el, ha csinálsz valami nagyszerűt, szépet és senki nem veszi észre! A napfelkelte minden reggel gyönyörű látvány, pedig a közönség nagy része még alszik.” (John Lennon)

18/08/2024

Ez is egy olyan téma, amiről nem vagy nehezen lehet beszélni, pedig bármilyen szerepet is töltünk be, a düh ugyanúgy a részünk, egy normális, univerzális alapérzelem.
A 4. Lépés pedig kiemelten fontos az újrakapcsolódás szempontjából. Mit jelent ez? Azt, hogy bármit is csináltunk épp, azt hagyjuk abba, álljunk meg és adjunk magunknak időt. Ha ez nem történik meg és nem lassítjuk vissza magunkat, sokkal nehezebb lesz rálátni arra, mi van a dühünk mögött és újra nyugalmi állapotba kerülni - amit pedig megkíván az, hogy ismét valóban közel legyünk egymáshoz.👩‍🍼

20/07/2024

Megbocsátani valakinek nem jelenti azt, hogy elfogadod a viselkedését.Nem jelenti azt sem, hogy elfelejted, hogyan bántott meg, és azt sem, hogy engeded, hogy ismét fájdalmat okozzon neked. A megbocsátás azt jelenti, hogy békét kötsz azzal, ami történt.
Azt jelenti, hogy felismered a sebedet,megengeded magadnak, hogy fájdalmat érezz,és megérted, hogy erre a fájdalomra már nincs szükséged.
Azt jelenti, hogy elengeded a fájdalmat és a neheztelést,hogy meg tudj gyógyulni és továbblépni. A megbocsátás egy ajándék saját magadnak.Megszabadít a múlttól, és lehetővé teszi, hogy a jelenben élj.Amikor megbocsátasz magadnak és másoknak, valóban szabad vagy.A megbocsátás azt jelenti, hogy elengedsz egy foglyot,és rájössz, hogy az a fogoly te voltál.
Pio atya

05/05/2024

Anyák napja. Anyaság. Ez is nehéz téma! Ha ez a világ jó lenne, melengető karokba születnénk. Anyánk lágyan ringatna, a világ ridegsége rossz mese lenne. Ám anyánk karjainak története van. És ebben a történetben sokszor sötét árnyak vonulnak. Anyánk nem anyának született. Ő is gyerekként kezdte. Ki tudja, várták-e? Ki tudja, szerették-e? Tartok tőle, sokszor elmaradt a
lágy ölelés.
Talán sírni hagyták, hogy erősödjön a tüdeje vagy azért, mert majd elhallgat. Ő megtanulta a leckét: hiába kéri a közelséget, hiába ordít torkaszakadtából vagy nyöszörög halkan, nincs menekvés, marad a magány.
Talán bántották, dühösen megrázták, mert nem hallgatott. Később mindig láb alatt volt, „Tűnj el”, mondták neki, és ő kushadt. Szégyellte magát, hogy van, szégyellte hogy létezik, hogy helyet kért a világban. Idővel megkeményedett. Talán kegyetlen is lett. Gyereket szült, mert kellett. Gyereket szült, mert más is azt t***e. Gyereket szült, mert azt hitte, lesz valaki, aki mindig szeretni fogja. Csalódott. A gyereke -talán te- bömbölt, meg nyöszörgött. Maga vágyott volna szeretetre. Idegesít***e. Most ott, a másik oldalon, nem ismerve jó mintát, sírni hagyott vagy megrázott. A gyereke -talán te- nőtt. Mindig láb alatt volt. „Tűnj el!” -sziszegte indulattal, miközben tudta, éppen ezt nem kellene. De tenni nem tudott ellene. Adta tovább, amit kapott.
Talán szerették. Érzelem talán volt, csak idő nem. Az anyja dolgozott, hajnalban indult, későn ért haza. Ő takarított, főzött, vitte a testvérét óvodába. Korán felnőtt. Ahogy benne a gyereket nem, csak a támaszt látták, úgy ő sem látta gyermekében -talán benned- az esendőt.
Talán félelembe született. Az ölelő kar adta tovább a rettegést. Veszélyes a világ, súgta minden mozdulat. Feszült felnőtt lett. Levert, rosszkedvű, merev.
Talán úgy nőtt fel, hogy sose kérdezték, mit érez, így egy idő után már nem érzett. A munkát ismerte meg a kötelességet. A gyerekét -talán téged- is azon keresztül mérte.
Talán árva volt, kitaszított és eldobott. Hogy védje magát inkább nem kötődött. A gyerekéhez -talán hozzád- sem.
Anyaság. Anyák napja. Hú, de nehéz téma! Érzem a saját anyaságomban. Elrontott mondataimban, feszült gesztusaimban, minden tökéletlenségemben. A sötét árnyak át-átvonulnak. Nem csinálom jól. De próbálom. Újra és újra nekifutok. Talán egyre jobban megy. Talán. Messziről indultunk. Magunkat gyúrtuk, anyám, nagyanyám, meg én, hogy minta nem lévén, valahogy mégis elég jók legyünk. Valahogy. Mégis. Elég jók.
Boldog anyák napját!

(fotó: Freepik)