Mandala egészségkuckó

30/04/2026

Receptre kapható kábítószerek. Keresse értük orvosát!
https://mandala-egeszsegkucko.hu/receptre-kaphato-kabitoszerek/

Lassan kapcsol a pszichiáter szakma

Bár 2022-ben egy tudóscsapat feltárta: nem az agy kémiája felelős a depresszióért, mégis vannak pszichiáterek, akik ugyanolyan lendülettel terjesztik ezt az elméletet továbbra is. Legutóbb az RTL reggeli műsorában hangzott el, hogy depresszió esetén érdemes pszichiáterhez fordulni, mert „a gyógyszer segíthet”; a megkérdezett pszichiáternő arról beszélt, hogy a súlyos depresszióért az agy kémiai folyamatai a felelősek. Pedig a tavalyi, Londonban elvégzett kutatás arra jutott: erre nincs tudományos bizonyíték.

Voltaképp egyáltalán nem csoda, hogy pszichiáterek továbbra is tényként terjesztik a tavaly megdőlt, „a depresszió oka az agy kémiai egyensúlyzavara” teóriát, hiszen évtizedek óta ezen az elméleten alapszik a depresszió pszichiátriai szerekkel történő kezelése. Arról már nem is beszélve, hogy évtizedek alatt e szerek felírása milyen dollármilliárdos hasznot hozott a pszichiátriának és a gyógyszergyáraknak egyaránt.

De hogyan is dőlt meg ez az oly népszerű és közismert elmélet, mely szerint a szerotonin nevű anyag egyensúlyának felborulása okozza a depressziót? A University College London pszichiáterprofesszora, Joanna Moncrieff kutatócsoportjával szisztematikusan összevetette a szerotonin és a depresszió kapcsolatát kutató minden korábban elvégzett, főbb vizsgálatot. Az eredmények pedig ellentmondanak minden olyan feltételezésnek, melyekre a depresszió gyógyszeres kezelései alapulnak.

A 2022 nyarán napvilágot látott, nagy port felvert eredményekkel kapcsolatban Moncrieff így nyilatkozott: „A depresszió szerotonin-elmélete az egyik legbefolyásosabb és legtöbbet kutatott biológiai elmélet a depresszió eredetéről. Tanulmányunk azt mutatja, hogy ezt a nézetet nem támasztják alá tudományos bizonyítékok. Megkérdőjelezi az antidepresszánsok alkalmazásának alapját is.”

A pszichiátria részéről roppant praktikus megoldásnak tűnhetett, hogy minden lelki probléma gyökere egy kémiai anyag legyen, amely könnyen „megjavítható” néhány tablettával. Ez azonban leginkább oda vezetett, hogy emberek milliói váltak függővé ezektől az erős tudatmódosító szerektől, amelyekről a leszokás is kész tortúrát jelent.

Az antidepresszánsok hatékonyságával kapcsolatban egyébként is merültek már fel komoly kételyek. Az USA-ban húsz év alatt (1987 és 2007 között) megnégyszereződött a depresszióval kezeltek száma, és ez azóta is fokozatosan emelkedik. A depresszió előfordulási gyakorisága mégsem csökkent ez idő alatt egy szemernyit sem. A hollandiai Groningeni Egyetemen készült tanulmányban a kutatók áttekintették ennek lehetséges magyarázatait. A tanulmányt Johan Ormel vezette, és a Clinical Psychology Review című szaklapban jelent meg. A cikk így írt:

„A hatékony kezelések fokozott elérhetőségének meg kellene rövidítenie a depressziós epizódokat, csökkentenie kellene a visszaeséseket, és visszafognia a kiújulásokat. Ezeknek a kezelési előrelépéseknek együtt egyértelműen a depresszió alacsonyabb előfordulását kellene eredményezniük. Megtörténtek ezek a csökkenések? A gyakorlati válasz egyértelműen NEM.”

A kutatók szerint a diagnózis és a gyógyszeres kezelés csökkenti az emberek cselekvőképesség-érzését – azt a hitüket, hogy változtatni tudnak az életükön. Ez lényegében azt jelenti, hogy a depresszió elleni kezelés depressziós gondolkodásmódhoz vezet: ahhoz, hogy ezek a negatív érzések állandóak és megváltoztathatatlanok. Ráadásul a diagnózis és a gyógyszeres kezelés meggyőzi az embereket arról, hogy neurobiológiai problémájuk van, amelyet orvosilag kezelnek. Így nem is próbálkoznak olyan tevékenységekkel, amelyek enyhítik a depressziót, mint például a testmozgás, a kellemes elfoglaltságok növelése, a stresszes helyzetek csökkentése, stb.



https://sbee.link/7yatpw6fhu

29/04/2026

Egyél szemet - mert megéri. Eladni.
A nagy kollagén üzlet a bejegyzésben.

Tények a kollagénról pedig itt olvasható: https://mandala-egeszsegkucko.hu/mire-jo-a-zselatin-es-a-kollagen-por/

A NAGY KOLLAGÉNBIZNISZ TÖRTÉNETE. KISPÁLYÁSBÓL NAGYPÁLYÁS JÁTÉK LETT. 12 éven felülieknek, nehéz, feltáró anyagrész. (5 perc.)

Az évtizedek alatt elképesztő méreteket öltött a húsipari termelés, ami a 70-es évek félresiklott, érdekektől vezérelt oktatási gyakorlatának is köszönhető.

Mivel a hús a jólét szimbólumává vált, a régi világban piedesztálra emelték és az a háború után lelki gyógyírnak számított a "legvidámabb barakkban". Ez volt a gasztropszichológia első felvonása.

Másrészt, attól kezdve, hogy nem az embernek magának kellett végignéznie az állat szenvedését, szívesebben ette a színes-szagos, szépen becsomagolt húsipari termékeket.

MI LESZ A SOK BOMLÉKONY SZERVES ANYAGGAL?

Egy nagy probléma akadt: mit kezdjenek a vágóhidakon képződő végtelenül sok vérrel és melléktermékkel, nyesedékkel, csonttal, zsíros kötőszövettel, maradvánnyal?

Haladék nélkül kiadták feladatként a mérnököknek és a tudósoknak: bármi áron, de oldják meg. A szerves hulladék erősen környezetszennyező, kiemelt közegészségügyi kockázat (rovarok, rágcsálók mint vektorok, talaj, ivóvíz stb.).

Hatalmas pénzeket is elkülönítettek csak erre a célra, államilag szponzorálták az egyetemek ilyen jellegű törekvéseit - megszülettek az első tudományos disszertációk az állati vér és maradványok újrahasznosításáról.

Évtizedekkel ezelőtt a dögkutakból származó állatok adásvétele és a hullaliszt (azaz a teljes tetemek, béltartalommal együtt) visszatevése a takarmányozásba óriási üzletnek számított.

Ez hazárdjáték volt. A bizonytalan eredetű, nem járványos betegségben elhullott állatok és az állati vér visszadolgozásából korábban nagy baj lett: újabb állatbetegségek, zoonózisok, emberi járványok, elszennyeződő talaj, vírus- és baktérium-variánsok.

Ekkor jött létre a Salmonella enteritidis új, még agresszívebb válfaja is a takarmánytelepeken (emberre veszélyes), ezzel párhuzamosan az E. coli és egyéb kórokozók új mutációi. A kergemarhakór idején ezt is erőteljesen megszigorították: azonos fajnak nem adhatók vissza bajtársainak a hőkezelt, szárított maradványai, a vérport is megszüntették.

Ebben az időben érkezett a nagy zselatin-felismerés (még nem kollagén), és az üzletemberek máris dörzsölték a tenyerüket.

A népesség egyre nagyobb része a városokba költözött és ezzel párhuzamosan emelkedett a hústermékek iránti igény is, ám a minőségi hús drága alapanyagnak számított.

A TÖLTELÉKES HÚSÁRÚK TÖMEGGYÁRTÁSA A MINŐSÉGI HÚS KIVÁLTÁSÁRA

Ekkor bevezették a melléktermékek felhasználásával készülő, tömegtermeléssel készülő felvágottakat, alacsony minőségi hústartalommal.

Az ipar növelte a termelést és az olcsó, gyorsan füstölt-pácolt töltelékes húsáruk meglehetősen széles palettáját hozta létre, ahol a képződő nyesedékhúst, a bőr- és kötőszöveteket, valamint az ipari szalonnát jó hatékonysággal elhasználhatta adalékanyagok, állománymódosítók és nitrites pácsó (tartósítószer) alkalmazásával.

Megjegyzés: a párizsi és egyéb felvágottak sosem lennének ilyen vonzó rózsaszínűek önmagukban, a színvilágukat a nitrit-mioglobin komplex hozza létre.

A hatalmas nagyüzemi késes vágók (kutterek) tehát munkába álltak, a futószalagyártás elindult, a silány, húsipari tömegtermékek megjelentek. Fehér pékáru, margarin, párizsi - alapélelmiszerekké váltak, ezt eszi a gyerek, a felnőtt, az idős, a kórházban lábadozó.

Elképesztő mennyiségű vizet fel tudott immár venni a húspép, a zselatin hozzáadásával, később belépett a szójafehérje is a technológiába.

A víztartalom növekedésével azonban a termékek romlékonyabbá is váltak. A hentesek a nagyobb profit reményében 1-2 órára vízbe is tették a párizsit, hogy a tömegük további 5%-kal növekedjen, mindennek megvolt a módja.

A GÉNMÓDOSÍTOTT SZÓJA

Apropó szójafehérje: mivel 0,9% volt a génmódosított szójafehérje kimutatási határa, ezért 0,8%-ban tették hozzá a péphez, így biztonsággal tonnaszámra el tudták passzolni a génmanipulált szójafehérjét is, hiszen 1000 kg húspéphez 8 kg GM szójafehérjét adhattak, "teljesen legális" módon (azaz nem kellett jelölni).

Ugyanez a húsipar – köpönyegforgató módon – két kézzel harcolt a nem génmódosított szója táplálkozási alkalmazása ellen, a zöld mozgalmak és környezetvédők „felfűtésével”. Eközben az ipar bevezette a génmanipulált szójatakarmányt a hús- és tejhozamú állattartásban is.

Az emberek félretolták a szójaalapú élelmiszereket és gúnyolódtak rajtuk, miközben a GM szójával etetett állatok tejét isszák és a húsukat, zsírjukat eszik a mai napig.

Bőrke, bőrkepor, ipari szalonna, ínak, szövetmaradványok – ezekből nőtt nagyra a húsipar, és a kis pénzből élő népesség előszeretettel vásárolta a párizsit, virslit, krinolint, szafaládét, Fradi kolbászt, lecsókolbászt stb. Később létrehozták a márványozott felületű termékeket, sokak örömére, mivel látványos volt, gyermekkoromban én is csodáltam.

Az egyetemeken az élelmiszertudomány története szemináriumokon ma már ezeket nyíltan oktatják. Ismert az a folyamat, ahogy a bomlásra hajlamos szerves anyagok újrahasznosítására állami szintű terveket és modelleket dolgoztak ki, nem kevés pénzt és időt szánva erre hazánkban és világszerte.

Amit még érdemes hozzátenni: a vámosok és a húsipar összedolgozott, ebben is hatalmas pénz volt: a vámon elkobzott, (egészséges) állatokat leölték és a húsiparnak olcsón eladták belső kapcsolatrendszeren keresztül, töltelékes húsáru gyártásra – mindenki jól járt.

VISSZATÉR A REMÉNY: MEGJELENNEK A CSONTKUTTEREK

Nyilván láthatóvá vált, hogy az állati termékeken alapuló ipari modellek globális szinten komoly közegészségügyi kockázatokat hoztak. A hatósági szigorításokkal párhuzamosan a húsipar ismét válaszút elé került, mert az extraprofit csökkent.

Kiadták az újabb utasítást a mérnököknek: a csontokat tárják fel és nyerjék ki belőle a zselatint. Erős savakkal, majd csontkutterek megalkotásával (szilánkmentesítő csontszitával) ez sikerült: az állati csontok immár ontották a zselés anyagot. A szilánkmentes csontpép hihetetlen eredményt hozott és visszaadta a reményt a tulajdonosoknak. (Megjegyzés: csontenyvként is ekkor terjedt el más iparágakban.)

ÁM A NAGY DOBÁS CSAK EKKOR JÖTT - A GASZTROPSZICHOLÓGIA 2. FELVONÁSA

Ezután pedig elkövetkezett a minden korábbinál nagyobb kilépés a piacra, de immár az egészségbiznisz elemeként és ezt a társadalom nagy része tárt karokkal fogadta.

Ahogy a tejipar is meglépte ezt az antibiotikum-rezisztens joghurtkultúrákkal és immár silány joghurtokkal, cukrozott édesipari termékekkel, a húsipar is megtette - képes volt elfogadtatni az emberekkel, hogy egy húsipari melléktermék egészségvédő lehet.

Megkomponálták az évszázad üzletét: a nagy kollagénbizniszt, amelyhez foghatót a világ sem azelőtt, sem azután nem látott. Ennek vagyunk tanúi az elmúlt évtizedben.

A tudomány gyorsan a segítségére sietett az iparnak, nem először és a hidrolizáció útján előállított, nyers kollagénpeptidekről vihargyorsan cikkek jelentek meg.

A NÉGYSZERES BEVÉTEL

Az új kollagénpeptidek megjelenésével egyidejűleg kivirágzott a kozmetikai ipar, a húsipar és kisállateledelgyártás, a GM szója kapcsán pedig a takarmányipar - ezeknek lényegében azonos érdekköre alakult ki.

A nyereség nem a minőségi húsból, hanem a melléktermékből származott, amelyet részben takarmányozásra, állateledelek gyártására, humán táplálkozásra és kozmetikumok készítésére használtak fel. A terv szinte tökéletesnek bizonyult.

A társadalom elkezdte nagy tételben vásárolni a kollagénporokat és ebből a húsipar önálló „tudományágat”, mítoszt alkotott. A városokba költöző ember kisállatokat tart, a kedvenceknek pedig rendszeres eledelre van szükségük. A bőrvédelem, hidratáció szintén hívószóvá vált. Eközben a takarmányozás a háttérben hihetetlen pénzeket mozgat.

A stratégia sikeres lett, miközben számos növényi alkotó védő hatását sokáig elhallgatták.

ÉSZREVÉTLENÜL TETTÉK, DE A SZEMEINK ELŐTT

Az emberiséget elkezdték tehát nyers állati melléktermékekből készülő kollagénekből hidrolízis útján előállított peptidekkel etetni, mind a mai napig, jó pénzért. (A csírátlanítást erős savakkal oldják meg, tehát közegészségügyi kockázatot nem hordoznak.)

Mindez a szemeink előtt zajlott, de úgy építették fel, hogy semmit ne vegyünk észre belőle. Professzionális munka, a maga nemében. Bocsánat: nem vethetünk semmit a szemükre, mert nyilvánosan zajlott és a vásárlás a szabadságunkban áll.

Ugyanakkor ez már nem a párizsibiznisz, hanem nagypályás játék, mert az egészségre való hatásra hivatkozás is belép.

Mivel sokan gyanút fogtak a mai kollagénekkel kapcsolatosan, folyamatosan gondolkodik az ipar a továbbviteli lehetőségeken, ezért is jelent meg a szárított porcpor.

A kollagén hegemóniájának ma már fokozatosan ugyanaz a tudomány vet véget, amelynek a létét sokáig köszönhette. A világ nagyot fordult és a növényi alapú étkezés ár ellenében is előretört: ez segítette a kollagénkérdés tisztázását.

Kiderült, hogy növényi alapanyagokkal, gyümölcsökkel, zöldségfélékkel, hüvelyesekkel, olajos magvakkal, csírafélékkel, növényi proteinekkel kiválóan felépíthető a saját kollagénszerkezet, semmi szükség a vágóhídi nyesedékre. Végre vége lehet ennek a rémálomnak.

Köszönöm a figyelmeteket!
..

Miből és hogyan készülnek az igényesen becsomagolt kollagénporok?

https://www.facebook.com/elet.okos/posts/pfbid02BrG61TXjwkHxuD8Xi3mMefZnvocvnYf1Me4KffwUUz5h9vmfSiVPykP81vrgQ8pnl

21/04/2026

Miért nem hat a vérnyomáscsökkentő?
A magas vérnyomás az esetek legnagyobb részében nem kardiológiai probléma

Egy kardiológus hívta fel rá a figyelmemet, hogy az esetek 90-95% nem tudják megállapítani a magas vérnyomás okát. Ezt nevezik „esszenciális hipertóniának”, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem találtak kardiológiai problémát, elváltozást, de a tüneteket mégis kardiológiai problémákra kifejlesztett vérnyomáscsökkentőkkel kezelik.
Vagyis az orvos nem tudja, hogy miért magas a vérnyomás, de mégis felír valamit, - hátha segít.
Vagy nem.
De a mellékhatásokból majd jól megél a többi kolléga is.

Ezt igazolja az alábbi eset is:
Egy idősebb nő évek óta szed több fajta vérnyomáscsökkentőt – értelmetlenül. Ugyanis a vérnyomása alapvetően 130-140 között szokott lenni, de még az orvosságok mellett is nagyon gyakran felmegy 160-180-ra is.
Az orvosai már többféle szer kombinációját kipróbálták rajta, hatástalanul. Vagyis semmit sem segítenek a tabletták és a kardiológus is csak próbálkozik, de nem tudja, hogy mi a probléma oka.
A vizsgálatok nem mutattak ki semmilyen komolyabb kardiológiai elváltozást. (Egy szív- és érrendszeri elváltozás állandóan megvan, tehát amellett nem lehetne soha normális a vérnyomása.)
Mellesleg időközben magas vércukrot is megállapítottak nála (ez az ACE-gátlók egyik „mellék”hatása és állandó emésztési problémái is vannak. Lásd a betegtájékoztatókat).

Eljöttek hozzánk hogy inkább ajánljak valamilyen természetes készítményt, a hatástalan „gyógyszerek” mellé. Adtam neki egy komplex, több gyógynövényből álló készítményt.
Pár nap múlva visszajött a férje, hogy amikor felmegy a felesége vérnyomása és ebből bevesz egyet, akkor gyorsan jobban lesz, megszűnnek a panaszai és lejjebb megy a vérnyomása.

Most pedig a hölgy hívott fel, hogy elmesélje hogyan járt a kórházban.
Érfestésre utalták be és közölték vele, hogy vigye a gyógyszereit is, mert egész nap bent kell maradnia. Na, ettől fel is ment a vérnyomása.
Bent a kórházban a vizsgálat után a vérnyomása folyamatosan 180 felett volt és hiába adtak be neki bármit is, egyik szer sem vitte le. Az orvos tehetetlen volt.

A beteg viszont megemlítette az egyik nővérnek, hogy ott van a táskájában egy gyógynövényes készítmény. A nővér megkereste és odaadta a betegnek. Egy fél óra múlva a vérnyomása lejjebb ment, egy óra múlva pedig 130-at mértek, - így hazaengedték a kórházból.

Ebben a komplex készítményben van egy adaptogén, kiegyensúlyozó hatású növény, ami növeli a stressztűrő képességet, csökkenti a stressz szintet. Tehát nem a keringési rendszerre, hanem inkább az idegrendszerre hat.
Ugyanis a betegnek a stressz miatt megy fel a vérnyomása – arra pedig hatástalanok a kardiológiai szerek. De hát ehhez nem ért a kardiológus.
https://mandala-egeszsegkucko.hu/magasvernyomas-es-a-stressz/

23/03/2026

Ön milyen húst eszik? És azzal mennyi gyógyszert vesz majd be?
Gyógyszerek a húsokban húskészítményekben

https://mandala-egeszsegkucko.hu/gyogyszerek-a-husokban/

15/02/2026

„Agyi köd”?

Igen, tudom, sokak fejében „homály van”, de az „agyi köd”, vagy „agyköd” nem orvosi kifejezés, nem egészségügyi meghatározás, nem egy valódi, létező betegség.

Ez csak egy, az utóbbi években felkapott szófordulat arra az érzetre, amikor az illető úgy érzi, hogy a „feje tompa”, nehezen figyel, koncentrál, szellemileg fáradt és az egész hangulata nyomott, tompa, mintha a világot egy ködfüggönyön át tapasztalná meg.

Még ha ez nem is egy konkrét betegség, az ilyen érzeteknek mégis konkrét fizikai oka van, mégpedig az, hogy az agyba nehezebben jut megfelelő mennyiségű oxigén, - pedig a vérben lenne elegendő.

Ez az állapot a relatív oxigénhiány, ami valójában egy vérösszetételi probléma, és nagyon egyszerű, kézenfekvő oka van. Részletek az alábbi cikkben:

- Amikor van oxigén, de mégsem elég, - avagy a „sűrű vér”. Van egy probléma, ami rengeteg tünetet okoz, de mégsem foglalkozik vele senki, - mert nem ismerik fel. Ez pedig az az állapot amikor lenne elegendő oxigén a vérben, de megsem jut el a megfelelő helyekre és emiatt a szervez...

01/02/2026

Májmérgezés? Cukorbetegség?
- Az oka az orvosok számára talány!
Pedig csak egy kicsit szét kellett volna nézni!

Egy idősebb nő jött hozzánk rossz májlabor eredményekkel.
Egy rutin vérvétel során derült ki, hogy a májfunkciós értékei a maximum érték 2-3-szorosát mutatják.
Tünete: Semmi. Nincs rosszul, nem mutat mérgezéses tüneteket, nem sárgul.

Az értékeket látva az „okos” orvos azonnal megjegyezte, hogy „kevesebbet kellene piálni!”
A beteg felháborodva közölte, hogy 70 éves korára talán, ha egy pohár bort megivott összesen. Nem szereti az alkoholt és nem is bírja, így nem is iszik.

Elküldték ultrahang vizsgálatra, ahol kisfokú májnagyobbodást (mihez képest nagyobb?) és egyenletesen inhomogén, szabálytalan szerkezetű májat állapítottak meg. Gyulladásnak jelét, cisztát, gócot és semmilyen kóros elváltozást nem találtak.

A „szakember” találgatni kezdett, - „biztos fertőzés!”
Megcsinálták az erre szolgáló összes vizsgálatot és mind negatív, így kizárták, hogy a labor eltéréseket vírus, vagy bármilyen más fertőzés okozná.
Mivel a beteg nem fogyaszt alkoholt, nem dohányzik így a mérgezést is kizárták. Az Ambuláns lapon konkrétan ez szerepel: „Fertőzéses és toxikus eredetű májkárosodás kizárható.”
..és akkor mi az orvosi diagnózis? Mit állapított meg a „szakember”?
Hát persze hogy „K7190 Toxikus májbetegség” szerepel a papírokon. Az, amit egy sorral feljebb kizárt az orvos.

Az orvos tovább találgatott, és elővette a JollyJoker-t, azt a diagnózist amit bármire rá lehet fogni, és mivel az okát nem ismerik és gyógyítani sem tudják, nem kell tovább vizsgálni a beteget: tehát akkor „biztos autoimmun”!

Megcsinálták az összes tesztet, ami ezt kimutathatja - és mindegyik negatív lett.
A leleten konkrétan az szerepel, hogy bár a vizsgálatok a máj autoimmun betegségét nem igazolták, de az orvos szerint az mégsem kizárható (akkor mire valók a tesztet?), úgyhogy most szövettani vizsgálatot, májbiopsziát javasolt. https://mandala-egeszsegkucko.hu/majmukodes-majregeneralas/
- Az lenne a kérdésem, hogyha a májban nem találtak semmilyen foltot, gócot sem, akkor a máj melyik részéből akar mintát venni? Bárhonnan, amibe a beteg belegyezik?
Nem egyezett bele, így került hozzánk.
*
Az állapotfelmérés során nálunk is az derült ki, hogy a mája túl van terhelve, de alapvetően jól működik és mi sem találtunk szervi elváltozást benne.
Viszont a vizsgálatra elhozta a „gyógyszereit” is, amit átnézve ki is derült, hogy egyszerűen gyógyszermérgezése van. Több olyan tablettát is szed, amelyek együtt nem is szedhetők!

A gyógyszerezése évekkel ezelőtt kezdődött amikor is a stressz miatti vérnyomás emelkedésre, értágító és pulzuscsökkentő kardiológiai szereket kapott.
Egy kardiológiai, szív- és érrendszeri problémákra kifejlesztett szer, azonban nem segít a stressz miatti vérnyomáson, így a vérnyomása most is állandóan 140-160 között van, a pulzusa pedig sohasem volt 75-nél magasabb.

Az egyik orvosságon pedig konkrétan az szerepelt, hogy szedése esetén megemelkednek a laboratóriumi májfunkciós értékek.
- Ezt az orvos miért nem tudja?
- Miért nem merült fel egyik orvosban sem, hogy talán meg kellene nézni, hogy mit szed a beteg már évek óta?
Amellett gyakorlatilag az összes szeren szerepel, hogy májkárosító hatásúak.
És persze az orvosban azonnal az merült fel, hogy a betege alkoholista, és nem az, hogy ők mérgezik a máját évek óta a tablettákkal.

Időközben a betegnél cukorbetegséget is „megállapítottak”, úgy hogy a hasnyálmirigye is normálisan működik, nincs benne károsodás sem. Kapott is rá két fajta vércukorcsökkentő tablettát, inzulint, sőt (a jól fizető) a fogyókúrás injekcióként elterjed Ozempic-et is. https://mandala-egeszsegkucko.hu/fogyokuras-injekcio/
Így a reggeli vércukra 10-15 között van.
- Akkor mit segít ez a sok sz@r? Azonkívül, hogy mindegyik májterhelő hatású is?

Az orvosságait átnézve, azonban az is feltűnt, hogy az egyik vérnyomáscsökkentőnél konkrétan leírták, hogy szedése alatt megemelkedhet a vércukorszint.
Vagyis nincs hasnyálmirigy probléma miatti cukorbetegsége, egyszerűen a vérnyomáscsökkentő miatt magasabb a vércukra.

Ráadásul az Ozempic lelassította az emésztését is (ez a hatása), hogy a felmérés során, 16 órával az utolsó étkezése után is étel volt a gyomrában, vagyis még emésztette a tegnapi ételt.
- Akkor hogyan is mérhet éhgyomri vércukrot?
Neki olyan soha sincs, hiszen a „gyógyszerek” miatt lelassult az anyagcseréje (lásd a betegtájékoztatókban) és gyakorlatilag folyamatosan emészt.
https://mandala-egeszsegkucko.hu/a-magas-vercukor-meg-nem-cukorbetegseg/
*
És az egész betetőzése az, hogy a vérnyomáscsökkentői tájékoztatójában már a Figyelmeztetés-nél szerepel, hogy az adott szer NEM SZEDHETŐ CUKORBETEGSÉG ESETÉN.
- De kit érdekel?
Biztos a pia mérgezi a máját és az egész embert is! :(
Ugye?

A cukorbetegség a fejlett társadalmakban már népbetegségnek számít és ez egyértelműen a mai táplálkozásnak, életmódnak köszönhető. A magas vércukor azonban nem jelent automatikusan cukorbetegséget, mert a vércukorszint emelkedésnek több oka is lehet. Azonban az orvosok gyakran...

29/01/2026

Mérgező alma?

Egy vizsgálat soron a vizsgált magyar almák mindegyike súlyosan mérgező vegyi anyagokat tartalmazott.
Az eredeti vizsgálati jelentés itt található: https://www.pan-europe.info/resources/reports

Az erről szóló cikk pedig itt olvasható: https://telex.hu/techtud/2026/01/29/almak-novenyvedoszer-maradvanyok-toxicitas-pfas-peszticid-pesticide-action-network-europe-magyar-termeszetvedok-szovetsege

18/01/2026

Teljes kiőrlésű liszt vegyszerrel szennyezett?

Egyre gyakrabban hallom, hogy a teljes kiőrlésű liszt „nem egészséges”, mert a külső korparétegben benne vannak a rákerülő vegyszerek.
Amikor megkérdezem, hogy arra mégis hogyan kerül rá, jellemzően azt a választ kapom:
- Nem tudom, de egy orvos mondta a youtube videóban.

Na most, attól, hogy az illető orvos, még mondhat hülyeségeket. A hülyeség pedig a neten „fénysebességgel terjed”.
Egy orvos ugye általában nem ismeri a növénytermesztést (sem), és úgy látszik nem ismeri még a búzát sem. De miért nem néz utána? Csak terjeszti a hülyeségeit? Csak azért mert orvos, már bármit mondhat? (És még el is hiszik neki, csak azért, mert dr.)

Mi is van erről a neten:
„Gyakran felmerülő ellenérv, hogy a mezőgazdaságban használt vegyszerek a gabonaszem külső részein a korpában (?) halmozódnak fel, ezért a teljes kiőrlésű termékek több káros anyagot tartalmaznak.”

Na most, EZ NEM IGAZ!
A gabonatermesztésben valóban alkalmaznak növényvédő szereket, legfőképpen gombaölő szereket, rovarölőket és gyomirtókat. De ezek nem halmozódnak fel a gabonaszem külső részén.

Ennek egyszerű és logikus okai vannak. Ehhez csak ismerni kellene a gabona felépítését, szerkezetét.

Nézzük a tényeket!
A korpa NEM A BÚZA KÜLSŐ RÉSZE! Arra kívülről nem kerül rá semmi!

A búzamag a kalászban van. „A búzakalász a búzanövény virágzati füzére, amely a szár végén található, és kis virágok (kalászkák) alkotják, melyekből a termés, a búzaszem fejlődik.” A búzaszemet a pelyva borítja, ezzel kapcsolódik a kalász központi részéhez.

És ez a kulcs – A PELYVA, ami a BÚZA KÜLSŐ RÉTEGE. Ezért értelmetlen az egész, neten terjedő hülyeség.
Pelyva egy külső és belső rétegből áll, ez a búzanövény virágzatának (és később a virágból kialakuló termés) külső védőburkai. Ez a dupla pelyvaburok védi a belsejében kifejlődő magot a külső hatásoktól. Aratás után ebből a védőburokból csépléssel különítik el a búzamagot, amiből majd a liszt készül.

- A pelyvát nem esszük meg!
Tehát minden, ami a levegőből a búzára kerül, az a pelyva külső rétegére kerül rá és nem magára a búzamagra.

Amellett permetezéskor még nincs is búzamag!
Ugyanis az ősszel vetett búzát először tavasszal, a virágzáskor permetezik gombaölővel, hogy megelőzzék a virág gombás fertőzés miatti pusztulását. Párás, nedves időkben ezután 2-3 héttel jöhet egy második permetezés is.
De ekkor még csak a virágzat van, amiből csak ezután, a beporzás után kezd kifejlődni a mag. Vagyis a virágot permetezik és nem a magot!

Akkor mi is kerül a búzamag külső részére, a korpára?
A kalász kifejlődése és a magképződés után már jellemzően nincs szükség permetezésre. De ezután is minden levegőből a kalászra kerülő anyag a külső pelyvarétegen tapad meg, nem pedig a belső magra kerül rá.

Az viszont tény, hogy a talajt kezelhetik gyomirtó és rovarölő szerekkel. Ez ma a nagyüzemi növénytermesztés minden ágazatára jellemző. Ezek az anyagok pedig a gyökérzeten keresztül felszívódhatnak a TELJES növénybe. Tehát ezek az anyagok ugyanúgy benne vannak a finomított fehér lisztben, mint a teljes kiőrlésűben.

Ezeknek a vegyi anyagoknak a szintjét ma szigorúan ellenőrzik, ezért az ellenőrzött forrásból származó gabonák fogyasztása nem jelent komoly egészségügyi kockázatot. (Több mérgező anyagot lélegzünk a városi levegőből.)
Aki pedig még ezt is minimalizálni akarja, az keresse a vegyszermentes termesztésből származó bio gabonákat.

15/12/2025

K.m.n. - Az Ön orvosi diagnózisánál is szerepel ez a rövidítés?

Az orvos első feladata (lenne), a tünetek, a betegség okának pontos meghatározása, vagyis a diagnózis felállítása. Ez (normálisan) a beteg panaszainak meghallgatása, alapos fizikai és műszeres vizsgálatok alapján történ(ne)ik.
A diagnózis egy felelősséggel kiadott, hivatalos orvosi nyilatkozat a páciens betegségéről, állapotáról, aminek alapja az adott orvos tudása és tapasztalata, vizsgálatokkal alátámasztva, bizonyítva.

Vagy nem.
Inkább csak találgatás, egy lehetőség.
Vagy az sem.
Mert valójában nincs is pontosan meghatározva, igazolva, inkább csak valószínű lehetőség a tünetekre. Ez a k.m.n.

Minden diagnózisnak van egy pontos, a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) szerinti meghatározása, kódja. Ebben van részletesen leírva, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelni, mit kell igazolni, hogy az orvos a tünetek és vizsgálati eredmények alapján megmondhassa, hogy mi a betege baja, vagyis mi a pontos diagnózis.

Ha tudja.
De ha nem tudja, hogy pontosan mi a probléma alapvető OKA, sőt sokszor azt sem, hogy mi egyáltalán a betegség, mi okozza a tüneteket – akkor jön a k.m.n.
(Hiszen valamit rá kell írnia a leletre és olyan kód nincs, hogy „nem tudom mi baja!”.)

A k.m.n. hivatalosan "külön megnevezés nélkül" vagy "közelebbről meg nem határozott".
Ez azt jelenti, hogy a tünetek és néhány vizsgálat alapján valószínűsíthető az adott betegség, de valójában nem felel meg a hivatalos osztályozás-meghatározás kritériumainak, nem egyezik vele teljesen, a kategóriák egyikébe sem sorolható be pontosan, - vagyis nem is biztos.

Például: Ha egy daganatnál a „k.m.n.” szerepel, az azt jelenti, hogy pontosabb meghatározás kellene a diagnózishoz vagy osztályozáshoz, mert az eddigi eredmények a diagnózist nem igazolják 100%-osan. A beteg állapota, tünetei csak részben passzolnak a hivatalos és pontos meghatározáshoz.

Vagy: A magas vérnyomás „hypertónia” egy kardiológiai, vagyis szív-és érrendszeri betegség, aminek jól kimutatható szervi, fizikai okai vannak. Ha a kardiológus mégsem talál kardiológiai elváltozást, (vagy nem is végzett ilyen vizsgálatokat), akkor oda írja, hogy k.m.n.
Vagyis a magas vérnyomás kardiológiai probléma, - de mégsem.
Azért persze felírja a kardiológiai elváltozásokra, problémákra kifejlesztett gyógyszereket. Hiszen ehhez ért.

Mivel minden lehetséges állapotot valahova be kell tudni sorolni, ezért lehetőség van a „máshova nem osztályozott” (m.n.o) kategóriák használatára is, amikor az adott csoporton belül a specifikus kategóriák egyikébe sem sorolható be a betegség.
De miért nem sorolható be, ha pontosan meg van határozva, hogy mi tekinthető az adott betegségnek?

Még annak is külön-külön kódja, besorolása van, ha valaki székről, fáról, létráról, vagy szikláról esett le, pedig a végeredmény (a betegség) ugyanaz lesz: pl. eltört a karja.
Akkor „külön meg nem határozható” egy daganat, vagy a magas vérnyomás oka?

A gyakorlatban az orvosok akkor használják ezeket a rövidítéseket ha a betegség ennél pontosabb meghatározására, megnevezésére nem áll rendelkezésre elég információ.
De miért nem?
Nem végzett el az orvos minden szükséges vizsgálatot? Akkor hogyan tud korrekt és megbízható diagnózist megállapítani?

08/12/2025

„Gyomorvédő” gyógyszer NINCS!

Sokaknak ír fel az orvosa „gyomorvédőt”, úgy hogy nincs is semmilyen gyomor vagy emésztési problémája.
Nem baj, MAJD LESZ!
A beteg sokszor nem is tud róla, hogy valójában savcsökkentőt szed. (Most vagy az orvos sem tudja, vagy direkt átveri a betegét.)

Legtöbbször azért javasolják, mert a beteg egy olyan másik szert is kap, ami komolyan károsíthatja a gyomrot, így inkább le is állítják a gyomor savtermelését, ezzel pedig a működését is, annak minden következményével együtt.

Egy esetnél a férfinek (jobb híján) autoimmun betegséget állapítottak meg, amire szteroidot kapott. (Az autoimmun folyamatot igazoló minden tesztje negatív – de valamit azért mondani kell). E mellé kapott „gyomorvédőt”.

A kezelés hatására az alap probléma nem javult, de most azért jöttek hozzánk teljes körű állapotfelmérésre, mert az utóbbi időben nagyon legyengült, sokat fogyott, és az izmai is kezdtek leépülni.
A vizsgálat során pedig kiderült, hogy szinte teljesen leállt az emésztése.
Kórosan kevés a gyomorsava, emiatt az ételt nem is tudja megemészteni, így nem jut elegendő tápanyaghoz sem.
Ennek oka pedig legfőképpen a „gyomorvédőként” szedett protonpumpa-gátló, ami képes teljesen blokkolni a gyomor savtermelését.

Tulajdonképpen szinte sohasem éhes, hiszen a gyomrában mindig van étel, amit a következő étkezése emésztetlenül túl tovább a vékonybélbe. Ennek következtében az emésztetlen étel erjedéséből hisztamin is szabadul fel, ami vérnyomás emelkedést és szapora pulzust okozott.

Erre persze kapott vérnyomáscsökkentőket is, pedig a vérnyomása alapvetően normális. Azonban így a (tabletták mellett) is felmegy a vérnyomása 180-200-ra, - vagyis az orvosság semmit sem ér.
Ugyanis a kardiológiai gyógyszerek nem segítenek hisztaminproblémák esetén, sőt gátolják a hisztamin kiürülését.

Ő pedig abban a hiszemben élt, hogy a nagy tekintélyű professzor tablettával „védi a gyomrát”, pedig valójában csak kárt okozott, minden érezhető haszon, kedvező hatás nélkül.

Hogy hogyan működnek a savcsökkentők, arról itt olvashat bővebben:

A cím lehet, hogy megdöbbentő, de sajnos tény, sőt a bizonyítékok alapján ennél még nagyobb bajt is okozhat. Sokan szednek értelmetlenül savcsökkentőket, úgy, hogy nem is tudnak róla, - mert becsapósan - az orvos „gyomorvédő”-nek nevezi. (Most vagy szándékosan átveri az orv...