Dorsich BENU Gyógyszertár

02/02/2025

Íme a február havi akciós kínálat a BENU Webshopon! Akciós újságunk online is átlapozható!
Linkre kattintva elérhető 👇
https://bit.ly/BENU_Havi_akciok

27/01/2025

A száraz szem tünetei, okai és kiv
Szeretnénk mindenki számára egy rövid, de átfogó tájékoztatást adni a száraz szem betegségéről és annak kezeléséről, kiemelt figyelmet fordítva a műkönnyekre mint a kezelés alapját jelentő, elterjedt készítményekre.

2/1 A száraz szem tünetei, okai és kivizsgálása
2/2 A száraz szem kezelése - Műkönnyek és egyéb megoldások
Napjainkban a száraz szemmel járó panaszok – valamint a nem megfelelő kezelésük – egyre nagyobb közegészségügyi problémát jelentenek. A lakosság kb. 5-30 százalékát érintheti a szemszárazság, mely az egyik leggyakrabban előforduló multifaktoriális szemészeti probléma. A betegség látásélességre gyakorolt hatása következtében problémák adódhatnak a vezetésben, olvasásban, számítógép-használatban, valamint negatív hatással lehet a pszichológiai/lelki állapotunkra is. Az egyik legfrissebb kutatás szerint a száraz szem betegségnek kimutatható negatív hatása van az életminőségre, és jelentős gazdasági veszteségekkel is jár.(1,2)

A könnyfilm
A szemgolyó felszínét borító úgynevezett könnyfilm legfontosabb feladatai közé tartozik a szemfelszín (kötőhártya és szaruhártya) védelme (különböző fertőzések ellen), annak nedvesen tartása, valamint a szaruhártya oxigén- és tápanyagellátása. A könnyfilm minden pislogásnál újjáépül, így az egyenletes és megfelelően stabil könnyfilm hozzájárul a megfelelő látásélesség kialakulásához is. A szem felszínét borító könnyfilm összetett, mindhárom rétegének megvannak a feladatai.

A könnyfilm legbelső (nyákos) mucinrétege biztosítja a könny tapadását a szaruhártyához.

A könnyfilm 90 százalékát alkotó középső, vizes réteg antibakteriális hatású, legnagyobb része a nagy könnymirigyekben termelődik.

A könnyfilm legkülső, (olajos) lipidrétegét a Meibom-mirigyek termelik. A könny párolgását és a szemhéjak szélének benedvesítését hivatottak megakadályozni. Hiányában csaknem tízszer olyan gyorsan párologna el könnyünk a szemfelszínről.

A könny tartalmaz továbbá különböző immunrendszeri, antibakteriális fehérjéket, hormonokat és enzimeket, síkosító fehérjekomponenseket és ionokat.

Tovább Miből áll a könny?

A száraz szem
A száraz szem egy multifaktoriális betegség, mely – a nem megfelelő minőségű könnyfilm következtében – a szemfelszín potenciális károsodásához vezet, miközben látásélesség csökkenést, diszkomfortérzést és egyéb tüneteket okoz.(3)

Száraz szem betegség esetén a fő probléma, hogy pislogást követően nem alakul ki szabályos és stabil könnyfilm, vagy a következő pislogásnál korábban szétszakadozik a könnyfilm a szaruhártya felszínén. Tehát vagy csökkent a könnytermelés, vagy fokozott a könnyvesztés/könnypárolgás. Ne feledjük, hogy a könnyezés oka lehet a könnyelvezető rendszer elzáródása is. A könny mennyiségének csökkenése, megváltozott összetétele következtében a kötőhártya kehelysejtjeinek száma csökken, a hámsejtek könnyebben leválnak, sérülnek, így a hosszan tartó könnyhiány végül a szaruhártyát fedő hámsejteket is károsítja. Száraz szem szindrómáról (keratoconjunctivitis sicca) akkor beszélünk, amikor a kötő- és szaruhártya szárazság miatti gyulladása is fennáll.

A száraz szem betegség kialakulásában több tényező is szerepet játszhat:

Elégtelen a könnyfilm termelése.
Elégtelen a könnyfilm minősége, összetétele megváltozik.
A könnyfilm túlzott mértékben párolog, fokozott a könnyvesztés.
A száraz szem tünetei
Száraz szem esetén a reggeli ébredés után fájdalmas és nehézkes a szem kinyitása. A leggyakoribb tünetek közé tartozik az égő, idegentestérzés a szemben, „mintha porszem ment volna bele”. A szem gyakran vörös, fájdalmas, csíp vagy esetleg viszket. Az az érzés támad bennünk, hogy szemünk „elfáradt”, fényérzékeny. A száraz szem következtében – néha félreérthető módon – fokozott könnycsorgás is előfordulhat. Ez gyakran Meibom-mirigy-diszfunkció során fordul elő. Az irritáció következtében a kontaktlencse-viselők nem bírják hordani lencséjüket. Figyelni kell, hogy reggel váladékos-e a szem, ha igen, sárgás vagy fehér színű-e. Nagyon fontos, hogy milyen panaszok állnak fenn, mivel ez meghatározza a kezelési stratégiát. (Kiemelendő, hogy ezen panaszok gyakran más szemészeti megbetegedésekben is előfordulnak, mint például szemhéjgyulladás vagy allergiás kötőhártya-gyulladás.)

A száraz szem okai és hajlamosító tényezői
A szemszárazságra a számítógép-, mobilhasználat negatív hatással van, hiszen a képernyőt figyelve ritkábban pislogunk, ezáltal a könnyfilm nem pótlódik megfelelő ütemben. Azonban bizonyos gyógyszerek (egyes béta-blokkolók, antidepresszánsok, szteroidos készítmények, nyugtatók, fogamzásgátlók) szedése vagy külső környezeti tényezők (dohányfüst, por, égéstermékek, kipufogógázok, klíma, esetleg kozmetikumok) is befolyásolják a könnyfilm állapotát, nem beszélve egyes (pl. zöldhályog-ellenes) szemcseppek hosszú távú használatának káros hatásairól. Ezeken kívül számos más tényező is hajlamosíthat szemszárazságra.

Az idősebbek gyakrabban panaszkodnak száraz szemre, hiszen alapvetően kevesebb könny termelődik náluk, valamit csökken a könny- és Meibom-mirigyek működése is.

Tudni kell, hogy a szemszárazság számos szisztémás betegség kísérője is lehet. A könnytermelést befolyásolják továbbá a különböző hormonális változások (pl. menopauza), számos autoimmun (Sjögren-szindróma), reumatológiai (sokízületi gyulladás, köszvény), pajzsmirigy- és cukorbetegség, vagy éppen különböző fertőző betegségek és allergiák. Fontos kiemelni, hogy egyes refraktív sebészeti beavatkozások is okozhatnak száraz szemet.(1)

Tovább Monitor előtti munkavégzés - Ezekre érdemes odafigyelnie

A száraz szem diagnózisa, vizsgálatok
A száraz szem diagnózisában, valamint a könnytermelés vizsgálata során a következő vizsgálatok nyújtanak segítséget a szakembereknek:

Schirmer-teszt – a könnytermelés mérése: egy speciális papírcsíkot helyeznek az alsó szemhéj alá, és meghatározott ideig (5 perc) mérik a könny folyadékcsíkjának a papíron megtett távolságát (ha 5 mm-nél kisebb, akkor csökkent a könnytermelés). A vizes fázis mennyiségét vizsgálja.

Break-up-time – könnyfilm felszakadási idő mérése: a könnyfilm stabilitásának mérése során fluoreszcein oldatot cseppentenek a szembe, majd figyelik, hogy mennyi idő alatt jelenik meg az első száradási folt a szaruhártya felszínén. A szemfelszínhez tapasztó mucinréteg megfogyatkozásának (10 másodperc alatt kóros) kimutatására alkalmas.

A szemfelszín festődése: a kötőhártya és a szaruhártya hámsejtjeinek állapotát fluoreszcein, lisszamin zöld vagy bengál vörös oldat segítségével figyelhetjük meg, különböző esetekben különböző sejtek festődnek meg. Az ép szaruhártya nem festődik. A könnyfilm minőségi összetételének egyik jelzője.

Terápiás lehetőségek - A műkönnyek
A száraz szem kezelésének célja a szemfelszín nedvesen tartása, az egészséges könnyfilm helyreállítása, a tünetek megszüntetése, a látás javítása. Számos terápiás lehetőség áll rendelkezésre, melyek közül egyénre szabottan kell megtalálni a megfelelő és hatásos módszert:

megfelelő környezet és tudatos életkörülmények (pl. pislogás, megfelelő folyadékbevitel, monitor előtti munka közben szünetek stb.),
szemhéjtoalett (a szemhéjakat és szemhéjszélt langyos vízzel vagy hígított babasamponnal áttörölgetni),
szemhéj masszírozása (tenyerünkkel óvatos mozdulatokkal alsó és felső szemhéjakat és környéküket körkörös mozdulatokkal masszírozzuk),
szemhéjak és környékük melegítése (melegítő párna),
könnypótlás (műkönny, gél, kenőcs),
könnyelvezetést megakadályozni (könnypontdugó, párakamra, kontaktlencse),
gyulladáscsökkentő (szteroid- és nemszteroid-tartalmú) és/vagy antibiotikumos szemcseppek,
szisztémás gyógyszerek,
műtétek (extrém ritka esetben).
A panaszoknak megfelelően, személyre szabott módon többfajta módszer, különböző kombinációkban is alkalmazható. A legtöbb esetben a kezelés alapját a műkönnyek adják. Feladatuk a „súrlódás” és a panaszok csökkentése, valamint a sérült könnyfilm és annak koncentrációjának visszaállításával a kötő- és szaruhártya sejtjeinek helyreállítása.

Forrás: Webbeteg.hu

19/01/2025

Gyomorégés és a savközömbösítők - Mikor alkalmazzunk gyógyszert?

A savközömbösítők (közismertebb nevükön savlekötők) a gyomorsav semlegesítésére szolgáló készítmények, melyek régebben nagyon fontos gyógyszerek voltak a gyomorfekély kezelésében, ma már azonban a korszerűbb gyógyszerek megjelenése miatt inkább csak a gyomorégés és egyéb emésztési panaszok esetén szedik őket.

A savlekötők enyhe gyomorégéses panaszok esetén alkalmazhatóak tüneti kezelésre, ugyanakkor mind refluxbetegség, mind gyomorfekély gyanúja esetén specifikus kezelésre és más típusú gyógyszerekre (pl. protonpumpagátlók) lehet szüksége.

A savközömbösítők egyik legnagyobb előnye a többi szerhez képest, hogy recept nélkül is kaphatók.

A savközömbösítő hatóanyagok működése
A savlekötők hatásmechanizmusa egyszerű: a gyenge lúgként viselkedő savlekötők közömbösítik a gyomorban található sósavat (gyomorsav), és a reakció során sót képeznek, ezáltal a sav mennyisége csökken. Hatásuk attól függ, hogy az egyes vegyületek milyen mértékben oldódnak vízben (gyomornedvben), illetve hogy az őket alkotó ionoknak milyen élettani hatásaik vannak.

Sok savlekötő hatóanyag van forgalomban. A legnépszerűbb a nátrium-hidrogénkarbonát (nátrium-bikarbonát, szódabikarbóna), ami percek alatt csökkentheti a gyomorfájást. A gyomorsav közömbösítése során szén-dioxid keletkezik, ami gyorsítja a gyomor ürülését, másrészt viszont feszítő érzést, böfögést vagy széltolulást okozhat. Ha túl sokat veszünk be belőle, túl sok nátrium szívódhat fel, ami szív- és vesebetegeknél, illetve magasvérnyomás-betegségben szenvedőknél problémákat okozhat.

Egy másik gyakran előforduló savközömbösítő hatóanyag a kalcium-karbonát, melynek tartós vagy gyakori alkalmazása során több dologra is oda kell figyelni. A kalcium-karbonátot tartalmazó készítmények komplexképzés révén számos más gyógyszer felszívódását gátolhatják (pl. szívglikozidok, egyes antibiotikumok, vas- és fluoridtartalmú készítmények), és kölcsönhatásba léphetnek a tiazid típusú vízhajtókkal is. Amennyiben szedése alatt nagy mennyiségű tejet fogyasztunk, akkor tej-alkáli-szindróma alakulhat ki, melynek oka a nagy mennyiségű kalcium- és nátriumbevitel. Tünetei a fejfájás, gyengeség, hányás, székrekedés, hasi fájdalom, kalciumtartalmú vesekő/vesekövek képződése. A kalcium-karbonátot tartalmazó készítményeket vesebetegség vagy vesekövességre való hajlam esetén csak gondos körültekintéssel lehet alkalmazni.

Magnézium-oxid és magnézium-hidroxid is alkalmazható savközömbösítőnek, gyorsan hatnak, viszont hashajtó hatásuk van. A magnézium-triszilikát és magnézium-karbonát savközömbösítő hatása lassabban alakul ki, viszont tartósabb. Minden magnéziumsóra jellemző, hogy csak kismértékben szívódnak fel, de veseelégtelenségben nagyon lelassul a kiürülésük, és ekkor mellékhatásként lelassíthatják a szív működését.

Az alumínium-hidroxid – bár gyenge savközömbösítő, mégis – hasznos lehet savtúltengésben, mert a sósavval reakcióba lépve a képződő alumínium-klorid kocsonyaszerűen bevonja a gyomornyálkahártyát, és védi azt a sav károsító hatásától. Tovább haladva a bélben megköti a foszfátot, ezt terápiásan magas foszfátszint csökkentésére is alkalmazzák, de akinek normális ez az érték, annál a foszforhiány tüneteit, vagyis étvágytalanságot, izomgyengeséget és csontképzési rendellenességeket okozhat. Ha veseelégtelenség miatt nem tud normálisan ürülni az alumínium, akkor idegrendszeri problémák okozója lehet, és székrekedést is okozhat.

Csak orvosi felügyelet mellett
Tévhit, hogy ezek a szerek korlátlanul szedhetők bármiféle orvosi ellenőrzés nélkül, ugyanis sok más gyógyszer hatását módosíthatják. Nagyon sok gyógyszernek gátolhatják a felszívódását és ezáltal a hatását azzal, hogy a bélrendszerben komplexként megkötik ezeket.

Ilyen hatóanyagok például a szívelégtelenségre szedett szívglikozidok, a béta-blokkoló vérnyomáscsökkentők, a kinolon, tetraciklin és cefalosporin típusú antibiotikumok, a csontritkulás elleni biszfoszfonátok, a pajzsmirigy-problémákra alkalmazott levotiroxin, a koleszterincsökkentők, sőt még a H2-blokkoló savcsökkentők is. Emiatt legalább 2 órának kell eltelnie a két gyógyszer bevétele között.

A nátrium-hidrogénkarbonátra jellemző, hogy például az acetilszalicilsav kiválasztását gyorsítja, így annak a hatása csökken. Ezt figyelembe kell venni aszpirin bevételekor, de akkor is, ha acetilszalicilsav-tartalmú véralvadásgátlót szedünk.

Amennyiben a gyomorsavtúltengés panaszai 1-2 hétnél tovább fennállnak, a közömbösítő hatású savlekötők tartós (és ezáltal kockázatos) szedése helyett mindenképp keresse fel kezelőorvosát további segítségért.
Forrás: webbeteg.hu

06/01/2025

A nyirokcsomó-megnagyobbodás okai

A nyirokcsomók a szervezetben elszórtan, a nyirokerek mentén elhelyezkedő, a nyirokrendszer részét képező szervek. Kb. 500-600 nyirokcsomó található a nyak, a hónalj, a mellkas, a has és az ágyék régiójában. Szűrő funkciót töltenek be, fő szerepük a kórokozókkal szembeni küzdelem.
Ha a szervezet kórokozóval találkozik, a nyirokcsomókban gyors szaporodásnak induló limfociták (a fehérvérsejtek egyik típusa) segítségével szervezetünk felveszi a küzdelmet a fertőzéssel szemben. A nyirokcsomók megnagyobbodása az esetek nagy részében ártalmatlan, a fertőzésekkel szembeni védekezés velejárója, de minden esetben az okok felderítése szükséges, mivel komolyabb betegséget is jelezhet.

Nyirokcsomó-megnagyobbodást (lymphadenomegalia) leggyakrabban tehát a fertőző betegségek miatt kialakuló nyirokcsomó-gyulladás (lymphadenitis) okoz. Ezenfelül különböző autoimmun betegségek (reumatoid arthritis, szisztémás lupus erythematosus), anyagcserebetegségek (raktározási betegségek), nyirokrendszert érintő tumorok (limfóma), leukémia és más szervek daganatos elváltozásai (tüdőrák, mellrák) okozzák a nyirokcsomók duzzanatát a nyirokszervekbe történő áttét (metasztázis) képzésével. Elhúzódó allergiás-túlérzékenységi reakciók (szisztémás betegség, gyógyszerreakció) is nemritkán okai a megnagyobbodásnak.

A kiváltó okokról sokat elárulhat a panaszok jellegének és a kísérőtüneteknek a megfigyelése, valamint az érintett testtáj is árulkodó.

Lehetséges kórokozók, fertőzéses megbetegedések
Általában a legbanálisabb heveny fertőzések állnak az elváltozás hátterében, de a megbetegedést kiváltó kórokozók széles palettán mozoghatnak.

bakteriális fertőzés (felső légúti fertőzések, kullancs által terjesztett Lyme-kór, rágcsálóktól származó tularémia, tbc)
vírus (heveny felső légúti fertőzések, CMV, EBV okozta mononucleosis infectiosa, morbilli, HIV)
gombás infekció
paraziták (pl. toxoplasmosis, férgek (ritkán))

Panaszok nyirokcsomó-megnagyobbodás és -gyulladás esetén
Fertőzéses eredetű nyirokcsomó-gyulladás (lymphadenitis) esetén a nyirokcsomók fájdalmas duzzanata észlelhető, mely az infekció helyétől függően a test bármely tájékán jelentkezhet. A tapintható csomók mellett gyakran jelentkezik hőemelkedés vagy láz hidegrázás kíséretében, továbbá általános tünetek, úgymint elesettség, fáradékonyság, étvágytalanság, fogyás is előfordulhat. A megnagyobbodott és fájdalmas nyirokcsomók felett bőrpír jelentkezhet, melegebb tapintatú a bőr.

Súlyosabb fertőzés esetén a bőr gyulladásával is járhat, valamint a környező szövetekben a fertőzés továbbterjedhet, tályog alakulhat ki, melyből a felhalmozódott genny a felszín felé utat törve, váladékozó sipolyon keresztül ürülhet.

Amennyiben a fenti tüneteket tapasztalja, a nyirokcsomók megnagyobbodásának hátterében valószínűleg fertőzéses eredetű nyirokcsomó-gyulladás áll.

A nyirokcsomó-megnagyobbodás (lyphadenomegalia) okának másik nagy csoportját a daganatos betegségek következtében kialakuló elváltozások képezik. A daganatos nyirokcsomókra általánosságban jellemző, hogy többnyire fájdalmatlanok, és folyamatos növekedést mutatnak (természetesen vannak eltérő esetek is). A daganatos elváltozás bekövetkezhet metasztázis (áttét) következtében, amikor a daganatsejtek egy másik szerv tumoros elváltozásából származnak. De a nyirokcsomó lehet elsődlegesen érintett is, ilyenkor a daganatos szövetburjánzás a nyirokcsomó szöveteiből indul ki.

Bővebben Megnagyobbodott nyirokcsomó: daganatos betegség jele is lehet

Bármi is az ok, érdemes felkeresni a panaszokkal a háziorvost.

A megnagyobbodott nyirokcsomó helye is árulkodó
Ahhoz, hogy következtetni lehessen a lymphadenomegalia okára, ismerni kell, hogy az adott nyirokcsomó-régiók mely területekről gyűjtik össze a nyirokfolyadékot. Attól függően, hogy adott csomó hol található, következtethetünk a megbetegedés által érintett területre. A duzzanat jelentkezhet az érintett terület egyik oldalán vagy szimmetrikusan mindkét oldalon.

A nyakszirt táji csomók a hátsó koponya;
a nyaki nyirokcsomók a nyelv, a külső fül, az arc és fej külső felszíni szövetei, a gége, a légcső állapotáról,
a fül előtti nyirokcsomók a szem és a halánték tájékáról,
az áll alatti csomók a szájüreg állapotáról jeleznek.
A hónalj nyirokcsomói az emlők, az elülső mellkasfal és a has felső részének szerveivel állnak összeköttetésben.
A kulcscsont felett tapintható nyirokcsomó, ha jobb oldalon válik tapinthatóvá, akkor általában a tüdőben és a mellüregben,
ha bal oldalon, akkor a hasban zajló kóros állapotot jelez.
A lágyéktáji nyirokcsomók az alsó végtagok, az alsó hasi régió, a nemi szervek és a végbél tájékáról érkező nyirokfolyadékot szűrik és tisztítják.
A nyirokcsomó-duzzanat leggyakrabban a nyakon, a hónaljárokban és ágyéktájon tapintható, mely legtöbbször ártalmatlan fertőzés velejárója.

A leggyakoribb esetekről részletesebben
A nyaki nyirokcsomók megnagyobbodásának hátterében általában fül-orr-gégészeti (felső légúti fertőzés, torokgyulladás) megbetegedés áll, de alapos fizikális vizsgálat és az előzmények részletes ismerete szükséges a szintén lymphadenomegaliával járó különböző daganatos megbetegedések elkülönítése miatt.

A hónaljban lévő nyirokcsomók duzzanata kialakulhat a felső végtag sérülése következtében, lehet hematológiai betegségek tünete is, valamint emlőtumor esetén is gyakran érintettek a hónalji csomók.

A lágyéktáji nyirokcsomók leggyakrabban az alsó végtag sérülése (akár egy benőtt és begyulladt köröm is okozhatja), illetve különböző sz*****is úton terjedő betegségek (pl. szifilisz, lágyfekély) következtében válnak tapinthatóvá.

A testszerte megnagyobbodó nyirokcsomók általában nem egy-egy szerv eltérésére, hanem az egész szervezetben jelen levő kóros állapotra utalnak. A generalizált forma leggyakrabban szintén bakteriális vagy virális, leromlott immunrendszerű egyéneknél jelentkezik, amikor lehet akár gombás fertőzés következménye is, de rendszerint ezzel a formával találkozunk daganatos megbetegedés esetén is.

A kísérő tünetekből is sok következtetést lehet levonni
Az egyes, háttérben álló kórokok diagnosztizálásában sokat segíthet az érintett nyirokcsomók elhelyezkedésén, számán, kapcsolódó bőrjelenségek meglétén vagy hiányán túl az adott betegségre jellemző egyéb tünetek fellépte is. Így például, a teljesség igénye nélkül:

Egy esetleges macskaharapás vagy -karmolás környékén jelentkező duzzanat macskakarmolási betegséget jelezhet.
Gyermekkorban a nyaki és fül mögötti nagyobb nyirokcsomó kiütéssel, lázzal társulva a rózsahimlő (rubeola) gyanúját vetheti fel.
A nyirokcsomó megnövekedéséhez társuló láz, gyengeség, hurutos tünetek valamilyen fertőzésre utalhatnak (megfázás, influenza stb.).
Az alkoholfogyasztás utáni nyirokcsomófájdalom, a testsúlycsökkenés, az éjszakai izzadás rosszindulatú folyamat, pl. lymphoma gyanúját keltheti.
Bármilyen átmeneti fertőzés (hasmenés, húgyúti fertőzés, bőrsérülés) okozhat nyirokcsomóduzzanatot, ezekre az jellemző, hogy 1 cm körüli méretnél nem nőnek nagyobbra, jól elmozdíthatóak környezetüktől, és néhány hét alatt visszahúzódnak.

A nyirokcsomók mérete
A nyirokcsomók átlagos mérete igen változatos: pár milliméteres nagyságtól akár 2-3 cm nagyságú is lehet. Általánosságban a tartósan 1,5-2 cm-es nagyságot meghaladó méretű, tapintható vagy egyéb úton (pl. mellkasröntgen-felvételen észlelhető) csomókat érdemes legalább egy alkalommal kivizsgálni az esetleges kóros folyamatok kizárása céljából. Gyerekeknél az 1 cm fölötti, csecsemőknél már a 0,5 cm fölötti nyirokcsomóméret is megnagyobbodást jelent.

Egyes csomók csak akkor válnak tapinthatóvá, ha valamilyen kóros folyamat indult el. Így például a kulcscsont felett tapinthatóvá váló nyirokcsomó joggal kelthet félelmet, hiszen ez normál méretben nem érzékelhető.

Általában a fertőzés lezajlása után a tapintható nyirokcsomók is eltűnnek, de erre sok esetben 2-3 hónapot is várni kell, nagyjából ennyi idő szükséges, hogy a gyógyulást követően közel eredeti méretére zsugorodjon. Ha az elváltozás ezt követően sem szűnik meg, mindenképp alaposabb kivizsgálás javasolt, ugyanis számos daganatos betegségben a hónapokon keresztül duzzadt nyirokcsomó az egyetlen panasz.

Nyirokcsomó-megnagyobbodás kisgyermekkorban
Gyermekkori sajátság, hogy a kisebb testméret miatt értelemszerűen náluk nem érdemes a 3 cm-t meghaladó nagyságot "kivárni" a kivizsgálással. Kisgyermekeknél az 1 cm, csecsemőkorban a 0,5 cm-nél nagyobb méretű nyirokcsomó(k) megléte esetén érdemes alapos szakorvosi (gyermekorvosi) vizsgálatot végezni. Kisgyermekeknél a fogzás, óvodáskorúaknál a gyakori hurutos epizódok ugyanakkor megnehezítik a nyirokcsomó "gyógyulását", így náluk nem ritka a hónapokon keresztül fennálló, enyhe mértékű megnagyobbodás sem. Ne gondoljunk tehát egyből a legrosszabbra, de feltétlenül mutassuk meg gyermekorvosnak!

A nyirokcsomó-megnagyobbodás kivizsgálása
Orvos már egy egyszerű, azonban alapos fizikális vizsgálattal megállapíthat vagy éppen kizárhat bizonyos betegségeket a fenti szempontok alapján, ezért panasz esetén feltétlenül érdemes felkeresni. Azt vizsgálja, hogy csak egy régióban vagy a test több részén vannak-e tapintható nyirokcsomók. Fontos megállapítania a nyirokcsomó nagyságát, nyomásérzékenységét vagy fájdalmatlanságát, a környezethez való viszonyát (azaz, hogy mobilis-e vagy összekapaszkodik a környezetével).

Amennyiben valamilyen akut fertőzés a magyarázat az elváltozásra, és nem áll fenn más, komolyabb betegségre utaló panasz, akkor nincs szükség alaposabb kivizsgálásra, általában az infekció lezajlása után a tapintható nyirokcsomók is eltűnnek.

Alaposabb kivizsgálás szükséges azokban, ha a következő panaszok is fennállnak:

akut fertőzés tünetei megszűntek és a nyirokcsomók nem kezdenek el visszahúzódni,
a nyirokcsomó 1,5 cm-nél tartósan nagyobb marad, vagy akár tovább növekszik,
a tapintható elváltozás fájdalmatlan,
a nyirokcsomó kemény, tömött tapintatú és a környezetével összekapaszkodik (nem mobilis).
A fenti esetekben kivizsgálásként képalkotó diagnosztikai vizsgálat (ultrahang, egyéb) és/vagy biopszia (szövettani mintavétel) szükséges, melyeket szükség esetén egyéb módszerekkel egészítenek ki.

Lágyrész-ultrahangvizsgálat nagyon jól látja a nyirokcsomókat, és hasznos információt is szolgáltat a szerkezetükről. Sok esetben már az ultrahang is különbséget tud tenni kóros (patológiás) és élettani (reaktív) folyamat között. Amennyiben ultrahang reaktívnak ír le egy nyirokcsomót, elsősorban gyulladás áll a háttérben. Ha bizonytalan, vagy egyértelműen patológiás a szerkezet, akkor azonnal tovább kell menni a kivizsgálással (elsősorban mintavétel szükséges).

A biopszia az elváltozás lokalizációjától függően történhet helyi érzéstelenítésben vagy nagyobb beavatkozás esetén altatásban. Szövetmintát vesznek a kóros nyirokcsomóból, az így nyert szövetmintát szövettani vizsgálatnak vetik alá a kórok tisztázása végett.

A háttérben számos ok állhat, minden esetben javasolt orvoshoz fordulni!
Látható, hogy az egészen banális okoktól kezdve meglehetősen sok, akár igen súlyos betegség jelentkezhet a nyirokcsomók megnagyobbodásának képében, érdemes tehát ezeket komolyan venni, és szükség esetén velük a háziorvost, gyermekorvost mihamarabb felkeresni, hogy a kivizsgálás és a szükség szerinti kezelés ne késlekedjen.
Forrás: webbeteg.hu

01/01/2025

Íme az év első Benu január havi akciós kínálata!
Online ís átnézhető!
Kattints! 👇
https://bit.ly/BENU_Havi_akciok

31/12/2024

30/12/2024

Szilveszteri Nyitvatartásunk

27/12/2024

Mai napon este 22 órától a Primula Benu Gyógyszertár az ügyeletes Tatabányán.

23/12/2024

Ünnepi nyitvatartásunk
December 24- én is Nyitvatartunk
8-13 óra között!!

17/12/2024

Bőrbetegségek
Viszketés, piros foltok a bőrön - Az ekcéma tünetei

Vörös, viszkető foltok, nedvedző hólyagocskák, rohamszerű viszketési inger. Az ekcéma tünetei jelentkezhetnek már kisgyermekkorban is, a panaszok pedig sok esetben végig kísérik a beteg életét.

Az ekcéma téma cikkei
6/1 Ekcéma - Mi okozhatja, és hogyan kezeljük?
6/2 Az ekcéma kiváltó okai és típusai
6/3 Az ekcéma tünetei
6/4 Csecsemőkori ekcéma megelőzése és kezelése
6/5 Tények és tévhitek az ekcémáról
6/6 Fémallergia, ekcéma, gyógyszerallergia
Az ekcéma és általános tünetei
Az ekcéma a bőr gyulladásával járó betegség. A gyulladás kialakulásával számos különböző tényező kapcsolatba hozható, rendkívül változatos a lefolyása, súlyossága, ám jellegezetes tünetei minden esetben jól láthatóak a bőrön. Ezek a következők:

a bőr kipirosodása,
bőrszárazság, hámlás,
pörkök a bőr felszínén,
viszketés, gyakran rohamszerűen,
a vakarás miatt kialakuló bőrsérülések, sebek,
apró hólyagok, amelyek kezdetben nedvedznek, majd felszakadás után beszáradnak.
A kezdetben akut betegség idővel krónikussá válhat, különösen akkor, ha a kiváltó okok nem felismerhetőek vagy nem zárhatóak ki. Az érintett bőrfelület ilyenkor tartósan vörös, megvastagodik és berepedezik ("utcakőszerűen"), sötétebb vagy világosabb pigmentációs foltok is megjelennek.

Hol jelentkeznek a bőrtünetek?
Kontakt ekcéma (kontakt dermatitisz) esetében a panaszokat valamilyen külső tényező, sok esetben a hétköznapok során gyakran használt tárgy váltja ki. Vörös folt, kiütés jelentkezhet például valamely ékszer, kozmetikum, esetleg nadrággomb bőrrel való érintkezési helyén. A kontakt bőrgyulladás esetén a bőrtünetek tehát mindig valamilyen kiváltó allergénnel való érintkezés helyén alakulnak ki, ez segít a kiváltó ok azonosításában.

Ekcéma kézfejenAtópiás ekcéma (atópiás dermatitisz) esetén a tünetek a test bármely részén megjelenhetnek. Atópiás ekcémában kisgyermekkorban a végtaghajlatokban, a nyakon, a fül mögött és a szem körül jelennek meg leggyakrabban a vörös, viszkető foltok. Későbbi életkorban ezek mellett gyakori a kézfejen és a lábfejen. A tünetek helye nem függ össze azzal, hogy az érintett bőrterület mivel érintkezik. Az atópiás dermatitisz genetikailag hajlamos személyeknél alakul ki. A kiváltó okok máig ismeretlenek, kialakulásában az öröklődés mellett feltehetően fontos szerepet játszik a stressz és az étkezés is.

Javuló és rosszabbodó panaszok
Az atópiás dermatitisz esetében a betegek gyakran számolnak be arról, hogy tüneteik a korábban eredményesen alkalmazott gyógykezelés ellenére, látszólag minden ok nélkül, bizonyos időszakokban intenzívebben, máskor alig észrevehetően jelentkeznek.

A stressz például közismerten rontja az ekcémás betegek állapotát. Nyáron, a napfény hatására pedig sokan számolnak be tüneteik javulásáról. A panaszok bizonyos élelmiszerek fogyasztását követően is fellángolhatnak.

Milyen életkorban jelentkeznek az ekcémás tünetek?
Az ekcéma igen gyakori csecsemőkorban, döntően atópiás formában, előfordulása 10 százalék körüli. Leggyakrabban egy és két éves kor között jelentkezik, de akár néhány hetes újszülötteknél is kialakulhat. Az érintett kisgyermekek többsége a bőrgyulladást idővel kinövi, ám az allergiás hajlamuk megmarad és más formában jelentkezik (ételallergia, pollenallergia, stb.). A gyerekek kisebb részénél felnőttkorban is megmarad a probléma.

Ekcéma kamasz- és felnőttkorban is megjelenhet, ebben az esetben gyakoribb forma a kontakt ekcéma. Elsősorban olyan felnőtteknél alakulhat ki a bőrgyulladás, akik már korábban is mutattak allergiás tüneteket (pl. szénanátha) és bőrük korábban is száraz volt.

Az ekcéma típusai
A szakemberek véleménye eltérő az ekcéma és bőrgyulladás (dermatítisz, dermatitis) fogalmának használatát illetően. Európában a legtöbben a hólyagképződéssel járó dermatitist nevezik ekcémának, míg egyesek csak az elhúzódó, krónikus bőrgyulladást tartják annak. A helyzetet bonyolítja, hogy a köznyelvben még szélesebb betegségcsoportra használják az ekcéma elnevezést. A tág értelmezés szerint az atópiás bőrgyulladás és a kontakt bőrgyulladás is felfogható ekcémaként. Az ekcéma típusai és kezelése
Hogyan függnek össze a tünetek a táplálkozással?
Az ekcéma és a táplálkozás kapcsolatáról atópiás dermatitisz esetében beszélhetünk. Gyakori jelenség, hogy bizonyos ételek fogyasztása után jelennek meg, vagy rosszabbodnak a tünetek.

Az ekcémás betegek kezelésében – egyéntől függően – akár jelentős javulás is érhető, ha a panaszokat kiváltó ételeket az étrendből kizárjuk. A diéta összeállítása előtt azonban első lépésben mindig a panaszokat okozó élelmiszer egyértelmű azonosítására van szükség. Amikor az ekcémát kiváltó élelmiszert keresik, a betegeket sajnos gyakran tiltják el bizonyos élelmiszerek fogyasztásától, vagy egyoldalú diétát írnak elő számukra, amely hosszú időn keresztül hiánytüneteket is okozhat.

Amennyiben felmerül a gyanú, hogy az ekcémás tünetek hátterében bizonyos táplálék(ok)kal szembeni túlérzékenység áll, a kezelőorvos elvégzi a szükséges vizsgálatokat. Az IgE ellenanyag mérésével kimutatható az ételallergia. A tünetek fellángolását immunmodulált ételintolerancia is okozhatja, ilyenkor szükséges az IgG-szint mérése is.

Nem minden vörös folt ekcéma
Az allergiás bőrbetegségek leggyakoribb formái közé tartoznak a különböző ekcémák. Azonban nem minden viszkető vörös folt vagy plakk hátterében áll allergiás ekcéma. Hirtelen megjelenő bőrtüneteket olyan betegségek is okozhatnak, amelyek nem allergiás eredetűek.

Pikkelysömör (psoriasis) esetén testszerte pikkelyesen hámló, vörös foltok jelentkeznek, kéz- és lábkörmök is érintettek lehetnek.
Bőrgomba szintén okozhat gyulladásos tüneteket a bőrön. Ilyenkor leggyakrabban a lábfejen, a lábujjak között jelentkezik a kipirosodott, duzzadt és hámló folt, olykor nedvedző hólyagokkal.
Rosaceára is gondolni kell az arcon megjelenő bőrpír, kiütések esetén. A rosacea főleg az arc középső területein értágulatokkal, gyulladt és gennyes csomókkal jelentkező bőrbetegség.
Seborrhoeas dermatitis esetén a fokozott faggyútermelés okoz az allergiás eredetű bőrgyulladáshoz hasonló bőrelváltozásokat. A tünetek ez esetben a pubertáskor környékén kezdődnek: fokozott faggyútermelés, a hajas fejbőrön, szemöldököknél, orrszárnyi redőben, mellkason kialakuló zsíros korpázó hámlás és bőrvörösség jellemzi.
Belgyógyászati betegségek bőrtünetei - Gyakran belgyógyászati problémák állnak a problémák hátterében. Gyomor-bélrendszeri kórképek, májbetegségek, hormonális eltérések vagy lappangó diabétesz is provokálhat bőrtüneteket.
A bőrön jelentkező tünetek sok esetben komplex kivizsgálást és személyre szabott kezelést igényelnek. Öndiagnózis és öngyógyítás helyett érdemesebb szakember tanácsát kérni a bőrpanaszok kezeléséhez. Így megelőzhetők a hosszas kivizsgálások, valamint hibás diagnózisok alapján hosszasan alkalmazott, kevésbé hatékony kezelések és azok mellékhatásai
Forrás:webbeteg.hu