30/10/2024
https://www.facebook.com/share/p/14goMyxE9W/?mibextid=WC7FNe
Negatív entrópia mint közös pont
Az entrópia a termodinamika második főtétele szerint a rendezetlenség mértéke, amely minden természetes rendszerben növekszik. Az entrópia növekedése az univerzumban a káosz felé vezető folyamatok eredménye, míg az élet, illetve az élő rendszerek működése ennek az ellentéte, ahol rendezettséget figyelhetünk meg. Ezt a fogalmat nevezzük negatív entrópiának vagy negentrópiának, ami a rendezettség fenntartását és növelését jelenti az élő rendszerekben.
Schrödinger 1944-es híres munkájában, Mi az élet? című könyvében megjegyezte, hogy az élő rendszerek képesek csökkenteni saját entrópiájukat azáltal, hogy energiát vesznek fel a környezetükből. Ez a megközelítés az élet fenntartásához és a biológiai rendszerek folyamatos működéséhez szükséges. A negatív entrópia fogalma szoros kapcsolatban áll a homeosztázissal, a belső egyensúly fenntartásával, és a rendezettség növelésével különböző életterületeken.
Erre kerestünk bizonyítékokat a pszichológia, biológia, epigenetika és biofizika szféráiban
1. Pszichológia és meditáció: a belső koherencia növelése
Stresszkezelés és agyhullámok változása meditáció alatt
A meditáció az emberi pszichében és biológiában bekövetkező változásokat okoz, amelyek elősegítik a mentális és fizikai egészséget. Az agy különböző agyhullámai (alfa, béta, théta, delta) a meditációs gyakorlat során megváltoznak. A kutatások szerint a mély meditáció során a théta hullámok dominálhatnak, amelyek nyugalmat és belső harmóniát eredményeznek. Ez a folyamat a belső rendezettség, azaz a negentrópia növeléséhez járul hozzá.
Meditáció és az immunrendszer
A stressz csökkentése nem csak az agyi aktivitást rendezi, hanem az immunrendszerre is pozitív hatással van. Az immunsejtek aktivitása növekszik, a gyulladásos markerek csökkennek, ami hozzájárul az egészség fenntartásához. Ez szintén a biológiai rendszerek rendezettségét, vagyis a negatív entrópia fokozását jelenti.
Telomerek és telomeráz: Elisabeth Blackburn Nobel-díjas kutatásai
A telomerek a kromoszómák végén található szakaszok, amelyek az öregedési folyamatokkal kapcsolatban állnak. Az idő múlásával a telomerek rövidülnek, ami az öregedés egyik biológiai jele. Elisabeth Blackburn 2009-ben Nobel-díjat kapott a telomeráz nevű enzim felfedezéséért, amely képes helyreállítani a telomereket, ezzel lassítva az öregedést.
A kutatások kimutatták, hogy a meditáció és egyéb stresszcsökkentő technikák növelhetik a telomeráz aktivitását, ami szoros kapcsolatban áll az öregedés lassításával és a hosszabb élettartammal. Ez egy kiváló példa arra, hogy a negatív entrópia (vagyis a rendezettség növekedése) hogyan játszhat szerepet az egészség és a hosszú élet fenntartásában.
2. Szívkoherencia és negentrópia: A HeartMath Intézet eredményei
A szívkoherencia az egyik legfontosabb koncepció, amely a szív és az agy összehangolt működését jelenti. A HeartMath Intézet kutatásai szerint a szívritmus-variabilitás (HRV) koherens állapotban csökkenti a stresszt és elősegíti a testi-lelki rendezettséget. Ez egyértelmű kapcsolatban áll a negatív entrópia fogalmával, mivel a szívkoherencia növelésével a szervezet belső rendezettsége javul.
3. Biofizika: Negentrópia és torziós mezők a biológiai rendszerekben
A biofizika egy izgalmas és gyorsan fejlődő terület, amelynek egyik központi témája a torziós mezők szerepe a biológiai rendszerekben és az emberi egészségben. Amint Swanson (2008) kutatásai bemutatják, a torziós mezők létfontosságúak a sejtek közötti kommunikáció és a holografikus rendezettség fenntartásában, melyek hozzájárulnak a szervezet koherenciájához és rendezettségéhez, ezáltal negentrópiát idézve elő.
Torziós mezők és az emberi egészség
Prigozhin (2015) kutatásai tovább bővítik a torziós mezők hatásainak megértését, különösen az emberi egészség szempontjából. A kutatás rávilágít arra, hogy a mindennapi tárgyak és környezeti tényezők által generált torziós mezők különböző hatásokat gyakorolhatnak az emberi szervezetre. Ezek a mezők lehetnek pozitív vagy negatív hatásúak, attól függően, hogy milyen típusú torziós energiáról van szó.
Pozitív és negatív hatások:
A torziós mezők pozitív hatásai közé tartozik a sejtszintű regeneráció, a sejtek közötti jobb kommunikáció és az immunrendszer erősödése, ami hozzájárulhat az egészség javulásához. Ezek a pozitív mezők támogatják a sejtrendszerek koherenciáját és a szervezet rendezettségét, ezáltal csökkentik az entrópia szintjét.
Ugyanakkor negatív torziós mezők is kialakulhatnak bizonyos környezeti tényezők vagy tárgyak hatására, amelyek gátolhatják a sejtek kommunikációját, növelhetik a sejtszintű rendezetlenséget és hozzájárulhatnak az entrópia növekedéséhez. Ezek a negatív mezők hosszú távon egészségkárosító hatásúak lehetnek, mivel megzavarják a szervezet energetikai rendszerét és rontják a sejtek normális működését.
Mindennapi környezet és torziós mezők
A tanulmány arra is rámutat, hogy a modern életvitel során használt technológiai eszközök, építőanyagok, valamint az elektromágneses és más típusú sugárzások is képesek torziós mezőket generálni. A kutatások egyre inkább azt sugallják, hogy ezen mezők folyamatos jelenléte befolyásolhatja az egészséget, különösen akkor, ha ezek a mezők negatívak, és fokozzák az entrópiát a szervezetben. Az ilyen hatások csökkentése és a pozitív mezők előnyének kihasználása egyre fontosabb szerepet kaphat a holisztikus egészségmegőrzésben és a longevity, azaz a hosszú élet elérésében.
