22/08/2024
Sziasztok!
Kis várakozás után eljött az ideje, hogy megnyissam az oldal aktivitását.
Tehát köszöntök mindenkit az oldalamon!
Remélem ahogy születnek majd a tartalmak, úgy növekszik az ezt figyelemmel kísérők tábora is. 🥳
Időről időre jövök majd valamilyen szakmai megosztással, ami nem a szakzsargon hangoztatással, vagy a nagyon egzakt szakmai értekezéssel operál majd, inkább olyan nyelvezettel, és annyira mélyen beleereszkedve egy-egy témába, amennyire az egy laikus, vagy laikusabb embernek is élvezhető marad.
Ez nekem is egy nagyon új terep, és nem az információk átadása lesz új, hiszen én élesben is, miközben kezelek elég sok információt közvetítek a pácienseim felé, mi az, amit épp csinálok, miért épp ezt választom, mi alapján haladunk majd tovább.
Az első alkalommal, mikor a diagnózis felállítása a cél - ami a legnehezebb is egyben- elmondom nekik részletesen, hogy mit találtam, melyik egységben mi az, ami fejlesztendő konkrétan az ő esetében, mik az általános irányelvek a gyógytorna készletrendszerében az ő probémája kapcsán, mik azok a " jolly joker" technikák, amikkel ő autogén módon, saját maga, otthon, egyszerűen, kitartóan célt ér, és mik azok a jolly-n túli egyéni, személyreszabott gyakorlatok, lazítási, vagy épp mobilizálási módszerek, amik rendszeres beépítése nélkül kisebb mértékben lenne eredményes a közös aktív munka heti x alkalommal a rendelőben. Tehát nincs semmi meglepő abban, hogy a gyógytorna semmiképp, de a manuálterápia sem egy kizárólag passzív kezelési mód, amikor megvarázsolunk egy alkalommal valamit a páciensen, és ő feláll, és minden szertefoszlik. Habár nem ritkán előfordulnak ennek tűnő, egy alkalom alatt is berobbanó eredmények, amikor sikerül arra a vágányra ráállni rögtön, amire neki van szüksége. Tényleg nem mondanám, hogy ez ritka lenne, de azt sem, hogy dominálna.
Ez az első posztom egy kicsit általánosabb, kicsit bemutatkozósabb írás, itt még inkább csak felsorolok technikákat, egyeseket finomabb módon kifejtek, de azokat egyesével külön posztokban részletesebben is taglalok majd.
Visszatérve a fentebbiekhez, mikre is gondolok Jolly Joker, azaz leggyakrabban működő technikákat említve?
* Első és legfontosabb az én olvasatomban az SMR henger használata. Ez egy Izompolyát- Fasciát- lazító eszköz. Saját testsúllyal, azt különböző mértékben használva, és adagolva tudjuk magunkat lazítani vele. Az izompólyáról és annak egészségéről, illetve diszfunkcionális megjelenéséről, azaz problémáiról irok később egy külön részben. Tehát a hátsó fascia lánc lazítására a leghatékonyabb, vagy legmegoldhatóbb inkább a használata, földön fekve, rajta gördülve.
A hátsó fascia lánc alatt nagy vonalakban értem, a talptól indulva, vádlik, hátsó combok, fenék, aztán keresztcsonttól fölfele a gerinc teljes szakaszán a koponya alapig. Maga a lánc itt sem áll meg, de hengerezhetőség szempontjából már a nyaki szakasz sem ide sorolandó, hiszen arra nem tudunk ekkora súly terhelést adni. Legalábbis nem a klasszikus, földön fekvő gördülési metodikával.
Vannak esetek, amikor a gerincre nem érdemes ráterhelni így fekve a hengeren, de általános esetben, ha nem történt trauma a közel múltban, vagy mikor nincsen például magasabb fokú csontritkulás sem, avagy spondylolisthesis- csigolya elsúszás előre- hátra, vagy épp lokális, erőteljes fájdalommal járó, aktív gyulladás a gerinc valamelyik szegmentjében, és a személyes megélése mindemellett az a páciensnek, hogy jól eső, maximum az izmokat és szöveteket érzi feszesebbnek bizonyos szakaszokon, akkor lehet ráterhelni.
Ha ezen okok közül valamiért mégsem ajánlott, akkor kaphatóak a gerinc 2 oldalán felfekvő, középen nyomás csökkentett eszközök is a piacon, a DuoRoll, amivel majdnem teljesen kiiktatható a csigolyák nyomása.
Azzal lehet még operálni ez ügyben, hogy nem ekkora súlyt használunk, hanem falhoz dőlünk, ami sokkal kisebb erőket használ, és biztonságosabb mód, mellette persze kisebb effektivitással is bír.
SMR hengerből hatalmas készlet van a piacon, anyaga lehet puhább, ezek a soft hengerek, lehet kis- vagy nagy mértékben bordázott, vagy épp rücskös, és vannak a keményebb, kevésbé komprimálhatóbbak is. Minél keményebb, és minél kevésbé egyenletes a felszíne, annál erősebb, és mélyebb erőkkel fogja lazítani a fasciát, és az izmokat alattuk.
A " henger effekt" nem áll meg az smr hengerek, és a hátsó lánc szintjén, de ezekről bővebben egy újabb posztban majd. 🤓
További Jolly joker technikák:
* A talp és vádlik lazítása bármilyen egyéb technikákkal, ami az előző téma, a fascia kérdéssel képez egységet, és értelmét tekintve egy tőről fakadnak. Ezen technikák lehetnek a masszázs bármely formája, lehet passzív stretching, vagy aktiv, dinamikus stretching, tehát nyújtás.
* Farizom aktiválási gyakorlatok- ami a fenék izmainak lokális, kifejezetten csak őket célba vevő gyakorlatai, a legegyszerűbbekre gondolva, intenzív, erőteljes szorítások, kitartva, hogy az ideg-izom kapcsolat jobban beinduljon, ez által maga az izom is észbe kapjon, és bekapcsolódjon összetett, komplex mozgások közben, amikor neki lenne többek közt fontos feladata. A farizmok izom összetételéből, és sokszor egyéni statikai helyzetből kifolyólag nem aktívak, és átadják a munkát más izmoknak, miközben ők hypotrophiásodnak, azaz csökken az izomtömegük, erejük, és mégkevésbé lesz automatikus a munkájuk egy adott, rájuk szabott mozgás közben.
Három farizom van:
1) Glutes maximus- a nagy farizom, amit látunk, és ami az esztétikánk egyik fontos alappillére, de ami ennél sokkal fontosabb, az egyik legfontosabb stabilizáló izma a medencénknek, hogy a csípőlapátok, és a keresztcsont se tudjon fordulni, billenni abból a helyzetből, ahol lenniük kell egymáshoz képest.
2) Gluteus medius- középső farizom: mélyebb rétegben van a felületes, nagy tömegű maximushoz képest, kisebb mozgások az övéi, és inkább stabilizál. Az egy lábon állás közbeni medence stabilizálás az egyik fő feladata.
3) Gluteus minimus- kis farizom: legmélyebb rétegben van, és ahogy neve mondja mégkisebb terjedelmű izom.
Konkrét működésben vannak eltérések hármójuk között, de mint említettem mindhárom stabilizátora a medencének. Egyenes, direkt működésükben a csípő ízületet mozgatják, extenzióba, azaz hátra feszítésbe, abdukcióba, azaz oldalra, és forgatják is ki-és be is az ízületet. Emellett egy csomó más mozgásban- pl törzs mozgásban is szerepet játszanak, miközben folyamatos működésben stabilizálják a medencét- tipikus ilyen gyakorlat a térdelésben törzs előre döntése, vagy a konditeremből ismert hyperhajlítás, miközben a törzs mozog, addig ők csak tartanak, és fixálnak.
* Lumbális, ágyéki csigolyák mobilitásának megőrzése, visszaszerzése megannyi gyógytorna gyakorlattal.
Mivel ehhez a területhez igen közel esik a test súlypontja, a keresztcsonti 2-es ( S2) csigolya magasságában van, ezért a lumbális terület, mint azt a legtöbben már tapasztaltuk elég gyakran jelez problémát, mert nagy erők hatnak itt, ami nem mindig van kompenzálva saját magunk által. Ezek fájdalmat, feszességet,mozgáskorlátozottságot, sérvesedési hajlandóságot is okozhatnak. Ezért nem véletlenül erre a területre esik sokkal gyakrabban, mint pl a háti szakaszra.
A nyaki szakaszt direkt nem sorolom ellenpéldának, mert habár még messzebb van a súlyponttól, ennek a területnek az esetében is gyakran jelentkezik probléma. Sérv itt is igen gyakori, már fiatal életkortól kezdve. A statikai egyensúly felbomlása, a fiziológiás görbületek iránya itt, és a lumbális gerinc esetében is gyakran csökken, vagy fokozódik.
Mindkét terület normális esetben lordózisban van, azaz homorú a saggitális síkban. Manapság azt látjuk, hogy nagyon gyakran csökken inkább a lordózis mértéke vagy egyik, vagy másik, vagy mindkét esetben, és közeledünk az egyenes gerinc sydroma felé. Ennek neve Dorsum planum. Ezt többek közt a sokak által ülő foglalkozásból, és csökkent aktivitásból származó hátsó fascia lánc feszessége indukálja. Ha már dorsum planum, vagy affelé haladó állapotról van szó, akkor a háti, normál esetben kyposis, azaz domborulat is csökken, akár egészen elsimult mértékig.
Ez szintén igen gyakori. Ettől függetlenül a háti szakasz az előző kettőnél fixáltabb, kevésbé mobilis szakasz a mellkaskosár miatt, amit a bordák kapcsolódása ad a csigolyák oldalsó nyúlványaival.
Tehát akár egyenes gerinc syndromáról legyen szó, akár épp ellenkezőleg, fokozott háti kyphosis, és ezzel gyakran együtt járó lumbális lordózis áll fenn, a gerinc saját fiziológiás görbületeinek irányát célzó mobilizáló gyakorlatok nagyon fontosak.
A nyak esetében is gyakran adódik a laposodás mellett a klasszikus felborulási eset, amikor főleg a számítógép előtt munkát végzők esetében előre helyeződik a fej a mellkashoz képest, a lordózis feljebb kerül, így a tarkó izmok feszesednek- ezzel gyakran fejfájást is okozva- , további izmok rövidülnek, mások pedig túlnyúlnak a megváltozott statikától. Ezekről is később bővebben.
* Nyak- kar-kéz funkcionális egység karbantartása:
A kar fascia rendszerének feszessége okozhat váll ízületi problémákat, könyöktáji gondokat, mint pl tenisz- vagy golf könyök, vagy épp ulnaris ideg alagút szindrómát.
Lehet carpalis alagút szindróma a csukló-kéz egységben, ami a medianus ideg tartós nyomásából fakad a csuklón, és következményeként ezen idegek által beidegzett területek érzéketlenségével, zsibbadásával, eltérő érzékelésével-paresthesiájával- és általuk beidegzett izmok gyengülésével járhat. A súlyossága attól függ, milyen régóta áll fenn a nyomás, és mennyire károsodik először még csak az ideg hüvelye, majd akár maga az idegszövet is.
Ide sorolnám az izom szakadásokat részlegesen, vagy akár teljességében is. Karon a két tipikus eset a biceps eredésének, de inkább tapadásának részleges vagy teljes szakadása, avagy a rotátor köpeny tagok közül valamelyik szakadása.
Ide jöhet még a tipikus befagyás felé vezető krónikus degeneraciós probléma, az Impingement szindróma, ami szintén egy külön téma lehet, de nagy vonalakban a vállízület feletti tér beszűkülését jelenti, ami a kar emelése során a rotátor köpeny izmok egyike beszorulván ide, surlódik a felette lévő csonttal, és mivel sokáig fennálló, egyre fokozódó probléma ez, ebben az izomban elkezdődik egy degeneracio, rostozódik, kopik el az állománya, miközben fájdalom, gyulladás, és mozgáskorlátozottság jön létre.
Ami talán a legtöbbeket érintő probléma, a fasciális eredettel is(!) gyakran létre jöhető kopási mechanizmus, nem csak a kar ízületeiben, hanem bármely más ízületben is. Felborul az izom-izompólya rendszer egyensúlya, az adott ízületet nem a megfelelő erőbehatással mozgatják az izmok, nem mindegyik kapcsol be-mint ahogy a farizomnál is szó volt róla-, az izület tengelye is megváltozhat annyira épp, hogy az ízület egészsége szempontjából fontos üvegporc egyenetlenül terhelődik majd, és ennek megfelelően is fog kopni, bizonyos helyeken sokkal gyorsabban.
Emellett az adott ízületben, vagy bárhol máshol jelentkező fájdalmak és vagy gyulladások széles skálája és formája származhat a fascia rendszer felborulásából. Ennek részletezése mindenképp külön posztban történik majd.
* Mindez amit itt írok, az alsó végtag ízületeiben is pontosan ugyanígy értendőek. Számos gondot okozhatnak a csípő és térd kopásokon kívül. X és O láb, boltozatok süllyedése, a lábujjak tengely eltérései, sarkantyú, Achilles ín gyulladása, és a biceps, és rotátor köpeny izmokhoz hasonlóan szakadási hajlandósága szintén magas a túlzott feszesség miatt. Lehet még a patellának nem megfelelő helyzetben állása, a csípő körüli izmok olyan fajtái, amik inkább feszesedésre, és görcsösödésre hajlamosak, gyakran így is tesznek- pl piriformis syndroma, ami komoly fájdalmakkal járó kórkép.
Bursák- azaz nyáktömlők gyulladása- Bursitis.
A klasszikus "lumbágó" mint egy nagyon általános kifejezés forma megléte, ami azt jelenti átfogóan, hogy deréktáji fájdalom, de van aki ez alatt az Ischias ideg fájdalmát is érti.
Az nervus ischiadicus, ülőideg fájdalma eredhet 2 fő okból, sérvesedés, vagy más fajta mechanikai nyomása az ideggyöknek, a másik pedig szintén a fascia-izom-lágyrész rendszer felborulása, és az idegszövet letapadása, rövidülése, nyomás alá kerülése. Ez utóbbi leggyakrabban a Piriformis nevű izom túlzott feszessége miatt alakul ki, mivel ez az ideg átfúrva ezt az izmot halad le a lábra.
Ami pedig még nagyon fontos ide sorolás, az a porckorong sérv. A kar esetében nyaki sérvről tudunk beszélni, az alsó végtag esetében lumbális, ágyéki sérvről.
A sérv mint nagy komplex téma külön posztban a későbbiekben szintén.
* Helyes testtartás megtanulása- az adott személy saját statikájához adaptálva, mert ez nem mindenkinél jelenti pontosan ugyanazt minden szempontból.
* Táplálkozás, mint gyulladáskeltés, és annak kizárása. Gyulladás mint szövetroncsoló effektus- pl porcszövet--> kopások....
Emellett a táplálék kiegészítők: Kollagén? Felszívódik? Odajut?Beépül? Milyet, mennyit, meddig? Porc erősítők kellenek? mind ugyanolyan?
Azt gondolom, hogy a teljesség igénye nélkül ezeket említeném meg feltétlenül ebben az első értekezésben.
Nem sokára jelentkezem valamelyik téma részletes elemzésével, patomechanizmusával és terápiájával.
Köszönöm ha elolvastad ezt a cikket, és azt még inkább, ha megosztod az oldaladon, hogy minél többekhez eljuthasson, amennyiben tetszett és tudtál valamit kivenni belőle, és javadra fordítani. 🥰
Szép hetet nektek!
