Mandala egészségkuckó

18/01/2026

Teljes kiőrlésű liszt vegyszerrel szennyezett?

Egyre gyakrabban hallom, hogy a teljes kiőrlésű liszt „nem egészséges”, mert a külső korparétegben benne vannak a rákerülő vegyszerek.
Amikor megkérdezem, hogy arra mégis hogyan kerül rá, jellemzően azt a választ kapom:
- Nem tudom, de egy orvos mondta a youtube videóban.

Na most, attól, hogy az illető orvos, még mondhat hülyeségeket. A hülyeség pedig a neten „fénysebességgel terjed”.
Egy orvos ugye általában nem ismeri a növénytermesztést (sem), és úgy látszik nem ismeri még a búzát sem. De miért nem néz utána? Csak terjeszti a hülyeségeit? Csak azért mert orvos, már bármit mondhat? (És még el is hiszik neki, csak azért, mert dr.)

Mi is van erről a neten:
„Gyakran felmerülő ellenérv, hogy a mezőgazdaságban használt vegyszerek a gabonaszem külső részein a korpában (?) halmozódnak fel, ezért a teljes kiőrlésű termékek több káros anyagot tartalmaznak.”

Na most, EZ NEM IGAZ!
A gabonatermesztésben valóban alkalmaznak növényvédő szereket, legfőképpen gombaölő szereket, rovarölőket és gyomirtókat. De ezek nem halmozódnak fel a gabonaszem külső részén.

Ennek egyszerű és logikus okai vannak. Ehhez csak ismerni kellene a gabona felépítését, szerkezetét.

Nézzük a tényeket!
A korpa NEM A BÚZA KÜLSŐ RÉSZE! Arra kívülről nem kerül rá semmi!

A búzamag a kalászban van. „A búzakalász a búzanövény virágzati füzére, amely a szár végén található, és kis virágok (kalászkák) alkotják, melyekből a termés, a búzaszem fejlődik.” A búzaszemet a pelyva borítja, ezzel kapcsolódik a kalász központi részéhez.

És ez a kulcs – A PELYVA, ami a BÚZA KÜLSŐ RÉTEGE. Ezért értelmetlen az egész, neten terjedő hülyeség.
Pelyva egy külső és belső rétegből áll, ez a búzanövény virágzatának (és később a virágból kialakuló termés) külső védőburkai. Ez a dupla pelyvaburok védi a belsejében kifejlődő magot a külső hatásoktól. Aratás után ebből a védőburokból csépléssel különítik el a búzamagot, amiből majd a liszt készül.

- A pelyvát nem esszük meg!
Tehát minden, ami a levegőből a búzára kerül, az a pelyva külső rétegére kerül rá és nem magára a búzamagra.

Amellett permetezéskor még nincs is búzamag!
Ugyanis az ősszel vetett búzát először tavasszal, a virágzáskor permetezik gombaölővel, hogy megelőzzék a virág gombás fertőzés miatti pusztulását. Párás, nedves időkben ezután 2-3 héttel jöhet egy második permetezés is.
De ekkor még csak a virágzat van, amiből csak ezután, a beporzás után kezd kifejlődni a mag. Vagyis a virágot permetezik és nem a magot!

Akkor mi is kerül a búzamag külső részére, a korpára?
A kalász kifejlődése és a magképződés után már jellemzően nincs szükség permetezésre. De ezután is minden levegőből a kalászra kerülő anyag a külső pelyvarétegen tapad meg, nem pedig a belső magra kerül rá.

Az viszont tény, hogy a talajt kezelhetik gyomirtó és rovarölő szerekkel. Ez ma a nagyüzemi növénytermesztés minden ágazatára jellemző. Ezek az anyagok pedig a gyökérzeten keresztül felszívódhatnak a TELJES növénybe. Tehát ezek az anyagok ugyanúgy benne vannak a finomított fehér lisztben, mint a teljes kiőrlésűben.

Ezeknek a vegyi anyagoknak a szintjét ma szigorúan ellenőrzik, ezért az ellenőrzött forrásból származó gabonák fogyasztása nem jelent komoly egészségügyi kockázatot. (Több mérgező anyagot lélegzünk a városi levegőből.)
Aki pedig még ezt is minimalizálni akarja, az keresse a vegyszermentes termesztésből származó bio gabonákat.

08/01/2026

Tejföl?

Egy új rendelet szerint 2026. január elsejétől a gyártók kizárólag az élőflórás termékekre használhatják a „tejföl” elnevezést.
Hivatalosan ezt azért vezették be, hogy „védjék a fogyasztók érdekeit”.

A jogszabály szerint azonban nem az emberek érdekeit, egészségét védik, hanem inkább a tejipar érdekeit, mert ezentúl sok ipari szemet is el lehet adni tejfölként.

Mi eredetileg a tejföl?
Hivatalosan: A tejföl vagy tejfel csontfehér színű, feldolgozástól függően kesernyés vagy savanykás ízű, homogén, sűrűn folyós tejkészítmény. A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) szerint: „A tejföl tejből, tejszín vagy vaj hozzáadásával, homogénezéssel és tejsavbaktérium-színtenyészettel végzett, alvasztással készült savanyú tejszín.” (Forrás)

Normálisan a frissen fejt tejet szobahőmérsékleten (a konyhában) néhány óráig állni hagyják, és ekkor a zsírtartalma felúszik a felszínére és kicsapódik. Ez a tejszín nagyjából 35-38% tiszta tejzsírt tartalmaz (ebből ma 12-20%-os tejföl lesz).Egy liter jó minőségű tejből általában fél-egy deciliter tejszín képződik. A tej felszínéről kanállal lehet lemerni.

A levegőben természetesen is jelenlevő tejsavbaktériumok hatására a tej és ez a tejszín megerjed, megsavanyodik. A tejföl hagyományosan a megsavanyodott aludttej tetején összegyűlt vastag zsíros föl leszedésével készül.

Ma, iparilag már teljesen máshogy készül, ami még nem lenne olyan nagy baj, ha a természetes folyamot utánoznák, ha az eredeti alapanyagot (tej) használnák.

Ehhez képest az új rendelet szerint a tejföl az alábbiakat tartalmazhatja:

- „tej, tejsűrítmény – vagy ezek keveréke –, tejszín, vaj, tejpor, víz, étkezési só, savópor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, étkezési kazeinátok, prebiotikumok, valamint a jogszabályban meghatározott mikrobatenyészetek”.

Nos, mostantól csak azt lehet „tejfölnek” nevezni, amelyik a fentiek valamelyikéből, vagy azok keverékéből készül.
Vagyis bármiből, amit a tejipar gyártási tejmaradékként, koncentrátumként előállít, + víz.

A tejen kívüli egyéb összetevőket is tartalmazó az iparilag előállított „izé”, „tejföl”, igazából NEM TEJFÖL, csak a törvény szerint az, hogy kedvezzem a tejiparnak, a gyártóknak.

És akkor a „Magyar élelmiszerkönyv” szabálygyűjteménye védi az emberek egészségét, - vagy mit is?
Vagy az emberek egészsége most sem számít?

A tejföl - normálisan - csak tejszín és baktériumkultúra. Semmi más!

Miért nem lehet a tejfölt tisztán, normális tejből készíteni?
(Jól van, tudom. Mert nem éri meg!)

A mellékelt kép csak illusztráció.

04/01/2026

Esszenciális magas vérnyomás – Mit jelent valójában?

Egy az egyik bejegyzésemre kommentelő orvos hívta fel a figyelmemet arra (köszönöm Neki, hiszen mindig van mit tanulnunk), hogy az orvosok csak az esetek 5-10%-ában tudják megállapítani a magas vérnyomás tényleges okát.
Vagyis legtöbbször egyáltalán nem tudják, hogy miért magas valakinek a vérnyomása, de mégis felírnak valamilyen szert – a maguk sem tudják, hogy valójában mire.
Ezt nevezik „esszenciális magas vérnyomásnak”.
Én pedig – szokásom szerint – utána is néztem, hogy mit jelent orvosi szempontból az „esszenciális hipertónia”.

Röviden a válasz: semmit.

Szervezetünk MINDIG az aktuális, a pillanatnyi szükségletnek megfelelően képes szabályozni a vérnyomásunkat. A keringés feladata, hogy a vér – a vérben levő oxigén és tápanyagok – eljussanak oda, ahol éppen a legnagyobb szükség van arra.
Ezt a szervezetünk elsődlegesen a vért szállító erek összehúzásával, kitágításával, illetve a szív pumpafunkciójának serkentésével éri el.
Tehát, ha felgyorsul a vérkeringésünk, vagyis felmegy a vérnyomásunk, annak mindig pontos oka van.

A magas vérnyomás valódi oka
Ha ezek a keringést szabályozó funkciók valami miatt nem működnek megfelelően, akkor a vérnyomás tartósan és „indokolatlanul” megnőhet és tartósan magas is marad.
Ennek azonban jól kimutatható szervi, fizikai (szív- és érrendszeri) okai vannak. Például komolyabb érelmeszesedés, érszűkület, szívelváltozás, vagy ingerületvezetési zavar. Ezek a problémák állandóan jelen vannak, emiatt a vérnyomás is mindig a kórosan magas tartományban van.

Másodsorban a veséinknek van fontos szerepe a vérnyomás szabályozásában, mert a vesék szabályozzák a teljes szervezet folyadékháztartását, ezzel pedig a vér mennyiségét és összetételét is. Ha kevés, vagy sűrű a folyadék (vér), akkor erőlködik a „szivattyú” és az egész rendszerben nő a nyomás. Tehát veseterhelés, veseproblémák esetén is emelkedik a vérnyomás, de a probléma oka most nem a keringési rendszer (nem kardiológiai), hanem a vese.

Fizikai elváltozás esetén a szervezet már nem képes megfelelően szabályozni a vérnyomást. Ilyenkor indokolt kardiológiai gyógyszerekkel támogatni a vérnyomás szabályozását.

Olyan azonban nem létezik, hogy egyszer képes szabályozni, máskor pedig nem, ugyanis a fizikai elváltozás mindig jelen van. Tehát az sem lehetséges, hogy reggel van meszesedés, de estére eltűnik. (Az ingadozó vérnyomás okát sem ismeri az orvos.)

Ha pedig nincs kimutatható szervi-fizikai probléma és a vérnyomás sem tartósan magas, akkor a tünetek hátterében nem kardiológiai probléma áll.
De akkor miért is adnak erre is kardiológiai problémákra kifejlesztett gyógyszereket? (Mert ez a protokoll, az orvosnak gondolkozni sem kell rajta.)

Az esszenciális magas vérnyomás
Hivatalosan: „Az esszenciális (vagy primer, elsődleges) magas vérnyomás (hipertónia) a magas vérnyomás leggyakoribb formája (az esetek 90-95%-ában ezt állapítják meg), ahol nincs azonosítható, specifikus kiváltó ok, nincs szervi elváltozás, hanem elsősorban életmódbeli tényezők (táplálkozás, folyadékfogyasztás, stressz, mozgáshiány, stb.) következményeként emelkedik meg a vérnyomás.”

Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy nem állapítottak meg semmilyen konkrét betegséget, a vérnyomás emelkedés csak egy tünet.
Tehát nem egy önálló kórképről (betegségről) van szó, hanem a magas vérnyomás olyan életmódbeli tényezők együttesének következménye, amelyek mindegyike megváltoztatható, helyrehozható. Ez azonban kizárólag a betegen múlik, ezekre gyógyszeres kezelés nincs.

Gyakran mondják (orvosok is), hogy a magas vérnyomás a korral együtt alakul ki. Ez azonban egyáltalán nem igaz, egyszerűen butaság!
Ez azt jelentené, hogy minden idősebb embernek magas vérnyomással kellene küzdenie és a fiataloknál ez elő sem fordulhatna. Valójában már 20-30 évesek is küzdenek vérnyomás okozta tünetekkel, és sok 60-80 évesnek is normális a vérnyomása.
Akkor mi köze van ehhez az életkornak?

(Egyébként maga az orvosi megnevezés is furcsa, értelmetlen: „esszenciális magas vérnyomás”? Az esszenciális szó jelentése szükséges, alapvető, nélkülözhetetlen. Vagyis – orvosi szempontból – nélkülözhetetlen a magas vérnyomás? Az orvosnak biztos - hiszen ő ebből él –, de a betegnek biztos nem hiányoznak az ezzel járó „alapvető” tünetek.)
Elsődleges jellemzők a meghatározáshoz
• Ismeretlen eredet: Nincs mögöttes szervi ok, ellentétben a szervi eredetű, betegség okozta másodlagos hipertóniával.

Ahhoz, pedig hogy kiderítsék, hogy a magas vérnyomásnak van-e konkrét oka, ahhoz többféle laboratóriumi, műszeres és fizikai vizsgálatot kellene elvégezni, és ha ezek mindegyike negatív (vagyis a „beteg egészséges”), akkor állapíthatná meg az orvos az „esszenciális magas vérnyomást”.
Vagyis megállapítja az orvos, hogy a páciense egészséges, majd beírja az I10H0 „betegség kódot”, vagyis a magasvérnyomást és felír valamilyen kardiológiai, értágító vérnyomáscsökkentő tablettát. Tulajdonképpen csak próba-szerencse alapon, hiszen most derít***e ki, hogy nincs kardiológiai elváltozás.
Önnél milyen kivizsgálásokat végeztek és mit állapítottak meg?

Tulajdonképen az „esszenciális magas vérnyomás” nem kardiológiai, nem szív- és érrendszeri eredetű probléma, hanem életmódbeli tényezők együttes következménye. Nem szervi betegségről van szó, sőt nem is betegségről, hanem egy olyan tünetről, amit életmódváltással meg lehetne szüntetni.
Az életmódbeli tényezőkre pedig hatástalanok a kardiológiai problémákra kifejlesztett gyógyszerek.

Orvosi kezelése
Mivel nincs specifikus, konkrét oka, orvosilag megszüntetni, gyógyítani sem tudják. Így a kezelés célja gyakorlatilag csak a vérnyomás gyógyszerekkel történő normalizálása, és az esetleges szövődmények (szívroham, stroke) kockázatának csökkentése, megelőzése - lenne.

Azért csak „lenne”, mert az orvosság szedése mellett is bárki kaphat stroke-ot, agyvérzést, vagy infarktust, mivel a tabletta legfeljebb az esélyét képes csökkenteni, ezek alapvető kiváltó okát nem szünteti meg, mivel az elsősorban életmódbeli tényezők következménye.

Amellett a vérnyomáscsökkentő éppen hogy fokozza ezeknek a végzetes eseményeknek az esélyét. Ugyanis a vérnyomáscsökkentésre alkalmazott „gyógyszerek” nagy többsége mellékhatásként stroke-t és szívproblémákat is okozhat, sok más – a magas vérnyomásnál – komolyabb betegséggel, maradandó szervi károsodással együtt. Lásd a betegtájékoztatókat!

Tehát akkor mit is „előz meg” az orvos által - maga sem tudja mire - felírt szer?

A vérnyomásproblémákat biztos hogy nem tudja megszüntetni, hiszen ahhoz alapvetően (esszenciálisan) először a kiváltó okot kellene kideríteni és azt megszüntetni. Az pedig ugye az esszenciális vérnyomás esetén az orvoslás számára ismeretlen.

Mellesleg a Magyar Hypertonia Társaság által 2009-ben kiadott irányelvei szerint-
www.hypertension.hu/upload/hypertension/document/a_hypertonia_betegseg_felnottkori_es_gyermekkori_kezelesenek_szakmai_es_szervezeti_iranyelvei_2009.pdf?web_id gyógyszeres kezelés akkor lenne indokolt, ha a vérnyomás csökkentése életmód-változtatással nem érhető el.

Önnek milyen életmódbeli, táplálkozási tanácsokat adott az orvosa, kardiológusa mielőtt felírta a tablettát?

Miért nem segít a gyógyszeres kezelés?
A gyógyszeres kezelés hatástalanságát (és értelmetlenségét) az is jól mutatja, hogy legtöbb esetben a kezelés időtartama alatt is magas lehet a vérnyomás, és/vagy a pulzus.
Vagyis az orvosi terápia nem akadályozza meg a magasvérnyomást és az azzal járó tüneteket sem. Tehát a gyógyszeres terápiának valódi (normalizáló) hatása nincs (és nem is lehet!), de a mellékhatásokra előbb-utóbb biztosan számítani lehet. Amire persze majd újabb tablettákat ír fel a „szakember”.

A probléma az, hogy a vérnyomásunk sohasem állandó, hanem a nap folyamán, az aktuális szükségletnek megfelelően folyamatosan változik. Ezért a legtöbb esetben nem is állandóan magas a vérnyomás, hanem néha felmegy, vagy akár le is eshet, de alapvetően normális, tünetmentes. A legtöbb ember nem is vesz tudomást a vérnyomása természetes ingadozásáról, csak akkor figyel fel rá, amikor az éppen tünetet – pl. fejfájást – okoz.

A vérnyomáscsökkentőknek pedig nincs megelőző hatása!

Így a normális vérnyomásnál bevett vérnyomáscsökkentő a vérkeringésen csak rontani tud, hiszen a normálisra kedvező hatása nem is lehet. Egy kémiai szer pedig nem gondolkozik csak kitágítja az ereket, (vagy gátolja azok összehúzódását), esetleg lassítja a pulzust, vagyis csökkenteni fogja a vérnyomást, – akkor is, amikor az normális.

A folyamatosan szedett vérnyomáscsökkentők állandóan, egésznap hatnak, így amíg a szer a vérben van, lassítja a véráramlást, még akkor is, amikor létfontosságú lenne, hogy a vér, az oxigén gyorsan eljusson például az agyba.

És majd csodálkozik a beteg, hogy az orvosság mellett is rosszul van.
Mert a „gyógyszerrel” gátolt keringés miatt a szervezete erőlködni fog, megpróbálja mégis eljuttatni a vért, ahová kell és túlkompenzál, vagyis a tablettával is magas lesz az a vérnyomás.
Vagy lelassul a keringés a kémiai szerektől, de így meg nem jut elég vér oda, ahová kellene és „mellékesen” ott alakul majd ki valamilyen tüneteket okozó probléma.

A magas vérnyomás „diagnosztizálása”
A diagnosztizálás azért van időzőjelben, mert hivatalosan a diagnózis felállítása a probléma okának megállapítása – lenne, nem pedig csak egy tünet leírása.

Azonban – mint kiderült – az orvosok az esetek legnagyobb részében nem tudják megállapítani a kiváltó okokat, nem ismerik a magas vérnyomás okát.
Az „esszenciális hipertónia” nagyon sokszor nem is okoz semmilyen komoly tünetet, így a „megállapítása” legtöbbször véletlenül történik, amikor egy teljesen más probléma (pl. valamilyen fertőzés), miatt megy orvoshoz az ember. Lehet, hogy éppen a másik probléma miatt magas most a vérnyomás, de azonnal írnak fel neki erre is valamit.
Nem a magas vérnyomás betegségre (annak kimutatható oka van), csak a pillanatnyi (a mindig magától is elmúló) tünetre.
Vagyis legtöbbször nem is a vérnyomás a probléma, az csak egy tünet, aminek az okát az orvos nem is tudja megállapítani.

Hivatalosan a hipertónia diagnózisát a tartósan magas vérnyomás alapján állítják fel. Hagyományosan ehhez három különálló, vérnyomásmérővel végzett mérés szükséges, melyek között egy-egy hónap telik el. A magyar ajánlás szerint az orvosi rendelőben öt perces különbséggel két mérést kell végezni, majd ezek eredményét átlagolni.
Ez azonban mindig az éppen aktuális, pillanatnyi állapotot mutatja és nem egy tartós állapot, ami alapján nem lenne szabad egy a teljes hátralevő életet meghatározó orvosi döntés meghozni.

Az egészben már ott kezdődik a probléma, hogy vérnyomást – hivatalosan – csak nyugalmi állapotban szabad mérni. Márpedig egy orvosi rendelőben, betegen várakozva sok minden lehet, de nyugalmi állapot az biztos nincs.

Ráadásul a Magyar Kardiológiai Társaság hivatalos irányelvei szerint is magas vérnyomás betegséget legalább 6 napon keresztül, nyugalmi állapotban mért vérnyomás átlaga alapján szabadna meghatározni.
„Egy mérés nem mérés!” Ezt minden mesterember tudja. Akkor az orvos miért nem?

A vérnyomás problémákról és a helyes vérnyomásmérésről itt olvashat részletesen:
https://mandala-egeszsegkucko.hu/magas-vernyomas-a-valodi-okok/

02/01/2026

B6 vitamin túladagolás

Igen, a vitaminokat is túl lehet adagolni és némelyik elég komoly problémákat is okozhat. Ilyen például a feleslegesen szedett B6 vitamin is.

Újabb tudományos kutatás igazolta, hogy a feleslegesen szedett B6 vitamin komoly, akár maradandó idegkárosodást, polineuropátiát is okozhat. https://www.medscape.com/viewarticle/vitamin-b6-pills-tied-neuropathy-stricter-rules-urged-2025a10010iq

Sokan szednek vitaminokat étrend-kiegészítőket, csak azért, mert „Jókat olvastam róla”, és nincsenek azzal sem tisztában, hogy valójában mekkora dózist vesznek be.
Abban a tévhitben élnek, hogy a vitaminokat nem lehet túladagolni.

Igen, a legtöbbet nem, de a B6-ról már régóta tudják, hogy könnyen túl lehet adagolni.
Amellett a felesleg mindig egy terhelés a szervezet számára. Bármiből.

Tipikus eset, hogy amikor állapotfelmérésre jönnek hozzánk, elhozzák a szedett gyógyszereket, vitaminokat is, mert meg tudjuk nézni, hogy az hogyan hat a szervezetükre. Melyik használ, melyik árt és melyik a közömbös.
Néha én is elcsodálkozom, hogy egy alapvetően ártalmatlan készítmény miért okoz valakinél mégis terhelést. De, ha megnézzük a teljes képet, akkor ki is derül, hogy túladagolással állunk szemben.

Például:
• Az illető szed MgB6-ot, mert azt hiszi, hogy görcsoldó hatása van, - pedig nem.
• Szed B-komplexet, - „az idegrendszer támogatására”.
• Szed egy reklámozott multivitamint, amiben szintén van B6.
• Esténként bevesz valami gyógynövényes „alvás segítőt”, - amiben szintén van B6.
• Szed valami „immunerősítőt” is, amibe a gyártó B6-ot is rakott.
• ...és még számtalan kiegészítőben, fehérjeporban, dúsított élelmiszerben is lehet B6, - mert csak.

Mellesleg pedig azt sem tudja az illető, hogy van-e hiánya bármelyikből, mondjuk a B6-ból. És ha az összes készítményében levő B6 mennyiségét összeadjuk, akkor az már bőven túl van a biztonságosnak tekinthető mennyiségen – és konkrétan megmérgezte vele magát.

Valójában pedig a B6-vitamin pótlása felesleges, mert hiánya nagyon ritka (ezt persze nem hirdetik a vitaminforgalmazók), mert nagyon sok, naponta fogyasztott élelmiszerünk tartalmazza.
Például
• a csirkehús,
• a tojás sárgája,
• a tengeri halak,
• a tejtermékek,
• a hüvelyesek,
• a teljes kiőrlésű gabonák,
• a krumpli, az édesburgonya,
• a sárgarépa,
• a paprika,
• de még a fokhagyma is.
• Nagy mennyiségben megtalálható az összes olajos magban,
• de van a banánban, avokádóban, a fügében, a narancsban és sok más gyümölcsben is.

Úgyhogy akkor kinek is van hiánya belőle?
Ha valaki a fentik bármelyikét fogyasztja, és még ehhez jön hozzá az étrend-kiegészítőkben levő extra mennyiség, akkor már könnyen túl is adagolhatjuk.

Hogy még melyik másik vitamin, ásványi-anyag okozhat problémát, arról itt olvashat: https://mandala-egeszsegkucko.hu/vitamintuladagolas-mennyi-a-sok/

15/12/2025

K.m.n. - Az Ön orvosi diagnózisánál is szerepel ez a rövidítés?

Az orvos első feladata (lenne), a tünetek, a betegség okának pontos meghatározása, vagyis a diagnózis felállítása. Ez (normálisan) a beteg panaszainak meghallgatása, alapos fizikai és műszeres vizsgálatok alapján történ(ne)ik.
A diagnózis egy felelősséggel kiadott, hivatalos orvosi nyilatkozat a páciens betegségéről, állapotáról, aminek alapja az adott orvos tudása és tapasztalata, vizsgálatokkal alátámasztva, bizonyítva.

Vagy nem.
Inkább csak találgatás, egy lehetőség.
Vagy az sem.
Mert valójában nincs is pontosan meghatározva, igazolva, inkább csak valószínű lehetőség a tünetekre. Ez a k.m.n.

Minden diagnózisnak van egy pontos, a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) szerinti meghatározása, kódja. Ebben van részletesen leírva, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelni, mit kell igazolni, hogy az orvos a tünetek és vizsgálati eredmények alapján megmondhassa, hogy mi a betege baja, vagyis mi a pontos diagnózis.

Ha tudja.
De ha nem tudja, hogy pontosan mi a probléma alapvető OKA, sőt sokszor azt sem, hogy mi egyáltalán a betegség, mi okozza a tüneteket – akkor jön a k.m.n.
(Hiszen valamit rá kell írnia a leletre és olyan kód nincs, hogy „nem tudom mi baja!”.)

A k.m.n. hivatalosan "külön megnevezés nélkül" vagy "közelebbről meg nem határozott".
Ez azt jelenti, hogy a tünetek és néhány vizsgálat alapján valószínűsíthető az adott betegség, de valójában nem felel meg a hivatalos osztályozás-meghatározás kritériumainak, nem egyezik vele teljesen, a kategóriák egyikébe sem sorolható be pontosan, - vagyis nem is biztos.

Például: Ha egy daganatnál a „k.m.n.” szerepel, az azt jelenti, hogy pontosabb meghatározás kellene a diagnózishoz vagy osztályozáshoz, mert az eddigi eredmények a diagnózist nem igazolják 100%-osan. A beteg állapota, tünetei csak részben passzolnak a hivatalos és pontos meghatározáshoz.

Vagy: A magas vérnyomás „hypertónia” egy kardiológiai, vagyis szív-és érrendszeri betegség, aminek jól kimutatható szervi, fizikai okai vannak. Ha a kardiológus mégsem talál kardiológiai elváltozást, (vagy nem is végzett ilyen vizsgálatokat), akkor oda írja, hogy k.m.n.
Vagyis a magas vérnyomás kardiológiai probléma, - de mégsem.
Azért persze felírja a kardiológiai elváltozásokra, problémákra kifejlesztett gyógyszereket. Hiszen ehhez ért.

Mivel minden lehetséges állapotot valahova be kell tudni sorolni, ezért lehetőség van a „máshova nem osztályozott” (m.n.o) kategóriák használatára is, amikor az adott csoporton belül a specifikus kategóriák egyikébe sem sorolható be a betegség.
De miért nem sorolható be, ha pontosan meg van határozva, hogy mi tekinthető az adott betegségnek?

Még annak is külön-külön kódja, besorolása van, ha valaki székről, fáról, létráról, vagy szikláról esett le, pedig a végeredmény (a betegség) ugyanaz lesz: pl. eltört a karja.
Akkor „külön meg nem határozható” egy daganat, vagy a magas vérnyomás oka?

A gyakorlatban az orvosok akkor használják ezeket a rövidítéseket ha a betegség ennél pontosabb meghatározására, megnevezésére nem áll rendelkezésre elég információ.
De miért nem?
Nem végzett el az orvos minden szükséges vizsgálatot? Akkor hogyan tud korrekt és megbízható diagnózist megállapítani?

08/12/2025

„Gyomorvédő” gyógyszer NINCS!

Sokaknak ír fel az orvosa „gyomorvédőt”, úgy hogy nincs is semmilyen gyomor vagy emésztési problémája.
Nem baj, MAJD LESZ!
A beteg sokszor nem is tud róla, hogy valójában savcsökkentőt szed. (Most vagy az orvos sem tudja, vagy direkt átveri a betegét.)

Legtöbbször azért javasolják, mert a beteg egy olyan másik szert is kap, ami komolyan károsíthatja a gyomrot, így inkább le is állítják a gyomor savtermelését, ezzel pedig a működését is, annak minden következményével együtt.

Egy esetnél a férfinek (jobb híján) autoimmun betegséget állapítottak meg, amire szteroidot kapott. (Az autoimmun folyamatot igazoló minden tesztje negatív – de valamit azért mondani kell). E mellé kapott „gyomorvédőt”.

A kezelés hatására az alap probléma nem javult, de most azért jöttek hozzánk teljes körű állapotfelmérésre, mert az utóbbi időben nagyon legyengült, sokat fogyott, és az izmai is kezdtek leépülni.
A vizsgálat során pedig kiderült, hogy szinte teljesen leállt az emésztése.
Kórosan kevés a gyomorsava, emiatt az ételt nem is tudja megemészteni, így nem jut elegendő tápanyaghoz sem.
Ennek oka pedig legfőképpen a „gyomorvédőként” szedett protonpumpa-gátló, ami képes teljesen blokkolni a gyomor savtermelését.

Tulajdonképpen szinte sohasem éhes, hiszen a gyomrában mindig van étel, amit a következő étkezése emésztetlenül túl tovább a vékonybélbe. Ennek következtében az emésztetlen étel erjedéséből hisztamin is szabadul fel, ami vérnyomás emelkedést és szapora pulzust okozott.

Erre persze kapott vérnyomáscsökkentőket is, pedig a vérnyomása alapvetően normális. Azonban így a (tabletták mellett) is felmegy a vérnyomása 180-200-ra, - vagyis az orvosság semmit sem ér.
Ugyanis a kardiológiai gyógyszerek nem segítenek hisztaminproblémák esetén, sőt gátolják a hisztamin kiürülését.

Ő pedig abban a hiszemben élt, hogy a nagy tekintélyű professzor tablettával „védi a gyomrát”, pedig valójában csak kárt okozott, minden érezhető haszon, kedvező hatás nélkül.

Hogy hogyan működnek a savcsökkentők, arról itt olvashat bővebben:

A cím lehet, hogy megdöbbentő, de sajnos tény, sőt a bizonyítékok alapján ennél még nagyobb bajt is okozhat. Sokan szednek értelmetlenül savcsökkentőket, úgy, hogy nem is tudnak róla, - mert becsapósan - az orvos „gyomorvédő”-nek nevezi. (Most vagy szándékosan átveri az orv...

02/12/2025

Idegrendszer és a hisztamin

Érdekes esetem volt ma.
Egy férfi idegrendszeri problémák miatt keresett meg. A főbb tünet: belső feszültség, „túlpörgés”, időszakos fejfájás a halánték területén.

Az orvosi kivizsgálások az elmúlt 3 évben nem találtak semmi szervi elváltozást, így idegrendszeri problémának tudták be a tüneteket. Pszichiáterhez küldték.

Az sem tudta megmagyarázni a tünetek okát, de t***e azt, amihez ért, - felírt egy receptre kapható kábítószert.
A problémát az sem oldotta meg (ahhoz tudni kellene az alapvető okot), de a mellékhatásokra újabb és újabb orvosságokat kapott. Ma már azokat nem szedi, csak kétféle orvosi drogot, amit az orvosa folyamatosan cserélget – próbálkozik, kísérletezik –, de nincs semmi javulás.
A pszichiáter szerint „az agya akkor is pörög, akkor is működik, amikor nem kellene”, és ezt próbálja drogokkal elnyomni, letompítani.
Ez azonban egyszerűen hülyeség!
A szervezetünk semmit sem csinál feleslegesen. Mellesleg, ha az agya nem „pörög”, nem „működik” valakinek, – akkor halott.

Megbeszéltük, hogy hogy lehet letenni ezeket a kábítószereket, - mert az orvos szerint nem lehet, „élete végéig szednie kell”. Ami viszont hamarosan be is következhet – ha továbbra is szedi.

Közben a férfi megjegyezte, hogy ezt a fejfájását semmilyen orvos sem tudta megmagyarázni. Nem állandóan van, jellemzően akkor jelentkezik (3 év alatt talán ha 2-3-szor fordult elő), amikor megcsípik a méhek. Ugyanis hobbi szinten méhekkel is foglakozik.
Az orvosok szerint nincs összefüggés, nem allergiás a méhcsípésre sem.

És itt jön a képbe a hisztamin.
A rovarcsípésre a szervezet mérgezésként reagál és ilyenkor hisztamint szabadít fel, ami riadóztatja az immunrendszer és a méregtelenítő, lebontó-kiválasztó szerveket is.
Régebben neki is feldagadt a csípés helye, de ma már szinte egyáltalán nem, de attól még a csípés hatására így is nagy mennyiségű hisztamin kerül a véráramba.

A csípés és a hisztamin hatására pedig felgyorsul a vérkeringés és a pulzus, hogy a mérget minél előbb közömbösíteni tudja.

A hisztamin azonban neurotranszmitter, vagyis ideg ingerület átvivő anyag is, vagyis közvetlen hatása van az idegrendszerre, - de ezzel nem foglakozik egyik orvos sem.

(Részlet a Hisztamin intolerancia – könyvből) A hisztamin hatására éberebbé válhatunk, könnyebben tanulunk („pörög az agyunk”), a túl sok miatt pedig izgatottabbá, feszültebbé, agresszívabbá válhatunk.
- Vagyis a túl sok hisztamin alvászavart, belső feszültséget, agresszív magatartást okozhat. A hisztamin és az agyműködés kapcsolatáról egy részletes publikáció itt olvasható: ...

Vagyis a férfinak semmi baj az idegrendszerével, az agyával, csak az orvosai nem tudnak semmit a hisztamin intoleranciáról, de úgy látszik, hogy a hisztamin élettani szerepét sem ismerik.

De persze mindenre van jól eladható „gyógyszer”, a mellékhatásokra pedig újabb és újabb nagy hasznot hozó orvosságok.
És az sem baj, ha a betegből drogfüggőt csináltak, hiszen így élete végéig járni fog pszichiáterhez és a patikába.

21/11/2025

A protokoll szent. Az ember nem számít?

Az orvos számára az adott intézménynek az adott betegségre előírt protokollja (eljárásrend) a szentírás. Attól eltérnie nem lehet. Abban minden le van írva, hogy milyen vizsgálatokat kell elvégeznie, milyen kezeléseket adhat, mit írhat fel. Még gondolkoznia sem kell rajta. Sőt nem is szabad, mert ha ezek szerint jár el, akkor őt semmilyen felelősség sem terheli (a beteggel úgyis mindent aláíratnak). Az orvost csak akkor lehet felelősségre vonni, ha eltér a protokolltól.
És ehhez neki csak egy diagnózist kell KITALÁLNI.
Ez most egy friss eset kapcsán jutott eszembe, de ezáltal feljöttek régebbi esetek is.

A mostani esetben a férfit leukémiával „diagnosztizáltak” (Neki ezt mondták), azonban a leletein elsődleges problémaként egy ritka nyirokmirigyrák, limfóma szerepel. https://mandala-egeszsegkucko.hu/a-nyirokrendszer-problemai/
Olyan ritka, hogy a nyirokdaganatoknak csak 1-2%-át teszi ki, és 80-90%-ban csak Afrikában mutatták ki.
De az orvos ezt „állapította” meg, még akkor is, - ha a tünetei nincsenek meg. Az 5, erre a betegségre jellemző tünet közül csak egy állja meg a helyét (de azt az eltérést sok más minden is okozhatja), a többi nem stimmel, és a legfőbb, elsődleges tünet sincs meg.
Konkrétan sehol nem tudtak megnagyobbodott nyirokcsomókat, vagy bármilyen szervi elváltozást sem kimutatni. A beteg valójában jól van, csak egy probléma jelentkezett pár hónapja (azóta sem). De az orvosa szerint ez akkor is nyirok rák és meg is kezdték a protokoll szerint előírt a kemoterápiát. A megijesztett beteg persze mindent aláírt.

Jelenleg tulajdonképen jól van, csak a laborleletei katasztrofálisak.
Súlyos gyulladást jeleznek, a vérképzése szinte nem működik, a májfunkciós értékei a maximum 5-10-szeresei, a nyirokrendszere pedig a labor szerint leállt.
Megnagyobbodott nyirokcsomót még mindig nem találtak, sőt a legutóbbi CT-eredményen konkrétan le van írva, hogy rosszindulatú elváltozás nincs. A leletei jelenleg semmivel sem igazolják az eredeti diagnózist. A 10.17-i szövettani leleten is azt írják, hogy semmilyen „visszamaradt betegség nem igazolható”. Vagyis semmilyen daganatos elváltozást, rákos sejteket sem találtak a szervezetében.

De a protokoll szent, az orvos pedig azt követi, így a betegnek jövő héten is mennie kell még a kemóra. Főleg, mivel az ehhez szükséges csövek még be vannak ültetve a karjába.
Mellesleg az eredetileg kimutatott vérkép eltérés (amire ráfogták a betegséget) még most is fennáll - tehát semmi sem változott.

Valójában az orvosnak még gondolkoznia sem kell a kezelésen, minden elő van írva, hogy miből mennyit, hány alkalommal adjon – és kész. Ezt tanulta, ehhez tartja magát – más nem számít.

Erről jutott eszembe egy régebbi eset is.
Egy 17 éves lány kapcsán kerestek meg, akinél nem műthető agydaganatot diagnosztizáltak. A protokoll szerint sugárkezelést kezdtek el, amitől nagyon rosszul lett, nem folytatta, a kezelésre a daganat nem reagált, nem változott, így az orvosa tehetetlenül tárta szét a karját, ő nem tud mit tenni.
Akkor keresett meg a kétségbe esett család ismerőse, akik szerint a gyerek „halálra van ítélve”, mert az orvosok nem csinálnak semmit.

Utána néztem a dolognak és javasoltam egy daganatgátló-gyulladáscsökkentő-immunerősítő hármas gyógytermék kombinációt és megbeszéltük a táplálkozást, egyéb teendőket is.
A család szegény volt, nem tudta volna finanszírozni az egyébként nem is drága (3-5 ezer forintos) termékeket, így ez a családi barát jött el minden hónapban hozzánk és vásárolt be nekik, rajta keresztül tartottuk a kapcsolatot.
Időközben megjelent egy újabb termék nagyobb hatóanyaggal, kedvezőbb összetételben, így javasoltam is a családnak, hogy cseréljük le a régit egy jobbra. Ők inkább ragaszkodtak az eddigihez – mert a lányuk jól van.

Eltelt két év és bejött hozzánk egy ismeretlen férfi és kérte ezt a hármas kombinációt. Neki is javasoltam az újabb terméket. Ő pedig azt mondta:
- Én ragaszkodnék a régebbihez, - mert én vagyok annak, a most már 19 éves lánynak az apja, akinek a közös ismerősünk ezt rendszeresen vitte.
- Azért jöttem el most személyesen, mert köszönetet szerettem volna mondani. Most voltunk a 2 éves kontrollon – és nincs daganat.

Elmondása szerint ezen az orvosi is nagyon megdöbbent, de a következőket mondta:
- Nem érdekel hol voltak, nem érdekel mit csináltak, vegyük úgy, hogy ez egy csoda.

Én pedig az orvos kijelentésén döbbentem le: hogy hogy nem érdekli a szakembert, hogy mi lenne a megoldás a problémára, mivel lehetne segíteni a beteg gyógyulását?

De megért***em az orvost:
Hogy álljon oda a következő hasonló betege elé, hogy ne vegye fel a protokoll szerinti kezeléseket, inkább szedjen gyógynövényeket? Ezt nem mondhatja!
De hogy éljen úgy tovább azzal a tudattal, hogy esetleg meg lehetne gyógyítani a beteget és tudja, hogy mi segíthetne, de nem javasolhat rá mást, csak azt amit amit a protokoll előír? Úgy döntött, hogy inkább nem is akar tudni róla és elkönyveli magában csodának.
*
És ezt én is most megtapasztaltam saját magamon: amikor egy fogászati gócot az orvos szerint csak komoly feltáró műtéttel lehetne megoldani, - mert ez szerepel a tankönyvekben, ezt tanulta.
Azonban én összeállítottam egy gyulladásgátló komplexet magamnak.
Amikor 3 hónap múlva a következő röntgenen alig találta meg a gyulladásos gócot, mert az tizedére csökkent – alig akarta elhinni. 3 felvételt is csinált, hogy lásson belőle valamit.
Amikor közöltem vele, hogy hát 3 hónapig dolgoztam azon, hogy az a góc eltűnjön, akkor azt mondta, hogy Ő ezt elhiszi, és látja is, de ez orvosilag nem lehetséges – mert nincs benne a tankönyvekben.

Az orvosok szerint maradjunk inkább a protokollnál – az a biztos.
Vagy nem.
Mert, ha jövő héten megváltozik az a protokoll, akkor azután majd azt követik.
Gondolkodás nélkül.