Dr. Seres Andrea szülész-nőgyógyász és endokrinológus

26/05/2025

Szombat délután szeretettel várunk minden érdeklődőt 🥰
A rendezvény ingyenes, de regisztráció szükséges.

https://www.facebook.com/share/r/14EVkG8VFZm/?mibextid=wwXIfr

21/05/2025

https://www.facebook.com/share/p/1CeEKSCMXs/?mibextid=wwXIfr

Bizsergő érzés a bőrön? Égő száj? Zajérzékenység?
Kevéssé ismert menopauza-tünetek

A menopauzának több mint 30 tünete ismert az orvosi szakirodalomban, ezek gyakorisága, intenzitása és időtartama azonban egyénenként jelentős eltérést mutathat. A legismertebbek – például a hőhullámok vagy az alvászavarok – mellett előfordulnak kevésbé ismert, sőt meglepő tünetek is, mint például a bőr bizsergése, az égő száj érzete vagy a zajokra való túlérzékenység. Ezeket sok nő nem is társítaná elsőre a hormonális változásokhoz. Ez az írás ezekre a ritkább, de tudományosan igazolt tünetekre hívja fel a figyelmet.

👉Paresthesia – bizsergés, égő vagy szúró érzés a bőrön
A perimenopauza és a menopauza időszakában egyes nők paresthesiát tapasztalnak: ez a bőrön érzett bizsergő, szurkáló, olykor „hangyamászásra” emlékeztető érzés, amely leggyakrabban a végtagokon jelenik meg. A háttérben az ösztrogénszint csökkenése állhat, mivel az ösztrogén neuroprotektív szerepet tölt be, támogatja az idegsejtek regenerációját, az idegi ingerületátvitelt és a perifériás idegrendszer működését. A hormonhiány következtében az érzőidegek működése megváltozhat, ami érzészavarokat okozhat.

👉Égő száj szindróma (Burning Mouth Syndrome – BMS)
Az égő száj szindróma egy krónikus, fájdalmas érzészavar, mely során a nyelv, az ajkak, a szájpadlás vagy akár az egész szájüreg égő, csípő vagy zsibbadó érzésű lehet, anélkül, hogy kimutatható lenne bármilyen helyi elváltozás. Menopauzában a BMS előfordulása gyakoribb, melynek lehetséges okai közé tartozik az ösztrogén és progeszteron nyálmirigyekre, valamint a nyál összetételére gyakorolt hatása, illetve a trigeminus agyideg működésének hormonhiány miatti megváltozása. Ez az ideg szállítja az érző információkat az arcról és a szájüregből, így bármilyen működésbeli zavar fájdalmat vagy kellemetlen érzetet okozhat.

👉Hyperacusis – fokozott zajérzékenység
A menopauza során nemcsak a test, hanem az idegrendszer érzékenysége is megváltozhat. Egyes nők a hormonális változásokkal összefüggésben fokozott zajérzékenységet (hyperacusis) tapasztalnak: olyan hétköznapi hangok is irritálhatják őket, amelyek korábban fel sem tűntek. A jelenség hátterében valószínűleg neurokémiai áthangolódás áll, különösen az agy limbikus (érzelmi) és szenzoros (érzékelő) központjaiban. Az ösztrogén hat a szerotonin- és dopamin-rendszerre is, amelyek befolyásolják az érzékelést, a hangfeldolgozást és az érzelmi reakciókat. Ezek egyensúlyának megbomlása hozzájárulhat a túlérzékenység kialakulásához.

👉Mit lehet tenni?

1. Orvosi és életmódbeli megoldások:
Menopauzális hormonterápia (MHT): Segíthet az idegi eredetű tünetek enyhítésében, bár ezekre nem ez az elsődleges javallat.
2. Vitaminok és ásványi anyagok: a B-vitaminok, magnézium és cink létfontosságúak az idegrendszer megfelelő működéséhez; hiányuk fokozhatja a tüneteket.
3. Gyógyszeres kezelések: Égő száj szindrómára például kis dózisú antidepresszáns vagy helyi clonazepam is alkalmazható.
4. Stresszkezelés és alvásrendezés: a krónikus stressz és az alváshiány fokozhatja az idegrendszeri érzékenységet.
5. Audiológiai tréning: a fokozatos hangterhelésen alapuló terápiák (pl. hangterápia vagy zajhoz való adaptáció) segíthetnek hyperacusis esetén.

Fontos: Ha a tünetek tartósan fennállnak vagy súlyosbodnak, érdemes szakorvosi kivizsgálásra jelentkezni, neurológus, nőgyógyász vagy audiológus segítségével a háttér okok feltérképezhetők és a megfelelő kezelés elindítható.

Források:
Pinkerton, J. V. (2012). Neuroendocrine changes during the menopausal transition. Menopause, 19(4), 402–403.
López-Jornet, P., et al. (2011). Burning mouth syndrome: an update. Med Oral Patol Oral Cir Bucal, 15(4), e562–568.
Wardrop, R. W., et al. (1989). Burning mouth syndrome: a review. Journal of Oral Pathology & Medicine, 18(5), 233–239.
Guimaraes, P., et al. (2006). The effects of estrogen on the central auditory system. Hearing Research, 221(1–2), 1–10.
Alberti, P. W. (2001). Hearing loss and hyperacusis in menopause. Journal of Women's Health & Gender-Based Medicine, 10(5), 453–456.
North American Menopause Society (2022). Clinical Guidelines.
Sun, H., et al. (2013). Estrogen and pain perception: insights into central sensitization.

16/05/2025

Szerintem fantasztikusan sikerült! Örömmel láttam ismerős arcokat 🥰
Folyt. köv… ❤️

https://www.facebook.com/share/p/16iE4ApYNq/?mibextid=wwXIfr

07/05/2025

Már csak 3 nap! 😍
Én már nagyon várom, fantasztikusak az előadók!
Megosztásokat köszönöm, legyünk minél többen! Éljen a második tavasz! ❤️💐🌷

https://www.facebook.com/share/1CweGUjA6J/?mibextid=wwXIfr

Egy nap, amely rólad szól: inspiráló előadások, őszinte beszélgetések és valódi válaszok a legfontosabb Nők 40 felett – Tabuk nélkül a változó korról,Egyéb programok,Egyéb rendezvény,TÉR Központ,jegy,jegyek,jegyvásárlás,jegymester

06/05/2025

Május 15-én újra nyílt nap a Nyíregyházi Jósa András Tagkórház Szülészet-Nőgyógyászati Osztályán 🤰🏻🫄🏼🤱🏼👩🏼‍🍼

04/05/2025

❤️❤️❤️

01/05/2025

https://www.facebook.com/share/r/16N4SbzxL9/?mibextid=wwXIfr

30/04/2025

https://www.facebook.com/share/v/193UBNQWjB/?mibextid=wwXIfr

07/04/2025

https://www.facebook.com/share/p/157QyGY3n2/?mibextid=wwXIfr

FOGAMZÁSGÁTLÓ TABLETTA vagy MENOPAUZÁLIS HORMONTERÁPIA? MELYIK CÉLSZERŰBB 50 FELETT?

❓Honnan tudom, hogy (peri)menopauzában vagyok-e, kombinált fogamzásgátló használat mellett?

A kombinált fogamzásgátló tabletta szedése elfedheti a (peri)menopauza természetes jeleit. Ezek a készítmények ugyanis mesterségesen fenntartanak egy szabályos ciklust, így a havi vérzés nem valódi menstruáció, hanem megvonásos vérzés. Emiatt még akkor is úgy tűnhet, hogy minden „rendben” működik, amikor a petefészkek tüszőtartaléka fokzatosan elfogy, és a hormontermelés csökkenni kezd.

A menopauza felismerését az is nehezíti, hogy a kombinált tabletták egyenletes hormon adagolása miatt a menopauzára jellemző tünetek – például a hőhullámok, az alvászavarok, a hangulatingadozások vagy a hüvelyszárazság – kevésbé feltűnően jelentkeznek, vagy teljesen hiányoznak. Ha a fenti tünetek mégis megjelennek, vagy ha a libidó csökkenését, fáradékonyságot, koncentrációs nehézséget tapasztalunk, az már utalhat arra, hogy a szervezetben elindult a hormonális változás.

A legmegbízhatóbb módszer a (peri)menopauza megállapítására ebben az esetben az, ha három-hat hónapra abbahagyjuk a fogamzásgátló tabletta szedését. Ezalatt kiderülhet, hogy visszatér-e a természetes menstruáció és megjelennek-e a tünetek. Szintén a fogamzásgátló tabletta kihagyása után legalább 3 hónappal vérvizsgálattal is megállapítható a hormonális állapot, a follikulus-stimuláló hormon (FSH) magas szintje és az ösztradiol csökkenése már egyértelmű jelei lehetnek annak, hogy a változókorba léptünk.

❓Lehet-e váltani fogamzásgátlóról egyből menopauzális hormonterápiára?

A válasz: igen, lehetséges. A váltás megtervezést és orvosi felügyeletet igényel, hiszen a kombinált fogamzásgátló tabletták és a menopauzális hormonterápia (MHT) teljesen más célt szolgálnak. A fogamzásgátlók fő feladata a teherbeesés megelőzése a petefészek működés részleges felfüggesztésével, ezzel szemben az MHT a megszűnt petefészek működés pótlására, a menopauza tüneteinek enyhítésére, valamint a hosszú távú egészségvédelemre – például a csontritkulás vagy szív-érrendszeri problémák megelőzésére – szolgál.

Az egyik legfontosabb különbség a két kezelés között az alkalmazott hormonok minőségi és mennyiségi különbsége: a kombinált fogamzásgátló tablettákban más ösztrogén és progesztagén hatású molekulák vannak, továbbá magasabb a hormonkoncentráció, míg az MHT alacsonyabb, a természeteshez közelebb álló vegyületekkel és adagokkal dolgozik.

Fontos tudni, hogy hogy az MHT önmagában nem nyújt megbízható fogamzásgátlást, ezért kiegészítő védekezésre lehet szükség. Fordítva is igaz: a kombinált fogamzásgátló tabletták többsége nem rendelkezik az MHT előnyös hatásaival.

❓Miért ajánlott inkább menopauzális hormonterápia (MHT) 50 év felett, és miért nem a kombinált fogamzásgátló, ha „ugyanazok” a hormonok vannak bennük?

Első ránézésre úgy tűnhet, hogy a kombinált fogamzásgátló tabletták és az MHT hasonló hormonokat tartalmaznak – ösztrogént és progesztogént –, tehát akár felcserélhetők is lennének. A valóságban azonban jelentős különbségek vannak az adagolásban, az alkalmazás céljában, és mindenekelőtt a hormonok típusában, és legfőképp a biztonságosságban 50 év felett.

A kombinált fogamzásgátlókban az alkalmazott ösztrogén és progesztogén típusa és biológiai aktivitása többnyire eltér a petefészek által termelt ösztrogéntől, ezért más az ösztrogén és progeszteron adag, mivel ezeknek megbízhatóan gátolniuk kell a peteérést. Ezzel szemben az MHT alacsonyabb dózisban tartalmaz petefészek-azonos hormonokat, éppen csak annyit, amennyi a menopauzális tünetek (pl. hőhullámok, alvászavarok, hüvelyszárazság) enyhítéséhez és a csontok, erek védelméhez szükséges.

50 éves kor után a szervezet érzékenyebbé válik a fogamzásgátló tablettákban alkalmazott ösztrogén hatásaira, főleg, ha azok magas dózisban érkeznek. A kombinált tabletta növelheti a vérrögképződés, a stroke és bizonyos daganatok kockázatát, különösen, ha egyéb rizikófaktorok is fennállnak (pl. dohányzás, túlsúly, magas vérnyomás). Az MHT alacsonyabb kockázattal jár, különösen, ha bőrön át (pl. spray, gél) alkalmazzák, és nem szájon át.

Az MHT a szervezet természetes hormonjaihoz közelebb álló vagy azokkal teljesen megegyező molekulákat használ (pl. ösztradiolt), míg a fogamzásgátlókban található ösztrogén (pl. az etinilösztradiol) szintetikus, erősebb hatású és kedvezőtlenebb mellékhatás profilú, nem azonos a szervezetben termelődő hormonokkal.

Bár felületes megközelítésben a fogamzásgátló és az MHT „ugyanazokat a hormonokat” tartalmazza (ösztrogén és progesztogén), nem ugyanabban a formában, nem ugyanabban az adagban és nem ugyanazt a célt szolgálják. 50 éves kor felett, amikor a természetes termékenység már megszűnt, a hormonális egyensúly átalakul, a felsorolt kockázatok miatt a kombinált fogamzásgátlók alkalmazása nem javasolt. Menopauzában az MHT sokkal biztonságosabb és célszerűbb választás.

Írták a Magyar Menopausa Társaság vezetőségi tagjai: Prof. Dr. Jakab Attila, Dr. Deli Tamás, PhD, med.habil., Iványi Orsolya

09/11/2024

Gondoljunk rájuk is 🥰

Egy hónap a férfiak egészségéért!

08/11/2024

https://www.facebook.com/share/p/sHEsXjqWW7aZpNUH/?mibextid=WC7FNe

21/09/2024

Mindenki a SZAMÁRKÖHÖGÉSről kérdez. (=pertussis)

Az oltás jelentősége:

Hazánkban a gyermekek kettő, három, négy és tizennyolc hónaposan, hatévesen, végül pedig 6. osztályban kapnak oltást a betegség ellen, azonban ez csak négy-öt évre nyújt védelmet a szamárköhögés ellen. Ebből adódik, hogy az NNGYK tájékoztatókban is felhívta a figyelmet a felnőttkori emlékeztető oltás jelentőségére, elsősorban a várandósok, azok környezete és az idősebb korosztály számára

Tizennyolc év felett tízévente, míg várandósság tervezése esetén ötévente ajánlott az újraoltás.

Nagy jelentősége van a várandósok pertussis ellenes emlékeztető oltásának. Az újszülöttek és a saját védettséggel még nem rendelkező csecsemők leghatékonyabban a méhlepényen keresztül átjutó anyai ellenanyagok révén védhetők a pertussis ellen.

Szamárköhögés elleni védőoltás
A pertussis tartalmú védőoltás a 16-36. terhességi hét között bármikor beadható a várandósnak, azonban a 27-31. terhességi hét között optimálisabb. A szülést megelőző 2 hétben vagy a szülés után alkalmazott oltás ennél gyengébb védelmet nyújt az újszülöttnek, azonban ekkor is támogatandó, mivel a szoptatás során átjutó ellenanyagok is hozzájárulnak a megfelelő védelemhez.

Az újszülött indirekt védelme érdekében az újszülöttel egy háztartásban élő, vele közvetlen kapcsolatba kerülő személyek (szülők, nagyszülők, 15 év feletti testvérek, gondozók) aktív immunizálása is javasolt – amennyiben az elmúlt 5 évben nem részesültek pertussis tartalmú oltásban (fészekimmunitás). A családtagok számára az oltás beadása minimum 4 héttel a szülés várható időpontja előtt javasolt, de később is hasznos.

A várandósok oltására bármelyik – hazánkban elérhető – pertussis-komponenst tartalmazó booster oltás biztonsággal alkalmazható. Ezeknek a készítményeknek – kiterjedt vizsgálatok alapján – nincs magzatkárósító hatásuk, és nem észleltek érdemi mellékhatásokat az oltott személyeknél.