08/09/2024
Mikor kaptad magad azon utoljára, hogy most éppen csak úgy vagy.. éppen csak úgy jelen vagy.. zsongó gondolatok, aggodalom és kapkodás nélkül?!
Mikor tudtad csak úgy figyelni, amit éppen látsz, hallasz, érzel, anélkül, hogy bármilyen egyéb gondolat bekúszott volna a fejedbe?!
Talán azt mondod, "hát az sem most volt... nekem ehhez a megéléshez a természetbe kell mennem. Eltávolodni a zajoktól, az izgő-mozgó, folyton hangos utaktól."😪
A mindennapok során nehéz az agyunknak csak így egy "semmi dobozban" lenni.
Ha épp nincs is idő, erő, pénz elutazni valahova, mégis van egy mód, ami nekem ezt az állapotot idézi elő.
Ez az állapot pedig a gyakorlás után van. Olyankor képes vagyok csak úgy nézni ki a fejemből és nem jön az aggodalmaskodás. Onnan tudom, hogy most aztán jól kifacsartam magamból mindent, hogy hosszabb ideig tart a jelenlét.
És, hogy mi a módja?!🤔
Ehhez a megfelelő ászanákra és belőlük egy jól felépített gyakorlatsorra van szükség, ami tartogat egy kis kihívást is, és szinte észrevétlenül árad ki belőled, még az a szorongás is, amiről nem is tudtad, hogy éppen benned van.😉
🌳A napokban volt szerencsém a természetben (Gébárti-tó) jógázni.. a tó hullámzása, a vízipókok tánca, a levelek zörgése, a nád ringatózása, a szellő és madarak hangja vett körül. Ez volt maga a nyugalom.
Az ászanák csak úgy jöttek maguktól... szinte magától mozdult a testem.
Rég volt ilyen meghatározó gyakorlásom.
Ezekből az érzésekből merítkezve várlak szeretettel jövőhéten jógázni, hogy neked is átadhassam ezt a nyugalmat❣️