
31/05/2025
Lezárult egy korszak...
Itt, ezen a helyen kezdődött minden. Rengeteg kérdéssel és kétellyel indultam neki, féltem és izgultam is egyszerre. Képes vagyok-e erre? Menni fog? Elég jónak találnak majd, hogy bizalmat szavazzanak? Hozzám fognak fordulni akkor, amikor a legnehezebb, amikor a legsérülekenyebb az ember, amikor a legelesettebbnek érzi magát? Végül belevágtam.
Ez volt az a hely, ahol az első klienst vártam, ahol a gyerekekkel a szekrény ajtót használtuk, ha mérgesek voltunk. Ez volt az a hely, ami nagyon sok mindent látott és hallott. Sok elmorzsolt könnycseppet, titkokat és jó nagy nevetéseket. Rengeteg emléket viszek innen magammal és nagyon hálás vagyok azoknak, akik engem válaszottak és beültek abba a bizonyos székbe. Mert bátrak voltak, mert hittek abban, hogy együtt megoldjuk és kilábalunk a nehéz helyzetből.
Most viszont eljött az idő, hogy a hozzám fordulókat és magamat is megtiszteljem azzal, hogy egy igazán méltó és nagyon szép új helyen folytassam tovább a munkát.
Az elmúlt egy hónapban nagyon sokat dolgoztunk. Még mindig nekem van a legjobb férjem. Mert én megálmodtam, ő meg megcsinálta. A kislányom papája pedig olyan csodaszép falakat és dekort varázsolt nekünk, hogy öröm lesz belépni.🥰
Ugye már ti is kíváncsiak vagytok? (Figyeljétek az oldalt, mert nemsokára érkeznek a képek és a video.🙂)
És hogy méltó legyen a búcsú, most jöjjön néhány olyan mondat amiket a héten a gyerekektől kaptam. Ilyen és ehhez hasonló kincseket viszek tovább magammal.
" Olyan nálad, mintha otthon lennék."
" Már előbb akartam volna jönni hozzád."
"Annyira jó itt nálad, és te is olyan szép vagy."
"Holnap is jövök, meg azután is meg azután is. Egész nyáron jövök. Egész életemben ide akarok jönni hozzád."
Köszönöm Nektek, köszönöm Tröszt épültet!
🥰🥰
A jövő héttől szép új helyen Komlón, az Alkotmány utca 8-ban, megújult környezetben várom a hozzám fordulókat.