06/12/2025
50-es nők „daganattérképe” – A Túlélés Tudománya
Azaz, hogyan éljük túl az 50-es éveinket
Az 50-es éveikben a nők halálozási kockázata jelentősen alacsonyabb, mint a férfiaké. A KSH halandósági adatbázisa szerint (2022) az 50 éves férfiak kevesebb mint 90%-a éli meg a 60 éves kort, míg ugyanez a nőknél közel 95%. Úgy is fogalmazhatunk, hogy nők számára fele olyan rázós az 50-es éveik megélése (túlélése)... Hogy ebben milyen szerepet játszik a nagyobb egészségtudatosság, a szűrésekben való aktívabb részvétel vagy a hormonális-biológiai különbségek, azt több tényező együtt magyarázza - de tény, hogy amikor a férfi egészségről tartottam online előadást, a jelentkezők túlnyomó többsége nő volt. 😊
Nézzük a száraz számokat először: 2025-ben Magyarországon 691 ezer nő tartozik az 50–59 éves korosztályba. Közülük 2024-ben összesen 3.028-an hunytak el. A halálozások közel fele (47,6% - azaz 1.444 eset) daganatos eredetű volt. Ez a férfiakhoz képest abszolút értékben alacsonyabb szám, ugyanakkor arányaiban magasabb daganatos részarányt mutat.
A hosszabb távú trendek viszont kifejezetten kedvezőek: 2011-hez képest ebben a korcsoportban kb. 30%-kal csökkent az új daganatos betegségek megjelenése és 40%-kal a daganatos halálozás. A legjelentősebb visszaesés a dohányzással összefüggő daganatoknál figyelhető meg (közel –50% tüdőrák előfordulás), de az emlőrák és a méhnyakrák incidenciája is kedvezően alakult az elmúlt évtizedben.
Ahhoz azonban, hogy ez a trend még tovább javuljon, érdemes tisztán látni, hogy mely daganatok jelentenek valós kockázatot a magyar nők 50-es éveiben. A HUN-CANCER EPI kutatás alapján (2019-ben) az emlőrák a leggyakoribb betegség ebben a korosztályban: több mint 200 új eset 100.000 főre vetítve, ami közel kétszer gyakoribb, mint a tüdőrák, és háromszor gyakoribb, mint a vastagbélrák. Emellett figyelmet érdemel a méhtest-, a méhnyakrák, valamint a melanoma megjelenése is.
A következő részben azt mutatom be, hogy ezeknél a betegségeknél mit jelent ma a túlélés, mit számít a korai diagnózis, és milyen lépésekkel csökkenthető akár az előfordulás, akár a halálozás kockázata.
Évente mintegy 1.300-1.400 új emlőrákos diagnózis születik az 50-es női korosztályban Magyarországon, és 2024-ben 270 haláleset volt emlőrák miatt ebben a korcsoportban. A magyar HUN-CANCER EPI adatbázis szerint a 2017–18-ban diagnosztizált betegek 5 éves túlélése 85,1% volt.
Ez a szám kiemelkedően kedvező a legtöbb daganattípushoz viszonyítva, ami fontos információ lehet egy friss diagnózis esetén is: az emlőrák ma a legtöbb esetben jól kezelhető daganat, megfelelő stádiumban felismerve, korszerű terápiával és gondozással.
Fontos azonban megérteni, hogy a 85% egy teljes populációra vonatkozó átlag, amelyben együtt szerepelnek korai és előrehaladott stádiumok is. Mivel a NEAK adatbázisok stádium információt nem tartalmaz, nem tudjuk elkülöníteni a korai diagnózisú eseteket.
A nemzetközi összehasonlító adatok jó iránymutatást adnak. A SEER-adatbázisban (USA), a lokális kiterjedésű, tehát korai fázisban diagnosztizált emlődaganatok 5 éves túlélése 99% feletti az 50-es korcsoportba tartozó nők esetén (2015–2021 között diagnosztizált 50-64 éves nők között). Ez azt mutatja, hogy korai felismerés mellett az emlőrák gyakorlatilag teljes mértékben gyógyítható!!!
Egy fontos további összefüggés
A hazai adatok alapján 2023-ban közel 16 000 olyan 50-es nő élt Magyarországon, aki valaha emlőrákos volt (2009 óta diagnosztizálva). Ez több szempontból pozitív jel:
jól mutatja a hosszú távú túlélést, s megerősíti, hogy az emlőrák kezelésében jelentős eredmények érhetők el.
Ugyanakkor van egy fontos következmény: akik egyszer már átestek emlőrákon, azoknál a daganatos betegségek ismételt előfordulásának kockázata magasabb – akár az emlőben, akár más szervekben. Ezért számukra a szűrés, a kontroll, a másodlagos prevenció és az életmódváltás tartósan kiemelt jelentőségű.
Miért kulcsfontosságú a szűrés?
Magyarországon a szervezett mammográfiás szűrés 2 évente, térítésmentesen elérhető.
A rendszeres részvétel bizonyítottan életet ment: „A mammográfiás szűrésen rendszeresen részt vevő nők körében az emlőrák-halálozás akár 45–50%-kal alacsonyabb, mint azoknál, akik nem járnak szűrésre.”
Családi halmozódás esetén, a szűrés évente javasolt, genetikai vizsgálat (BRCA1/2, PALB2) indokolt lehet, a rendszeres kontrollt nem szabad halogatni.
Mi befolyásolja az emlőrák kockázatát?
Tudományosan bizonyított rizikótényezők: Növeli a kockázatot azelhízás, a mozgáshiány, a rendszeres alkoholfogyasztás, a korai menstruáció / késői menopauza, a hormonpótlás bizonyos formái, családi halmozódás, a BRCA-mutációk és az alacsony D-vitamin szint.
Csökkenti a kockázatot: testsúly normalizálása, a heti legalább 150 perc intenzív mozgás, az alkoholfogyasztás mérséklése. Ezek együttesen 30–50%-kal csökkenthetik az emlőrák kialakulását (nemzetközi becslések szerint).
Tüdőrák – az egyik legnagyobb csendes kockázat az 50-es nők körében
Tüdőrák
A középkorú magyar nők körében a tüdőrák előfordulása jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben, ami nagyrészt a dohányzási szokások változásának köszönhető. Az 50-es korcsoportban ma már közel feleannyi új tüdődaganat kerül felismerésre, mint 2011-ben – ez egy valódi epidemiológiai fordulat.
A túlélési arányok azonban továbbra is komoly figyelmeztetést jelentenek. A 2017–18-as magyar adatok szerint az 5 éves túlélés ebben a korosztályban mindössze ~32% körül alakul, ami a legalacsonyabb érték a fő daganattípusok között. Ugyanakkor a nemzetközi adatok azt mutatják, hogy amikor korai stádiumban történik a diagnózis, a túlélési esély gyökeresen más képet mutat. Az amerikai SEER-adatbázis alapján a lokális stádiumban diagnosztizált, 50-64 éves női betegeknél az 5 éves túlélés 76.6%, ami több mint duplája a magyar valóságnak (teljes populációra, stádium beosztás nélkül).
Ez az a különbség, amely megfordítja a sors menetét.
A dohányzás elhagyása, illetve a dohányzásmentes életkörnyezet nem pusztán „jó döntés”, hanem az egyik legnagyobb kockázatcsökkentő tényező. Továbbá: azoknak a nőknek, akik dohányoznak, vagy 15 éven belül hagyták abba az erős dohányzást, évente alacsony dózisú CT szűrés javasolt. Ez nem adminisztratív ajánlás. Ez túlélési stratégia.
A tüdőrák kialakulásának kockázata a dohányzás abbahagyásával 5–10 éven belül a felére, harmadára csökken. Ennél erősebb életmódbeli beavatkozás kevés létezik.
Vastagbélrák – az egyik legjobban szűrhető, és emiatt a leginkább megelőzhető daganat
A vastagbélrák az 50-es nők körében továbbra is számottevő kockázat, ugyanakkor ez az a daganattípus, ahol a tudatos szűrés szinte teljes védőhálót biztosít. Magyarországon évente 400-500 új eset jelenik meg ebben a korcsoportban, de az időbeli trend biztató: az elmúlt évtizedben közel 30%-kal csökkent az incidencia.
A magyar adatok alapján az 5 éves túlélés ugyanakkor még mindig alacsony, a 2017-18-ban felfedezett vastag és végbélrákos 50-59 éves nők 5 éves túlélése összességében 63% volt.
A SEER-adatok szerint lokális (polip-eredetű, még nem áttétes) stádiumban a túlélés 95%, vagyis gyakorlatilag tízből kilenc nő hosszú távon meggyógyul. És itt jön a kulcs: a vastagbélrák lassan alakul ki, rendszerint polipból kiindulva. Ennek sebészi-endoszkópos eltávolítása tulajdonképpen megelőzi a daganat megszületését.
A FIT szűrőteszt (székletvér vizsgálat) kétévente elérhető (háziorvosnál) és térítésmentes. Ez a legjobb első lépés. Ha pozitív, kolonoszkópia követi.
De a kolonoszkópia véleményem szerint amúgy is „arany standard”. 50 éves kor körül egyszerűen érdemes elvégeztetni, majd tízévente ismételni. Ezzel a lehető legalacsonyabb szintre lehet a vastagbélrák halálozási kockázatát csökkenteni. Egyetlen vizsgálat tíz évre biztonságot adhat. Ez ritka ajándék az orvostudományban.
A vastagbélrák esélye rendszeres mozgással, normál testsúllyal és rostban gazdag étrenddel akár 40–50%-kal csökkenthető. Ez olyan előny, amit sem gyógyszer, sem kezelés nem tud visszaadni.
A méhtest daganat az 50-es korosztály egy másik, érdemi mértékű kockázata, különösen menopauza környékén, amikor a hormonális és anyagcsere-változások erősödnek. A fő rizikótényezők közé tartozik az elhízás, az inzulinrezisztencia, a magas vércukorszint és az ösztrogén túlsúlya progeszteron nélkül. Ha menopauza közelében vérzési rendellenesség jelentkezik, azonnali nőgyógyászati vizsgálat szükséges, mert korai felismerés esetén a betegség jó eséllyel gyógyítható.
A méhnyakrák egy jellegzetes tényezővel bír: széles körben megelőzhető lenne.
A HPV-fertőzés döntő szerepet játszik kialakulásában, és a perzisztáló, magas rizikójú HPV-típusok azok, amelyek évek alatt átépítik a hámot és daganatképződéshez vezethetnek.
A korai felismerésnél itt nincs kérdés: a Pap-teszt + HPV-teszt kombinációja rendkívül precíz, és már a rákmegelőző állapotokat is felismeri. A rendszeres szűrés közel teljes védelmet biztosít.
A méhnyakrák esetében minden eszköz a kezünkben van: megelőző oltás, korai, egyszerű szűrés, magas túlélés korai fázisban (SEER korosztályos lokalizált daganatra = 88.8%)
Az 50-es nők daganattérképe nem egy rémhír, hanem egy lehetőségtérkép. A számok azt mutatják, hogy a daganatok előfordulása e korcsoportban ritkább lett, korai felismeréssel gyakorlatilag teljesen gyógyíthatók, a (maradék) rizikó egy része életmóddal csökkenthető. A túlélés legnagyobb lehetősége a rendszeres szűrés.
És ez a négy terület együtt az az útvonal, amely hosszú, egészséges életéveket adhat e női évtizedben is.
Jogi és szakmai nyilatkozat
A poszteren szereplő adatok epidemiológiai elemzésekből és publikus statisztikai forrásokból származnak, amelyek populációs szintű becsléseket tükröznek, nem helyettesítik az egyéni orvosi vizsgálatot vagy diagnózist. A bemutatott életmódbeli javaslatok és szűrési ajánlások általános iránymutatásként értelmezendők, egyéni egészségi állapot alapján eltérhetnek. A posztert dr. Kiss Zoltán készít***e, aki az MSD Pharma Hungary Kft.-nél dolgozik, de a poszterben szereplő tartalom kizárólag általános edukációs célokat szolgál, és nem kapcsolódik az MSD termékeihez vagy üzleti tevékenységéhez.
Felhasznált irodalom: Kiss Z. Revising cancer incidence in Hungary, 2011–2019. Front Oncol. 2024.; Kiss Z. Overall survival of Hungarian cancer patients, 2017–18. Cancers (Basel). 2025.; Autier P. Screening mammography effectiveness: systematic review. J Clin Epidemiol. 2024.; OECD/EU Cancer Country Profile – Hungary. OECD Health Directorate, 2023.; WCRF/AICR. Diet, Nutrition, Physical Activity and Cancer. Continuous Update Reports, 2018–2022.
