Antalné Fehérvári Anita TSMT terapeuta, Ait/fst hallástréner

23/01/2026

🧠 Mi az az STNR, és miért fontos a gyermek fejlődésében?

Az STNR (szimmetrikus tónusos nyaki reflex) egy átmeneti csecsemőkori reflex, amely fontos szerepet játszik a mozgásfejlődés és a tanulási képességek megalapozásában.

⏱ Mikor jelenik meg és mikor kell eltűnnie?
• Az STNR kb. 6–9 hónapos korban jelenik meg.
• Normál esetben 9–11 hónapos korra gátlás alá kerül, vagyis beépül az idegrendszer érett működésébe.

Ez az az időszak, amikor a baba hasról négykézlábra emelkedik, majd elkezd mászni.

🤸‍♂️ Mi a szerepe az STNR-nek?

Az STNR segít:
• a fej–törzs–végtagok összehangolásában,
• az átmenetben a fekvő helyzetből a négykézláb helyzetbe,
• a mászás mintázatának kialakulásában.

Egyszerűen fogalmazva:
segít szétválasztani a test felső és alsó részének mozgását, ami nélkülözhetetlen a kúszás–mászás tanulásához.

🐾 Melyik nagymozgás integrálja az STNR-t?

A szabályos, keresztezett mintázatú mászás.

Mászás közben:
• a karok és lábak váltakozva dolgoznak,
• a fej helyzete már nem „vezérli” automatikusan a végtagokat,
• kialakul a két testfél közötti együttműködés.

Ez az egyik legfontosabb idegrendszeri „edzés” a későbbi tanulási folyamatokhoz.

⚠️ Mi történik, ha az STNR fennmarad?

Ha az STNR nem gátlódik le megfelelően, az idegrendszer éretlensége miatt különböző tünetek jelenhetnek meg – gyakran nem csecsemőkorban, hanem óvodás- vagy iskoláskorban.

Jellemző tünetek lehetnek:
❌ Rossz testtartás, görnyedés, „összeroskadás” ülés közben
❌ Szokatlan üléshelyzetek (pl. „W-ülés”, padlón terpeszben ülés)
❌ Gyenge kéz–szem koordináció
❌ Ügyetlenebb finommotorika (evés, rajzolás, írás)
❌ Nehézség a távol–közel fókuszváltásban (tábla → füzet)
❌ Figyelmi nehézségek, gyors kifáradás tanulás közben
❌ „Széteső” mozgás sportolásnál, labdajátékoknál

Gyakori, hogy az érintett gyermek:
• hamar elveszíti a tekintetét a feladatról,
• írás közben nagyon közel hajol a füzethez,
• nehezen tud hosszabb ideig ülni megfelelő testhelyzetben.

📚 Milyen későbbi problémákhoz vezethet?

Ha az STNR fennmarad, és nem történik célzott idegrendszeri éréssegítés, az hatással lehet:
• az olvasásra (sorkövetés, betűk kihagyása),
• az írásra (lassú tempó, kéz elfáradása),
• a számolásra (oszlopba rendezés nehézsége),
• a figyelem fenntartására,
• a tanulási helyzetekben megjelenő frusztrációra és fáradásra.

Fontos hangsúlyozni:
👉 nem minden tanulási nehézség oka az STNR, de fennmaradása jelentős rizikótényező lehet.

💡 Jó hír: az idegrendszer fejleszthető

Az STNR célzott nagymozgásos gyakorlatokkal jól befolyásolható.
A megfelelő mozgásprogram:
• újra „megtanítja” az idegrendszernek a helyes mozgásmintákat,
• támogatja a reflexek gátlását,
• javítja a testtartást, figyelmet és tanulási hatékonyságot.

👶 Szülőként mire érdemes figyelni?

Ha gyermeked
• kimaradt vagy nagyon rövid ideig mászott,
• nehezen ül meg tanulás közben,
• gyorsan elfárad írásnál,
• gyakran ügyetlennek tűnik mozgásos helyzetekben, akkor érdemes idegrendszeri szemléletű mozgásvizsgálatot kérni.

Ha tetszett a poszt, kövess be és oszd meg hogy minél több szülőhöz eljusson!

17/01/2026

🧠 ATNR – az aszimmetrikus tónusos nyaki reflex

Miért fontos felismerni és időben segíteni az integrációját?

Az aszimmetrikus tónusos nyaki reflex (ATNR) az egyik legkorábban megjelenő csecsemőkori reflex. Már a magzati élet során, körülbelül a 18. terhességi héten kialakul, és a baba születésekor teljes mértékben jelen van.

A reflex működése jól megfigyelhető: amikor a csecsemő fejét az egyik oldalra fordítjuk, az azonos oldali kar és láb kinyúlik, míg az ellenoldali végtagok hajlított helyzetbe kerülnek. Ez a reflex fontos szerepet játszik a születés körüli időszakban, valamint a korai szem-kéz koordináció kialakulásában.

⏳ Mikor kellene integrálódnia?

Normál idegrendszeri érés esetén az ATNR 4–6 hónapos korra fokozatosan gátlás alá kerül, vagyis integrálódik. Ebben kulcsszerepe van a korai nagy mozgásfejlődésnek, különösen:
• a hasalásnak,
• a kúszásnak,
• majd később a mászásnak.

Ezek a mozgásformák segítik a fej, a törzs és a végtagok összehangolt működését, ami elengedhetetlen az idegrendszeri éréshez.

⚠️ Mit okozhat, ha az ATNR aktív marad?

Ha az ATNR nem integrálódik időben (perzisztáló marad), az a későbbi fejlődés során több területen is nehézséget okozhat. Gyakran megfigyelhető például:
• a test középvonalának nehéz átlépése,
• problémák a keresztezett mozgásokkal,
• gyengébb szem-kéz koordináció,
• bizonytalan oldaliság (jobb-bal dominancia kialakulásának nehézsége).

Iskoláskorban mindez megjelenhet:
• írás közben (furcsa fejtartás, görcsös ceruzafogás, gyors kifáradás),
• olvasásnál (sorok követésének nehézsége),
• figyelmi és tanulási kihívások formájában.

🏃‍♂️ Miért fontos a kúszás?

Sok szülő ekkor ismer rá: „Nálunk kimaradt a kúszás.”
Ez nem véletlenül fontos mozzanat. A kúszás az egyik legjelentősebb mozgásforma az ATNR integrációjában. Ha ez a szakasz kimarad, rövid ideig tart, vagy nem megfelelő minőségben valósul meg, az reflexintegráció is elmaradhat.

🌱 Hogyan lehet segíteni?

A perzisztáló reflexek célzott mozgásos és szenzomotoros fejlesztéssel jól támogathatók. Ilyen esetekben az idegrendszer érését segítő terápiák – például TSMT®-alapú mozgásterápia – hatékonyan hozzájárulhatnak a reflexek integrációjához.

🔍 Bizonytalan vagy?

Ha szülőként felmerül benned a kérdés, hogy gyermekednél ezek a reflexek megfelelően integrálódtak-e, érdemes részt venni egy LongiKid® állapotfelmérésen. A vizsgálat során többek között arra is fény derül, hogy az elemi reflexek még aktívak-e, és szükség van-e további támogatásra.

👉 Az időben felismert idegrendszeri éretlenség megelőzheti a későbbi tanulási és mozgásos nehézségeket.

Ha hasznos volt a poszt és további információt szeretnél kapni kövess be :)

12/01/2026

Szép volt, Fanni! Gratulálunk a befektetéshez! A TSMT-be Ildikó 50 millióval szállt be 6,5%-ért, György és Sándor 20-20 millióval egyaránt 2,6% részesedésért, illetve Péter 10 millióval 1,3% üzletrészért! 🦈

11/01/2026

Iskolaérett-e az óvodás gyermekem vagy még sem? Sok szülő számára ez az egyik legnehezebb döntés a nagycsoport környékén. A plusz egy óvodai év...

11/01/2026

A nagy nap elérkezett🎉! A TSMT®︎ és a LongiKid®︎ ma este 20 órakor bemutatkozik a Cápák között című műsorban az RTL-en! Tippeljétek meg: vajon hogyan fogadták a Cápák az ötletünket?

09/01/2026

Ez nem „tévedés”… ez rendszerhiba

Egy 12 éves (!) fiút enyhe értelmi fogyatékosnak minősítettek, és szegregált oktatásba akarták irányítani, azonban Dr Gyarmathy Éva Phd. -nak hála komplex vizsgálatra került, ahol kiderült:

👉 fel sem merül értelmi fogyatékosság
👉 a gyermek jelentős hallásvesztéssel és látásproblémával él !

Ami számomra igazán elszomorító, hogy bár a fiú 3 éves kora óta rendszeres vizsgálatokon vett részt, egyetlen alkalommal sem történt komplex hallásvizsgálat.

Ez nem elszigetelt eset. Gyakran írok a hallásminőség fontosságáról és most is az iskolaérettség kapcsán kerül fókuszba, mert napi szinten tapasztalom a rendelésen ennek fontosságát. Ez a durva hiba annak a következménye, hogy alig van olyan szakember, aki a hallás eltéréseit valóban észre is veszi, nem csak „kipipálja”, hogy az rendben van, hiszen a védőnői szűrésen megtörtént.

Sajnos ez csak a jéghegy csúcsa, mert tapasztalataim szerint még ennél is nagyobb a vakfolt...

👉 Képzeljük el, hogy ezek alapján mi történik azokkal a gyerekekkel, akik alapvetően jól hallanak...

Azoknál, akiknél nem a hallásküszöb sérült, hanem az auditív feldolgozás:
🔹 nem értik jól a beszédet zajban
🔹 nem tudják kiszűrni a lényeges hangokat
🔹 gyorsan kifáradnak
🔹 „nem csinálják, amit mondtak”
🔹 szétesnek csoporthelyzetben

Ez az auditív feldolgozási zavar (APD) – amit még ritkábban ismernek fel, mert:
– nem látványos
– nem mérhető egy rutinvizsgálattal
– és persze a gyermek „jól hall”

Pedig az iskola nem csendes laboratórium, hanem folyamatos zajterhelés.

❗ Ne felejtsük el: NEM A FÜLÜNK HALL: Az agy dolgozza fel a hangokat – és a hallás nem azonos a beszédértéssel.
Van még egy terület, amiről alig beszélünk, de szakmailag nagyon fontosnak tartom:

👉 A hyperacusis – a hangokra való extrém idegrendszeri érzékenység – amelynek szakmai megítélése máig vitatott, sokszor nem elismert, miközben pszichés szempontból kulcsfontosságú tényező és alapvetően meghatározza az életminőséget, a terhelhetőséget, a mindennapi működést.
Ezek a gyerekek jól hallanak, vagy fogalmazzunk úgy, hogy túl jól… csak az agyuk nem tud mit kezdeni ezzel a terheléssel. A szakmai körökben szintén alig ismert mizofónia is együtt jár hyperacusissal tapasztalataim szerint.

❗Amíg ezeket az auditív és idegrendszeri jelenségeket nem látjuk, nem mérjük, nem értjük, addig nem a gyerekek tévednek el – hanem mi tereljük őket rossz pályára.

👉 2026-ra egy olyan komplex hallásvizsgálati megközelítés kidolgozásán munkálkodom,
amely az auditív feldolgozás és az idegrendszeri terhelhetőség szempontjait is integrálja, az általam ismert legjobb hazai szakemberek, szakorvosok és egy gyógypedagógiai kar együttműködésében.
A részletek még egyeztetés alatt állnak, de amint publikusak, meg fogom osztani.

Ezen a területen nem magyarázatokra, hanem valódi továbblépésre van szükség.

(Az apropót egy aktuális jogi ügy adta, amelyben a gyermek védelmét a Rosa Parks Alapítvány vállalta.)

27/12/2025

📚 Iskola vagy még egy év ovi? 🤔

Ha a gyermeked augusztus 31-ig betölti a 6. életévét, jogszabály szerint iskolakötelessé válik.
👉 Ugyanakkor van lehetőség még egy év óvodában maradásra, ha ez szolgálja leginkább a fejlődését.

📅 Fontos határidő:
A kérelmet az Oktatási Hivatalhoz lehet benyújtani
🗓 2025. december 29. – 2026. január 19. között

❓ Bizonytalan vagy a döntésben?
Ez sok család számára nehéz kérdés.

🔍 A LongiKid®️ vizsgálat objektív képet ad a gyermek fejlettségéről, és segítséget nyújt annak eldöntésében, hogy
🎒 készen áll-e az iskolára, vagy
🧸 számára a plusz egy óvodai év lenne a megfelelő.

📍 Keresd fel a hozzád legközelebb dolgozó LongiKid®️ vizsgálót, és hozz megalapozott, nyugodt döntést gyermeked jövőjéről.

https://tsmtmodell.hu/terapeuta-kereso/

23/12/2025

18/12/2025

Iskolaérettség és mozgás – amikor a jó teljesítmény félrevezethet
(Szenzoros sorozat 3. rész – mozgásos feldolgozás és testtudat)

A mozgásfejlődést ma már sok szülő és szakember figyeli, hiszen optimális esetben minden, gyermekkel foglalkozó szakember felvesz anamnézist. Ha egy gyermek ügyesen mozog, sportol, jól teljesít testnevelésórán, gyakran megnyugszunk: ezen a területen biztosan nincs gond. A valóság azonban ennél jóval összetettebb.

A látványos mozgásos teljesítmény nem azonos az érett idegrendszeri mozgásszervezéssel. Egy gyermek lehet gyors, koordinált, fegyelmezett, akár versenysportban is sikeres, miközben az idegrendszere a mozgást túlzott tudatos kontroll mellett szervezi. Megmaradhatnak éretlen együttmozgások, aktív csecsemőkori reflexek, finom testtudati bizonytalanságok, amelyek kívülről alig észrevehetők, de belül jelentős terhelést jelentenek.

Ez az oka annak, hogy az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozom versenysportolókkal, akiknél idegrendszeri háttérrel összefüggő szenzoros és szabályozási nehézségek befolyásolják a teljesítményt. A mozgás „megvan”, az eredmények is, de az idegrendszer ezt túl nagy áron működteti. A mozgás nem automatizált, ezért sok energiát vesz el, gyors kifáradáshoz, stresszreakciókhoz, teljesítményingadozáshoz vezethet.

Fontos tisztázni: a mozgásfejlesztés nem azért fontos, hogy szebb legyen a mozgás. Nem sportfelkészítés és nem esztétikai kérdés. A cél az idegrendszeri szerveződés támogatása, az automatizmusok kialakulása, a stabil testtudat és a terhelhetőség növelése. Nem az a kérdés, hogyan néz ki a mozgás, hanem az, milyen idegrendszeri költséggel valósul meg.

👉Ez az összefüggés az iskolaérettség szempontjából különösen lényeges. A testtudat nem áll meg a testen belül. Ha a gyermek nem érzi stabilan a saját testét a térben, az megjelenik a papíron is: írásban, rajzolásban, sorvezetésben, térbeli elrendezésben, matematikai feladatokban. Ilyenkor nem motivációs vagy figyelmi problémáról van szó, hanem idegrendszeri alapról.

Az iskolaérettség ezért nem sportteljesítmény kérdése, és nem az dönti el, hogy a gyermek „jól mozog-e”. Az a kérdés, hogy az idegrendszere integráltan, gazdaságosan és stabilan képes-e működni az iskolai terhelés alatt. A mozgásfejlesztés ebben az értelemben nem visszalépés és nem időveszteség, hanem megelőzés.

Az iskolaérettség nem dátum, nem látványos teljesítmény, hanem idegrendszeri állapot, amire építeni lehet.

18/12/2025

Iskolaérettség – miért nem elég, ha egy gyerek „jól lát”?
(Szenzoros sorozat 2. rész – vizuális feldolgozás)

Amikor az iskolaérettségről beszélünk, sokszor megnyugszunk egy mondattól:
👉 „Volt szemészeten, jól lát, nem kell szemüveg.”

Ez jó hír... de fontos tudni: a vizuális feldolgozás nem egyenlő az éleslátással!

Nem a szemünk tanul meg olvasni, írni és tájékozódni – hanem az idegrendszerünk dolgozza fel a látott információt.

Egy iskolai környezet vizuálisan rendkívül terhelő:
– sok inger egyszerre
– zsúfolt falak, táblák, könyvek
– sorok, betűk, számok követése
– folyamatos váltás közel–távol között
– hosszú ideig tartó fókuszálás

Ha a vizuális feldolgozás éretlen vagy túlérzékeny, az idegrendszer gyorsan kifárad.

🔍 Mire gondolunk ilyenkor pontosan?

A vizuális feldolgozás része például:
– a szem finommotoros együttműködése
– a térészlelés
– a rejtett kancsalság (heterofória)
– a szakkádikus szemmozgások (sorváltás olvasáskor)
– a vizuális figyelem fenntartása
– a látott információ gyors és pontos értelmezése

Ezek a működések alap szemészeti vizsgálattal gyakran nem szűrhetők ki.

👀 Ha ezen a területen nehézség van, így jelenHET meg (sokaknál több vagy mindegyik tünet megjelenik, másoknál csak egy-egy):
– a gyermek hamar elveszíti a sorát olvasás közben
– gyakran téveszt betűket, számokat
– „szétesik” írásnál
– lassú a tempója
– gyorsan elfárad vizuális feladatokban
– elkalandozik a figyelme
– fejfájásra, szemfájdalomra panaszkodik
– fényérzékenység, migrén jelentkezhet

📌 Fontos szakmai adat:
A nemzetközi kutatások szerint
👉 a diszlexia és diszgráfia akár 60–70%-ban is összefüggésbe hozható vizuális feldolgozási nehézségekkel.

Ez nem azt jelenti, hogy „szemproblémáról” van szó – hanem arról, hogy az idegrendszer nehezebben szervezi a látott információt.

🧠 Pszichés szinten mindez gyakran vezet:
– frusztrációhoz
– önbizalomcsökkenéshez
– szorongáshoz
– teljesítmény alatti működéshez

Sok gyerek ilyenkor „nem szeret tanulni” – valójában túl nagy a vizuális terhelés.

📱 Egy fontos mellékszál:
Sok vizuálisan érzékeny gyermek kifejezetten vonzódik a digitális eszközökhöz.
Nem véletlenül: mert ott a kép
– strukturált
– kiszámítható
– gyors jutalmazást ad

Ez azonban elfedheti a valódi nehézséget, és hosszú távon tovább terhelheti az idegrendszert.

👉 A vizuális feldolgozást is spektrumként érdemes látni. Van, aki intenzívebben reagál, van, aki lassabban dolgoz fel – de mindkettő hatással lehet az iskolai beválásra.

Nem az a kérdés, hogy a gyermek „okos-e”. Hanem az, hogy mennyi vizuális terhelést bír el nap mint nap.

Ha ezt időben felismerjük, akkor az iskola nem túlélés, hanem tanulás lesz.

15/12/2025

Forrás: wunderkiddy 😊🎄

13/12/2025

Iskolaérettség – miért nem elég, ha egy gyerek „jól hall”?
(Szenzoros sorozat 1. rész – auditív feldolgozás)

Az iskolaérettség nem csak arról szól, hogy a gyermek tud-e figyelni, rajzolni vagy számolni. Az alapját az adja, hogy az idegrendszere hogyan bírja a terhelést.
Bővebben itt olvashatóak a komplex összefüggések: https://szenzorosfejlodes.hu/az-iskolaerettseg-mas-szemmel-amikor-a-gyerek-okosabb-mint-amennyire-az-idegrendszere-kesz-van/

Most azonban egy rövid posztsorozatot indítok az érzékszervi feldolgozásról: arról, hogyan hatnak az egyes érzékszervi területek az iskolai beválásra, a tanulásra és a pszichés jóllétre.

Kezdjük az auditív feldolgozással. 👂

Fontos tudni:
👉 nem a fülünkkel hallunk.
A hangot az agy szűri, értelmezi és rakja össze.

Egy osztályterem auditív szempontból rendkívül megterhelő:
– folyamatos háttérzaj
– több beszéd egyszerre
– instrukciók zajban
– kiszámíthatatlan hangok

Ha az auditív feldolgozás éretlen vagy túlérzékeny,
az idegrendszer gyorsan túltelítődik.

Ez így jelenhet meg:
– zajban romlik a beszédértés
– a gyermek „nem hallja”, amit mondanak
– nehéz követni az instrukciókat
– gyors kifáradás
– délutánra szétesés
– ingerlékenység, érzelmi túlreakciók
– meltdown vagy összeomlás iskola után

Pszichés szinten ez gyakran vezet:
– frusztrációhoz
– szorongáshoz
– önbizalomcsökkenéshez
– társaktól való elszeparálódáshoz

👉 Ezek a gyerekek nem rosszul viselkednek.
Az idegrendszerük nem bírja a zajterhelést.
(Zárójelben megjegyzem: felnőtteknél is ez a leggyakoribb szenzoros túlterhelési forma a tapasztalataim szerint.)
🔎 Kutatási háttér

Tavasszal egy nemzetközi halláskonferencián, ahol magam is előadtam,
lehetőségem volt megismerni Dr. Natalia Czajka PhD (Lengyelország)
még publikálatlan kutatási eredményeit.

Egy nagyszabású lengyel szűrőprogramban több mint 10.000 iskolába készülő gyermeket vizsgáltak.

Az eredmények szerint:
– a normál hallású gyermekek közel 10%-ánál auditív feldolgozási zavart találtak
– 1268 gyermeknél semmilyen eltérés nem derült volna ki,
ha csak a hallást vizsgálják, és nem az auditív feldolgozást
(Czajka és mtsai.)

Ez pontosan az a csoport, akik:
– zajban nem értik jól a beszédet
– gyorsan kifáradnak
– csoporthelyzetben „szétesnek”

Nem az a kérdés, hogy a gyermek mit tud. Hanem az, hogy mennyit bír. - Ha ismerjük az éretlen idegrendszeri működés tüneteit, lehetőségünk van jól dönteni.🫶