11/02/2023
A HUSZONNÉGY ÉVSZAKJELZŐ
Kínában kétféle naptárt használnak, a szoláris, azaz a Nap járásán alapuló, valamint a lunáris, azaz a Hold változásán alapuló naptárt. Magyarországon természetesen a szoláris naptár az ismertebb, hiszen a Gergely-naptár is szoláris naptár. A kínai szoláris naptár azonban magától értetődően nem Gergely-naptár, ezt már a kínai elnevezése is nyilvánvalóvá teszi, hiszen kínaiul Xia-naptárként, azaz földműves naptárként ismert. Az elnevezés onnan ered, hogy ez a kínai eredetű naptár a földműveseket segítette a munkájukban. Miként a neve is mutatja, a naptár kialakítása a Nap állásának megfigyelésén alapul.
A kínai szoláris naptár és a Gergely-naptár között az a különbség, hogy a kínai évkezdet a téli napforduló és a tavaszi nap-éj egyenlőség közötti időszak felezőpontjára, azaz február elejére esik. Ezt nevezik a tavasz kezdetének.
A kínai szoláris naptárban huszonnégy évszakjelzőre osztottak egy évet: tavasz kezdete, esővíz, rovarok ébredése, tavaszi nap-éj egyenlőség, tiszta fényesség, gabonaeső, nyár kezdete, magérés, tüskés termés vetése, nyári napforduló, kis forróság, nagy forróság, ősz kezdete, forróság vége, fehér harmat, őszi nap-éj egyenlőség, hideg harmat, zúzmara támadása, tél kezdete, kis hó, nagy hó, téli napforduló, kis hideg és nagy hideg.
A huszonnégy évszakjelző négy fő időpontja a tavaszi és őszi nap-éj egyenlőség, illetve a nyári és téli napforduló. Az évszakjelzőknek adott kínai elnevezések az adott időszak meteorológiai és fenológiai jellegzetességeit tükrözik. Mindegyik évszakjelző körülbelül tizenöt napig tart. Minden évszakjelzőt három pentádra, azaz ötnapos szakaszra osztanak: ezeknek kínaiul hou a neve. Az évszakjelzőknek máig nagy szerepük van a fölművesek munkabeosztásában, de az egészséges életmód kialakításában is. Ha a különböző évszakjelzők jellemzőinek megfelelő táplálkozási és testedzési szokásokat, életvitelt alakítunk ki, akkor egészségesek maradhatunk.
