08/07/2025
Az ördög rám vigyorog!
-A Múltam apró örömei elvesztek, velem nem jöttek,
de a hibáimat nem engedem, vállaimon cipelem.
-Hosszú út áll még előttem,
tán rámtalál a kegyelem,
nagy a teher, bűnök, hibák,
de erős szívvel viselem.
-Tán a sírig is kell elvonszolnom, vállam bírja, van hitem.
Csak álom talán, de nem adom fel,
nehéz szívvel tovább viszem.
-A sorsom lassan cserben hagyott,
de erős hitű harcos vagyok.
Hitem kitart, bár borús az ég, de Isten szemét látnom kell még.
-Egyszer talán kisüt a nap és nem lesz bennem félelem, akkor végre rámnéz Isten és részem lesz a kegyelem.
- A világ elítél
Isten sem mosolyog,
az éjszaka hivogat,
a sátán rám vigyorog!
- Egy kóbor lélek a világ ellen, a félelem nem kenyerem
nem volt másom csak a hitem,
ha Isten velem ki ellenem?
-Felnézek a borús égre, nincs remény a napsütésre, de talán holnap kisüt a nap, nézd az álmot tova szalad.
- Az álmaimban minden könnyebb, boldog vagyok nem hullnak könnyek. Isten szeme rám mosolyog, álmaimban boldog vagyok.
- De a világ nem figyel rám, tán Isten is rég elhagyott, a sötét lelkek hívogatnak, a hitem is meginogott.
-Könnyes szemmel néz rám a hold, táncolnak a démonok, sötét lelkek hívogatnak, az ördög meg rám vigyorog!
- Egy kóbor lélek a világ ellen, kopott lelkem, makacs hitem, Isten szemét már nem keresem hisz nem figyel rám, hát elengedem!?
( RadóJánosMemoar)
